Reprezentatív felmérés készült az ukránok körében, hogyan viszonyulnak a többi országhoz. Az ellenségek listájának élén Oroszország áll (91,4 százalék), majd Moszkva szövetségesei következnek: Irán (77,6), Belarusz (74,6) és Észak-Korea (68) sorrendben − közölte a Kárpáti Igaz Szó.
Rajtuk kívül negatívan viszonyulnak még Kínához (73) és Magyarországhoz (59,5) is.
Nem csak az ellenségekről nyilatkoztak azonban, pozitívan vélekedtek az alábbi országokról: Lettország, Litvánia, Németország (mindhárom 87 százalékot kapott), Nagy-Britannia (86,5), Franciaország (86), Kanada, Hollandia (mindkettő 84), Csehország (83), Észtország (82), Lengyelország (78), Moldova (74), Japán (72), Szlovákia (68), Románia, Georgia (mindkettő 65), Izrael (58), Törökország (55) és Örményország (52).
Az oroszok esetében nemcsak az országhoz, hanem kormányához és állampolgáraihoz egyaránt negatívan viszonyulnak, mindössze három százalékuk vélekedik pozitívan az oroszokról. 78,5 százalékuk támogatná az Oroszországgal való minden kapcsolat teljes megszakítását, sőt orosz állampolgárok Ukrajna területére való belépését is megtiltaná.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteki beszédében a fegyveres erők technológiai képességeinek javítását irányozta elő, különös tekintettel a drónfejlesztésre − számolt be róla az Ukrinform.
Hosszú megbeszélést tartott a hadsereg és a hírszerzés vezetőivel, a kormány tagjaival, valamint a civilek képviselőivel. A védelmi és biztonsági erők nagyobb és korszerűbb képességeit növelné, amihez technológiai fejlesztés szükséges, elsősorban a drónoké.
Emellett az orosz fogságban lévő civilek kiszabadítására is utasítást adott, de jelenleg nem ez az ukrán fegyveres erők fő prioritása. Valamint azt is kijelentette, hogy a civilekre is szükség lesz a győzelmi terv végrehajtásához.
Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök az Izvesztyija orosz hírportálnak adott interjújában elutasította, hogy Belarusz hivatalosan is csatlakozzon Oroszországhoz – szemlézte a Kyiv Post.
A pénteken megjelent interjúban Lukasenka helyi geopolitikai kérdésekről, köztük az ukrajnai háborúról és a 2025-ös belarusz elnökválasztásról nyilatkozott.
Az újságírók egy ponton a Belarusz és Oroszország Uniós Államának – ennek létrejötte egy 1999-es szerződéshez köthető, amely eltörölte a határokat, és közös gazdasági övezetet hozott létre a két ország között – jelenlegi kilátásairól és kihívásairól kérdezték Lukasenkát. A belarusz elnök elutasította azokat a bizonyos körökben felmerült javaslatokat, amelyek szerint Belarusz Oroszország részévé válhatna, hozzátéve, hogy ez háborút jelentene.
Ez lehetetlen és irreális. Félek még azt is kimondani, hogy ez háború
– mondta Lukasenka országa szerepét hangsúlyozva az unió létrehozásában, még Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalomra kerülése előtt.
Olyan kapcsolatokat tudunk kiépíteni, amelyek szorosabbak és erősebbek lesznek, mint egy egységes államban. És senki nem fog senkit sem megbántani. Erre van szükségünk
– tette hozzá.
Lukasenka az oroszok ukrajnai háborújával kapcsolatos egyik hozzászólásában szintén az előre tervezés fontosságát hangsúlyozta: „A világ megváltozott, a világ más, mint a középkorban, ezért nem szabad felelőtlen célokat kitűzni magunk elé, és mindig számolni kell a következményekkel.”
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!