Négyre emelkedett az orosz rakétatámadás halálos áldozatainak száma, amely lakóházakat és a Mecsnyikov kórházat találta el a közép-keleti Dnyipro városában október 25-én késő este. Az ukrán hatóságok szerint a sebesültek száma húszra emelkedett.
A The Kyiv Independent információi szerint egy rendőr, a felesége és két lánya a támadás után az egyik épület romjai alatt rekedt. Míg a kisebbik lányt sikerült kimenteni, a felesége és a nagyobbik lány meghalt – közölték a hatóságok.
A támadásban 13 lakóház, két ház és a Mecsnyikov kórház is megsérült, amely a fronton súlyosabb sérüléseket szenvedett katonák kezelésének egyik kulcskórháza.
Ennek a háborúnak, amely immár harmadik éve tart, csak egy bűnöse van – Moszkva. Ezért kell az agresszorra nyomást gyakorolni, elég erőset ahhoz, hogy a terror és a háború végét kikényszerítsük. Tartós békét és biztonságot csak erővel és elszántsággal lehet elérni
– mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október 26-án, elítélve a támadást.
Helyi hírforrások szerint több csapás is érte a város különböző területeit. Dnyipro, Ukrajna negyedik legnagyobb városa, amelynek lakosságát a háború előtt mintegy egymillió főre becsülték, a háború alatt kulcsfontosságú logisztikai és humanitárius csomópontként szolgált. Kijevtől mintegy 395 kilométerre található.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteki beszédében a fegyveres erők technológiai képességeinek javítását irányozta elő, különös tekintettel a drónfejlesztésre − számolt be róla az Ukrinform.
Hosszú megbeszélést tartott a hadsereg és a hírszerzés vezetőivel, a kormány tagjaival, valamint a civilek képviselőivel. A védelmi és biztonsági erők nagyobb és korszerűbb képességeit növelné, amihez technológiai fejlesztés szükséges, elsősorban a drónoké.
Emellett az orosz fogságban lévő civilek kiszabadítására is utasítást adott, de jelenleg nem ez az ukrán fegyveres erők fő prioritása. Valamint azt is kijelentette, hogy a civilekre is szükség lesz a győzelmi terv végrehajtásához.
Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök az Izvesztyija orosz hírportálnak adott interjújában elutasította, hogy Belarusz hivatalosan is csatlakozzon Oroszországhoz – szemlézte a Kyiv Post.
A pénteken megjelent interjúban Lukasenka helyi geopolitikai kérdésekről, köztük az ukrajnai háborúról és a 2025-ös belarusz elnökválasztásról nyilatkozott.
Az újságírók egy ponton a Belarusz és Oroszország Uniós Államának – ennek létrejötte egy 1999-es szerződéshez köthető, amely eltörölte a határokat, és közös gazdasági övezetet hozott létre a két ország között – jelenlegi kilátásairól és kihívásairól kérdezték Lukasenkát. A belarusz elnök elutasította azokat a bizonyos körökben felmerült javaslatokat, amelyek szerint Belarusz Oroszország részévé válhatna, hozzátéve, hogy ez háborút jelentene.
Ez lehetetlen és irreális. Félek még azt is kimondani, hogy ez háború
– mondta Lukasenka országa szerepét hangsúlyozva az unió létrehozásában, még Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalomra kerülése előtt.
Olyan kapcsolatokat tudunk kiépíteni, amelyek szorosabbak és erősebbek lesznek, mint egy egységes államban. És senki nem fog senkit sem megbántani. Erre van szükségünk
– tette hozzá.
Lukasenka az oroszok ukrajnai háborújával kapcsolatos egyik hozzászólásában szintén az előre tervezés fontosságát hangsúlyozta: „A világ megváltozott, a világ más, mint a középkorban, ezért nem szabad felelőtlen célokat kitűzni magunk elé, és mindig számolni kell a következményekkel.”
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!