Az orosz erők irányított légibombákkal támadták Harkiv városának sűrűn lakott területét. Legalább két ember meghalt és öt másik megsebesült – közölte a The Kyiv Independent.

Egy délelőtti támadásban több mint 20 ember sérült meg, köztük egy 16 éves gyermek. Az előzetes adatok szerint a második orosz támadás egy többemeletes épületet talált el. A csapás 15 további lakóházat rongált meg a Szaltivka negyedben – mondta Harkiv polgármestere, Ihor Terehov.

Az orosz csapatok körbezárják Kurahovét és Szelidovót – közölte Igor Kimakovszkij donyecki orosz tanácsadó az orosz Rosszija–1 tévécsatorna adásában. 

Szeptember végén Kimakovszkij azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők egységei három oldalról közelítették meg Szelidovót. Most megpróbálják átvenni az ellenőrzést a városba vezető összes út felett – írja a RIA Novosztyi.

Moszkvában tartották a Független Államok Közössége (FÁK) államfői tanácsának ülését. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint, „minden lehetőségünk megvan arra, hogy új, nagy, kölcsönösen előnyös projekteket indítsunk el az ipar, a mezőgazdaság, a pénzügyek és az infrastruktúra területén”.

A RIA Novosztyi szerint, az egyik fő téma a nemzetközösségen belüli gazdasági együttműködés volt. Mint írták, Oroszország tovább fokozza a gazdasági együttműködés ütemét transzkaukázusi partnereivel.

Elhangzott, hogy az orosz–azerbajdzsán kereskedelmi forgalom elérte a 4,3 milliárd dollárt. Az Örményországgal folytatott kereskedelmi forgalom pedig meghaladta a 8,3 milliárd dollárt. Az örmény kormányfő készen áll arra, hogy még ebben a hónapban aláírja a békeszerződés tervezetét Bakuval.

Az ülés további kérdéseiről zárt ajtók mögött tárgyaltak a politikusok.

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök a Független Államok Közössége (FÁK) keddi találkozóján kijelentette, hogy a „FÁK-családot” a korábbi összetételében szeretné visszaállítani.

Nagyon jó lenne, ha Grúzia visszatérne a családunkba, Moldova újra teljes jogú részese lenne, Ukrajna hatóságai észhez térnének – amelynek normális életének helyreállításában nekünk is részt kell vennünk. Teljesen biztos vagyok benne, hogy ez meg fog történni. Ez csak idő kérdése

– mondta a RIA Novosztyi szerint Lukasenka. 

Még tartják a kapcsolatot Ukrajnával – közölte, miközben meg is fenyegette őket 

Minszk bizonyos kapcsolatokat tart fenn Kijevvel, ez többek között lehetővé teszi Moszkva számára a hadifoglyok cseréjét – tette hozzá a belarusz RIA Novosztyi másik beszámolója szerint. 

Nem titkoljuk, hogy bizonyos kapcsolatokat tartunk fenn az ukrán hatóságokkal. Olyan csatornákon keresztül, amelyek segítenek nekünk, [valamint] az oroszoknak a hadifoglyok cseréjében és a humanitárius szintű kapcsolatok fenntartásában. Ezek normális kapcsolatok. Mi itt együtt dolgozunk az oroszokkal

– mondta Lukasenka.  Ugyanakkor azt üzente Ukrajnának, hogy ha megtámadnák Belaruszt, akkor amiatt összeomlanának az ukrán katonai hatóságok. 

Újabb szankciókat jelentett be kedden a brit kormány Oroszország ellen azzal az indokkal, hogy az orosz hadsereg vegyi fegyvernek minősülő harceszközöket vetett be az ukrajnai hadszíntéren.

A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint az orosz fegyveres erők is nyíltan beismerik, hogy veszélyes vegyszereket tartalmazó fegyvereket alkalmaznak Ukrajnában. Ezek közé tartoznak olyan harceszközök, amelyek hatóanyaga megegyezik a tömegoszlatáshoz használt rendfenntartó eszközök összetevőivel, emellett több beszámoló érkezett a fullasztó hatású klórpikrin használatáról is.

