Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elbocsátotta Roman Maszovetsz elnöki hivatalvezető-helyettest – közölte a The Kiyiv Independent az elnöki hivatal jelentése alapján. Maszovetsz 2020 áprilisa óta töltötte be a tisztséget Andrij Jermak elnökihivatal-vezetése alatt, és felügyelte az elnöki hivatal katonai irányítását.
Nagy múltja van az ukrán hadseregben, beleértve 25 bevetést Kelet-Ukrajnában, de segített megalapítani a Különleges Műveleti Erőket is. Zelenszkij azonban nem volt elégedett a munkájával – állítja a New Voice of Ukraine (NV) ukrán sajtóorgánum meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.
Zelenszkij november 30-án Pavlo Palisát, Ukrajna 93. Gépesített Brigádjának egykori parancsnokát nevezte ki az elnöki hivatal helyettes vezetőjévé, ez a források szerint hozzájárult Maszovetsz elbocsátásához.
Az elbocsátásokról szóló források szerint Maszovetsz kapcsolata Budanovval, a titkosszolgálatok vezetőjével is kiváltó ok lehetett.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész éves figyelmüket, tartsanak velünk jövőre is! Jó pihenést és sikerekben gazdag boldog új évet kívánunk!
Ukrajna belügyminisztériuma bemutatta a sebesült katonáknak szánt új protézis- és rehabilitációs központ koncepcióját, amelyet a minisztérium egyik egészségügyi létesítményében hoznak létre – számolt be az Interfax.
Célunk egy olyan környezet megteremtése, ahol a férfiak és nők tudják, hogy van egy hely, ahol a protézisek teljes skáláját megkaphatják: az egyedi protézisek gyártásától a teljes funkcionalitás helyreállításáig és az új élethez való alkalmazkodásig
– mondta Inna Jascsuk, a belügyminisztérium államtitkára Telegram-csatornáján a Protez Alapítvány vezérigazgatójával, Jurij Arosidzével és az orosz–ukrán háború veteránjaival folytatott találkozó alkalmával.
Megjegyezték, hogy a protézis- és rehabilitációs központ létrehozása fontos lépés a harcokban megsérült belügyminisztériumi tisztek orvosi és szociális szükségleteinek kielégítésében. Jascsuk hangsúlyozta továbbá, hogy figyelembe kell venni a protézisek folyamatán már átesett katonák tapasztalatait.
Az esemény végén Inna Jascsuk, a belügyminisztérium államtitkára és Jurij Arosidze, a Protez Alapítvány vezérigazgatója együttműködési megállapodást írt alá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elbocsátotta Roman Maszovetsz elnöki hivatalvezető-helyettest – közölte a The Kiyiv Independent az elnöki hivatal jelentése alapján. Maszovetsz 2020 áprilisa óta töltötte be a tisztséget Andrij Jermak elnökihivatal-vezetése alatt, és felügyelte az elnöki hivatal katonai irányítását.
Nagy múltja van az ukrán hadseregben, beleértve 25 bevetést Kelet-Ukrajnában, de segített megalapítani a Különleges Műveleti Erőket is. Zelenszkij azonban nem volt elégedett a munkájával – állítja a New Voice of Ukraine (NV) ukrán sajtóorgánum meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.
Zelenszkij november 30-án Pavlo Palisát, Ukrajna 93. Gépesített Brigádjának egykori parancsnokát nevezte ki az elnöki hivatal helyettes vezetőjévé, ez a források szerint hozzájárult Maszovetsz elbocsátásához.
Az elbocsátásokról szóló források szerint Maszovetsz kapcsolata Budanovval, a titkosszolgálatok vezetőjével is kiváltó ok lehetett.
Tiszaújlak határátkelőn elfogtak egy Magyarországra tartó párt, akiknél érdekházasság gyanúja merült fel. Végül beigazolódott, hogy a fiktív házasságot kihasználva akarták elhagyni Ukrajnát – számolt be az esetről a Kárpáti Igaz Szó.
