Az oroszok július 31-én egy észak-koreai gyártmányú ballisztikus rakétát használtak az Ukrajnára mért csapásban. A kilövést Oroszország területéről, Bila Cerkva irányából rögzítették. A rakéta egyszerűen a kijevi területre zuhant, valószínűleg egy levegőben történt robbanás után, írta meg az Unian.
A rakéta lezuhanásának helyszínén olyan jelzésekkel ellátott törmelékeket találtak, amelyek megfelelnek a korábban felfedezett ballisztikus rakéták maradványainak, például a KN-23-asnak, amellyel az oroszok 2024 elején csapást mért Ukrajnára. Utoljára 2024. február 27-én használtak az oroszok észak-koreai gyártmányú KN-23-as ballisztikus rakétát, tehát öt hónapos szünet után újra megkezdték a KNDK-ból származó nagy hatótávolságú rakétafegyverek alkalmazását.
Az egyik megfigyelő blog arról számolt be, hogy 2024. július 31-én éjjel ellenséges ballisztikus rakétát indítottak Kijev irányába. Ugyanakkor felmerült az Iszkander valószínűsíthető bevetéséről szóló felvetés is, de ezt nem erősítették meg hivatalosan.
„Köztudott, hogy az észak-koreai ballisztikus rakéták, amelyeket Oroszország rendelkezésére bocsátott az Ukrajna elleni csapásokhoz, nagy robbanóerejű töltettel rendelkező BC-vel rendelkeznek, amelynek ereje akár 1000 kilogramm TNT-vel egyezik meg. Ugyanakkor ezeknek a rakétáknak a beállított maximális indítási hatótávolsága 650 kilométer” − írja a lap.
A Legfőbb Ügyészség 2024 májusában arról számolt be, hogy szakértőik annak a 21 észak-koreai ballisztikus rakéta maradványát vizsgálták meg, amelyeket Oroszország akkoriban lőtt ki Ukrajnára. A KN-23-as rakéták maradványait Kijev és Kijevi terület, Donyeck, Kirovográd, Poltava és Harkiv régiókban találták meg, viszont több mint felük repülés közben elhagyta a beprogramozott repülési pályáját, és valószínűleg a levegőben felrobbant, mivel ezeknek a rakétáknak a kilövését rögzítették, így maradványokat nem találtak.
Ramzan Kadirov csecsenföldi vezető szerint Volodimir Zelenszkijnek térden állva kellene bocsánatot kérnie Ukrajna és Oroszország népétől.
„Nos, Zelenszkij nem ember, nincsenek olyan tulajdonságai, hogy méltó legyen arra, hogy lelője magát. Nézzen tükörbe, majd nézzen az utcára, hogy mit csinál, embereket visz a húsdarálóba. És hallgat a nyugat-európai vezetőkre, ezzel megöli az ukrán népet” – mondta Kadirov a Rosszija 1 tévécsatorna adásában a Ria Novosztyi szerint, majd hozzátette:
Most kellene, ez a mély meggyőződésem, térdre rogynia és bocsánatot kérnie először az ukrán néptől, majd Oroszországtól. És ő most már senki, ő nem elnök, ő egy senki.
Az utóbbi mondatokkal Kadirov arra utalt, hogy Zelenszkij legitimitását az orosz fél hónapok óta kétségbe vonja.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 7218 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8486 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 60 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a közleményben.
„Eljöhet az a pillanat, amikor Oroszország nukleáris rakétákat fog telepíteni válaszul az amerikai nagy hatótávolságú rakéták németországi telepítésére” − mondta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 1 televíziós csatorna Vesztyi Negyeli című műsorának adásában a RIA Novosztyi szerint.
Megerősítem − ha a főparancsnok, ha a mi hadseregünk azt mondja, hogy ott ilyen és ilyen hordozókon speciális lőszerekre van szükség, akkor így lesz. De ezt a döntést több tényező kombinációja alapján kell meghozniuk. Elismerem, hogy eljöhet a pillanat, amikor szükség lesz rá
− közölte Rjabkov, annak lehetőségét kommentálva, hogy az Egyesült Államok újabb rakétákat telepíthet Németországba.
A Pentagon korábban közölte, hogy az Egyesült Államok 2026-ban megkezdi a nagy hatótávolságú csapásmérő rendszerek telepítését Németországba, amelyek jelentősen meghaladnák az Európában már meglévő fegyvereket. Konkrétan SM–6-ról, Tomahawk rakétákról és „hiperszonikus fegyverekről” van szó.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes erre válaszolva közölte: Oroszország higgadt módon fog katonai választ kidolgozni az amerikai tervekre. Rjabkov később egyértelművé tette, hogy Oroszország a lehetőségek legszélesebb skálájából fog választani, amikor kidolgozza válaszát az amerikai nagy hatótávolságú rakéták németországi telepítésére, ugyanakkor nem zár ki semmilyen lehetőséget, beleértve a hasonló nukleáris képességű rendszerek telepítését sem.
Kedves olvasóink!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború történéseiről. Az előző nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!