
Vlagyimir Putyin a Kremlben fogadta Aljakszandr Lukasenka belarusz elnököt, és átadta neki a legmagasabb orosz állami kitüntetést. A két vezető a kétoldalú kapcsolatokról és a Nyugat elleni fellépésről is tárgyalt – írta meg a RIA Novosztyi.
Kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink a lehető legjobb módon, jó ütemben fejlődnek. Oroszország az első helyen áll a belarusz gazdaságba történő közvetlen befektetések tekintetében. Emellett a két ország kiegészítheti egymást az ipari projektekben, többek között a légi közlekedésben
– mondta Putyin.
Lukasenka kijelentette, hogy a FÁK legutóbbi moszkvai csúcstalálkozójának résztvevői között nem volt nézeteltérés a nemzetközi napirenddel kapcsolatban. A belarusz vezető véleménye szerint a Szovjetunió összeomlása után a nyugati országok „meg akarták fojtani” Oroszországot és Belaruszt, de az új államok a meglévő kapcsolatok megőrzésére törekedtek.
Oroszországnak a mezőgazdaságtól a mikroelektronikáig szüksége van az általunk termelt árukra
– mondta a fehérorosz vezető.
A megbeszélések után Putyin átadta belarusz kollégájának a Szent András Apostol-rendet.
Az orosz vezető a díjátadó ünnepségen megjegyezte, hogy közös erőfeszítésekkel tovább fogják fejleszteni az orosz–belarusz együttműködést. Lukasenka a maga részéről megjegyezte, hogy Belarusz soha nem fordított hátat Oroszországnak, és újabb nagy győzelmeket kívánt Putyinnak és az orosz népnek.
A Szent András Apostol-rendet kiemelkedő állami és közéleti személyiségeknek, katonai vezetőknek, a tudomány, a kultúra, a művészet és a gazdaság kiemelkedő képviselőinek ítélik oda Oroszország jólétéhez, nagyságához és dicsőségéhez hozzájáruló kivételes szolgálataikért. A Lukasenka kitüntetéséről szóló rendeletet Putyin augusztusban írta alá. A dokumentum szerint a belarusz elnököt a két ország szövetségi kapcsolatainak és stratégiai partnerségének fejlesztésében, a népek közötti baráti kapcsolatok erősítésében nyújtott kiemelkedő szolgálataiért, valamint az uniós állam létrehozásához és hatékony működéséhez való nagy személyes hozzájárulásáért tüntették ki.
Lukasenka lett az ötödik külföldi vezető, aki megkapta a legmagasabb állami kitüntetést: az elsők Nurszultan Nazarbajev, egykori kazah elnök, Hejdar Alijev, Azerbajdzsán harmadik elnöke, Hszi Csin-ping kínai elnök és Narendra Modi India miniszterelnöke voltak.
A jövő év döntő próbatételnek bizonyul a francia hadsereg számára, amely olyan haderővé alakul át, hogy képes lesz szembenézni Oroszországgal – írja a Politico.
Mint írják, májusban a francia katonák részt vesznek a Dacian Spring 2025 elnevezésű nagyszabású hadgyakorlaton Romániában, hogy teszteljék a NATO-követelmények teljesítésére való képességüket. Ekkor több ezer francia katonának kell 10 nap alatt Romániába jutnia.
A cikkben megjegyzik, hogy
ez kulcsfontosságú tapasztalat lehet arra az esetre, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy döntene, hogy megtámadja a szövetség valamelyik tagját.
„Régebben csak háborúsdit játszottunk. Most van egy kijelölt ellenség, és olyan emberekkel gyakorlunk, akikkel valóban háborúba indulnánk” – mondta erről újságíróknak Bertrand Toujouse tábornok, a hadsereg európai szárazföldi parancsnokságának vezetője. Hozzátette azt is, hogy az efféle hadgyakorlatok „stratégiai jelzést” is jelentenek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán először látogat az Horvátországba egy csúcstalálkozó alkalmából – jelentette be Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a Glas Hrvatske horvát állami híroldal szerint.
Mint írták, Horvátország ad otthont az „Ukrajna–Délkelet-Európa” csúcstalálkozónak Dubrovnikban ezen a héten. A találkozót Zelenszkij és Plenkovic közösen szervezték, és várhatóan a régió országainak számos magas rangú tisztviselője, köztük államfők is részt vesznek rajta.
A dubrovniki csúcstalálkozót megelőzően a horvát kormány továbbította a parlamentnek a horvát fegyveres erők tagjainak a NATO Ukrajnát támogató tevékenységében való részvételéről szóló határozatot.
A javaslat előírja, hogy a tevékenységek nem ukrán területen folynának.
A kérdésben az elmúlt napokban újabb nézeteltérések alakultak ki Zoran Milanovic elnök és Andrej Plenkovic miniszterelnök között. Az elnök kijelentette, hogy nem fogja megengedni, hogy horvát katonákat vezényeljenek az Ukrajnát támogató NATO-missziókba, megjegyezve, hogy Horvátországnak nincs szüksége arra, hogy harmadik félként vegyen részt az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktusban, míg a miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy horvát katonákat nem fognak Ukrajnába vezényelni.
Az elnök álláspontja a kérdésben most azt jelenti, hogy a döntést a parlamentben hozzák meg. Ennek elfogadásához azonban kétharmados többségre lesz szükség. Marija Selak Raspudic független képviselő és elnökjelölt azt mondta, hogy a képviselőknek nincs elég információjuk ahhoz, hogy olyan döntést hozhassanak, amely Horvátország érdekeit szolgálná.
Sandra Bencic, a Mozemo párt parlamenti képviselője és elnökjelöltje a maga részéről megkérdőjelezte, hogy Horvátországnak bizonyos dolgokra vannak forrásai, másokra viszont nincsenek: „Nem értem azt a miniszterelnököt, aki egyszerre azzal érvel, hogy Horvátországnak hiányos a védelmi kapacitása, és ezért újra be kell vezetnie a kötelező katonai szolgálatot, de nincs probléma, amikor egyetlen összetevő, az Ukrajnának nyújtott segélyek kikényszerítéséről van szó. Különösen akkor, amikor annyi más terület van, ahol bőven van kapacitásunk, amellyel segítséget nyújthatnánk.” A segély Bencic szerint magában foglalná az aknamentesítésben való segítségnyújtást, a háborús bűnök üldözését, az áldozatok azonosítását és a menekültek segítését.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!