Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
Ukrajna pénzügyminisztériuma december 25-én közölte, hogy az Európai Unió átutalta a 150 millió eurós uniós támogatás második részletét az ukrán költségvetésbe az ország gyors újjáépítéséhez – közölte az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál.
A forrásokat az általános iskolások ingyenes étkeztetésére (65 millió euró), a kikötői infrastruktúra helyreállítására (50 millió euró), a mezőgazdaság támogatására (20 millió euró) és a kritikus infrastruktúra helyreállítására (15 millió euró) fordítják.
A pénzeszközök az Ukrajna és az Európai Unió közötti, ukrán helyreállítást támogató program finanszírozásáról szóló megállapodás második részletét képezik, amelynek teljes költségvetése 300 millió euró. Ukrajna 2023 decemberében kapta meg az első, 150 millió eurós részletet. Az Európai Unió azt tervezi, hogy 2025-ben több mint 30 milliárd eurós támogatást nyújt az országnak, ami csaknem teljes egészében fedezi az ukrán költségvetés pénzügyi hiányát.
Észtország külügyminisztériuma elítélte az Ukrajna elleni karácsonyi orosz támadást – derül ki a tárca X-bejegyzéséből, amelyben megosztották a reggeli orosz rakétatámadás által okozott károkról készült felvételeket is.
Oroszország még karácsonykor is csak azt tudja, hogyan kell ölni és pusztítani
– olvasható a minisztérium bejegyzésében.
„Ukrajna továbbra is bátran szembeszáll ezzel a gonosszal, és az ukrán oldalnak nyújtott támogatásunk továbbra is töretlen. A célunk egyszerű: igazságos és tartós béke, és Oroszország visszaszorítása a határaira” – tették hozzá.
Ukrajnának és a Közel-Keletnek békét, Szudánnak emberiességi segélyt kért Ferenc pápa karácsonyi üzenetében, amelyet szokás szerint a római Szent Péter-bazilika erkélyén mondott el több ezer hívő előtt az ünnep első napján, és amelynek végén áldását adta a városra és a világra (Urbi et Orbi).
Hallgassanak el a fegyverek a mártírrá vált Ukrajnában, és (a feleknek) legyen bátorságuk elkezdeni a tárgyalásokat és a találkozókat, hogy aztán igazságos és tartós béke születhessen!
– kérte a katolikus egyházfő.
Ferenc elítélte a „rettenetes humanitárius helyzetet” a Gázai övezetben, és ismét azt kérte, hogy a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet engedje szabadon izraeli túszait.
Az egyházfő felszólította azokat, akik tehetnek erről, hogy a háború sújtotta Szudán több millió éhező lakosa kaphassa meg a nekik szánt humanitárius segélyt, és hogy az afrikai országban is kezdődjenek tárgyalások a a tűzszünetről – írta az MTI.
Ukrajna szerdán csapást mért az orosz haditengerészet gyalogsági dandárjának parancsnoki állására az oroszországi Kurszk régióban – közölte a The Kyiv Independent ukrán hírportál december 25-én.
Az ukrán katonák a szerdára virradó éjjel csaptak le a 810. tengerészeti gyalogdandár parancsnoki állására a kurszki Lgov városában az ukrán stratégiai kommunikációs központ tájékoztatása szerint.
Az orosz parancsnokság egy elhagyatott polgári épületben volt kiépítve.
„Ez az akció annak az átfogó támadásnak a része, amely meggyengíti az orosz fegyveres erők azon képességét, hogy összehangolják az ukrán nép elleni katonai műveleteket” – olvasható az ukrán kommunikációs központ közleményében. A kurszki régió megbízott kormányzója, Alekszander Hinstein szerint Ukrajna polgári létesítményeket és civil infrastruktúrát támadott meg Lgovban. A támadásban a kormányzó információi szerint négy ember meghalt, öt másik pedig megsebesült.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) arról adott tájékoztatást, hogy a napokban ukrán drónok támadtak meg egy lőszerraktárat az oroszországi Rosztov területi Kadamovszkij katonai gyakorlótéren.
