Az orosz Emberi Jogi Tanács nemzetközi együttműködésért felelős bizottságának tagjai felszólították a nemzetközi jogvédő és humanitárius szervezeteket, hogy szigorúan ítéljék el az ukrán hadsereg által a Kurszki területen elkövetett cselekményeket – közölte pénteken a tanács a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Az MTI szerint a felhívást a Vlagyimir Putyin orosz államfő mellett tanácsadó szervként működő tanács az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának, valamint több más jogvédő és humanitárius szervezetnek küldte el.
A felhívás szerint a Kurszki területre betörő ukrán katonák
súlyosan megsértik a hadviselés minden szabályát és a nemzetközi humanitárius jog normáit – szándékosan lőnek azokra a gépkocsikra, amelyekkel az emberek távozni akarnak a harci övezetekből, halállal fenyegetve megtiltják az orosz állampolgároknak, hogy elhagyják az ukrán hadsereg által megszállt területet.
A tanács tagjai leszögezik, hogy erről a közösségi hálón látható számos videofelvétel és a Kurszki terület békés lakosainak vallomásai is tanúskodnak.
A tanács szerint az ukrán katonák rendszeresen lőnek mentőautókra, polgári létesítményekre, templomokra, lakóházakra és magánautókra. A testület közleménye szerint „a Kurszki terület megtámadása, ahol nincsenek jelentős katonai objektumok, szándékos terrortámadás, amelynek célja káoszt és pánikot előidézni, kárt okozni az Oroszországi Föderáció békés lakosságának”.
Külön aggodalmat vált ki az Emberi Jogi Tanácsban, hogy az ukrán betörés egyik célja a kurszki atomerőmű lehet.
A jelentős mesterséges veszélyforrásnak tekinthető létesítmény az ukrán hadsereg csapásának célpontja, és az ukrán vezetés nukleáris zsarolásának tárgya lehet. Egy olyan zsarolásé, amelyet nemcsak az orosz vezetéshez, de Európához, sőt lényegében az egész világhoz is intéznének. A hasonló új fenyegetések komoly megítéléséhez elegendő visszaemlékezni az ukrán katonáknak a (orosz kézen lévő dél-ukrajnai) zaporizzsjai atomerőmű elleni rakéta- és tüzérségi támadásaira és a hivatalos Kijev által az úgynevezett piszkos bomba létrehozására és bevetésére vonatkozó kijelentéseire
– áll az orosz Emberi Jogi Tanács állandó bizottságának közleményében.
A francia védelmi minisztérium reagált az oroszországi Kurszk térségében történt eseményekre.
A tárca közölte, hogy az ukrán hadművelet „bizonyos kezdeti sikereket” ért el. Sajtószolgálatuk megjegyzi, hogy a műveletet az ukrán hadsereg hajtotta végre, annak ellenére, hogy az ukrán katonai parancsnokság és Kijev erről nem nyilatkozott közvetlenül, tájékoztatott az Unian.
„Az Ukrán Fegyveres Erők offenzívája a Kurszki területen, a meglepetés erejének köszönhetően és a kevésbé felkészült erőkkel szemben, úgy tűnik, bizonyos kezdeti sikert ért el. Ez a támadás arra kényszerítheti az orosz hadsereget, hogy a front más részeiről vonjon oda erőket, és így enyhítse a nyomást azokon a területeken, ahol az AFU eddig nehézségekkel küzdött” − hangsúlyozta a jelentés.
Valószínűtlen, hogy az ukránok elfoglalják a kurszki atomerőművet: ehhez nagyobb katonai erőre lenne szüksége és további 80 kilométert kellene megtennie az ukrán haderőnek. Erről ír a The Economist az ukrán vezérkar egyik forrására hivatkozva, melyet az Unian is közölt.
„Az ukrán vezérkar egyik forrása szerint ez azért valószínűtlen, mert ehhez 80 kilométeres menetelésre lenne szükség a határtól és nagyobb erőkre. Megfelelően szervezett erők nélkül megismétlődnek azok a hibák, amelyeket az oroszok 2022-ben Kijevtől északra elkövettek. Elvágtuk a vonalaikat, és könnyű prédává váltak” − magyarázta az Economist.
Véleményük szerint reálisabb cél egy „ütközőzóna” létrehozása az orosz határnál, ami segítené a tárgyalásokat. Azt is hozzáteszik, hogy nagy figyelmet fordítanak a szudzsai gázszivattyú-állomásra, az orosz gáz egyetlen működő belépési pontjára a Progressz gázvezetéken Európába.
„De még mindig nem világos, hogy az állomás feletti ellenőrzés mit hozhat Ukrajnának. Mind Ukrajna, mind Oroszország érdekelt a további zavartalan működésében, tekintettel az Ukrajnának fizetett szállítási díjakra és a szankciók súlya alatt küszködő orosz Gazprom pénzügyi nehézségeire” − jegyzi meg a The Economist. Végül azt is megírták, hogy az ukrán hadsereg végső céljai egyelőre tisztázatlanok. De „ilyen nagy tét mellett Szirszkij tábornok karrierje is kockán foroghat”.
A német parlament védelmi bizottságának vezetője, Marcus Faber, a német Szabaddemokrata Párt képviselője úgy véli, hogy az ukrán erők offenzívája az oroszországi Kurszk térségében törvényes, és meggyőzheti a Kremlt, hogy fejezze be az Ukrajna elleni háborút – írja az Ukrajinszka Pravda.
Faber szerint, amikor egy állam megtámad egy szomszédos államot, akkor annak területe is háborús övezetté válik.
Ezért Ukrajna támadása Kurszk felé teljesen legitim és katonai értelemben is van értelme. Arra kényszeríti Oroszországot, hogy kivonja csapatait keletről
– mondta.
A Bundestag-képviselő hozzátette, hogy ez a hadművelet, amelyet Ukrajnának tulajdonít, „megmutatja az orosz lakosságnak, hogy diktátoruk agressziós háborúja őket is érinti, nem csak az ukránokat”, és az ő érdekük, hogy a háború véget érjen.
„Csak sikert kívánhatunk az ukrán védőknek, különösen Kurszk közelében. Minél sikeresebbek lesznek, annál hamarabb fogja a Kreml felismerni, hogy Ukrajnában nincs jövője. Ez és csakis ez vezethet az agresszor részéről az újragondoláshoz” – zárta gondolatait Faber.
A politikus azt is elmondta, hogy nem tartja problémának a német fegyverek valószínűsíthető használatát az oroszországi Kurszki területen zajló ellenségeskedésben.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!