Észtország újabb lépést tett az észt nyelv kizárólagossága felé az oktatásban, Kristen Michal új miniszterelnök első alkalommal összeülő kabinetje ennek megfelelő törvénymódosítás parlamenti beterjesztéséről döntött csütörtökön.
Michalt és 14 tagú kabinetjét kedden iktatták be. Michal Kaja Kallas helyére lépett, aki nemrég lemondott, hogy az Európai Unió külpolitikai főképviselője legyen.
Az új kormány jogszabály-módosítása mindenekelőtt az 1940-től 1991-ig a Szovjetunió részét képező balti állam orosz ajkú kisebbségét érinti, amely Észtország 1,2 millió lakosának nagyjából negyedét teszi ki. A legtöbben a fővárosban, Tallinnban, illetve az orosz határ közelében, a keleti Narvában élnek.
Az oroszajkú kisebbség számára olyan iskolák működnek, amelyekben részben oroszul tartják az oktatást. Észtország azonban 2022 végén úgy döntött, hogy a 2024/2025-ös új tanévtől kezdve kizárólagossá teszi az észt nyelvet az oktatásban.
Az orosz ajkú kisebbség alacsony fokú beilleszkedése Észtországban és a többi balti országban is az ukrajnai háborúra tekintettel egyre inkább biztonsági problémaként merül fel a helyi politikai vezetők szemszögéből.
A mostani törvényjavaslat értelmében a tanároknak a jövőben C1 szintű (felsőfokú) észt nyelvtudást kell felmutatniuk. Ugyanez az elvárás az iskolák, illetve egyéb oktatási intézmények vezetőségei felé. A kisegítő tanároktól, illetve az óvodai gyermekgondozóktól B1 szintű (középfokú) nyelvtudást várnak el. A BNS helyi hírügynökség szerint a nyelvtudás igazolására határidőket állapítanak meg.
Az ukrán fegyveres erők szerint az oroszok lemondtak arról, hogy elfoglalják Harkivot, a régió regionális központját, de igyekszenek megközelíteni azt, és kitartóan támadnak Lipcov térségében – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Vitalij Szarancsev, a harkivi különítmény szóvivője szerint Oroszország káoszt akart okozni a területen, és menekülésre kényszeríteni az ukránokat a régióból.
Hozzátette, az orosz erők egy úgynevezett „ütközőzónát” akartak létrehozni a térségben annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy az ukránok orosz területeket lőjenek.
Rengetegen akarják illegálisan elhagyni Ukrajnát, hogy elkerüljék a nemrég meghosszabbított mozgósítást. A Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint gyakorlatilag folyamatosan kapnak el olyanokat, akik megszöknének a katonai szolgálat elől.
Kedden a munkácsi különítmény határőrei Técsőn kilenc férfit állítottak meg, akik a Tiszát átúszva Romániába menekültek a háború elől. Három főt a határtól 100 méterre vettek őrizetbe.
Három órával később hét férfi próbálta törvénytelenül átlépni a határt, akiket figyelmeztető lövésekkel kellett megállítani, alig 20 méterre Romániától. Egy 56 éves férfi magas vérnyomása miatt orvosi segítségre szorult.
További két férfit kaptak el, amikor a Tiszán próbáltak átkelni. Egyikük a Kárpátaljáról, másikuk Kijevből származott. A határsértésről jegyzőkönyv készült.
Oroszország rakéta- és dróntámadást hajtott végre Harkiv városa és egy közeli település ellen – ismertette szerdán Ihor Terehov polgármester és Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója.
Szinyehubov Telegram-oldalán két sebesültről számolt be, valamint lakóépületekben, egy üzemben és egy istállóban keletkezett károkról. Az északi Szumi régióban több települést is orosz tüzérségi csapás ért. Itt egy sebesültről voltak értesülések.
A déli Herszonban a városvezetés szerint egy civil vesztette életét egy orosz tüzérségi támadásban, egy másik pedig kórházi kezelésre szorult.
A Duna partján fekvő Izmailban a kikötői infrastruktúrát támadták az orosz erők. Ott hárman sebesültek meg. A közösségi médiában megjelent felvételeken azonban látható volt, hogy üzemanyagraktárak is találatot kaptak.
Az ukrán légvédelem állítása szerint az éjszaka során ugyan 17-et lelőttek a 23 orosz drónból, de két, Harkiv városa ellen indított rakétát nem tudtak megsemmisíteni.
Az ukrán sajtó az ukrán katonai hírszerzésre hivatkozva arról cikkezett, hogy számítástechnikai szakembereknek rövid időre sikerült megzavarniuk az orosz bankrendszert, valamint a mobiltelefon- és internethálózatot kedd reggel. Orosz felhasználók a hackertámadás következtében órákon át nem tudták használni például az internetbankos szolgáltatásokat, vagy a kártyás fizetés lehetőségét. Szerdára azonban a hibát már elhárították.
Magyarország területére július 24-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6280 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6637 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.
Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 71 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy újabb megerősítést nyert, hogy Kína nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak. Az államfő az ukránokhoz intézett esti beszédében ejtett szót a témáról, amelyet az Unian ukrán hírügynökség szemlézett.
Egy ukrán tisztviselő ilyen szintű látogatása hosszú évek óta először fordul elő. És ez egy jó dolog. Egyértelmű jelzés, hogy Kína támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását. És az is megerősítést nyert, amit Hszi Csin-ping kínai vezető mondott, hogy Kína nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak. Részletes jelentést várok a minisztertől, miután visszatértem Ukrajnába
– hangsúlyozta Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy Dmitrij Kuleba külügyminiszter ezekben a napokban kínai kollégájával tárgyal éppen – később beszámol a találkozó eredményeiről.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!