Orosz hadibloggerek szerint Ukrajna az éjjeli órákban többet is kilőtt az amerikai ATACMS rakéták közül a kurszki régióra, ahol már a hét elején is történt egy ilyen csapás, miután Joe Biden elnök feloldotta a fegyverek oroszországi használatára vonatkozó korlátozást.
Az orosz közösségi médiában több katonai blogger is aggódva jelezte a támadást (sőt, egyesek még azt is írták, hogy akár más régiók is támadás alá kerülhetnek az éjjel).
Mindeközben az egyik, állítólagos csapásról egy videó is napvilágot látott a helyi Telegram-csatornákon.
A célpontok állítólag orosz és észak-koreai célpontok lehettek Kurszkban. Ezenkívül dróntámadások is történtek az éjjel, így nemcsak a kurszki régióban, hanem a lipecki régióban is működésbe lépett a légvédelem.
Az ukrán hadsereg vasárnap reggeli jelentésében is szerepelt egy érdekes információ Kurszkkal kapcsolatban. Azt írták, hogy
egy éjjeli csapásban a Kurszki területen eltalálták egy modern orosz légvédelmi eszköz, az Sz–400-as rendszer rakétakomplexumának radarállomását.
Közlésük szerint az Orosz Föderáció 6. hadseregében lévő 1490. légvédelmi rakétaezredet érte a csapás.
Ugyanakkor megjegyezték, hogy „az Orosz Fegyveres Erőknek ez az egysége »föld-föld« üzemmódban hajtott végre harci műveleteket”, azaz szárazföldi célpontokat támadtak. Hozzátették azt is, hogy az ilyen jellegű csapásoknak nemegyszer a határ menti ukrán régiók civil objektumai és lakói esnek áldozatul.
A november 23-i napon az áramszolgáltatók országszerte 39 358 fogyasztót láttak el árammal, akiknél a háború miatt kimaaradások voltak tapasztalhatók. Erről az energiaügyi minisztérium sajtószolgálata számolt be a Jevropejszka Pravda szerint.
Tegnap az áramszolgáltatók helyreállították az áramellátást 39 358 fogyasztónak, akik az ellenségeskedések miatt voltak elzárva
– áll a közleményben.
Ezenkívül az energiarendszer stabilitásának biztosítása érdekében Ukrajna Lengyelországból, Romániából, Szlovákiából, Magyarországról és Moldáviából tervez áramot importálni. Az import tervezett mennyisége 8500 Megawattóra.
Az amerikai, brit, francia és német nagykövetségek alkalmazottai nem hagyták el Ukrajnát – közölte vasárnap a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NSDC) az Interfax híradása szerint.
Nem igazak azok az információk, amelyek szerint az amerikai, brit, francia és német nagykövetségek munkatársai, valamint Belgium, Hollandia és a skandináv országok képviselői elhagyták Ukrajnát
– közölte az NSDC az X közösségi médiaplatformon.
Az üzenetet a közösségi médiában megjelent állításokra reagálva tették közzé, miszerint Ukrajna több partnerországa nagykövetségének munkatársai elhagyták Ukrajnát.
Oroszország 2025 végéig képes háborút vívni, miközben Vlagyimir Putyin még mindig úgy érzi, hogy győztes a csatatéren – olvasható az Interfaxon a The Guardian Donald Trump jobban számít az Európai Unióra és az Egyesült Királyságra, hogy békefenntartóként lépjen fel, mint gondolja című elemző cikkének szemléjében.
Az élelmiszerárak Oroszországban havonta 9 százalékkal emelkednek, a kamatok 20 százalék fölött vannak – de a válság még nem érkezett meg. Oroszország szovjet fegyverei 2025 végére elfogynak, így Putyin jövő év elején megkezdheti a tárgyalásokat, de a háború végéig harcolhat, és eszkalálhatja a civilek elleni támadásokat, ha a tárgyalások nem az ő akarata szerint alakulnak
– áll a cikkben.