A tárca hangsúlyozza, hogy ezt a vegyi hatóanyagot az első világháborúban vetették be először. A londoni külügyi közlemény szerint Oroszország figyelmen kívül hagyja a Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt, és ezzel súlyosan megsérti a nemzetközi jogot.

A minisztérium felidézi, hogy orosz ügynökök 2018-ban az angliai Salisbury városában novicsok idegmérget is bevetettek, és ugyanezt a hatóanyagot használták 2020-ban Alekszej Navalnij néhai orosz ellenzéki vezető ellen.

Vagyonzárolást is tartalmazó pénzügyi szankciók

Keddi tájékoztatásában a londoni külügyminisztérium bejelentette, hogy beutazási és nagy-britanniai tartózkodási tilalommal, valamint vagyonzárolást is tartalmazó pénzügyi szankciókkal sújtotta az orosz védelmi minisztérium sugár-, vegy- és biológiai védelmi egységének teljes állományát, köztük Igor Kirillovot, az egység vezetőjét, valamint az orosz védelmi tárca több tudományos és kutatóintézetének tagjait.

A hivatalos brit meghatározás szerint a vagyonzárolás fogalomkörébe tartozik, hogy brit állampolgároknak vagy Nagy-Britanniában tevékenykedő üzleti vállalkozásoknak tilos bármilyen tranzakció lebonyolítása olyan nagy-britanniai pénzeszközökkel vagy egyéb gazdasági erőforrásokkal, amelyek a szankciótól sújtott személy birtokában vannak, ellenőrzése alatt állnak, vagy számára anyagi előnyt biztosítanak – írta az MTI.

Az Európai Unió Tanácsa kedden új, Oroszország elleni szankciós jogi keret létrehozását jelentette be, a lépést Moszkva külföldre irányuló destabilizációs tevékenységével indokolta – közölte az MTI.

A testület közleménye szerint a keret lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy olyan természetes vagy jogi személyeket szankcionáljon, akik – az orosz kormánnyal együttműködve – uniós tagállamok, egyéb országok, illetve nemzetközi szervezetek biztonságát és függetlenségét fenyegetik, valamint alapvető értékeik aláásását célozzák.

A jogi keret segítségével az EU hatékonyabban tudja majd kezelni a választásokba történő beavatkozásokat, valamint a hamis információk terjesztését és a kibertámadásokat – olvasható a közleményben.

A szankcióval sújtott személyek ellen vagyonbefagyasztást, beutazási tilalmat is elrendelhetnek.

Vuhledar város közelében – ahonnan az ukrán védők nemrég kivonultak – az oroszok közel 1:9-es erőfölényben voltak – írja az Ukrajinszka Pravda egy ukrán ezredes szavait idézve.

Az ellenfél jobb harckocsikkal és gyalogsági harcjárművekkel, valamint tüzérségi rendszerekkel, páncéltörő fegyverekkel és emberekkel rendelkezett. Ha a harci képességeket általánosságban nézzük, az ellenfélnek majdnem 1:9-es előnye volt

– mondta Olekszandr Okhrimenko ezredes, a Fekete Kozákok nevű 72. gépesített dandár parancsnoka.

Hozzátette:  „Bármelyik elméleti számítás azt mutatja, hogy a csapatok és eszközök 1:3 arányú megoszlása esetén az ellenfél előnyre tesz szert. Vuhledar közelében az arány 1:9 volt.” Mint mondta, ezáltal „objektíven látható, hogy milyen esélyei voltak e település és a dandár hatáskörébe tartozó védősáv megtartásának”. 

A település elestéről pár napja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is nyilatkozott. 

Szijjártó Péter, a magyar–szerb gazdasági vegyes bizottság ülését követő sajtóértekezleten az esetleges ukrán NATO-tagsággal kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy ma az ország felvétele a harmadik világháború kirobbanását idézné elő a kollektív védelemről szóló cikkely miatt – közölte az MTI.

