Nyugati országok Ukrajna „de facto megszállását” tervezik, melynek érdekében egy békefenntartónak nevezett kontingenst vezényelnének az országba – állította pénteken kiadott közleményében az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) az MTI beszámolója szerint.
Az SZVR szerint a Fekete-tenger partvidékének felügyeletét Románia, a nyugati területekét Lengyelország, az ország központi és keleti részét Németország, az északi területekét – beleértve a főváros régióját is – pedig Nagy-Britannia látná el.
A kémszervezet közleménye értelmében a terv keretében 100 ezer békefenntartót terveznek Ukrajnába vezényelni. A szolgálat szerint a német hadsereg az akcióban felhasználná Ukrajna náci megszállásának tapasztalatait.
„A Bundeswehr arra a következtetésre jutott, hogy a rendőri feladatok ellátása lehetetlen lesz ukrán nacionalistákból álló sonderkommandók nélkül. Ezek az egységek új nevet kapnak, de lényegében ugyanazok a banderista kollaboránsok lesznek” – áll a közleményben.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő az SZVR közleményével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az ukrajnai konfliktus rendezéséhez meg kell oldani azokat a problémákat, amelyek azt okozták. Mint mondta, ez a kérdés mélyebb annál, mint hogy békefenntartó missziót küldjenek a térségbe. A szóvivő így válaszolt arra a kérdésre, hogy Moszkva hozzájárul-e bármilyen békefenntartó erő, például ENSZ-misszió Ukrajnába telepítéséhez.
„Békefenntartók telepítése csak az adott konfliktusban érintett felek beleegyezésével lehetséges. Másodszor, nekünk teljesen világos paramétereink vannak, amelyek a rendezéshez szükségesek” – mondta Peszkov.
Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes Moszkvában újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy egy katonai kontingens Ukrajnába vezénylésével a Nyugat még inkább részese lesz az Oroszországgal való közvetlen katonai konfrontációnak. A tervet provokatívnak minősítette.
Valójában a Nyugat már most is nagyon mélyen benne van a konfliktusban, amiről Washington és más nyugati fővárosok döntése is tanúskodik, amivel jóváhagyja, hogy a nyugati nagy hatótávolságú fegyverekkel az orosz területek mélyén lévő létesítményekre mérjenek csapást
– mondta.
Szergej Lavrov külügyminiszter pénteken, a Moszkvába akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőivel tartott kerekasztal-beszélgetésen a Kreml szóvivőjéhez hasonlóan arról beszélt, hogy az ukrajnai konfliktus rendezése nem lesz tartós a konfliktus okainak megszüntetése nélkül. Arra hívta fel az ukrán válság megoldására irányuló békekezdeményezések szerzőit, hogy az ENSZ Alapokmányának valamennyi elvét vegyék figyelembe. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában megsértették az orosz ajkú emberek jogait, törvényben tiltották be az orosz nyelvet, és a kánoni ukrán ortodox egyházat is.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugat, amely minden más helyzetben az emberi jogokat helyezi a középpontba, az ukrajnai jogsértések esetében „hallgat, mint a sült hal”. Lavrov pozitív példaként hozta fel a globális biztonságról szóló kínai kezdeményezést, amely rögzíti mindazokat az elveket, amelyeket minden konfliktus megközelítésekor be kell tartani. Az egyik fő elv ezek között az, hogy erőfeszítéseket kell tenni a konfliktus kiváltó okainak azonosítására és felszámolására.
Elismerte bűnösségét két bolgár állampolgár, akiket a brit hatóságok Oroszország javára végzett kémkedéssel vádolnak – közölte az MTI.
Az angol–walesi legfőbb ügyészség különleges bűncselekmények feltárásával és terrorellenes fellépéssel foglalkozó ügyosztálya még tavaly szeptemberben adott engedélyt a vádemelésre kémtevékenység céljából szőtt összeesküvés címén három bolgár férfi és két szintén bolgár állampolgárságú nő ellen.
Mindegyiküket azzal a gyanúval vették őrizetbe, hogy Oroszország javára kémkedtek.
A három férfi, a 46 éves Orlin Ruszev, a 39 éves Tihomir Ivancsev és a 43 éves Bizer Dzsambazov, valamint a 32 éves Katrina Ivanova és a 29 esztendős Ványa Gaberova ellen a hivatalos vád úgy hangzik, hogy 2020. augusztus 30. és 2023. február 8. között olyan információk összegyűjtésére szövetkeztek, amelyekből valamely ellenséges ország közvetlenül vagy közvetve hasznot húzhat.
A vád hivatalos meghatározása szerint mindezt abból a célból tették, hogy károsítsák a brit állam biztonságát és érdekeit.
Az öt bolgár ellen a Scotland Yard terrorellenes parancsnoksága által végzett vizsgálat alapján emeltek vádat.
Ruszev, Dzsambazov és Ivanova ellen külön is vádat emeltek hamis brit, bolgár, francia, olasz, spanyol, horvát, szlovén, görög és cseh személyazonosító okmányok birtoklása címén.
Az öt bolgár csütörtökön jelent meg a londoni központi büntetőbíróság – utcája után közkeletű nevén az Old Bailey – tanácsa előtt, ahol Ruszev és Dzsambazov elismerte a terhére rótt kémkedési vádat.
A három másik vádlott viszont tagadta, hogy kémtevékenységet folytatott volna.
A vádbeszédben az ügyész úgy fogalmazott, hogy a bolgárok „Oroszország, vagyis Nagy-Britannia ellensége” javára gyűjtöttek információkat fejlett technológiák igénybevételével olyan személyekről és helyszínekről, amelyek iránt Oroszország „különös érdeklődést mutatott”, és ezért jelentős anyagi javadalmazásban részesültek.
A vád szerint a helyszínek között szerepelt egy amerikai katonai létesítmény is a németországi Stuttgart közelében, ahol ukrán katonákat képeznek ki földi indítású rakéták kezelésére.
A büntetőper várhatóan februárig tart.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 4756 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3744 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrán védelmi minisztérium Felderítő Főcsoportfőnöksége különleges műveletet hajtott végre az orosz megszállás alatt álló Krím félszigeten, amelynek eredményeként november 28-án megsemmisítették a Podljot orosz radarállomást – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Felderítő Főcsoportfőnökség sikeres műveletének eredményeként az ideiglenesen megszállt Krím nyugati részén fekvő Kotovszke falu közelében megsemmisült egy orosz radarkomplexum, a Podljot
– olvasható az ukrán hírszerzés közleményében.
A Felderítő Főcsoportfőnökség magyarázata szerint ezt a radart az oroszok az alacsony és rendkívül alacsony magasságú légi célok felderítésére használják, nehéz interferenciakörnyezetben.
A megsemmisített radarrendszer becsült költsége 5 millió dollár.
A hírszerzés hozzátette, hogy a Podljot állomást elsősorban az S–300 és S–400 légvédelmi rendszerek célzásirányítására tervezték.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!