Ugyanakkor megjegyzik, hogy Moszkvában senki sem siet a békemegállapodás megkötésével, és Donald Trump megválasztott amerikai elnök környezetében vannak olyanok, akik készek elfogadni Oroszország politikai ellenőrzését Ukrajna felett.
„Oroszország mindig is egy demilitarizált Ukrajnát követelt a Kreml de facto politikai ellenőrzése alatt. Vannak olyan emberek Trump belső köreiben, akik ebbe beleegyezhetnek – különösen, ha Oroszország megszakítja a katonai kapcsolatokat Kínával. De feladná-e Putyin a Hszi Csin-pinggel való stratégiai partnerségét egy kiszámíthatatlan Amerikáért? Emellett még a Teheránnal való kapcsolatok feláldozása is rossz üzlet lehet Putyin számára” – írta a lap.
Az Oresnyik rakétarendszer bevetése nem a konfliktus eszkalálódása, hanem válasz a Nyugat eszkalációjára. Erről Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő beszélt a TASZSZ orosz állami hírügynökség szemléje szerint.
A nyugati rakétákat a nyugati hadsereg részvételével használták. Az ukránok maguk nem képesek erre. Putyin pedig azt mondta, hogy sajnos a mi katonáink haltak meg a kurszki térségben. És ennek megfelelően minden akció, ami ezt követte, tudják, nem eszkaláció, hanem válasz a nyugatiak által kiprovokált eszkalációra
– mondta a VGTRK újságírójának, Pavel Zarubinnak adott interjúban.
Az ukrán légvédelmi egységek több mint tíz, kijevi célpontok ellen indított orosz drónt ártalmatlanítottak vasárnapra virradó éjszaka – közölte vasárnap az ukrán hadsereg az MTI híradása szerint.
Egyelőre nem érkeztek jelentések károkról vagy sebesültekről – írta a Telegram üzenetküldő alkalmazásban az ukrán főváros katonai közigazgatása. Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint a légierő 73 orosz, pilóta nélküli repülő szerkezet közül ötvenet hatástalanított Ukrajna-szerte.
A légierő a Telegramon azt közölte, hogy 19 drón nyomát elveszítették, négy további pedig még mindig a levegőben van.
Szerhij Popko, a kijevi katonai adminisztráció feje elmondta, hogy a drónok különböző irányból közelítették meg a fővárost, amelyben több mint három órán át tartott a légiriadó.
A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
Mindenképpen új fejezet kezdődött, hiszen Donald Trump lesz az amerikai elnök január végétől. Ez azt jelenti, hogy mind a két fél, Ukrajna és Oroszország is helyezkedik a vélhetően 2025-ben meginduló tárgyalások előtt, ami viszont azt eredményezheti sajnos, hogy a háború a legvéresebb szakaszába fog lépni
– mondta Demkó.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője szerint mind a két fél eredményeket próbál elérni, illetve megpróbálja megtartani az eddigieket, Ukrajna esetében például megtartani a kurszki eredményeket, de nem veszíteni több területet a Donbaszban. Szerinte az eszkalációs spirál beindult, de egyelőre kontrollált formában.
A harmadik világháború veszélye mindig ott van ebben a háborúban, de nem ez a legveszélyesebb pillanat, 2022 ősze sokkal inkább az volt, amikor az oroszok rosszul álltak
– tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy nem valószínű, hogy Donald Trump ígéretének megfelelően gyorsan véget vet a háborúnak elnökként, de viszonylag hamar elindulhat egy tárgyalássorozat neki köszönhetően.
A mikolajivi tengerészgyalogosok sikeresen visszavertek egy újabb orosz támadást Kurszk térségében. Az esetről videót is készítettek – hívta fel a figyelmet a felvételt megosztó Ukrajinszka Pravda.
