Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index percről percre tudósítása a Közel-Keleten zajló történésekről. 

Köszönjük egész napos figyelmüket!

Tamím bin Hamad ál-Száni, Katar emírje szerdán kijelentette, hogy Izrael katonai lépései Libanon ellen rendkívül kockázatos biztonsági helyzetet teremtettek a Közel-Keleten. A katari vezető, aki Dohában találkozott Maszúd Peszeskján iráni államfővel, arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus tovább fokozódhat.

Az al-Dzsazíra hírtelevízió szerint az emír felszólította a nemzetközi közösséget, hogy vállaljon szerepet a válság súlyosbodásának megakadályozásában, és támogasson minden olyan kezdeményezést, amely a béke helyreállítását célozza.

Az emír hangsúlyozta, hogy Katar továbbra is aktív szerepet kíván vállalni az Izrael és a palesztin szervezetek közötti békefolyamat közvetítésében.

A közvetítés a mi stratégiai döntésünk, s nem hagyunk fel erőfeszítéseinkkel, hogy megfékezhessük a Gázai övezetbeli háborút

– mondta, hozzátéve, hogy a konfliktus megoldása a kétállami megoldásban rejlik, ami a régió békéjének kulcsa lehet.

Az iráni elnök, Maszúd Peszeskján ismételten figyelmeztetett, hogy amennyiben Izrael bármilyen ellenséges lépést tesz Irán ellen, válaszuk még keményebb lesz. Azt is megemlítette, hogy az Egyesült Államoknak és Európa országainak figyelmeztetniük kellene Izraelt, ne veszélyeztesse a térség stabilitását.

Peszeskján a Hamász vezetője, Iszmáil Haníje meggyilkolására hivatkozva kijelentette:

Mi is biztonságot és békét szeretnénk. Izrael gyilkoltatta meg Haníjét Teheránban.

Az iráni államfő hivatalos látogatásra érkezett Katarba, ahol csütörtökön részt vesz az Ázsiai Együttműködés Párbeszéde fórum harmadik csúcstalálkozóján.

Jordánia külügyminisztere, Ayman Safadi, határozott figyelmeztetést küldött Iránnak és Izraelnek, kijelentve, hogy országa minden eszközével meg fogja védeni magát, bármilyen fenyegetéssel szemben. 

Jordánia nem lesz senki csatatere

– hangsúlyozta Safadi David Lammy brit külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetésében.

A jordán külügyminisztérium közleménye szerint Safadi kijelentette:

Jordánia minden képességével meg fogja védeni biztonságát, stabilitását és polgárait a fenyegetésektől.

Safadi hozzátette, hogy Jordánia már egyértelműen tájékoztatta Iránt és Izraelt ezen álláspontjáról. A figyelmeztetés azután érkezett, hogy Irán mintegy 200 rakétát lőtt ki Izraelre, válaszul a Hezbollah és a Hamász vezetőinek célzott megölésére. Izrael megtorlást ígért a támadásokra.

Jordánia közbiztonsági igazgatósága közölte, hogy a királyság légvédelmi rendszere elfogta az iráni rakétákat és drónokat. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint több ember könnyebb sérüléseket szenvedett a lehulló törmelékektől.

Safadi a feszültségek csillapítása érdekében tűzszüneti megállapodást sürgetett mind a Gázai övezetben, mind Libanonban, hogy megállítsák a Közel-Keleten tapasztalható veszélyes eszkalációt.

A világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) vezetői szerdán kiadott közös nyilatkozatukban komoly aggodalmukat fejezték ki az elmérgesedő közel-keleti helyzet miatt, ugyanakkor továbbra is lehetségesnek ítélték a diplomáciai rendezést, kiemelve, hogy a régióra kiterjedő konfliktus nem szolgálná senki érdekét – számolt be róla az MTI.

A G7 soros elnökségét betöltő Olaszország egy külön közleményben tudatta, hogy

A csoport nyilatkozata utalást tett az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) 2735. számú, a Gázai övezetre vonatkozó háromlépcsős tűzszüneti megállapodásról szóló határozatára, amely a Hamász palesztin szélsőséges szervezet által fogva tartott túszok szabadon engedéséről is rendelkezik, illetve az ENSZ BT 1701-es határozatára, amely lezárta Izrael és a libanoni Hezbollah síita milícia 2006-os háborúját Libanon déli részén.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök sürgette az ENSZ BT-t, hogy fontolja meg a libanoni ENSZ-békefenntartók (UNIFIL) mandátumának kiterjesztését annak érdekében, „hogy szavatolni tudják a biztonságot Izrael és Libanon határán”.

