Augusztus 5-én Ukrajnába érkezett Koizumi Rjúdzsi japán igazságügyi miniszter, hogy megvitassa az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem terén való lehetséges együttműködést. Érkezése után a miniszter találkozott Andrij Kosztin ukrán főügyésszel, és meglátogatta a bucsai áldozatok emlékművét. Meglátogatta a városban 2022 elején az orosz megszálló erők által végrehajtott mészárlás áldozatainak központját is, írta meg a The Kyiv Independent.
A Kijevtől északnyugatra fekvő elővárost, Bucsát röviddel azután szállták meg az orosz csapatok, hogy 2022 februárjában megkezdődött az Ukrajna elleni támadás. Miután a várost 2022 március végén felszabadították, civilekkel teli tömegsírokat fedeztek fel, és több ezer háborús bűncselekményt dokumentáltak, így Bucsa az ukrajnai orosz atrocitások szimbólumává vált.
Augusztus 5-én Koizumi találkozott ukrán kollégájával, Denisz Maljuskával is, hogy aláírjon egy memorandumot a jog és az igazságszolgáltatás területén való együttműködésről. „Az együttműködés területei közé tartoznak a korrupcióellenes erőfeszítések, az igazságügyi reform és az intézményi kapacitásépítés” − közölte a japán nagykövetség.
Japán 2022 márciusa óta több mint 12 milliárd dollár értékben vállalt humanitárius, gazdasági és egyéb segítséget Ukrajnának. Egy júniusban aláírt biztonsági megállapodás keretében Tokió vállalta, hogy 2024-ben további 4,5 milliárd dollárt biztosít Ukrajnának, és a következő 10 évben is támogatja az országot. Koizumi látogatása mindössze egy héttel azután történt, hogy kollégája, Morijama Maszahito oktatási miniszter Kijevbe érkezett, hogy a kulturális és oktatási területen való együttműködésről tárgyaljon.
Ramzan Kadirov csecsenföldi vezető szerint Volodimir Zelenszkijnek térden állva kellene bocsánatot kérnie Ukrajna és Oroszország népétől.
„Nos, Zelenszkij nem ember, nincsenek olyan tulajdonságai, hogy méltó legyen arra, hogy lelője magát. Nézzen tükörbe, majd nézzen az utcára, hogy mit csinál, embereket visz a húsdarálóba. És hallgat a nyugat-európai vezetőkre, ezzel megöli az ukrán népet” – mondta Kadirov a Rosszija 1 tévécsatorna adásában a Ria Novosztyi szerint, majd hozzátette:
Most kellene, ez a mély meggyőződésem, térdre rogynia és bocsánatot kérnie először az ukrán néptől, majd Oroszországtól. És ő most már senki, ő nem elnök, ő egy senki.
Az utóbbi mondatokkal Kadirov arra utalt, hogy Zelenszkij legitimitását az orosz fél hónapok óta kétségbe vonja.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 7218 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8486 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 60 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a közleményben.
„Eljöhet az a pillanat, amikor Oroszország nukleáris rakétákat fog telepíteni válaszul az amerikai nagy hatótávolságú rakéták németországi telepítésére” − mondta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 1 televíziós csatorna Vesztyi Negyeli című műsorának adásában a RIA Novosztyi szerint.
Megerősítem − ha a főparancsnok, ha a mi hadseregünk azt mondja, hogy ott ilyen és ilyen hordozókon speciális lőszerekre van szükség, akkor így lesz. De ezt a döntést több tényező kombinációja alapján kell meghozniuk. Elismerem, hogy eljöhet a pillanat, amikor szükség lesz rá
− közölte Rjabkov, annak lehetőségét kommentálva, hogy az Egyesült Államok újabb rakétákat telepíthet Németországba.
A Pentagon korábban közölte, hogy az Egyesült Államok 2026-ban megkezdi a nagy hatótávolságú csapásmérő rendszerek telepítését Németországba, amelyek jelentősen meghaladnák az Európában már meglévő fegyvereket. Konkrétan SM–6-ról, Tomahawk rakétákról és „hiperszonikus fegyverekről” van szó.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes erre válaszolva közölte: Oroszország higgadt módon fog katonai választ kidolgozni az amerikai tervekre. Rjabkov később egyértelművé tette, hogy Oroszország a lehetőségek legszélesebb skálájából fog választani, amikor kidolgozza válaszát az amerikai nagy hatótávolságú rakéták németországi telepítésére, ugyanakkor nem zár ki semmilyen lehetőséget, beleértve a hasonló nukleáris képességű rendszerek telepítését sem.
Kedves olvasóink!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború történéseiről. Az előző nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!