Azt írták kommentárként a videóhoz, hogy az oroszok a közelmúltban több csoportban támadtak quadokkal közlekedve. A tüzérség, FPV támadó drónok és ejtőernyők hatékony alkalmazásának köszönhetően az ukrán védők visszaverték a támadást. Ennek eredményeképpen 11 ellenséges quad és egy csapatszállító jármű megsemmisült, 20 utas meghalt, további 16 orosz katona pedig megsebesült.
Május óta csaknem 22 ezer lakost evakuáltak Harkiv területéről, és várhatóan továbbiakat is fognak a frontvonalhoz közeli településekről – közölte Oleh Szinyehubov, Harkiv régió kormányzója.
Folytatjuk az evakuálási erőfeszítéseket, a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt biztonságba helyezzük – idézi a The Kyiv Independent a kormányzót.
A Harkivi terület több mint két és fél éve állandó orosz támadások célpontja azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját Ukrajna ellen. Szinyehubov megjegyezte, hogy a leginkább célzott területek közé tartozik a Csuhuiv körzetben található Vovcsanszk irány, a Liptszi terület és a Kupjanszk irány.
Kupjanszk városát 2022-ben rövid időre elfoglalták az orosz erők, majd az ukrán csapatok visszafoglalták azt. Stratégiai értéke abban rejlik, hogy kulcsfontosságú logisztikai és szállítási csomópontként működik, ahol több fő autópálya és öt vasútvonal fut össze a városon belül.
A kormányzó hozzátette, hogy az evakuált személyeket viszonylag biztonságos területeken humanitárius segélyben, pszichológiai támogatásban és pénzügyi segítségben részesítik, beleértve az orosz határtól kevesebb mint 30 kilométerre fekvő Harkiv városát is.
Oroszország 730 740 katonát vesztett Ukrajnában a háború kitörése, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara november 24-én. Ebben a számban benne van az orosz erőknek a csak az elmúlt napon elszenvedett 1020 fős élőerő-vesztesége is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9423 harckocsit, 19 209 páncélozott harcjárművet, 29 864 járművet és üzemanyagtartályt, 20 765 tüzérségi rendszert, 1254 rakéta sorozatvető rendszert, 1004 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 19 366 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a The Kyiv Independent a jelentést.
Az ukrán légvédelem november 23-án éjjel 50 ellenséges drónt lőtt le – közölte a légierő az Ukrajinszka Pravda szerint. Oroszország összesen 73 ellenséges drónt indított Orel és Brjanszk régióból – tették hozzá.
Este 9 órától a légvédelem Kijev, Cserhaszij, Kirovohrad, Csernyihiv, Szumi, Poltava és Zsitomir régiókban működött. A légierő közlése szerint 19 drónt vesztettek el a térségben, további négy pedig még a levegőben van.
2024 februárjában brit mérnökök amerikai, német és japán csapatokkal együtt tanácsot adtak ukrán kollégáiknak, hogy építsenek olyan szerkezeteket, amelyek megvédik Ukrajna elektromos hálózatát egy orosz támadástól. A The Times szerint azonban kilenc hónappal később az ukrán kormány a korrupciós vádak közepette ezt nem tette meg, ami megakasztotta a munkát.
Megjegyzik, hogy Ukrajna energetikai infrastruktúrájának mintegy 80 százaléka megrongálódott vagy megsemmisült. Megfelelő védelem nélkül és fagypont alatti hőmérsékleten Ukrajna „súlyos és halálos téli fagyokkal nézhet szembe”.
Mustafa Nayem, a kritikus infrastruktúrák védelméért felelős ügynökség vezetője júniusban a kormányzati mulasztások miatti tiltakozásként lemondott, mondván a projektet szándékosan késleltették, mert Kijev nem volt hajlandó kiadni a megvalósításra szánt forrásokat.
Lehetetlen volt dolgozni. Ha azt látod, hogy a kormány vezetése mesterséges akadályokat gördít eléd, akkor minden felesleges
– mondta Nayem.