A létesítményt információk szerint teljesen tönkretették az SZBU által üzemeltetett drónok. Emellett december 24-én éjjel ukrán drónok vették célba Millerovo városát is, amely katonai légi támaszpontnak ad otthont.
Az orosz vállalatok elkezdték használni a bitcoint és más digitális valutákat a nemzetközi fizetésekben, miután a nyugati szankciók ellensúlyozására törvénymódosítások engedélyezték ezek használatát – közölte szerdán Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter a Reuters szerint.
A szankciók megnehezítették Oroszország kereskedelmét olyan nagy partnerekkel, mint Kína vagy Törökország, ugyanis azok bankjai rendkívül óvatosak az orosz tranzakciókkal a nyugati hatóságok elkerülése érdekében.
Idén Oroszország engedélyezte a kriptovaluták használatát a külkereskedelemben, és lépéseket tett a digitális fizetőeszközök, köztük a bitcoin bányászatának legalizálására. Oroszország a bitcoinbányászatban a világ egyik vezető országa.
„A kísérleti rendszer részeként lehetséges az Oroszországban bányászott bitcoinok használata külkereskedelmi tranzakciókban” – mondta az orosz tárcavezető, megjegyezve, hogy a digitális valutákkal kapcsolatos lehetőségek kiterjesztésére törekednek.
December elején Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat aláássa a dollár tartalékvaluta szerepét azzal, hogy politikai célokra használja, így több országot arra kényszerít, hogy alternatív eszközök felé forduljon. Ilyen eszközként a bitcoint emelte ki példaként, mondván, hogy a világon senki sem tudja szabályozni a kriptovalutát. Oroszország elnökének megjegyzései azt jelezték, hogy támogatja a kriptovaluták széles körű használatát.
Ukrajna azt állította, hogy az oroszok egyik rakétája szerdin Románia légterébe is behatolt. Románia védelmi minisztérium viszont azt közölte, hogy ők nem tudnak erről.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint a román védelmi tárca szóvivője, Constantin Spinu azt mondta: az ukránoktól megkapták a jelzést az említett rakétáról, de ők maguk nem észleltek egyetlen orosz rakétát sem, amely behatolt volna a légterükbe.
A román légtérellenőrző rendszerek megfigyelési adatai és a megfigyelést kiegészítő NATO-eszközök által szolgáltatott adatok nem erősítették meg a román légtér átlépését a Románia hatáskörébe tartozó területen
– közölte a szóvivő, aki azt is hangsúlyozta: a román védelmi minisztérium illetékes szervei még vizsgálatot folytatnak az ügyben.
Az ügy érdekessége, hogy Románia előtt Moldovába is behatolt ez a rakéta, amit a Moldova elnöke, Maia Sandu meg is erősített (és a moldáv fél egy közleményben utalt arra is, hogy az eszköz Románia felé távozhatott a légtérből).
Mindenesetre ha a hír igaz, akkor nem ez lenne az első eset, hogy egy orosz eszköz Romániába légterébe téved, ez ugyanis többször is előfordult már a háborúban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök december 25-én részt vesz a Független Államok Közössége (FÁK) informális csúcstalálkozóján Szentpéterváron – közölte a TASZSZ.
Az orosz államfő várhatóan összegzi a szervezet orosz elnökségének eredményeit a tagországok között politikai, kereskedelmi, gazdasági, haditechnikai, kulturális és humanitárius területeken kötött együttműködés kulcsfontosságú területeiről.
A Független Államok Közössége a volt Szovjetunió tagállamainak laza együttműködése, konföderációja. Jelenleg kilenc állandó tagja van: Azerbajdzsán, Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán.
A Kazahsztánban lezuhant utasszállító repülőgép tragédiája miatt az azeri elnök, Ilham Alijev az Interfax tájékoztatása szerint kénytelen volt elhagyni a találkozót, Vlagyimir Putyin részvétét fejezte ki az államfőnek.
