Az ukrán fegyveres erők radioaktív anyaggal végrehajtott támadást terveznek két atomerőmű ellen – állította a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség egy biztonsági ügynökségi forrásra hivatkozva. Az ukránok szerint ennek semmi alapja nincs, és ezek után azt feltételezik, hogy Oroszország készülhet valamilyen provokációra.
Az orosz hírügynökség azt írta, hogy az ukránok radioaktív anyagot tartalmazó robbanófejjel mérhetnek csapást a kurszki és a zaporizzsjai atomerőművekre. „A célpontok az elhasznált nukleáris üzemanyag tárolóhelyei. A csapásokhoz az ellenség radioaktív anyaggal töltött robbanófejekkel ellátott tölteteket tervez használni. Ezeket már elszállították az ukrajnai Dnyipropetrovszki területen fekvő Zsovti Vodi településre” – mondta a forrásuk.
Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tyihij nem sokkal később cáfolta ezt. A tisztviselő „az őrült orosz propaganda hullámának” nevezte az orosz sajtóban megjelenő beszámolókat.
Hivatalosan cáfoljuk ezeket a hamis jelentéseket. Ukrajnának sem szándéka, sem képessége nincs arra, hogy ilyen akciókat hajtson végre. Oroszországnak fel kell hagynia a veszélyes hazugságok terjesztésével
– mondta a The Kyiv Independent szerint a szóvivő.
Tyihij visszautalt arra is, hogy Oroszország 2022-ben is azt állította hamisan, hogy Ukrajna egy olyan „piszkos bombát” fejlesztett ki, amely robbanóanyagot használ a radioaktív hulladék szétszórására. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői akkor az Ukrajna kérésére végzett ellenőrzés után „nem találtak a helyszíneken be nem jelentett nukleáris tevékenységekre és anyagokra utaló jeleket”, és ezt az ügynökség vezetője, Rafael Grossi is közölte.
„Azóta semmi sem változott. Ukrajna mindig is elkötelezett tagja volt és marad az NPT-nek [a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződésnek – a szerk]. Nincsenek »piszkos bombáink«, és nem is tervezzük, hogy beszerzünk ilyeneket” – mondta most az ukrán külügyi szóvivő.
Ezzel párhuzamosan Andrij Kovalenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács dezinformációellenes osztályának vezetője közölte: szerintük Oroszország „nukleáris provokációra készülhet”.
A forgatókönyvük, miszerint terrorizmussal vádolnak minket és a kurszki atomerőmű elleni támadással, nem vált be. Most hazudnak
– írta a Telegramon.
Az ukránok oldalán harcoló egyik orosz önkéntes hadtest pénteken felszólította az orosz katonákat: álljanak át vagy adják meg magukat, ahelyett, hogy öngyilkosságot követnek el – számolt be az MTI.
„Politikai instruktorotok biztonságos szobájában ülve azt mondja nektek: inkább robbantsátok fel magatokat egy kézigránáttal, mint hogy fogságba essetek” − írta az Oroszország Szabadsága nevű légió a Telegramon.
A harcosok szerint jobb élni, mint kitüntetésért meghalni. A légió arra bátorította az orosz sorkatonákat, hogy álljanak át, és „harcoljanak Oroszország normális jövőjéért”.
Mindeközben a kelet-ukrajnai Pokrovszk katonai hatóságai az orosz csapatok közelsége miatt sürgették pénteken a civilek kimenekítésének felgyorsítását. Helyi vezetők közölték a Telegramon, hogy az orosz erők „gyors ütemben nyomulnak előre. Minden nappal kevesebb idő marad az érintett civilek összegyűjtésére és biztonságosabb térségekbe történő szállítására”.
Dick Schoof holland miniszterelnök pénteken kijelentette: Hollandia azután is változatlanul támogatja Ukrajnát, hogy Németország ukrán állampolgárokat gyanúsít az Északi Áramlat gázvezetékek ellen 2022 szeptemberében elkövetett szabotázsakció végrehajtásával – írja az MTI.
Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes, a digitalizációért felelős miniszter pénteken a Polsat lengyel televíziónak nyilatkozva tagadta, hazugságnak nevezte és orosz dezinformációnak tudta be azt az állítást, miszerint Lengyelországnak bármi köze lett volna a szabotázsakcióhoz.
Előzőleg August Hanning, a BND német hírszerzés volt főnöke azzal vádolta meg Varsót, hogy ebben az ügyben együttműködött Ukrajnával. Csütörtökön Ukrajna is teljes képtelenségnek nevezte, hogy Kijev állna a Balti-tengeri robbantások mögött.
Oroszország felkészült arra, hogy évtizedekig nyugati szankciók fogják sújtani, még abban az esetben is, ha az ukrajnai fegyveres konfliktust egy békemegállapodással sikerülne lezárni – jelentette ki Dmitrij Biricsevszkij, az orosz külügyminisztérium gazdasági együttműködésért felelős osztályvezetője egy pénteki moszkvai vitafórumon.
Az orosz politikus azzal indokolta álláspontját, hogy
az első szankciókat már jóval a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt bevezették, hiszen végső céljuk egy tisztességtelen verseny kialakítása, a konfliktust csupán ürügyként használják.
Hozzátette, hogy a szankciók hatására Oroszország olyan szinten kényszerült rá gazdaságának átszervezésére, hogy ma már elő tudja állítani azokat a termékeket, amelyekből korábban nyugati importra szorult.
Biricsevszkij a hallgatóságot arra figyelmeztette, hogy a nyugati „szankciós spirál” a jövőben újabb nehézségeket okozhat az ország számára, mert a Nyugat további, jelenleg még nem érintett területek szankcionálását is tervezi. Ezt pedig szerinte úgy próbálják elérni, hogy megzsarolják Oroszország kereskedelmi partnereit azzal, hogy előttük is lezárják a nyugati piacokat, ha fenntartják együttműködésüket Oroszországgal.
Oroszország ezért arra törekszik – tette hozzá –, hogy
olyan más, szintén szankciók alatt álló országokkal tárgyaljon, mint Irán, Észak-Korea vagy Venezuela, azzal a céllal, hogy egy nemzetközi szankcióellenes koalíció létrehozásával ellensúlyozhassák a diszkriminatív nyugati gazdaságpolitikát.
Noha az ukrajnai háború két évvel ezelőtti kezdete óta a Nyugat súlyosabban bünteti Oroszországot, mint akár Észak-Koreát vagy Iránt, az orosz gazdaság ennek ellenére 2024 első felében 4,7 százalékos növekedést ért el – írta az MTI.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!