Az ő ügynöksége 1,4 milliárd eurót kért az alállomásokhoz szükséges, „harmadik védelmi szintnek” nevezett bunkerek ellátására. Nayem azt állítja, hogy a finanszírozás blokkolása mögött „komoly érdekek” álltak. Megjegyezte, „amikor a kormányban dolgozó emberek látják ezeket a milliárdokat, el sem tudják képzelni, hogy azoknak az embereknek, akik ezt a pénzt adják, nem fűződik érdekük hozzá”.
Csapata azt gyanítja, hogy a projektet azért késleltették, mert állítólag nem fizettek kenőpénzt a miniszterelnöki hivatalban dolgozó, a pénzügyi szálakat kezükben tartó tisztviselőknek.
Szergej Szuhomlin, aki Nayem helyére lépett, azt mondta, hogy a vállalkozók „túl sok profitot” vártak, és az ügynöksége újratárgyalja a szerződéseket. Hozzátette, hogy a költségek csökkentése érdekében a védelmi rendszerek egy részét „áttervezték”.
A vállalkozók elmondták, hogy megpróbáltak előrehaladni a bunkerek építésével, de kénytelenek voltak hitelt felvenni, hogy a munkálatok minimális szintjét finanszírozzák az építkezés folytatásához – és hogy a szerkezetek még messze nem készültek el.
Az alállomások védelmére kötött szerződésekben részt vevő egyik vezető ukrán építőipari vállalat irodájában házkutatást tartottak a tisztviselők, akik állításuk szerint parancs nélkül jártak el, s számítógépeket, telefonokat és dokumentumokat foglaltak le. A vállalat szerint a kormány nem adta meg nekik a bunkerek megépítéséhez szükséges forrásokat.
Az infrastruktúra-építő cég vezérigazgatója elmondta:
Ha megkaptuk volna a szükséges finanszírozást, már elkészültünk volna velük, biztos vagyok benne. Ha a harmadik szint időben elkészült volna… sokkal de sokkal kevesebb áramkimaradás lett volna.
Megjegyzi, hogy jelenleg Ukrajna az energiarendszer összeomlásának megakadályozása érdekében az Egyesült Királyság által szállított gabionokból – kövekkel töltött primitív ketrecekből – és nagyméretű, föld feletti beton védőívekből álló „első és második szintű” védelmi rendszerekre, valamint a nyugati partnerek által biztosított fejlett légvédelmi rendszerekre támaszkodik.
„Az, hogy Kijev nem épített bunkereket az elektromos alállomásokhoz, hogy megvédje azokat az orosz légicsapásoktól, kiszolgáltatottá tette az országot a télnek” – áll a cikkben.
Volodimir Zelenszkij elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök célul tűzte ki, hogy január 20-ig, Donald Trump megválasztott amerikai elnök beiktatásának napjáig kiszorítja az ukrán erőket a Kurszki térségből. Az ukrán elnök az Európai Parlamentben – az Ukrajinszka Pravda szerint – a következő nyilatkozatot tette közzé:
Putyin számára a legfontosabb, hogy kiszorítson minket a Kurszki régióból. Ezek a történetek, ezek a mutatók, az új rakétákkal való csapások, mindez nem csak szórakozásból van. Ő ezt a feladatot tűzte ki maga elé. Biztos vagyok benne, hogy január 20-ig ki akar minket szorítani. Nagyon fontos számára, hogy megmutassa, uralja a helyzetet. De nem ő uralja azt
– fejtette ki Zelenszkij.
Az elnök szerint „a kurszki hadművelet nem játék”, és képes volt rámutatni, hogy Putyin nem tudja teljes mértékben megvédeni Oroszországot. Zelenszkij elmondta még, hogy a frontvonalon a legnehezebb helyzet a kelet-ukrajnai Donyecki területen van.
