Románia, más európai országok nyomdokaiba lépve, Ukrajnával együttműködve fegyverek gyártását tervezi, főként az R–360 Neptun, fejlesztés alatt álló, hajók elleni ukrán robotrepülőgépre összpontosítva – írja az Ukrinform.
Még 2023 áprilisában érkeztek az első hírek arról, hogy az ukrán védelmi ipar az R–360-as rakéták modernizálásán dolgozik, bár ezen erőfeszítések végső eredményéről hivatalosan még nem számoltak be. Románia arra törekszik, hogy Ukrajna szövetségese legyen, hogy területéről ellenőrizni tudja a fekete-tengeri vizeket. A román–ukrán katonai-ipari partnerség kezdetét a háború utáni időszakra tervezik.
A levegőből indított francia SCALP-EG rakétákkal ellentétben a Neptunokat a földről indítják, és akár 400 kilométeres hatótávolsággal képesek szárazföldi és tengeri célpontokat egyaránt eltalálni. A rakétákat a háború kezdete óta használják, többek között ezzel süllyesztették el 2022-ben az orosz fekete-tengeri flotta Moszkva nevű cirkálóját.
A Neptunok potenciálisan felvehetik a versenyt az Egyesült Államokban gyártott MGM–140 Army Tactical Missile System (röviden ATACMS) kis hatótávolságú, inerciális irányítórendszerrel ellátott harcászati ballisztikus rakétával, vagyis az egyetlen hasonló hatótávolságú fegyverrel, amelyet Ukrajna használ.
Bukarest reméli, hogy a Fekete-tenger partvidékének legalább egy része Ukrajna ellenőrzése alatt marad – jegyzi meg a jelentés.
Ramzan Kadirov csecsenföldi vezető szerint Volodimir Zelenszkijnek térden állva kellene bocsánatot kérnie Ukrajna és Oroszország népétől.
„Nos, Zelenszkij nem ember, nincsenek olyan tulajdonságai, hogy méltó legyen arra, hogy lelője magát. Nézzen tükörbe, majd nézzen az utcára, hogy mit csinál, embereket visz a húsdarálóba. És hallgat a nyugat-európai vezetőkre, ezzel megöli az ukrán népet” – mondta Kadirov a Rosszija 1 tévécsatorna adásában a Ria Novosztyi szerint, majd hozzátette:
Most kellene, ez a mély meggyőződésem, térdre rogynia és bocsánatot kérnie először az ukrán néptől, majd Oroszországtól. És ő most már senki, ő nem elnök, ő egy senki.
Az utóbbi mondatokkal Kadirov arra utalt, hogy Zelenszkij legitimitását az orosz fél hónapok óta kétségbe vonja.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 7218 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8486 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 60 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a közleményben.
„Eljöhet az a pillanat, amikor Oroszország nukleáris rakétákat fog telepíteni válaszul az amerikai nagy hatótávolságú rakéták németországi telepítésére” − mondta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 1 televíziós csatorna Vesztyi Negyeli című műsorának adásában a RIA Novosztyi szerint.
Megerősítem − ha a főparancsnok, ha a mi hadseregünk azt mondja, hogy ott ilyen és ilyen hordozókon speciális lőszerekre van szükség, akkor így lesz. De ezt a döntést több tényező kombinációja alapján kell meghozniuk. Elismerem, hogy eljöhet a pillanat, amikor szükség lesz rá
− közölte Rjabkov, annak lehetőségét kommentálva, hogy az Egyesült Államok újabb rakétákat telepíthet Németországba.
A Pentagon korábban közölte, hogy az Egyesült Államok 2026-ban megkezdi a nagy hatótávolságú csapásmérő rendszerek telepítését Németországba, amelyek jelentősen meghaladnák az Európában már meglévő fegyvereket. Konkrétan SM–6-ról, Tomahawk rakétákról és „hiperszonikus fegyverekről” van szó.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes erre válaszolva közölte: Oroszország higgadt módon fog katonai választ kidolgozni az amerikai tervekre. Rjabkov később egyértelművé tette, hogy Oroszország a lehetőségek legszélesebb skálájából fog választani, amikor kidolgozza válaszát az amerikai nagy hatótávolságú rakéták németországi telepítésére, ugyanakkor nem zár ki semmilyen lehetőséget, beleértve a hasonló nukleáris képességű rendszerek telepítését sem.
Kedves olvasóink!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború történéseiről. Az előző nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!