Én azt gondolom, aki józan ésszel végiggondolja ezt a dolgot, nem akarja ezt a veszélyt előidézni. Tehát a magyar álláspont világos: Ukrajna felvételére a NATO-ba nincsen lehetőség

– szögezte le.

Hozzátette azt is: „Szeretném kiábrándítani az idealistákat. A helyzet ugyanis az, hogy amikor zárt ajtók mögött tárgyalnak a NATO-tagállamok külügyminiszterei, vagy épp négyszemközt beszélgetünk, akkor a NATO-tagállamok külügyminisztereinek döntő többsége ezt az álláspontot képviseli” – mutatott rá.

A miniszter hozzátette, hogy rendkívül tisztességtelennek tartja az őszinteség hiányát az ukránokkal szemben, szerinte nem mondják el nekik, hogy valójában „milyen álláspontot képviselnek”.

A tárcavezető sajtótájékoztatójáról részletesen írtunk ebben a cikkben is.

1047 embert evakuáltak az október 7-e óta égő olajterminál melletti területekről – közölte Igor Tkacsenko, Feodoszija város közigazgatásának vezetője – közölte az Interfax.

„A vészhelyzet helyszínének közelében élő emberek biztonsága érdekében 1047 ember ideiglenes evakuálását hajtották végre ideiglenes szálláshelyekre” – írta Telegram-csatornáján.

Az orvosi vizsgálatot követően az evakuáltakat a város szállodáiban és panziókban helyezték el. A tűz oltása folyamatban van. Az olajraktár október 7-én reggel gyulladt ki, a jelentések szerint senki sem sérült meg. 

A harkivi operatív és taktikai ukrán katonai csoportosítás felelősségi területén az orosz csapatok egyre több irányított bombát dobnak le – jelentette ki Vitalij Szarancsev, a harkvii egység szóvivője az Ukrinform szerint. 

„Az előző időszakhoz, különösen a néhány héttel ezelőttihez képest, az orosz taktikai repülőgépek aktivitásának növekedését tapasztaljuk. Gyakrabban kezdtek légicsapásokat végrehajtani, és fokozták a légvédelmi lövegek használatát” – mondta Szarancsev.

Véleménye szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy az orosz hadsereg „kézzelfogható vereséget” szenvedett a vovcsanszki aggregátorgyár elvesztése után, most polgári objektumok és infrastruktúra elleni csapásokkal próbálja elterelni a figyelmet, és „nagy taktikai győzelemként” tüntetik fel ezek megsemmisítését.

A Fekete-tenger felett semmisítettek meg egy légi célpontot az orosz erők – számolt be kedd délután a TASZSZ orosz állami hírügynökség. 

A célpontot Szevasztopol közelében azonosították és likvidálták, írta a lap a terület kormányzójára hivatkozva. Arról azonban egyelőre nincs hír, vannak-e sérültjei az esetnek. 

Szevasztopolban bekapcsoltak a légvédelmi rendszerek, és az előzetes információk szerint még a levegőben megsemmisítettek egy légi célpontot. Polgári infrastruktúrában keletkezett károkról egyelőre nem tudni 

– írta Telegram-csatornáján az elöljáró, Mihail Razvozsajev. 

Az orosz hadsereg elfoglalta Zorjane Perse és Zolota Niva települést a Donyecki régióban – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyben számolt be előretörésről. A védelmi tárca közölte, hogy Ukrajnában az orosz erők 16, az oroszországi Kurszk megyében pedig két ellentámadást hiúsítottak meg.

A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint csaknem kétezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál pedig számuk meghaladta a kétszázat.

A tárca tájékoztatása szerint az orosz hadsereg Kinzsal hiperszonikus rakétákkal mért csapást ukrán repülőterekre. Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt napon megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel mások mellett egy lőszerszállító konténerhajót, egy drónokat gyártó és tároló létesítményt, három tábori lőszerraktárt, egy harckocsit, tíz páncélozott harcjárművet, három nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és ugyancsak három vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők három rakétáját, továbbá 49 repülőgép típusú drónt – adta hírül az MTI.