Moszkva nem elégszik meg az Ukrajnával kötendő fegyverszünettel, jogilag kötelező garanciákra van szüksége – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija-1 tévécsatorna 60 perc című műsorában az Interfax szerint.
„Ami a most hallható, Nyugaton és Ukrajnában zajló beszélgetések értelmét illeti, kizárólag fegyverszünetről szólnak, hogy a kijevi rezsim ismét erőt gyűjtsön a Nyugat segítségével és újabb kísérletekbe kezdjen, hogy végrehajtsa gazdáinak utasításait Oroszország stratégiai vereségét illetően” – mondta Oroszország külügyminisztere.
A fegyverszünet nem felel meg nekünk, olyan megbízható, jogilag kötelező érvényű megállapodásokra van szükségünk, amelyek a konfliktus fő okainak megszüntetését célozzák
– hangsúlyozta Szergej Lavrov.
Moszkvának nincsenek illúziói az úgynevezett könnyű ukrajnai rendezés kilátásaival kapcsolatban – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija-1 tévécsatorna „60 perc” című műsorában a TASZSZ orosz hírügynökség szerdai beszámolója szerint.
Nem voltak és nincsenek illúzióink az ukrán válság könnyű megoldásának kilátásaival kapcsolatban. Minden elfogulatlan megfigyelő régóta megértette, hogy ez csak a megbízható európai biztonságról és stabilitásról szóló megállapodások keretében oldható meg. Ez jól figyelembe venné Oroszország, és az összes többi ország jogos érdekeit
– fogalmazott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy többen Donald Trump megválasztott amerikai elnök új adminisztrációjától várják a változást, és sok a találgatás ezzel kapcsolatban.
Nekünk, mint mondtam, nincsenek illúzióink. Washingtonban meglehetősen szilárd kétpárti konszenzus van a kijevi rezsim támogatásáról
– jegyezte meg az orosz külügyi tárca vezetője. „Az amerikai doktrinális dokumentumok olyan ellenfélnek minősítik hazánkat, amelyet stratégiailag le kell győzni. Szabad beszédekben Joe Biden amerikai elnök kormányának tisztviselői még ellenségnek is neveztek minket. Ezért soha nem tettünk olyan kijelentéseket, hogy a Trump-kormányzat érkezésével szükségszerűen megkezdődik egy tárgyalási folyamat a globális biztonságról, Ukrajnáról” – tette hozzá Szergej Lavrov.
Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótitkára újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy a Nyugat által befagyasztott orosz vagyonból származó egymilliárd dolláros bevétel átutalása Ukrajnának a jövőben vádemelési ok lehet, ezt a pénzt ugyanis ellopták Oroszországtól – közölte a TASZSZ orosz hírügynökség december 25-én.
Ezt a pénzt ellopták tőlünk, és a letiltott vagyonunkat is teljesen törvénytelenül zárolják. Ez ellentétes minden normával és szabállyal. Az ilyen jogellenes cselekmények, beleértve ennek a milliárdnak az átutalását is, a jövőben a vádemelés okává válhatnak, és természetesen a későbbiekben minden lehetőséget ki fogunk használni, hogy megvédjük a saját és a tulajdonunkhoz fűződő jogainkat
– fogalmazott Dmitrij Peszkov.
Októberben a G7-ek vezetői közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben bejelentették, hogy megállapodtak az Ukrajnának nyújtott 50 milliárd dolláros hitel részleteiről. Hangsúlyozták, hogy a hiteleket a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételből fogják finanszírozni.
Ezt követően Denisz Shmihal ukrán miniszterelnök jelentette be, hogy Kijev megkapta az első forrásokat a befagyasztott orosz eszközökből. Elmondása szerint Ukrajna egymilliárd dollárt kapott az Egyesült Államoktól, és ez az első részlet a tervezett 20 milliárd dollárból, amelyet az USA kész kiosztani a G7-kezdeményezésnek megfelelően.
