A brit belföldi elhárítás (MI5) vezetője szerint az orosz hírszerző ügynökség célja, hogy „tartós káoszt okozzon a brit és az európai utcákon” – közölte a BBC.
Ken McCallum az Egyesült Királyságot fenyegető biztonsági veszélyekről szóló éves jelentésében elmondta, hogy a GRU ügynökei „gyújtogatásokat, szabotázsokat és egyre nagyobb vakmerőséggel lefolytatott veszélyes akciókat” hajtottak végre Nagy-Britanniában, miután az Egyesült Királyság támogatta Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban.
Az MI5 2022 óta 20, Irán által támogatott összeesküvésre is reagált, bár McCallum hozzátette, hogy munkájának nagy része még mindig leginkább iszlamista szélsőségesekkel és a szélsőjobboldali terrorizmussal kapcsolatos.
A terrorizmussal kapcsolatos fenyegetések és a nemzetállamoktól érkező fenyegetések összetett keveréke azt jelenti, hogy az MI5-nek „pokolian nehéz dolga van".
A terrorizmusban való részvétel következtében vizsgált személyek 13 százaléka 18 év alatti.
2017 óta összesen 43 késői szakaszban lévő, lőfegyvereket és robbanóanyagokat tartalmazó, tömeggyilkosság elkövetésére irányuló tervet hiúsítottak meg az Egyesült Királyságban. Az MI5 által folytatott, állami fenyegetéssel kapcsolatos nyomozások száma 48 százalékkal nőtt. A terrorizmusellenes munka továbbra is „75 százalékban iszlamista szélsőségesek, 25 százalékban szélsőjobboldaliak között oszlik meg. Az MI5-nek „a meggyőződések és ideológiák szédítő skálájával” kellett foglalkoznia – mondta McCallum az MI5 londoni terrorizmusellenes műveleti központjában tartott tájékoztatón.
Pályafutásom első 20 éve tele volt terrorista fenyegetésekkel. Most ezekkel kell szembenéznünk az államilag támogatott merényletekkel és szabotázsakciókkal együtt, egy nagy európai szárazföldi háború hátterében
– mondta.
Figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyság „vezető szerepe” Ukrajna támogatásában azt jelenti, hogy „a Putyin-rezsim lázas képzeletében nagy szerepet játszunk”, és további agresszióra kell számítani az Egyesült Királyság területén. Az Egyesült Királyság jelenlegi terrorfenyegetettségi szintje jelentős, ami azt jelenti, hogy egy támadás valószínűsíthető.
McCallum szerint több mint 750 orosz diplomatát utasítottak ki Európából Oroszország ukrajnai inváziója óta, „nagy többségük” kém volt.
Ez befolyásolta az orosz hírszerző szolgálatok képességeit – magyarázta, és hozzátette, hogy megtagadták a diplomáciai vízumot azoktól, akiket Nagy-Britannia és a szövetségesek orosz kémeknek tartanak. Az orosz állami szereplők a „piszkos munka” elvégzéséhez olyan megbízottakhoz fordultak, mint a magánhírszerzők és bűnözők, de ez befolyásolta műveleteik professzionalizmusát, és könnyebben megzavarhatóvá tette őket.
Bár McCallum korábban is beszélt nyilvánosan mind az orosz, mind az iráni fenyegetésről, előzőleg nem vádolta ennyire súlyos dolgokkal Moszkvát – jegyezte meg a BBC.
A jövő év döntő próbatételnek bizonyul a francia hadsereg számára, amely olyan haderővé alakul át, hogy képes lesz szembenézni Oroszországgal – írja a Politico.
Mint írják, májusban a francia katonák részt vesznek a Dacian Spring 2025 elnevezésű nagyszabású hadgyakorlaton Romániában, hogy teszteljék a NATO-követelmények teljesítésére való képességüket. Ekkor több ezer francia katonának kell 10 nap alatt Romániába jutnia.
A cikkben megjegyzik, hogy
ez kulcsfontosságú tapasztalat lehet arra az esetre, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy döntene, hogy megtámadja a szövetség valamelyik tagját.
„Régebben csak háborúsdit játszottunk. Most van egy kijelölt ellenség, és olyan emberekkel gyakorlunk, akikkel valóban háborúba indulnánk” – mondta erről újságíróknak Bertrand Toujouse tábornok, a hadsereg európai szárazföldi parancsnokságának vezetője. Hozzátette azt is, hogy az efféle hadgyakorlatok „stratégiai jelzést” is jelentenek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán először látogat az Horvátországba egy csúcstalálkozó alkalmából – jelentette be Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a Glas Hrvatske horvát állami híroldal szerint.
Mint írták, Horvátország ad otthont az „Ukrajna–Délkelet-Európa” csúcstalálkozónak Dubrovnikban ezen a héten. A találkozót Zelenszkij és Plenkovic közösen szervezték, és várhatóan a régió országainak számos magas rangú tisztviselője, köztük államfők is részt vesznek rajta.
A dubrovniki csúcstalálkozót megelőzően a horvát kormány továbbította a parlamentnek a horvát fegyveres erők tagjainak a NATO Ukrajnát támogató tevékenységében való részvételéről szóló határozatot.
A javaslat előírja, hogy a tevékenységek nem ukrán területen folynának.
A kérdésben az elmúlt napokban újabb nézeteltérések alakultak ki Zoran Milanovic elnök és Andrej Plenkovic miniszterelnök között. Az elnök kijelentette, hogy nem fogja megengedni, hogy horvát katonákat vezényeljenek az Ukrajnát támogató NATO-missziókba, megjegyezve, hogy Horvátországnak nincs szüksége arra, hogy harmadik félként vegyen részt az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktusban, míg a miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy horvát katonákat nem fognak Ukrajnába vezényelni.
Az elnök álláspontja a kérdésben most azt jelenti, hogy a döntést a parlamentben hozzák meg. Ennek elfogadásához azonban kétharmados többségre lesz szükség. Marija Selak Raspudic független képviselő és elnökjelölt azt mondta, hogy a képviselőknek nincs elég információjuk ahhoz, hogy olyan döntést hozhassanak, amely Horvátország érdekeit szolgálná.
Sandra Bencic, a Mozemo párt parlamenti képviselője és elnökjelöltje a maga részéről megkérdőjelezte, hogy Horvátországnak bizonyos dolgokra vannak forrásai, másokra viszont nincsenek: „Nem értem azt a miniszterelnököt, aki egyszerre azzal érvel, hogy Horvátországnak hiányos a védelmi kapacitása, és ezért újra be kell vezetnie a kötelező katonai szolgálatot, de nincs probléma, amikor egyetlen összetevő, az Ukrajnának nyújtott segélyek kikényszerítéséről van szó. Különösen akkor, amikor annyi más terület van, ahol bőven van kapacitásunk, amellyel segítséget nyújthatnánk.” A segély Bencic szerint magában foglalná az aknamentesítésben való segítségnyújtást, a háborús bűnök üldözését, az áldozatok azonosítását és a menekültek segítését.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!