Putyin meg akarja mutatni, hogy teljesítette – ahogy ő mondta – a feladatot, hogy elfoglalja az egész Donbászt, és ki kell szorítania minket a Kurszki térségből. Ez a két feladata van
– mondta Zelenszkij. Hozzátette, hogy Oroszországnak még soha nem voltak olyan hatalmas veszteségei, mint a Kurszki területen.
Korábban a The Telegraph arról számolt be, hogy Putyin 50 ezer orosz és észak-koreai katonát vetett be, hogy megpróbálja visszafoglalni Ukrajnától a Kurszki régiót, mielőtt Donald Trump januárban hivatalba lép.
A 2027-ben véget érő technikai fejlődési folyamat miatt a mély áttörés a frontvonalon jelenleg lehetetlen – fogalmazott Valerij Zaluzsnij, Ukrajna brit nagykövete és a fegyveres erők korábbi főnöke az Ukrajinszka Pravdának adott interjújában.
Véleménye szerint „az előretörő fél elveszíti az operatív feladatok ellátásának képességét. Mik ezek a feladatok? Ez a szovjet szabványokban meghatározott 150-200 kilométer mélységű előrenyomulás”.
Amikor a robotok tömegesen kezdtek megjelenni a harctéren, lehetetlenné tették a katonák mozgását. A robotok elleni harc képtelensége kábulathoz vezetett. Nem tudtunk mozogni az oroszok ellen, és az oroszok ennek megfelelően nem tudtak visszamozdulni
– mondta. Ez a tendencia szerinte most is folytatódik, mert nem látható, hogy az oroszok képesek lennének olyan feladatokra, mint például 150-200 kilométer megtétele egy hét alatt. „Az elméletem szerint amikor ez a technikai és evolúciós folyamat befejeződik, és a technológiai anyagok felhalmozódnak, akkor áll helyre az áttörési képesség” – tette hozzá.
Számításai szerint erre valamikor 2027 után kerülhet sor, de a gazdasági és demográfiai helyzetet tekintve még egyáltalán nem biztos, hogy ez 2027 lesz. Zaluzsnij úgy véli, hogy valószínűleg az a taktika lesz, amit Oroszország jelenleg is alkalmaz Ukrajnában, vagyis az úgynevezett „Izmor” taktika, amely „elsősorban az állam gazdasági és erkölcsi megsemmisítéséhez” vezet.
Most azt látjuk a harctéren, hogy az ellenség részéről nincs mély áttörés, hogy fokozatosan kiszorulnak az állásainkból. Ez nagyon nagy veszteségekbe kerül nekik
– nyilatkozta. „És ismétlem, az oroszok nem hajlandók mély beszivárgásokra a frontjuk bővítése érdekében, ugyanis ehhez hatalmas erőforrásokra lenne szükségük, amelyekkel már nem rendelkeznek” – zárta szavait Valerij Zaluzsnij.
Bármilyen mélységi bevetés, amelyet Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákkal orosz területen hajt végre, nukleáris katasztrófába torkollhat. Egy katonai szakértő, volt pilóta az mk.ru orosz hírcsatornának adott interjúban arról beszélt, hogy nem zárható ki az Oresnyik hiperszonikus fegyver alkalmazása Ukrajna katonai létesítményei ellen.
A Nyugat zűrzavarából ítélve, amelyet az új, közepes hatótávolságú, nukleáris fegyverektől mentes hiperszonikus ballisztikus rakétánk első bevetése okozott Dnyipropetrovszkban, senki sem fog közbelépni Ukrajna érdekében, nemhogy nukleáris háborút indítana ellenünk
– mondta a névtelenséget kérő volt vadászpilóta, hozzátéve, hogy válaszként Ukrajna katonai létesítményeinek megtámadására a Nyugat esetleg szankciókat fog alkalmazni, vagy létrehoz egy vasfüggönyt, maximum fenyegetőzik, de ennél többet nem tesz.