Washingtoni közlés szerint Joe Biden amerikai elnök az Irán támadására adandó válasz összehangolását sürgette a megbeszélésen, ideértve a teheráni vezetéssel szembeni újabb szankciókat is. Biden később újságírókhoz szólva elmondta, hogy nem támogatna egy esetleges támadást Irán nukleáris létesítményei ellen. „Meg fogjuk beszélni az izraeliekkel, hogy mit fognak tenni, de mind a heten egyetértünk abban, hogy joguk van válaszolni, de ezt arányosan kell tenniük” – tette hozzá.

Véget kell vetni a szemet szemért alapú erőszak halálos körforgásának a Közel-Keleten – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár a világszervezet Biztonsági Tanácsában (BT) szerdán, elítélve Irán Izrael elleni rakétacsapását. „Kifutunk az időből” – hangsúlyozta az MTI jelentése szerint az ENSZ-főtitkár a közel-keleti helyzettel foglalkozó rendkívüli BT-ülésen, New Yorkban.

A világszervezet 15 tagú vezető testülete azt követően ült össze, hogy Izrael légicsapással végzett a libanoni Hezbollah vezetőjével Bejrútban, majd korlátozott szárazföldi művelet indított az Irán hátszelét élvező milícia ellen Libanon területén, Teherán pedig kedden masszív rakétatámadással válaszolt Izrael területe ellen, olyan aggályokat keltve, hogy a jelenlegi konfliktus kiterjedt közel-keleti háborúba csaphat át.

Határozottan elítélem Irán tegnapi masszív rakétatámadását Izrael ellen

– húzta alá Guterres, akit nem sokkal korábban a zsidó állam nemkívánatos személlyé nyilvánított, mert nem ítélte el „egyértelműen” a történteket.

Több ország, így Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Dél-Korea, Szlovénia és Guyana képviselője is kiállt az ENSZ BT-ben Guterres mellett. Amar Bendzsama algériai ENSZ-nagykövet szerint Izrael döntése, hogy nemkívánatos személlyé nyilvánítja Guterrest,

az ENSZ rendszerének és a teljes nemzetközi közösségnek az egyértelmű megvetését mutatja.

Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete az ülésen „bénító szankciók” haladéktalan elrendelését sürgette Iránnal szemben, mondván, a nemzetközi közösségnek fel kell lépnie, Teheránnak magas árat kell fizetnie, ugyanis szerinte minden más bűnrészesség lenne. Kijelentette, hogy Irán jóval nagyobb következményekkel fog számolni tetteiért, mint amiket el tud képzelni.

Irán ENSZ-nagykövete a Biztonsági Tanácsban azt mondta, hogy a rakétatámadás szükséges és arányos válasz volt Izrael utóbbi két hónapban véghez vitt agresszív cselekményeire. Hangsúlyozta egyben, hogy Irán válaszára „az elrettentés egyensúlyának helyreállításához” volt szükség, és figyelmeztette Izraelt, hogy minden agressziónak következménye lesz. Kijelentette, hogy egyetlen mód van elkerülni a helyzet elmérgesedését, ha Izrael véget vet a Gázai övezetben folytatott háborújának, és leállítja a Libanon elleni támadásokat.

Irán kormányzata az ENSZ BT-nek kedden megküldött levelében Izrael elleni támadását a világszervezet alapszabálya 51. cikkelye szerinti önvédelemmel igyekezett igazolni, azt hangoztatva, hogy Izrael „agresszív cselekményeket” hajt végre Irán szuverenitása ellen is. „Irán, […] teljes összhangban a nemzetközi humanitárius jog szerinti megkülönböztetés elvével, csakis a rezsim katonai és biztonsági létesítményeit támadta védelmi jellegű rakétacsapásával” – szögezték le a levélben.

Danon korábban elutasította Teherán önvédelemmel kapcsolatos állítását. „Ez egy szándékos támadás volt a polgári lakosság ellen” – jelentette ki. „Izrael nem fog eltűrni ilyen agressziót. Izrael válaszolni fog. Válaszunk határozott, s igen fájdalmas lesz, de – Irántól eltérően – a nemzetközi joggal összhangban fogunk cselekedni” – tette hozzá a nagykövet.

Miután a 22 éves kommandós százados, Éjtan Jichák Oszter halálát már a nap folyamán bejelentették, az esti órákra újabb hét izraeli katona halt meg a dél-libanoni harcokban – közölte az izraeli hadsereg.

A Sky News közlése szerint ezek az első izraeli veszteségek a térségben, a Hezbollah fegyvereseivel vívott dél-libanoni tűzharc során összesen nyolc izraeli katona vesztette életét. A katonák életkora 21 és 23 év között volt. 

