Ukrajna 100 millió dollárt kapott Dél-Koreától költségvetési támogatásra felvett hitel részeként – közölte pénteken a Telegramon Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke. Ez az első alkalom, hogy az ázsiai ország segítséget nyújt az ukrán állami költségvetésnek.
Az ukrán kormányfő tájékoztatása szerint az összeget a költségvetési kiadások támogatásával az ukrán szociális ágazatra fordítják.
Idén áprilisban Kijev és Szöul megállapodást írt alá, ami lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy 2024–2029 között akár 2,1 milliárd dollár kedvezményes hitelt is felvehessen. A hitel futamideje 20 év, éves kamatlába 1 százalék, törlesztésére ötéves türelmi idő áll rendelkezésre. Később, októberben Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter alá is írta a 100 millió dolláros hitel felvételéről szóló megállapodást a Koreai Export-Import Bankkal.
Ukrajnának 2025-ben 35 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal kell szembenéznie, és mivel az orosz háború harmadik éve tart, az országnak külső finanszírozásra kell támaszkodnia gazdasága és háborús erőfeszítései fenntartásához. Dél-Korea a háború alatt humanitárius segélyt nyújtott Ukrajnának, de „halálos segítséget” nem, mivel az ország jogszabályai tiltják a közvetlen fegyverszállításokat háborús övezetekbe.
Elismerte bűnösségét két bolgár állampolgár, akiket a brit hatóságok Oroszország javára végzett kémkedéssel vádolnak – közölte az MTI.
Az angol–walesi legfőbb ügyészség különleges bűncselekmények feltárásával és terrorellenes fellépéssel foglalkozó ügyosztálya még tavaly szeptemberben adott engedélyt a vádemelésre kémtevékenység céljából szőtt összeesküvés címén három bolgár férfi és két szintén bolgár állampolgárságú nő ellen.
Mindegyiküket azzal a gyanúval vették őrizetbe, hogy Oroszország javára kémkedtek.
A három férfi, a 46 éves Orlin Ruszev, a 39 éves Tihomir Ivancsev és a 43 éves Bizer Dzsambazov, valamint a 32 éves Katrina Ivanova és a 29 esztendős Ványa Gaberova ellen a hivatalos vád úgy hangzik, hogy 2020. augusztus 30. és 2023. február 8. között olyan információk összegyűjtésére szövetkeztek, amelyekből valamely ellenséges ország közvetlenül vagy közvetve hasznot húzhat.
A vád hivatalos meghatározása szerint mindezt abból a célból tették, hogy károsítsák a brit állam biztonságát és érdekeit.
Az öt bolgár ellen a Scotland Yard terrorellenes parancsnoksága által végzett vizsgálat alapján emeltek vádat.
Ruszev, Dzsambazov és Ivanova ellen külön is vádat emeltek hamis brit, bolgár, francia, olasz, spanyol, horvát, szlovén, görög és cseh személyazonosító okmányok birtoklása címén.
Az öt bolgár csütörtökön jelent meg a londoni központi büntetőbíróság – utcája után közkeletű nevén az Old Bailey – tanácsa előtt, ahol Ruszev és Dzsambazov elismerte a terhére rótt kémkedési vádat.
A három másik vádlott viszont tagadta, hogy kémtevékenységet folytatott volna.
A vádbeszédben az ügyész úgy fogalmazott, hogy a bolgárok „Oroszország, vagyis Nagy-Britannia ellensége” javára gyűjtöttek információkat fejlett technológiák igénybevételével olyan személyekről és helyszínekről, amelyek iránt Oroszország „különös érdeklődést mutatott”, és ezért jelentős anyagi javadalmazásban részesültek.
A vád szerint a helyszínek között szerepelt egy amerikai katonai létesítmény is a németországi Stuttgart közelében, ahol ukrán katonákat képeznek ki földi indítású rakéták kezelésére.
A büntetőper várhatóan februárig tart.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 4756 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3744 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrán védelmi minisztérium Felderítő Főcsoportfőnöksége különleges műveletet hajtott végre az orosz megszállás alatt álló Krím félszigeten, amelynek eredményeként november 28-án megsemmisítették a Podljot orosz radarállomást – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Felderítő Főcsoportfőnökség sikeres műveletének eredményeként az ideiglenesen megszállt Krím nyugati részén fekvő Kotovszke falu közelében megsemmisült egy orosz radarkomplexum, a Podljot
– olvasható az ukrán hírszerzés közleményében.
A Felderítő Főcsoportfőnökség magyarázata szerint ezt a radart az oroszok az alacsony és rendkívül alacsony magasságú légi célok felderítésére használják, nehéz interferenciakörnyezetben.
A megsemmisített radarrendszer becsült költsége 5 millió dollár.
A hírszerzés hozzátette, hogy a Podljot állomást elsősorban az S–300 és S–400 légvédelmi rendszerek célzásirányítására tervezték.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!