Ukrajnának meg kell fordítania a helyzetet a frontvonalon, hogy befolyást szerezzen Oroszországgal szemben. A nyugati partnerek egyre inkább a tárgyalások irányába terelik Kijevet, ami veszélyes következményekkel járhat az országra nézve – közölte az ország külügyminisztériuma az Unian ukrán hírügynökség információi szerint.
Az ukrán kormány tudja, hogy a nyugati támogatás nem korlátlan. Oroszországgal már majdnem három éve folyik a háború, ami miatt Kijevre nagy nyomás nehezedik partnerei részéről, hogy tárgyaljon a Kremllel.
Jack Watling, a Royal United Institute for Defence Studies szárazföldi hadviseléssel foglalkozó vezető munkatársa úgy véli, hogy Ukrajna számára veszélyes lenne most tárgyalni Oroszországgal. Szerinte ez ahhoz vezethet, hogy az oroszok végül újraindítják a támadó hadműveleteket, és megfordítják a helyzetet a fronton.
Az elemző emlékeztetett arra, hogy augusztusban az ukrán hadsereg áttörte a határt az Oroszországi Föderáció Kurszki területére, sőt az orosz terület egy részét is elfoglalta. Ennek a hadműveletnek három fő célja volt: erődemonstráció a nyugati partnereknek, kísérlet az orosz hadsereg figyelmének elterelésére Donbászról, és az ellenséges terület elfoglalása tárgyalások esetén.
Watling megjegyezte, hogy a kurszki hadművelet első célját sikerült elérni. A második kudarcot vallott, mivel az oroszok tovább nyomulnak előre Donbászban. A harmadik cél akkor érhető el, ha Ukrajnának sikerül az orosz területeket ellenőrzése alatt tartania. Emellett a tárgyalások alkalmával számos fontos kérdést nehéz lesz rendezni. Ilyen például a zaporizzsjai atomerőmű feletti ellenőrzés, amit az oroszok 2022 márciusában foglaltak el. Ukrajna vissza akarja szerezni az erőmű feletti ellenőrzést, de ehhez meg kell kapnia azt, amire az Orosz Föderációnak szüksége van.
Ukrajna és nyugati partnerei azt szeretnék, ha a háború befejezése után is érvényben maradnának a szankciók, de valószínűleg engedményeket kell majd tenniük.
Az elemző hozzátette, hogy Ukrajna és Oroszország eddig összeegyeztethetetlen követeléseket támasztott egymással szemben. A tárgyalások legvalószínűbb feltétele a tűzszünet lehet, de szélesebb körű békemegállapodás nélkül. Oroszország követelheti, hogy Ukrajna mondjon le a Nyugattal kötött katonai megállapodásokról. Kijev viszont ragaszkodna ahhoz, hogy Moszkva adja vissza az összes elfoglalt területet. Ukrajna számára a fő kockázatot az jelenti, hogy partnerei a tárgyalások után csökkenthetik támogatásukat.
Amennyiben Kijev alacsony mozgósítási szintre és jelentős külföldi befektetések kilátásának hiányára kényszerül, Oroszország bármikor újraindíthatja a támadó hadműveleteket.
Watling hangsúlyozta, hogy Kijevnek a tűzszüneti megállapodás után az Egyesült Államok által támogatott nyugati csapatokból álló koalíciót kell bevonnia. Az 1994-es budapesti memorandum kudarca – amelyben Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kötelezettséget vállalt Ukrajna területi szuverenitásának fenntartására – arra utal, hogy indokolt a külföldi katonai jelenlét.
Ahhoz, hogy Oroszország beleegyezzen egy ilyen feltételbe, az európai védelmi iparnak be kellene bizonyítania, hogy képes felszerelni és támogatni a telepített alakulatokat. Európának tehát növelnie kell a védelmi beruházásokat.
A csaknem három éve tartó háború után Ukrajna jobb helyzetben van, mint azt partnerei várták. A Zelenszkij győzelmi tervének aláírásától való esetleges vonakodás ellenére Európának és az Egyesült Államoknak gyorsan és egységesen kell cselekednie, hogy ne veszítsék el az Oroszországgal szembeni létfontosságú befolyást, és minél hamarabb véget vessenek a katonai konfliktusnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyértelmű és határozott válaszra szólította fel Ukrajna partnereit az észak-koreai erők orosz–ukrán háborúban való részvétele miatt – derül ki az államfő vasárnap esti videóbeszédéből.
Zelenszkij új fenyegetésnek nevezte az Oroszország és Észak-Korea közötti „bűnszövetséget”, és köszönetét fejezte ki a partnerek vezetőinek és képviselőinek, „akik nyíltan beszélnek erről az együttműködésről, amely a háború mértékének növelésére irányul”. Hangsúlyozta, hogy az instabilitás és a fenyegetettség jelentősen növekedhet, ahogy Észak-Korea megtanulja a modern hadviselési technikákat.