Az elmúlt év október 7-e óta, amikor a Hamász terrortámadást indított Izrael ellen, összesen 716 izraeli katona halt meg, közülük 346 a Gázai övezetben, ahol a szárazföldi harcok zajlanak. Libanonban az izraeli hadsereg kedden hajnalban indított „korlátozott hadműveletet” a Hezbollah elleni harcokban. A cél a milícia katonai infrastruktúrájának felszámolása volt, hogy megakadályozzák az észak-izraeli települések elleni támadásokat, és lehetővé tegyék a kitelepített lakosok visszatérését.

Herci Halévi, az izraeli vezérkari főnök a Tel Nof légitámaszponton szerdán kijelentette:

Képesek vagyunk bármely pontot támadni a Közel-Keleten. Az ellenségeink hamarosan megértik ezt az üzenetet.

Az izraeli média arról számolt be, hogy az IDF gyalogsági és harckocsizó egységei Dél-Libanonban tevékenykednek, miután a hadsereg további több ezer katonát és tüzérséget küldött a határra. A libanoni hadsereg közölte, hogy az izraeli erők 400 métert haladtak a határon túlra, majd rövid idő után visszavonultak, azonban ezek annak jelei, hogy behatolásra készülnek.

Az izraeli sereg 50 libanoni faluban és városban figyelmeztette a lakosságot, hogy evakuálják az Awali folyótól északra fekvő, a határtól mintegy 37 mérföldre fekvő településeket.

Több iráni rakéta csapódott be kedd este izraeli katonai támaszpontokba, mondta egy izraeli katonai forrás a CNN-nek, de ragaszkodott ahhoz, hogy nem keletkezett nagyobb kár a létesítményekben.

Az IAF (Izraeli Légierő) képességeiben nem esett kár

– mondta a forrás, mely szerint volt „néhány találat”, de ezek nem találták el az „alapvető infrastruktúrát”.

Szlovákia arra készül, hogy evakuálja állampolgárait Libanonból, és engedélyt kapott a libanoni kormánytól, hogy egy katonai repülőgépet használjon erre a célra – írja a The Guardian. 

Ahogy Izrael szárazföldi hadművelete Dél-Libanonban fokozódik, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) 51 falunak küldtek kiürítési parancsot, amelyben arra utasítják a lakosokat, hogy költözzenek északra – közölte a CNN. 

Az IDF evakuálási utasítása alá tartozó terület Libanon teljes területének egynegyedét teszi ki, a lakosok több mint 30 mérföldre északra szorultak lakóhelyüktől.

Egy nő, aki az iráni rakétatámadás idején az édesanyjával egy óvóhellyel ellátott lakóházban húzta meg magát, elmondta, hogy „hatalmas robbanásokat” hallott, és rakéták „robbantak fel” odakint.

Elona Nessim a Sky Newsnak elmondta, az izraeli hatóságok riasztása, amely arra figyelmeztette az embereket, hogy menjenek biztonságba, semmihez nem hasonlított, amit korábban tapasztalt.

Izrael „hozzászokott a rakétafenyegetésekhez”, és az embereknek általában azt mondták, hogy 10-15 percre menjenek óvóhelyre, amikor megszólal a sziréna. De ez most más volt. Mindannyian kaptunk riasztást a telefonunkra Izrael központjában – ami korábban soha nem fordult elő – hogy további értesítésig maradjunk egy óvóhely közelében

– mondta.

A BBC úgy tudja, hogy a brit hadsereg repülőgépei nem fogtak el egyetlen iráni ballisztikus rakétát sem, amelyet az éjszaka lőttek ki. A Királyi Haditengerészet rombolója, a HMS Duncan sem lőtt ki egyetlen Sea Viper rakétát sem.

A brit védelmi miniszter, John Healey korábban azt mondta, hogy a brit erők „kivették a részüket” az eszkaláció megakadályozásában a tegnap éjjel Izraelre mért tömeges iráni rakétacsapásból.

A védelmi minisztérium azonban egyelőre nem közölt további részleteket arról, hogy milyen módon vettek részt ebben.

A Királyi Légierő Cipruson állomásozó Typhoon repülőgépei tavaly áprilisban több iráni drónt lőttek le. Ezek azonban nincsenek felszerelve ballisztikus rakéták követésére és lelövésére alkalmas képességekkel.

Washingtonban „rendkívüli az aggodalom” Irán Izrael elleni támadása miatt – és „nagy a megkönnyebbülés”, hogy még nem kezdődött el az izraeli megtorlásra – mondja a  Sky News tudósítója, Mark Stone.

