Lerombolták Vlagyimir Iljics Leninnek, a Szovjetunió első vezetőjének szudzsai emlékművét – közölte egy már törölt pénteki bejegyzésben Ukrajna kulturális és tájékoztatáspolitikai minisztériuma, amiről az Ukrajinszka Pravda is beszámolt.
A minisztérium egy fotót tett közzé az üres talapzatról, kommentálva:
A dekommunizációs folyamat folytatódik Szudzsában is.
Az emlékmű a város központi terén állt.
Az ukránok oldalán harcoló egyik orosz önkéntes hadtest pénteken felszólította az orosz katonákat: álljanak át vagy adják meg magukat, ahelyett, hogy öngyilkosságot követnek el – számolt be az MTI.
„Politikai instruktorotok biztonságos szobájában ülve azt mondja nektek: inkább robbantsátok fel magatokat egy kézigránáttal, mint hogy fogságba essetek” − írta az Oroszország Szabadsága nevű légió a Telegramon.
A harcosok szerint jobb élni, mint kitüntetésért meghalni. A légió arra bátorította az orosz sorkatonákat, hogy álljanak át, és „harcoljanak Oroszország normális jövőjéért”.
Mindeközben a kelet-ukrajnai Pokrovszk katonai hatóságai az orosz csapatok közelsége miatt sürgették pénteken a civilek kimenekítésének felgyorsítását. Helyi vezetők közölték a Telegramon, hogy az orosz erők „gyors ütemben nyomulnak előre. Minden nappal kevesebb idő marad az érintett civilek összegyűjtésére és biztonságosabb térségekbe történő szállítására”.
Dick Schoof holland miniszterelnök pénteken kijelentette: Hollandia azután is változatlanul támogatja Ukrajnát, hogy Németország ukrán állampolgárokat gyanúsít az Északi Áramlat gázvezetékek ellen 2022 szeptemberében elkövetett szabotázsakció végrehajtásával – írja az MTI.
Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes, a digitalizációért felelős miniszter pénteken a Polsat lengyel televíziónak nyilatkozva tagadta, hazugságnak nevezte és orosz dezinformációnak tudta be azt az állítást, miszerint Lengyelországnak bármi köze lett volna a szabotázsakcióhoz.
Előzőleg August Hanning, a BND német hírszerzés volt főnöke azzal vádolta meg Varsót, hogy ebben az ügyben együttműködött Ukrajnával. Csütörtökön Ukrajna is teljes képtelenségnek nevezte, hogy Kijev állna a Balti-tengeri robbantások mögött.
Oroszország felkészült arra, hogy évtizedekig nyugati szankciók fogják sújtani, még abban az esetben is, ha az ukrajnai fegyveres konfliktust egy békemegállapodással sikerülne lezárni – jelentette ki Dmitrij Biricsevszkij, az orosz külügyminisztérium gazdasági együttműködésért felelős osztályvezetője egy pénteki moszkvai vitafórumon.
Az orosz politikus azzal indokolta álláspontját, hogy
az első szankciókat már jóval a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt bevezették, hiszen végső céljuk egy tisztességtelen verseny kialakítása, a konfliktust csupán ürügyként használják.
Hozzátette, hogy a szankciók hatására Oroszország olyan szinten kényszerült rá gazdaságának átszervezésére, hogy ma már elő tudja állítani azokat a termékeket, amelyekből korábban nyugati importra szorult.
Biricsevszkij a hallgatóságot arra figyelmeztette, hogy a nyugati „szankciós spirál” a jövőben újabb nehézségeket okozhat az ország számára, mert a Nyugat további, jelenleg még nem érintett területek szankcionálását is tervezi. Ezt pedig szerinte úgy próbálják elérni, hogy megzsarolják Oroszország kereskedelmi partnereit azzal, hogy előttük is lezárják a nyugati piacokat, ha fenntartják együttműködésüket Oroszországgal.
Oroszország ezért arra törekszik – tette hozzá –, hogy
olyan más, szintén szankciók alatt álló országokkal tárgyaljon, mint Irán, Észak-Korea vagy Venezuela, azzal a céllal, hogy egy nemzetközi szankcióellenes koalíció létrehozásával ellensúlyozhassák a diszkriminatív nyugati gazdaságpolitikát.
Noha az ukrajnai háború két évvel ezelőtti kezdete óta a Nyugat súlyosabban bünteti Oroszországot, mint akár Észak-Koreát vagy Iránt, az orosz gazdaság ennek ellenére 2024 első felében 4,7 százalékos növekedést ért el – írta az MTI.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!