A háború kitörése óta Ukrajnában jóval többen jelentkeztek doktori képzésre, legtöbbjük 30 év feletti férfi. Ez a jelenség az oktatási minisztériumban is felvetette a kérdést, hogy milyen motivációk állhatnak a háttérben, ezért változtattak a felvételi szabályokon – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A statisztikák szerint 2022-től kezdve az addig átlagosan évente 7-8 ezer főre tehető doktori hallgatói létszám hirtelen megugrott. Akkor még a hadköteles korú férfi jelentkezők száma nem haladta meg a 33 százalékot. A háború első évében azonban több mint 15 ezer jelentkezőt regisztráltak, ebből csak nem 10 ezer volt a 25 év feletti férfi, közülük hétezren pedig 30 felettiek.
Idén az egységes felvételi vizsgákra több mint 246 ezer személy jelentkezett, 79 százalékuk férfi.
Doktori képzésre 91 561 ember pályázik. Ezt a minisztérium „minden idők rekordjának” nevezte. A többség a doktori képzést „használta” a katonai szolgálat elkerülésére. Erre reagálva az oktatási minisztérium az idén bevezette, hogy
esti vagy levelező képzésre csakis önköltségen lehet jelentkezni, amely nem jogosít fel a katonai szolgálat alóli felmentésre.
Annak érdekében viszont, hogy ne vegyék el a „valódi”, motivált jelentkezők kedvét és lehetőségét a felvételire, az állami ösztöndíjas helyek számát jelentősen, 3200-ról 7000-re növelték. A jelentkezőnek kötelező egységes felvételi vizsgát is letenni, amelynek ponthatárát szintén felemelték, ez biztosítja, hogy csak a legmotiváltabb és legtehetségesebb jelentkezők kapjanak helyet. Az új rendelet szerint tehát már csak a doktori képzésben nappali tagozaton és állami ösztöndíjasként részt vevők kapnak felmentést.
Donald Trump esetleges elnöksége nemcsak a fegyverszállítások leállításával és területi engedmények kikényszerítésével fenyegeti Ukrajnát, hanem azzal is, hogy semleges státusz deklarálására kényszerítik az országot. Ez utóbbi valószínűleg a Kreml legjobban áhított célja – írta meg a Financial Times. A portál megjegyzi, hogy Ukrajna semlegessé tételének célját júniusban J. D. Vance szenátor hangoztatta, akit Trump alelnökként szeretne látni, ha megnyeri a választást.
Nyilvánvaló, hogy Oroszország most egy kasztrált Ukrajnát akar, amely nem tudja megfelelően megvédeni magát. Továbbra is meg akarja hódítani Ukrajnát. És ezt nem fogjuk hagyni
– magyarázta az oroszok célját Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan.
Ukrajna semleges státuszát és az ukrán hadsereg de facto feloszlatását követelte Oroszország az úgynevezett békemegállapodás tervezetében 2022 tavaszán. „Azt kérték, hogy a fegyvereket olyan raktárakba tegyük, amelyeket ők fognak őrizni. És teljes vétójogot akarnak a külpolitikánk felett” – írta le az orosz követelések lényegét egy ukrán tisztviselő, akinek nevét az FT nem nevezi meg.
A portál szerzője megjegyzi, hogy az ukránok tisztában vannak az orosz követelések elfogadásának veszélyével, de a semlegességről szóló vita továbbra is aktuális.
A béke legnagyobb akadálya nem az, hogy Ukrajna mélyen vonakodik területi engedményeket tenni – bár ez is reális. Hanem az a tény, hogy Oroszország továbbra is olyan rendezést fog követelni, amely Ukrajna területének 80 százalékának leigázásával járna, amit nem ellenőriz. Éppen ezért a biztonsági garanciák Ukrajna számára központi szerepet fognak játszani minden jövőbeli béketárgyalásban
– olvasható a cikkben. Nehéz lenne felvenni Ukrajnát a NATO-ba, amíg Oroszország még mindig megszállva tartja az ország területének egy részét. A modell a hidegháborús Nyugat-Németország lehetne, de kevesen hisznek ebben az opcióban.
Egy másik elképzelés, amelynek Washingtonban erős támogatói vannak, az „izraeli opció” vagy „sündisznó” opció. Ez azt javasolja, hogy a Nyugat az Ukrajna védelmére vonatkozó hivatalos szerződéses kötelezettségek helyett egyszerűen segítsen Ukrajnának felfegyverkezni, hogy a jövőben saját maga is el tudja hárítani az orosz agressziót.
De még a »sündisznó« opció is ellentmond Oroszországnak, amely egy kasztrált Ukrajnát követel. Putyin a jelek szerint az amerikai fejleményekre vár. A Biden-kormányzat nem fog beleegyezni Ukrajna kasztrálásába. De a Trump–Vance-adminisztráció talán igen. Amíg az amerikai választások eredménye kétséges, Putyinnak minden oka megvan arra, hogy tovább harcoljon
– írta a Financial Times.
Az orosz csapatok felgyújtottak egy ukrán katonai konvojt a Zaporizzsjai területen lévő Rabotino falu felé vezető úton.
„Az előrenyomulás előtt a felszerelést az út szélén, az út menti ültetvényeken lévő fák alá rejtették el. A csapások eredményeként megsemmisültek a járművek, felszerelések” – áll a Telegram-csatornán közzétett üzenetben.
Korábban arról számoltak be, hogy az ukrán fegyveresek egy Telegram-csatornán jelentették be, hogy éjszakai bevetést terveznek Rabotino település térségében. Az orosz hírszerzés látta ezt a publikációt – írja az Aif.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!