A 37 éves técsői férfi azért lépett házasságra a II. rokkantsági csoportba tartozó kárpátaljai nővel, hogy mentesüljön a mozgósítási kötelezettség alól, és így elhagyhassa az országot. Mivel a hadiállapot idején minden 18 és 60 év közötti férfi hadkötelesnek minősül, ezért tilos elhagyniuk Ukrajnát.
A határőröknek a nő elismerte, hogy nem állt szándékában családot alapítani újdonsült férjével, azért kötöttek házasságot, hogy segítsen a férfinek Magyarországra jutni. Cserébe a férfi azt ígérte, hogy finanszírozza a gyógykezelését.
Oroszország 789 550 katonát vesztett Ukrajnában a háború kitörése, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara december 31-én.
Ebben a számban benne van az orosz erők csak az elmúlt napban elszenvedett 1610 fős élőerő vesztesége is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9 668 harckocsit, 20 030 páncélozott harcjárművet, 32 626 járművet és üzemanyagtartályt, 21 528 tüzérségi rendszert, 1256 rakéta sorozatvető rendszert, 1032 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 21 081 drónt, 28 hajót és hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.
A beregszászi járási Badaló község közelében a határőrök megállítottak egy az ukrán-magyar államhatár irányába tartó kisbuszt idén februárban. A járműben 27 hadköteles korú férfi tartózkodott – írja a Kárpáti Igaz Szó a Mukachevo.net hírportál információi alapján.
A mikrobuszt egy 32 éves szerednyei lakos vezette, aki Ungvárról indulva vette fel 27 utasát, akik a mozgósítás elől illegális úton, a zöldhatáron keresztül próbáltak megszökni Ukrajnából. A férfi a bírósági tárgyaláson elmondta, hogy a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül egy ismeretlen személy kereste meg azzal, hogy szállítsa el a férfiakat a határhoz, a beígért összeget azonban nem kapta meg.
A kárpátaljai férfi az utolsó szó jogán ártatlannak vallotta magát. A bíróság végül 5 év börtönbüntetésre ítélte. Az őrizetbe vett férfiak ellen, akik az illegális határátlépést tervezték, közigazgatási feljelentést indítottak.
Az ukrán csapatok az elmúlt 24 órában több mint 445 katonát vesztettek Kurszk térségében – számolt be az orosz védelmi minisztérium a TASZSZ orosz állami hírügynökség közlése szerint.
Az összecsapásokban egy páncélozott személyszállító, 13 páncélozott harcjármű és 22 egyéb jármű semmisült meg.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukránok a Kurszk irányában zajló harcokban több mint 45 980 katonát, 262 harckocsit, 204 BMP típusú páncélozott jármű, 1515 páncélozott harcjárművet, 1259 egyéb járművet, 337 tüzérségi löveget és 42 MLRS rakétavetőt veszített.
Olaszország Antonio Tajani külügyminiszter nevében bejelentette, hogy 13 millió eurót különített el az Ukrajnát támogató energiatámogatási alap számára – közölte a Jevropejszka Pravda.
Az olasz külügyminisztérium szerint ez a döntés „fontos lépés az orosz támadások által megrongált energetikai rendszerek helyreállítására irányuló erőfeszítésekben”.
Olaszország hozzájárulása – amely az egyik legnagyobb egy ország részéről – segít stabilizálni a háború sújtotta ukránok millióinak áramellátását ebben a nehéz időszakban
– közölte a külügyi tárca.
„Ezzel a hozzájárulással Olaszország megerősíti, hogy továbbra is támogatja az ukrán energiaszektor ellenálló képességét” – tette hozzá a minisztérium.
Olaszország elkötelezettsége, hogy hozzájárul az alaphoz, egy olyan kritikus időszakban történik, amikor az ukrán energetikai infrastruktúrát érő támadások folytatódnak. Ez a hozzájárulás azt is bizonyítja, hogy az Alap képes gyorsan biztosítani azokat a berendezéseket, amelyekre az országnak oly nagy szüksége van
– áll a közleményben.
