Felix Baumann, Svájc ukrajnai nagykövete kijelentette, hogy Svájc megfigyelőként vett részt az „ukrajnai béketervről” szóló Kína–Brazília találkozón, és nem írt alá semmilyen közleményt. Egyúttal egyértelművé tette, hogy Svájc álláspontja az orosz–ukrán háború békés rendezésével kapcsolatban változatlan − írta az Ukrajinszka Pravda.
A nagykövet hangsúlyozta, hogy Svájc álláspontja „továbbra is teljesen egyértelmű: az Oroszország által Ukrajna ellen elkövetett teljes körű katonai agresszióra adott bármilyen megoldásnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát, és különösen Ukrajna területi integritását és szuverenitását”.
Hozzátette azonban, hogy Svájc fontosnak tartja minden olyan béketerv megfontolását, amely tiszteletben tartja ezeket az alapelveket.
Az Európai Unió nem akarja, hogy a korábbi megállapodások a békeszerződések megszegését jelentsék. S pontosan ezt láttuk a júniusban Svájcban megrendezett, Ukrajnáért tartott első globális békecsúcs záróközleményében. Ez a csúcstalálkozó a korábbi megbeszélésekre épült, amelyek Ukrajna békeformuláján, és más, a nemzetközi jognak és az ENSZ Alapokmányának megfelelő békejavaslatokon alapultak
– fogalmazott a nagykövet, aki kifejtette, hogy Svájc külügyminisztériuma ezért döntött úgy, hogy megfigyelőként részt vesz a Kína és Brazília által kezdeményezett találkozón.
„De Svájc álláspontja nem változott. Ukrajnáról pedig Ukrajna nélkül semmit sem szabad eldönteni” − zárta a diplomata.
Ellenőrzése alá vonta Vuhledar várost a donyecki régióban az orosz hadsereg – jelentette be csütörtök délután az orosz védelmi minisztérium.
A háború előtt mintegy 14 ezer lakosú bányavárosért még 2022 márciusában kezdődtek el a harcok. A friss orosz hadijelentések hat ukrajnai frontszakasz közül négynél közöltek előretörést. A Ria Novosztyi azt írja, az orosz csapatok így előrenyomulhatnak a zaporizzsjai terület és Kurakhove határán fekvő Velika Novoszelka felé, ahol az ukránok erős védelmi vonalakat állítottak fel.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Volodimir Zelenszkijt a hatalomból való távozása után megölhetik Ukrajnában – állítja Volodimir Szkacsko politikai elemző az aif.ru orosz lapnak adott interjújában.
A szakértő szerint az ukrán elnök halála kedvező lehet a nyugati szövetségesek szempontjából, mivel „túl sokat tud”. Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij számára továbbra is fennáll a kedvezőbb forgatókönyv lehetősége – jegyezte meg Szkacsko.
Ha a Nyugat maximális kegyelmet és szavahihetőséget tanúsít, akkor a hatalomból való távozás után Zelenszkijnek megadatik, hogy a kanadai határra meneküljön és békében éljen. Elvégre sikerült dollármilliárdossá válnia. Vagy maradjon például ugyanabban az Olaszországban, ahol a Zelenszkij család nem volt hajlandó eladni a villáit
– jegyezte meg gúnyosan a szakértő, majd hozzátette: valószínűbb az a forgatókönyv, hogy Zelenszkijt megölik, mondjuk „megfojtják egy párnával”, amiért túl sokat tudott.
Korábban a The Economist című brit magazin arról számolt be, hogy az ukrán hatóságok 2025-ben elnökválasztásra készülnek.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 4708 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4937 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!