Elmondása szerint, „teljes mértékben arra számított”, hogy Izrael válaszlépéseket tesz, miután ballisztikus rakéták sorozata indult a területére.

Ez nem történt meg, és szerintem emiatt nagy a megkönnyebbülés. Az amerikaiak azt mondják, hogy szorosan egyeztetnek az izraeliekkel. Ez igaz, de csak egy bizonyos pontig. Mert az is világos, hogy Izrael... felbátorott arra, hogy azt tegye, amit akar, és nem feltétlenül azt, amit Amerika szerint tennie kellene

– mondja Stone.

Három férfit tartóztattak le azzal a gyanúval, hogy részt vettek a szerda hajnali órákban a koppenhágai izraeli nagykövetség közelében történt két robbantásban – írja a The Guardian. 

A rendőrség közölte, hogy a férfiak közül kettőt a koppenhágai központi pályaudvaron, egy vonaton tartóztattak le. A másik férfit a dán fővárosban tartóztatták le.

A koppenhágai rendőrség az X-en azt írta: „Az izraeli nagykövetség közelében, Hellerupban történt éjszakai robbanásokat követően három embert tartóztattunk le. Két férfit egy vonaton tartóztattunk le a koppenhágai központi pályaudvaron. Emellett a nap folyamán korábban Koppenhága más részén is letartóztattunk egy férfit”.

Irán keddi Izrael elleni rakétatámadása azt hivatott jelezni, hogy Teherán arzenálja képes tömeges áldozatok okozására – mondták a térséggel foglalkozó szakértők a CNN-en. 

Mohammad Ali Shabani, az Amwaj.media, egy londoni székhelyű, a Közel-Keletről szóló hírportál szerkesztője szerint az Izrael elleni áprilisi támadással ellentétben – amelynek célja csupán Irán képességeinek bemutatása volt, és amelyre előzetesen figyelmeztettek, így nagyrészt meghiúsult – a keddi rakétatámadás azt az üzenetet volt hivatott közvetíteni, hogy Irán jelentős károkat tud okozni, ha úgy dönt.

Az iráni válaszlépés kimért volt, és arra irányult, hogy a pontosság és az izraeli légvédelem megkerülésének képessége révén üzenetet küldjön, nem pedig arra, hogy tömeges áldozatokat okozzon

– mondta Shabani.

Ali Ahmadi, a Genfi Biztonságpolitikai Központ vezető munkatársa szerint „Irán áprilisi támadását szándékosan úgy tervezték, hogy hatástalan legyen, hogy ne eszkalálódjon a helyzet”, de Iránban úgy érzik, hogy ezt a gyengeség jelének vették.

A magyar kormány a Hungary Helps Programon keresztül százezer eurós gyorssegélyt nyújt a libanoni belső menekültek ellátásához – jelentette be Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára szerdán a Facebook-oldalán.

Az államtitkár a videóban elmondta: aggodalommal figyelik a közel-keleti eszkalációt, amely egyre inkább kiterjed Libanon déli részére – közölte az MTI. 

Libanoni partnereink egyre súlyosbodó humanitárius válságról számolnak be az országban: százezrek menekülnek az ország északi részére, hátrahagyva otthonaikat. Az ő elszállásolásuk nem megoldott, tömegek tartózkodnak a szabad ég alatt ellátás, gyógyszer, élelmiszer nélkül. Nagyon sokan vannak Libanonban kritikus helyzetben

– tette hozzá.

Közölte: a humanitárius helyzetre válaszul a Hungary Helps Program keretében százezer eurós gyorssegélyről döntöttek.

A Nagy-Britanniába akkreditált izraeli nagykövet szerint Irán „igazán súlyos árat fog fizetni” a támadásokért – közölte a Sky News. 

Irán és megbízottjai „terrorista gyűrűt” építettek Izrael köré, és „nagyon súlyos árat” fognak fizetni támadásaikért – mondta.

Tzipi Hotovely azt állította: Irán tegnap esti rakétatüzének célja az volt, hogy „megsebezze a civileket”, miközben azok a ros hásánára, a zsidó újévre készülnek. „Egyetlen ország sem tűrheti ezt” – mondta, hozzátéve, hogy az Egyesült Királyság sem tűrt volna el egy ilyen rakétatámadást London ellen.

Izrael bejelentette, hogy meghalt egy katonája a korlátozott szárazföldi műveletben – írta meg a The Guardian.

Közlésük szerint a különleges erők 22 éves tagja „libanoni harcokban esett el”.