Franciaország közölte, hogy jövőre Mirage 2000 típusú vadászrepülőgépeket szállít Ukrajnának – derült ki Sébastien Lecornu védelmi miniszter Sud Ouestnak adott interjújából az Ukrajinszka Pravda szemléje szerint.

Elmondása szerint a légi, földi és elektronikus harcra egyaránt képes vadászrepülőgépek leszállítása 2025 első negyedévére várható.

Hozzátette, hogy jelenleg is folyik az ukrán pilóták és szerelők kiképzése, miután  szeptember 20-án a francia fegyveres erők bejelentették, hogy az Alphajet repülőgépeken kiképzett ukrán pilóták első csoportja befejezte a kiképzést.

Az oroszok október 8-án reggelre 16 hajót telepítettek a Fekete-tengerre, amelyek közül 7 Kalibr cirkálórakéta-hordozó összesen legfeljebb 48 rakétakapacitással – írja az Ukrajinszka Pravda.

A lap felhívta a figyelmet arra, hogy előző nap, hétfőn még mindössze 4 hajó volt a Fekete-tengeren, és a jelentős létszámnövekedésre egyelőre nem adtak hivatalos magyarázatot. Az ukrán vezérkar az adatokon kívül mindössze annyit közölt, hogy Oroszország megsértette a nemzetközi hajózási szabályokat.

Nem kizárható, hogy Oroszország támadásra készül Odessza, Herszon vagy Mikolaiv ellen a Donyeck megyében elért sikereken felbuzdulva, és tovább gyengítik az ukrán védelmi képességet. 

Október 7-én éjjel az orosz fegyveresek a Krímről két Iszkander–M ballisztikus rakétával csapást mértek Odessza régióra, 19 pilóta nélküli légi járművel (UAV-val) támadták Ukrajnát az orosz Primorszk-Ahtarszk városából.

A légvédelmi harc eredményeként az összes ellenséges drónt megsemmisítették Odesszaa, Mikolajiv, Dnyipro, Vinnyica és Ternopil régiókban: 18-at lőtt le az Ukrán Védelmi Erők légiereje, légvédelmi rakétaelhárító egysége, mobil tűzcsoportja és az elektronikus hadviselés, egy másik támadó UAV visszatért Oroszországba – közölte az Ukrajinszka Pravda.

Felszámolták Vlagyimir Putyin még szovjet időkben épült, Szocsiban található rezidenciáját, ahol többek között George W. Bush amerikai elnökkel is találkozott 2008-ban. A Proekt független orosz médium szerint a lehetséges dróntámadások miatti aggodalmak okán nem látogatja többé a rezidenciát – írja a The Kyiv Independent. 

Annak ellenére, hogy a 2014-es szocsi olimpiára történő felújítás óta évente legalább 30 napot töltött a Bocsarov Ruszej nevű rezidencián, Putyin március óta nem járt ott. A Proekt vizsgálata szerint az orosz vezető „fizikai biztonságát fenyegetve érezte”, miután 2023 őszén több dróntámadás is irányult Szocsi ellen. 

Sajtóértesülések szerint a rezidencia főépületét az év elején lebontották, és jelenleg is építkezés folyik.

Kijevben légiriadót rendeltek el azonosítatlan drónok tevékenysége miatt – jelentette az Ukrajinszka Pravda kedd reggel. 

A Kijevi Regionális Katonai Igazgatóság arról számolt be, hogy a régióban légvédelmi művelet zajlik, miután egy pilóta nélküli repülőgépet észleltek a légtérben. Mint írták, a légvédelmi erők a célpontok ellen dolgoznak, a lakosságot pedig felszólították, hogy maradjanak az óvóhelyeken.

A hatóságok arra is felhívják a lakosokat, hogy ne rögzítsék vagy tegyék közzé a védők munkájáról készült felvételeket az interneten.