Most már egyértelmű bizonyítékunk van arra, hogy Észak-Koreából embereket szállítanak Oroszországba, és ezek nemcsak ipari munkások, hanem katonai személyzet is. Erre normális, őszinte, határozott reakciót várunk partnereinktől. Valójában ez egy újabb állam, amely csatlakozik az Ukrajna elleni háborúhoz. Mindenki láthatja a bizonyítékokat a műholdakon és az Oroszországból már most is érkező videókon keresztül
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy ezzel foglalkozni kell, az akcióra válaszolni kell.
Megjegyezte, hogy az oroszok és az irániak finomítják a Sahíd-drónokat, amelyek az Ukrajna elleni orosz terror egyik fő eszközévé váltak. Kiemelte, hogy csak az elmúlt héten az oroszok naponta használták ezeket az eszközöket Ukrajna ellen, és összességében az év eleje óta több mint 6130 Sahíd-drónt indítottak.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Ez egy olyan háború, amelyet Oroszország a nemzetközi jog megsértésével robbantott ki. Ma azonban a Nyugat a háború folytatását támogatja, hogy ezzel térdre kényszerítse Oroszországot
– mondta Fico a TA3 hírtelevízió műsorában. Hangsúlyozta egyben, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása egy harmadik világháborúhoz vezethet.
„Nem jó ötlet Ukrajnát felvenni a NATO-ba, mert az veszélyes volna az egész világ számára. Ukrajnának ehelyett semlegesnek kellene maradnia, cserébe pedig biztonsági garanciákat kapna” – húzta alá Fico, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgynevezett Győzelmi tervének egyik sarkalatos pontjára utalt.
Bár a NATO-csatlakozást nem, de Ukrajna Európai Unióba történő felvételét támogatja a pozsonyi vezetés. Szlovákia áramszállításokkal és aknaszedő rendszerekkel támogatja a kijevi vezetést, fegyverekkel azonban Fico hatalomra kerülése óta már nem. A szlovák hadiipar ugyanakkor kereskedelmi alapon továbbra is gyárt önjáró lövegeket és lőszereket az ukrán hadsereg számára.
Az orosz erők utcai harcokat vívnak az ukrán csapatokkal a kelet-ukrajnai Szelidove város külterületén, miközben Moszkva a teljes donbászi régió feletti ellenőrzés megszerzésére törekszik – állítják oroszbarát bloggerek a Reuters beszámolója szerint.
Mint írták, az elmúlt hetekben Oroszország bekerítette a Donyecki régió városait, majd az ukrán egységek visszavonulásra kényszerültek. Az oroszbarát bloggerek szerint ugyanezt teszik Szelidove városával is, amelynek a háború előtt több mint húszezer lakosa volt.
A városban utcáról utcára zajlanak a harcok. A Szelidove elleni támadás fokozódott
– állítja Jurij Podoljak, egy befolyásos ukrán származású, oroszbarát katonai blogger.
Más oroszbarát bloggerek videót is közzétettek Szelidove intenzív bombázásáról. Az orosz védelmi minisztérium nem nyilatkozott és Kijev sem reagált.
Az ukrán hadsereg vezérkara vasárnap késő délutáni jelentésében közölte, hogy az ukrán erők 15 orosz támadást vertek vissza több város és falu, köztük Szelidove körül. A népszerű ukrán háborús blog, a DeepState szerint Szelidove ukrán kézben van.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke vasárnap esti videóbeszédében közölte, hogy összehívta az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülését, valamint intézkedést követel a bűnüldöző szervektől az orvosi és szociális szakértői bizottságok helyzetével és a hamis rokkantsági igazolások kiadásával kapcsolatban. Az ügyben többek között ügyészek is érintettek.
Sajnos olyan dolgok történnek itt, Ukrajna hátországában, amelyek miatt a külső ellenségek feleslegesnek tűnnek. Ez valóban egy belső ellenség. Ez az, ami az orvosi és szociális szakértői bizottságokkal történik, és egyes személyek – különösen az ügyészek – merészsége, akik a bizottságokkal való kapcsolataikat arra használták fel, hogy hamis rokkantsági státuszokat szerezzenek. Gyors és határozott fellépést várok a bűnüldöző szervektől, különösen az ukrán biztonsági szolgálattól, az állami nyomozó irodától és a főügyészségtől. Összehívtam a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülését
– fogalmazott videóbeszédében Ukrajna államfője.
Volodimir Zelenszkij megjegyezte, hogy az elmúlt héten több szövetséges támogatását is megszerezték az ukrán győzelmi tervhez. „Köszönjük Franciaországnak, Litvániának, a skandináv partnereinknek és sok más szövetségesünknek az Európai Unióban” – fejezte ki köszönetét az elnök.
Az Egyesült Államokból is nagyon pozitív jelzéseket kaptunk, halljuk a retorikában bekövetkezett változásokat. Várjuk egy washingtoni csapat látogatását, hogy a győzelmi terv pontjain operatív szinten dolgozhassunk
– mondta az elnök, hozzátéve, hogy több új támogatási csomagról is megállapodtak a védelem és az energia területén.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!