Korábban a Hezbollah azt állította, hogy veszteségeket okozott az izraeli csapatoknak, amelyekkel Marún al-Raszban, az ország déli részén lévő libanoni faluban harcolt. 

Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke és az idei elnökválasztás demokrata elnökjelöltje kedden kijelentette, hogy „egyértelműen” elítéli Irán Izrael elleni támadását, és teljes mértékben támogatja Joe Biden elnök utasítását, hogy az amerikai hadsereg lője le az Izraelre irányuló iráni rakétákat.

Irán destabilizáló, veszélyes erő a Közel-Keleten, és az Izrael elleni mai támadás csak tovább bizonyítja ezt a tényt

 – mondta a demokrata elnökjelölt Washingtonban újságíróknak nyilatkozva.

Az izraeli külügyminiszter megtiltotta az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) főtitkárának, hogy belépjen Izraelbe.

A külügyminiszter szerint Antonio Guterres azért nem léphet be Izraelbe, mert nem tudta egyértelműen elítélni Irán Izrael elleni rakétatámadását. 

Aki nem tudja egyértelműen elítélni Irán Izrael elleni szörnyű támadását, ahogyan azt a világ szinte minden országa megtette, az nem érdemli meg, hogy izraeli földre lépjen

– írta X-en Jizrael Kac, az izraeli külügyminiszter.

A jemeni húszik azt állították, hogy szerdán három cirkálórakétát lőttek ki Izrael felé, amelyek sikeresen elérték célpontjukat, ezt azonban nem támasztották alá bizonyítékokkal.

Az izraeli hadsereg szóvivője a CNN-nek azt mondta,

A húszik, akik az Irán vezette szövetség részei, azt állították, hogy három Kudsz 5 típusú cirkálórakétát lőttek ki.

Több lövést adtak le Izrael stockholmi nagykövetségére, sérülés nem történt, az ügyben büntetőeljárás indult – közölte szerdán a svéd rendőrség. A lövéseket előző nap, kedden 18 óra körül lehetett hallani a Stockholm központjában fekvő nagykövetség közelében lévő egyik utcában.

Olyan megállapításokat tettünk, amelyek arra utalnak, hogy lövések dördültek el az izraeli nagykövetségnél, de részleteket nem közölhetünk, mivel a nyomozás még folyamatban van

– jelentette ki Rebecca Landberg, a stockholmi rendőrség sajtóreferense.

A közlemény szerint az épületen becsapódások voltak láthatóak. Az eset azt követően történt, hogy az éjszaka két robbanást jelentettek a dániai izraeli nagykövetség közelében, Koppenhága külvárosában.

Stockholmban senki sem sebesült meg, az ügyben lőfegyverrel elkövetett bűncselekmény, gondatlan veszélyeztetés és jogtalan fenyegetés miatt indult nyomozás. A rendőrség nem vett őrizetbe senkit, de számos térfigyelő kamerát helyeztek el a környéken, és a rendőrség tárgyi bizonyítékokat gyűjt, amelyeket kielemez majd.

A Gázai övezetben 2023 októberében indított háború kezdete óta több incidens is történt a svédországi izraeli nagykövetség közelében. Februárban egy gránátot találtak a nagykövetség területén, amit az izraeli nagykövet támadási kísérletnek minősített. Májusban az épület előtt lövöldözésről érkezett jelentés, ami a svédországi izraeli külképviseletek körüli biztonsági intézkedések szigorításához vezetett.

A svéd hírszerzés május végén azt állította, hogy Irán svéd bűnbandák tagjait toborozza Izrael elleni erőszakos cselekmények végrehajtására, amit Teherán tagadott. A hatóságok a gázai háború kezdete óta az antiszemita cselekmények számának növekedését is regisztrálták Svédországban.

A Sky News tett közzé egy videót arról, hogy Tel-Avivban a támadások alatt is megtartották a heti rendes néptáncórát.

A táncosok egy föld alatti bunkerben kialakított teremben próbáltak. 

„Rendkívül veszélyes” pillanat ez a Közel-Kelet számára, és Izrael valószínűleg válaszolni fog – mondta a volt brit védelmi miniszter.

Grant Shapps a Sky Newsnak nyilatkozva így fogalmazott:

Nehéz lenne elképzelni, hogy Izrael ne válaszolna, ugyanis Irán el akarja törölni Izraelt a föld színéről.

Az is „nagyon aggasztó”, hogy Irán hogyan reagál majd Izrael megtorlására – tette hozzá.

Azt is elmondhatom, hogy ha semmi sem változik, akkor a Hezbollah, a húszik, a Hamász, az Irán által támogatott milíciák Szíriában és Irakban és maga Irán is folytatja a támadásokat

– közölte.