Vlagyimir Zelenszkij is részt vesz a Nép Szolgája frakció ülésén, miután a Verhovna Rada (ukrán parlament) nem szavazott több miniszter lemondásáról. Az elnök szerint a lemondásokra azért van szükség, hogy „új struktúrát” hozzanak létre, és megerősítsék Ukrajnát.
Már beszéltem a vezetőségünk, számos minisztérium minisztereinek lemondásáról. Ma új struktúrára van szükségünk, és ezek a lépések az államunk megerősítéséhez kapcsolódnak a különböző szakaszokban
– mondta az ukrán elnök.
Dmitro Kuleba külügyminiszter jövőbeli pozíciójával kapcsolatban hozzátette, nem tudja megjósolni, „hogy pontosan mit fog csinálni ez vagy az a miniszter”.
Sajtóértesülések szerint Kuleba „Ukrajna NATO-val való kapcsolatainak megerősítésére fog összpontosítani”.
Az ülés lezárása előtt a parlamentnek még sikerült menesztenie Olekszandr Kamisint, a stratégiai ipari minisztérium vezetőjét, Olha Sztefanyisina európai integrációs minisztert, Ruszlan Sztrelcov ökológiai minisztert és Denisz Maljuska igazságügyi minisztert. Nem sikerült elbocsátaniuk Irina Verescsukot és az Ukrán Állami Vagyonalap vezetőjét, Vitalij Kovalt – közölte a Sztrana.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, Bendarzsevszkij Anton szerint − aki az Infostartnak beszélt a lemondások okáról − „Zelenszkij a változásokkal saját népszerűségét próbálja fenntartani, és a miniszterek cseréjével rájuk tudja hárítani a felelősséget”.
A keddi Kína–Afrika-csúcstalálkozó előestjén Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök támogatását fejezte ki Hszi Csin-ping kínai elnök orosz–ukrán háborúval kapcsolatos békejavaslatával kapcsolatban, emellett felszólították a feleket, hogy kezdjenek béketárgyalásokba. Így ő a második, ezelőtt Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök értett egyet a kínai államfővel – írja a Kommerszant.
A lap szerint a dél-afrikai elnök azt mondta, hogy a békejavaslat a tárgyalások mellett három fő pontra hívja fel a háborús országok figyelmét:
A szeptember 4. és 6. között, Pekingben megrendezésre kerülő találkozó előtt Ramaphosa azt mondta, hogy a két ország között hatalmas a politikai egyetértés, és „mély, hagyományos barátság” van. A vezetők azt is kiemelték, hogy az atomfegyvereket egyik fél sem vetheti be, el kell kerülni a nukleáris válságot.
A kínai (vagy ahogy most már emlegetik, kínai–brazil) béketerv kezd az egyedülivé válni, ugyanis egyre többen, a kínai külügyminisztérium szerint már 110 ország reagált pozitívan a felsoroltakra. Volodimir Zelenszkij viszont úgy gondolja, Kína valójában nem javasol semmit, csak politikai nyilatkozatot tett. Ennek ellenére engedélyezte egy békecsúcs összehívását az utóbbi hónapokban, ahová Oroszországot is meghívhatják.
Szeptember 3-án orosz légicsapások rongálták meg a felsővezetékeket a zaporizzsjai atomerőmű környékén. Az áramfejlesztő központot 2-án is támadás érte, jelenleg más vezetékek bevonásával látják el – írja a The Kyiv Independent.
Ha további támadások érik a vezetékeket, vészhelyzet alakulhat ki a külső ellátás elvesztése miatt, amire szükség van, hogy a reaktorokat hűteni tudják
– közölte az ukrán Enerhoatom állami vállalat. Az ukrán szakértők egyelőre nem tudják megkezdeni a javítási munkálatokat a folyamatos orosz ágyúzás miatt.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője nemrég Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkijjel, hogy a kurszki és a zaporizzsjai atomerőműről beszéljenek. Amikor felmérte az utóbbi áramfejlesztő állapotát, azt mondta, az augusztus 17-i dróntámadás nem okozott súlyos kárt, viszont a nukleáris reaktorok megvédése a legfontosabb feladat.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!