Az Energiatámogatási Alap Ukrajna számára az Energiaügyi Minisztérium és az Európai Bizottság közös kezdeményezésére jött létre 2022 tavaszán.
Szeptember elején az Európai Bizottság további 40 millió eurós támogatást jelentett be Ukrajnának az energetikai infrastruktúrát ért folyamatos orosz támadások közepette. Novemberben pedig a német szövetségi gazdasági minisztérium további 65 millió eurót jelentett be Ukrajna energetikai infrastruktúrájának helyreállítására.
A 2024-es év a kitartás és a bátorság éve lett a fronton lévő támadó gárdista brigádok, rendőrök és mentők számára – mondta Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter az Interfax beszámolója szerint.
Minden alkalommal igyekszem ott lenni, ahol most a Belügyminisztérium több tízezer munkatársa van – a frontvonalon, a frontvidéken, a harci övezetben. Nemcsak a támadó gárdáról van szó, hanem a rendőrök és mentők ezreiről is, akik az ellenség közelsége és a folyamatos ágyúzás ellenére a civilek közelében maradnak, és mindent megtesznek a biztonságukért
– mondta a miniszter a lapnak adott interjújában.
Klimenko ezzel összefüggésben hangsúlyozta, „ez az év számukra a rugalmasság és a bátorság éve. Ezek nem nagyképű szavak, van bennük valami, amit nehéz elképzelni a hátsó régiókban.”
Az orosz hadsereg részletes célpontlistákat készített egy esetleges Japán és Dél-Korea elleni háborúhoz. A Financial Times (FT) titkos dokumentumokra hivatkozó értesülései szerint a csapásmérési tervek összesen 160 célpontra – atomerőművekre és más polgári infrastruktúrára, valamint utakra, hidakra és gyárakra – terjednek ki.
A Unian ukrán hírügynökség megjegyzi, hogy a dokumentumok 29 titkos orosz katonai aktából származnak, amelyek többnyire a tisztek kiképzésére irányultak egy esetleges konfliktusra az ország keleti határán 2008 és 2014 között, de amelyeket még mindig fontosnak tartanak az orosz stratégia szempontjából.
A dokumentumok, amelyeket nyugati források mutattak meg az FT-nek, hangsúlyozzák Moszkva akut aggodalmát keleti szárnyának állapota miatt. Az orosz katonai stratégák attól tartanak, hogy az ország keleti határai védtelenek lennének egy esetleges NATO-val vívott háborúban, és sebezhetőek lennének az amerikai eszközök és a regionális szövetségesek támadásával szemben
– áll a cikkben.
Megjegyzendő, hogy az orosz célpontlistán az első 82 helyszín katonai célpont, például Japán és Dél-Korea fegyveres erőinek központi és regionális parancsnoki központjai, radarberendezések, légibázisok és haditengerészeti létesítmények.
A többi civil infrastruktúra, köztük a japán közúti és vasúti alagutak, például a Honsú és Kjúsú szigeteket összekötő Kanmon-alagút. Az energetikai infrastruktúra is prioritást élvez: 13 erőmű, nukleáris komplexumok és az üzemanyag-feldolgozó üzemek szerepelnek a listán.
Dél-Koreában a fő polgári célpontok a hidak, de a listán olyan ipari létesítmények is szerepelnek, mint egy Pohangban található acélgyár és a busani vegyi üzem.
Herszon régió közösségei 200 taktikai csapásmérő FPV (belső nézetű) drónt adományoztak a tengerészgyalogságnak, több mint 2,6 millió hrivnya (több mint 24 millió forint) értékben – számolt be a Herszoni Regionális Katonai Igazgatóság vezetője, Olekszandr Prokudin az Ukrinform szerint.
Kétszáz taktikai szintű FPV csapásmérő drónt biztosítottak a tengerészgyalogság parti védelmi egységének. Az ellenség megnövekedett aktivitásával több célpont áll drónkezelőink rendelkezésére. Ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy mindig a megfelelő fegyverek legyenek a kezükben
– áll a közleményben.