A szakértő biztos abban is, hogy nem következik majd katonai válasz a NATO részéről, és nem fogják bevetni a nukleáris triádot Ukrajnával szemben. Azt sem zárta ki, hogy Oroszország komoly ultimátumot adjon Ukrajnának.
Eltávolították hivatalából Gennagyij Anascskin tábornokot, az orosz hadsereg déli csoportjának parancsnokát – írja az Eurasia Daily.
Több forrás is megerősíti Gennagyij Anascskin vezérezredes eltávolítását a Déli haderőcsoport parancsnoki posztjáról. Az ok állítólag a Szeverszkij irányában kialakult helyzet, valamint az, hogy Anascskin nem volt hajlandó a főparancsnokság elé vinni a dolgok valós állását
– írta Jurij Kotenok katonai tudósító.
A parancsnok eltávolításáról egy másik katonai blogger, Jurij Podoljaki is beszámolt. Állítása szerint a leváltással kapcsolatos információk
„az ország legfelsőbb katonai és politikai vezetésének megtévesztéséről” szólnak, beleértve ebbe „a valós személyi veszteségek eltitkolását”.
Egy moszkvai bizottság most is ellenőrizéseket végez ezzel kapcsolatban Szeverszkij irányában – tette hozzá.
Az ukrán hadsereg használhat nagy hatótávolságú rakétákat orosz területen – közölte a francia külügyminisztérium.
Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnának joga van francia nagy hatótávolságú rakétákkal csapást mérni orosz területre.
A külügyminiszter azt mondta, hogy Kijev „önvédelemből” indíthat csapásokat. Barrot ugyanakkor nem erősítette meg a francia fegyverek Orosz Föderáció területén történő bevetésének tényét.
Hozzátette, hogy a Nyugatnak nem kellene határokat szabnia és „vörös vonalakat” húznia Ukrajna támogatására. Párizs pedig támogatni fogja Kijevet „olyan intenzíven és olyan sokáig, ameddig szükséges”. A miniszter úgy véli, hogy Európa biztonsága függ ettől – írja a BBC.
Magyarország területére 2024. november 23-án az ukrán–magyar határszakaszon 4672 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4589 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőség.
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország továbbra is tesztelni fogja új hiperszonikus rakétáját harcban, míg Ukrajna közölte, hogy már dolgozik a fegyver elleni légi rendszerek kifejlesztésén – írja a Reuters.
Putyin szerint a lépést az váltotta ki, hogy Ukrajna amerikai ballisztikus rakétákat és brit cirkálórakétákat vetett be Oroszország ellen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy Kijev nyugati partnereivel együtt dolgozik az „új kockázatok” elleni rendszerek kidolgozásán.
Putyin sikeres tesztnek minősítette a rakéta első bevetését, és azt mondta, hogy továbbiak is követik majd.
Folytatni fogjuk ezeket a teszteket, többek között harci körülmények között is, a helyzettől és az Oroszország számára keletkező biztonsági fenyegetések jellegétől függően
– mondta a védelmi tisztviselőknek és rakétafejlesztőknek adott pénteki televíziós beszédében az orosz elnök.
A Reuters ezzel kapcsolatban idézett egy amerikai tisztviselőt is, aki szerint Oroszország nem rendelkezik annyi rakétával, hogy rendszeresen bevethesse azokat. A rakéták hatótávolsága 3000-5500 kilométer, ami lehetővé tenné, hogy Oroszországból bárhová csapást mérjenek Európában vagy az Egyesült Államok nyugati részén.
Biztonsági szakértők szerint a rakéta újdonsága az, hogy több robbanófejet hordoz, amelyek képesek egyszerre különböző célpontokat is támadni.
Ukrajna szerint a rakéta több mint 13 000 kilométer per órás csúcssebességet ért el, és a kilövéstől számítva körülbelül 15 perc alatt ért célba.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