Oroszország az idei első 11 hónapban mintegy 50 milliárd köbméter földgázt és cseppfolyósított földgázt (LNG) exportált Európába, 18-20 százalékkal többet az egy évvel korábbinál – közölte az energetikai területért felelős orosz miniszterelnök-helyettes szerdán.
Alekszandr Novak azt mondta, hogy „minden kijelentés és szankciós nyomás ellenére nőtt a gázexport, mert a földgáz olyan termék, amely iránt van kereslet”, az orosz földgáz pedig Európának a legköltséghatékonyabb a logisztikai költségek és az ár szempontjából is.
A növekedést a tavalyi nagyon alacsony bázishoz képest sikerült elérni. Tavaly az orosz vezetékes gázexport 55,6 százalékkal, 28,3 milliárd köbméterre esett, miután jelentősen megromlottak Moszkva kapcsolatai a Nyugattal az ukrajnai háború miatt.
Az Európába irányuló orosz vezetékes gázexport komoly kihívásokkal néz szembe. Az év végén lejár az Oroszország és Ukrajna közötti ötéves gáztranzit-megállapodás. A háború ellenére az orosz földgázexport Ukrajnán keresztül jelenleg zavartalanul tart, az ukrán kormányzat azonban bejelentette, hogy nem újítja meg a szerződést. Oroszország az Európába irányuló gáz mintegy felét juttatja el ukrán területen át, a többit a Fekete-tengeren áthaladó Török Áramlat vezetéken keresztül szállítja – írta az MTI.
Az orosz csapatok megkezdték a haditechnikai eszközök bevetését a Donyecki területen fekvő Toreck és Csasziv Jar városok közelében – közölte Anasztaszija Bobovnyikova, a luhanszki taktikai műveleti csoport szóvivője december 24-én.
A The Kyiv Independent beszámolója szerint a szóvivő az országos televízióban elmondta, hogy a Torecktől északra fekvő Nelipivka faluban páncélozott harcjárművek, motorkerékpárok és babakocsik használatával zajlottak a harcok.
Korábban nem láttunk ilyet, de most az ellenség aktívabbá vált
– fogalmazott Anasztaszija Bobovnyikova.
A terület az elmúlt hónapokban a donyecki térség egyik legforróbb pontjává vált, miközben az orosz csapatok folytatják előrenyomulásukat Ukrajna keleti részén.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lakásokról szóló okleveleket adott át az orosz–ukrán háború harcosai és áldozatai családjának – derül ki Ukrajna államfőjének karácsonyi bejegyzéséből.
„Biztosak lehetünk abban, hogy Ukrajna az ilyen embereknek köszönhetően marad fenn – az ilyen hősöknek, akik rendkívüli dolgokat tesznek azért, hogy Ukrajna úgy élhesse a hétköznapi életét, mint bármely más nemzet a világon. Egy független, szabad és szuverén állam életét” – fogalmazott Zelenszkij.
Átadtam az ukrán hősöknek és az elesett hősök családjainak a lakásokról szóló okleveleket. Rendíthetetlen hálánkat fejezzük ki legbátrabb embereinknek, akik Ukrajna és népünk védelmében mutatták meg magukat
– zárta posztját Ukrajna államfője.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter úgy véli, hogy Oroszország december 25-i nagyszabású támadása Ukrajna ellen azt jelzi, hogy az orosz fél nem hajlandó beleegyezni a tűzszüneti javaslatokba.
Ukrajna külügyminisztere a karácsonyi támadássorozatot Vlagyimir Putyin válaszának nevezte azok számára, akik „illuzórikus »karácsonyi tűzszünetről« beszéltek”.
Mint írtuk, Ukrajna külügyminisztériuma felszólította a magyar kormányt, hogy fejezzék be az orosz–ukrán háborút érintő karácsonyi fogolycseréről és tűzszünetről szóló „manipulációkat”. A tárca kijelentette, hogy a magyar fél tettei még messzebb állnak a béke elősegítésétől, mint a nyilatkozatai, valamint hangsúlyozták, hogy a béke útjában valójában épp csak Oroszország áll.