Amint arról a portál beszámolt, a múlt héten a Herszon régió 15 millió hrivnya (140 millió forint) értékű bombázó drónt biztosított az ukrán hadseregnek.
A Dia portál elindította a katonai szolgálatra kötelezett munkavállalók foglalásainak törlését. Erről a Diya sajtószolgálata számolt be.
Elérte a lefoglalt munkavállalók számát? Foglaljon le egy dolgozót, és adjon halasztást egy másiknak – online, késedelem és hiba nélkül. A szolgáltatás a cégek vezetői és meghatalmazottjai számára elérhető
– áll az üzenetben. A Dia portálon arra vonatkozóan is találhatók utasítások, hogyan lehet törölni egy munkavállaló foglalását.
December 26-án a közszolgáltatások egységes portálja, a Diya újraindította a munkavállalók foglalását. Mihajlo Fedorov ukrán digitális transzformációs miniszter megjegyezte, hogy maga a Diya is foglalható munkavállalókat toboroz.
A Miniszteri Kabinet a közelmúltban módosította a mozgósítási időszakra és a háborús időkre vonatkozó katonai szolgálatra kötelezett személyek foglalási rendjét, és így lehetővé tette a lelkészek foglalását. Mostantól kezdve „az Ukrajna Állami Etnopolitikai és Lelkiismereti Szolgálata által jóváhagyott tisztségek listája szerinti lelkészek” is foglalhatók.
Kína és Oroszország a közös érdekek mentén szorosan együttműködve, „mindig kéz a kézben halad előre a helyes úton” – jelentette ki kedden Hszi Csin-ping kínai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnöknek újévi üzenetváltásuk alkalmával küldött köszöntőjében az MTI híradása alapján.
A Hszinhua kínai hírügynökség beszámolója szerint Hszi emlékeztetett arra, hogy 2024-ben volt a kínai–orosz diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulója, amely újabb mérföldkövet jelent a kétoldalú kapcsolatok alakulásában.
A kínai elnök úgy vélte, hogy ezek a kapcsolatok egyre érettebbek és stabilabbak, különösen azóta, hogy a két vezető idén májusban meghirdette országaik „átfogó stratégiai partnerségének új korszakát”.
A szoros együttműködés elsősorban olyan, mindkét fél számára fontos kérdéseket érint, mint Tajvan, az ukrajnai háború és az amerikai vezetésű nemzetközi renddel való szembehelyezkedés.
Hszi felidézte, hogy az elmúlt évben három alkalommal találkozott Putyinnal, többek között Pekingben, Asztanában és Kazanyban. Elmondása szerint telefonhívások, levélváltások és más eszközök révén is tartják a kapcsolatot, „őszinte eszmecserét” folytatva a főbb nemzetközi és regionális kérdésekről.
A több területen folytatott gyakorlati együttműködés kézzelfogható eredményeként említette a Kínába irányuló szibériai gázvezeték befejezését és a közös kulturális programok indítását „a két nép közötti kötelékek megerősítése érdekében”. Peking és Moszkva másfelől a BRICS-csoport és a Sanghaji Együttműködési Szervezet elnökeként is támogatja egymást, jelentősen hozzájárulva a globális dél közötti szolidaritáshoz és együttműködéshez – tette hozzá.
A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmen kívül hagyja a gazdasági nyomás és a munkaerőhiány enyhítésére irányuló erőfeszítéseket, és Oroszország katonai erejét és belpolitikai stabilitását helyezi előtérbe – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Úgy tűnik, hogy a Kreml Oroszország katonai erejére és belpolitikai stabilitására való igényét helyezi előtérbe a gazdasági nyomás és a munkaerőhiány enyhítésére irányuló erőfeszítésekkel szemben 2025-ig
– írták.
Megjegyzik, hogy Vlagyimir Putyin december 30-án írt alá egy rendeletet, amely kimondja, hogy az Oroszországba illegálisan bejutott migránsoknak 2025. április 30-ig vagy jogi státuszt kell kérniük, vagy el kell hagyniuk Oroszországot.
A bevándorlók akkor kaphatnak legális státuszt, ha átesnek egy sor orvosi vizsgálaton, sikeres vizsgát tesznek orosz nyelvből, történelemből és jogból, valamint minden adósságot kifizetnek, vagy katonai szolgálatra vonatkozó szerződést írnak alá az orosz védelmi minisztériummal.
Oroszország állítólag 1,5 millió fős munkaerőhiánytól szenved, és Putyin rendelete valószínűleg tovább súlyosbítja ezt, ha a vendéglátásban, a közlekedésben és más, alacsony képzettséget igénylő ágazatokban dolgozó migránsok jelentős része vagy elhagyja Oroszországot, vagy kénytelen lesz az orosz hadseregben szolgálni
– tették hozzá.
Szakértők szerint a rendelet végrehajtásáról és a migránsok kitoloncolásának megkezdéséről szóló döntés azt jelzi, hogy az orosz hatóságok inkább az oroszbarát ultranacionalisták sérelmeinek csillapítását és a rezsim esetleges biztonsági aggályainak kezelését részesítik előnyben, amelyek az Oroszországban bűncselekményeket és terrorcselekményeket elkövető migránsokról szóló folyamatos jelentésekkel kapcsolatosak, mintsem Oroszország gazdasági problémáinak megoldását.
Ehelyett a rendelet végre nem hajtásáról szóló döntés azt jelezné, hogy az orosz hatóságok jobban érdekeltek abban, hogy a bevándorló munkaerőt használják fel Oroszország gazdasági problémáinak és munkaerőhiányának megoldására, mint abban, hogy a Kreml ultranacionalista választóinak kommunikálják elképzeléseiket.
A világon először semmisítettek meg légi célpontot Magura V5 tengeri drónnal. Egy orosz Mi–8-as helikoptert lőttek ki az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának (GUR) katonái – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
2024. december 31-én az Ukrán Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának „13-as csoportja” különleges egységének katonái a történelemben először a világon egy Magura V5 típusú, rakétafegyverzettel felszerelt támadó tengeri drón segítségével légi célpontot semmisítettek meg
– áll a hírszerző ügynökség közleményében.
Egészen pontosan a Fekete-tengeren, a Krím félszigeten lévő Tarkhankut-fok közelében zajló ütközetben egy orosz Mi–8-as helikoptert semmisítettek meg az R–73-as „SeeDragon” rakéták bevetésével. Állítólag egy hasonló ellenséges helikoptert is eltaláltak, majd sikerült visszatérniük a hazai katonai bázisra.
Az év végén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy egyszerűsítették a harci tapasztalattal rendelkező katonák és őrmesterek előléptetését tiszti rangra – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Ma egy olyan megoldás született, amely segít a hadseregünk korszerűbbé válásában és a honvédelem tapasztalatainak kamatoztatásában. Egyszerűsítettük a tiszti rangok megszerzésének folyamatát a harci tapasztalattal rendelkező katonák és őrmesterek számára
– mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök azt is megjegyezte, hogy a hadsereg körében felmérést indítottak a katonai ombudsmanná válás feltételeiről, valamint arról, hogy mik legyenek a prioritások.
Kedd reggel 8 óra körül robbanások hallatszottak Kijevben és a régióban – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Különösen nagy sebességű dróntámadást jelentettek Harkivban, valamint a harkivi és szumi terület határán, továbbá irányított rakétákat észleltek a Poltava és a Szumi területén. Később a légierő rakétákat jelentett ugyanezen részekről, valamint Cserkaszi és a csernyihivi területről. A keleti, északi és középső régiókban riasztást adtak ki.
A kijevi hatóságok arról számoltak be, hogy a légvédelmi rendszerek működtek.