Egy orosz cirkálórakéta, amellyel Oroszország december 24–25-én éjjel megtámadta Ukrajnát, Moldova légteréből érkezett – olvasható az ukrán légierő tájékoztatásában.
December 25-én 07:24-kor az ukrán légierő egy cirkálórakétát jelentett, amely „Csernovic irányába repült Moldova területéről”.
Az orosz légi közlekedést figyelő Telegram-csatornák azt állították, hogy az orosz rakéta 140 kilométert tett meg Moldován és (a NATO tagországnak számító) Románián keresztül. Moldovába a határ közelében fekvő Vinnicjai terület Jampil városánál, majd Romániába a moldovai határ közelében található Daraban városánál lépett be.
Vlagyimir Putyin szándékosan választotta a karácsonyt a támadásra – reagált Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke Oroszország reggeli, ukrán energiaszektor elleni támadássorozatára.
„Minden nagyszabású orosz csapás felkészülési időt igényel. Soha nem spontán döntés. Tudatos választás – nemcsak a célpontok, hanem az időzítés és az időpont tekintetében is” – írta az ukrán elnök közösségi oldalán.
Putyin ma tudatosan választotta a karácsonyt a támadáshoz. Mi lehetne ennél embertelenebb? Több mint 70 rakéta, köztük ballisztikus rakéták, és több mint száz támadó drón. A célpontok a mi energetikai infrastruktúránk részei. Továbbra is az áramszünetért küzdenek Ukrajnában
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij közösségi oldalán.
„Az előzetes adatok szerint több mint 50 rakétát és jelentős számú drónt sikerült lelőniük védőinknek. Sajnos vannak találatok is. Jelenleg több régióban is áramszünet van. Az áramszolgáltatók azon dolgoznak, hogy az áramellátás minél hamarabb helyreálljon” – tette hozzá Ukrajna államfője, kijelentve, hogy „az orosz gonoszság nem törheti meg Ukrajnát és nem fogja elrontani a karácsonyt”.
Magyarország területére 2024. december 24-én az ukrán–magyar határszakaszon 3742 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 2304 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 19 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Oroszország december 25-én tömeges légitámadást indított Ukrajna ellen, rakétákkal és drónokkal támadva országszerte a városokat – írja a The Kyiv Independent.
Az északkeleti Harkiv városát érte a legsúlyosabb csapás, a helyi hatóságok szerint ballisztikus rakéták „masszív rakétatüze” érte. Legalább hat ember megsebesült. Robbanásokról számoltak be Dnyipro, Kremencsuk, Krivij Rih és a nyugati Ivano-Frankivszk városából is. Ukrajna több városában a támadás közepette rendkívüli áramszünetet rendeltek el.
„Az ellenség ismét tömegesen veszi célba az energiaszektort” – mondta Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter. Ukrajna legnagyobb magán energetikai vállalata, a DTEK később arról számolt be, hogy Oroszország megtámadta hőerőműveit, „súlyosan megrongálva a berendezéseket”. A létesítmények pontos helyét nem hozták nyilvánosságra.
A légierő arról számolt be, hogy orosz Tu–95-ös stratégiai bombázók szálltak fel az éjszaka, majd később bejelentette, hogy a Fekete-tengerről több Kalibr cirkálórakétát indítottak.
Lengyelország vadászgépeket vetett be válaszul a nyugat-ukrajnai orosz rakétafenyegetésre – jelentette a lengyel hadműveleti parancsnokság.
Harkivból robbanások sorozatát jelentették, miután a légierő ballisztikus rakétafenyegetésre figyelmeztetett a város ellen. Legalább hét rakétacsapás érte a várost – közölte Oleh Szinyehubov, a terület kormányzója. A támadások tüzeket és károkat okoztak a polgári infrastruktúrában, jelentette Szinyehubov. Három ember megsérült, őket kórházba vitték.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!