„A légiriadó továbbra is tart. Rakétatámadás történt. Arra kérünk mindenkit, hogy maradjon az óvóhelyeken. A légvédelem működik a térségben. Semmilyen körülmények között ne készítsenek fényképeket vagy videókat a védelmi erőinkről, valamint a légi célpontok lezuhanásáról” – közölte a Kijevi Regionális Katonai Igazgatóság.
December 31-én hajnalban az orosz média és a sajtó arról számolt be, hogy az oroszországi Szmolenszk régióban egy dróntámadás után kigyulladt egy olajraktár – írja az Ukrajinszka Pravda.
A körzet vezetője állítólag megerősítette az „üzemanyag- és energiakomplexum létesítménye” elleni támadásról szóló információkat, ezen túl az orosz közmédia arról számolt be, hogy Jarceve lakói több mint egy tucat robbanást hallottak, amelyet tűzvész követett az olajraktár területén.
Alekszej Gorinov orosz ellenzéki azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását sürgette az ENSZ oroszországi jelentéstevője hétfőn – adta hírül az MTI. Gorinov volt az első, akit börtönbüntetésre ítéltek Oroszországban az ukrajnai háború bírálata miatt.
Alekszej Gorinov elképzelhetetlenül nagy árat fizetett azért, mert élt a szólásszabadsághoz való jogával
– szögezte le Mariana Kacarova.
A korábban moszkvai önkormányzati képviselőként dolgozó Gorinovot 2022 júliusában, alig pár hónappal az ukrajnai háború kirobbanását követően ítélték hét év börtönbüntetésre, az indoklás szerint azért, mert hivatali tisztségét felhasználva „az orosz hadseregre vonatkozó, egyértelműen hazug információkat terjesztett”, novemberben pedig további három évet szabtak ki rá.
„Az orosz hatóságok nem hagynak fel a Gorinov és mások elleni politikai hadjárattal” – szögezte le Kacarova. Kiemelte, hogy az egykori önkormányzati képviselő elzárása „kínzással ér fel”.
Kacarova – aki különleges jelentéstevőként egyébként nem képviseli az ENSZ hivatalos álláspontját – hangsúlyozta, hogy Oroszországban már „csaknem kétezer embert, vagy talán annál is többet” tartanak fogva politikai okokból.
Az orosz csapatok Nikopol körzetében négy települést mintegy 30 alkalommal lőttek, egy személy megsérült – közölte Szerhij Liszak.
Az orosz hadsereg reggel óta közel háromtucatszor lőtt Nikopol körzetében. Célba vették a járási központot, Marhanetszka, Cservonohrihorivszka, Mirjivszka és Pokrovszka településeket. Egy 40 éves férfi repeszsérüléseket szenvedett
– írta hétfő esti táviratában. Hozzátette, hogy az áldozatot közepes állapotban szállították kórházba.
Ezen kívül megrongálódott egy ipari vállalkozás, három benzinkút, három teherautó, egy kisbusz és egy kotrógép. Egy magánház és egy melléképület megsemmisült.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter hétfői damaszkuszi diplomáciai látogatásakor kifejezte Kijev álláspontját Oroszország szíriai katonai jelenlétével kapcsolatban az új szíriai kormányzat vezetőinek – közölte az ukrán külügyminisztérium szóvivője a Kijevi Független online találkozón.
Az ukrán delegáció tájékoztatta kollégáinkat álláspontjukról, és a szíriai partnerek hasonló álláspontot képviselnek
– mondta Heorhij Tihij külügyminisztériumi szóvivő. Hozzátette, hogy Ukrajna gyorsan lépett a Szíriával való kapcsolatok helyreállítása érdekében, miután a lázadók december 8-án megdöntötték Bassár el-Aszad volt szíriai elnök Oroszország által támogatott rendszerét.
Szibiha látogatása az első hivatalos ukrán delegáció volt Szíriában évek óta, és az Ukrajna által 2022-ben megszakított diplomáciai kapcsolatok helyreállítására irányuló erőfeszítések egyik jele, miután Aszad Oroszország oldalára állt az Ukrajna elleni teljes körű inváziót követően.
Látogatásakor Szibiha hangsúlyozta, hogy Ukrajna kész helyreállítani a diplomáciai kapcsolatokat, a kereskedelmet és az oktatási csereprogramokat Szíriával, ha az ország új vezetése tiszteletben tartja a nemzetközi jogot és a területi integritást.
December 27-én Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy Ukrajna 500 tonna búzalisztet küldött Szíriába a „Gabona Ukrajnából” kezdeményezés keretében.
A Pentagon beszélt az észak-koreai (KNDK) katonák ukrajnai hatékonyságáról, és felmérte a KNDK hadsereg veszteségeinek mértékét. Az erről szóló nyilatkozatot Sabrina Singh, a Pentagon sajtótitkára tette, amelyet a Unian szemlézett. Megjegyezte, hogy az amerikai védelmi minisztérium egyetért a Fehér Ház előzetes értékelésével az észak-koreaiak veszteségeinek számáról az Ukrajna elleni harci műveletek eredményeként Oroszország kurszki régiójában.
A Fehér Ház nemrég bejelentette, hogy körülbelül 1000 észak-koreai katona halt vagy sebesült meg a kurszki régióban. Ez a mi becslésünk is
– mondta Singh. Hozzátette, hogy az észak-koreai katonák által végrehajtott támadásoknak „nincs jelentős hatékonysága”, és hogy az észak-koreaiak „jelentős számú” áldozatot szenvedtek.
Magyarország területére 2024. december 30-án az ukrán-magyar határszakaszon 5522 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3010 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.
2024-ben már 1358 ukrán szabadult ki orosz fogságból, köztük 189 hétfőn – írja az Ukrinform.
Ez az egyik legnagyobb csere, amelyet a hadifoglyokkal való bánásmód koordinációs központja a teljes körű invázió kezdete óta végrehajtott. Eddig 3956 személyt adtak vissza orosz fogságból a Koordinációs Főhadiszállás munkája révén, Ukrajna elnökének utasítására. Ebbe csak 2024-ben kiszabadítottak 1358-at
– áll a posztban.
A legutóbbi, 11. fogolycsere biztosította az Ukrán Fegyveres Erők 87 katonájának, köztük a Területi Védelmi Erők 17 tagjának, valamint a Nemzeti Gárda 43 katonájának, az Állami Határőrszolgálat 33 alkalmazottjának és az Ukrán Haditengerészet 24 tengerészének szabadon bocsátását. Két polgári személyt is szabadon engedtek.
A német szövetségi ügyészség vádat emelt három bayreuthi német-orosz állampolgár ellen Moszkva számára folytatott kémkedés miatt – írja a Der Spiegel.
A fő gyanúsított a 40 éves Dieter S., az ukrajnai orosz közvetítő erők egykori tagja, aki az ügyészség szerint katonai létesítményekről készített felvételeket és vasúti szabotázsokat tervezett.
A NATO-országok elleni orosz hibrid támadásokkal és szabotázsakciókkal kapcsolatos figyelmeztetések azóta szaporodnak, hogy Moszkva 2022-ben teljes körű háborút indított Ukrajna ellen.
A Der Spiegel beszámolója szerint Dieter S. és két feltételezett bűntársa, a 38 éves Alexander J. és a 43 éves Alex D. a feltételezések szerint „felderítették” a lehetséges célpontokat Bajorországban, köztük az amerikai Grafenwöller katonai bázist, ahol ukrán katonákat képeznek ki.
A vasúti sínek szabotálása mellett a gyanúsítottak állítólag bombatámadásokról és gyújtogatásokról is tárgyaltak azzal a céllal, hogy aláássák Németország Kijevnek nyújtott támogatását.
A német nyomozók szerint Dieter S. kapcsolatban állt az orosz titkosszolgálatokkal, és korábban 2014 és 2016 között az Ukrajna elleni orosz proxy erők oldalán harcolt Donbászban, többek között a donyecki nemzetközi repülőtéren, amiért októberben már vádat emeltek ellene.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!