Az ukrán fegyveres erők az oroszországi Kurszki területen folytatott harcok során elfogtak két észak-koreai katonát, az orosz propaganda azonban azt állítja, hogy a koreaiakat „elrabolták” tőlük – írja az Unian.
A lap szerint az észak-koreaiak első sikeres elfogásának hírére a Rosszija–1 csatorna műsorvezetője, Olga Szkabejeva reagált, aki arról beszélt, hogy nem érti, miért és hogyan került az ukrán hadsereg a Kurszki területre, és mi köze van ehhez a koreaiaknak.
Az ukrán hadsereg betört Oroszország területére, a Kurszki területen harcolt, ott koreaiakat talált, ha igaz, elrabolta őket, és most kiabálnak: »Észak-Korea háborúban áll Ukrajnával«. Ezek idióták. Mit keres Ukrajna a Kurszki területen? És miért rabolja el az embereket?
– kérdezte Szkabejeva.
Az ukrán hírportál szerint a „propagandistát” láthatóan nem zavarja az a tény, hogy az orosz hadsereg volt az, amely „először szállta meg Ukrajnát minden ok nélkül, és kezdte el gyilkolni az embereket, kifosztani az otthonaikat, lerombolni a városokat és a falvakat”.
Újabb, az oroszok oldalán harcoló észak-koreai katonákat ejtettek foglyul Ukrajnában – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A dél-koreai hírszerzés megerősítette, hogy az ukrán hadsereg két észak-koreai katonát fogott el. A kihallgatás alatt egyikük elmondta, hogy az észak-koreai csapatok „jelentős” veszteségeket szenvedtek Oroszországban. Állítása szerint nem pedig Ukrajna elleni háború miatt érkezett, csak egy kiképzésre indult.
A másik katonán egy Oroszországban bejegyzett személy nevére szóló orosz katonai igazolványt találtak. A katona azt mondta, hogy tavaly ősszel kapta meg a dokumentumot, amikor egy hetes gyakorlaton vettek részt orosz csapatokkal.
Egy meghalt észak-koreai katona feljegyzéseire hivatkozva arról ír a The Wall Street Journal, hogy Oroszország élő csaliként használja az észak-koreai katonákat, lényegében pedig az ázsiai országból érkezők feladatai között szerepel, hogy célponttá váljanak az ukrán drónok számára.
Az észak-koreai katona naplója szerint az oroszok azt adták parancsba az észak-koreai katonáknak, hogy
amennyiben drónt észlelnek, akkor vigyázállásban maradjanak mozdulatlanok, míg társaik megpróbálják azt lelőni.
De az írásokból más taktikai megfontolások is előkerülnek: például amennyiben egy csapatot tüzérségi támadás ér, akkor mindig az előzőleg eltalált helyszínre menjenek, mivel annak nagyon minimális az esélye, hogy kétszer is ugyanarra a koordinátára csapnak le.
A naplót szakértők is megvizsgálták, akik megállapították, hogy az írásmód, az ideológiai kijelentések, valamint a szóválasztás az észak-koreaiakra jellemzőek, ezért azok valódiak lehetnek.
Egy korábbi dél-koreai vezérőrnagy szerint a napló tartalma „egy tipikus észak-koreai agymosott katona”, mivel az több olyan kijelentést is tartalmaz, hogy számára becsület Kim Dzsongunért meghalni, emellett az észak-koreai diktátor több beszédét is tartalmazza bejegyzésként.
Nicolas Bidault, a svájci külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy Svájc készen áll arra, hogy rendezzen egy békecsúcsot Donald Trump január 20-án hivatalba lépő amerikai elnök és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin között – számol be róla az Ukrajinszka Pravda.
Bidault hozzátette, Svájc ezután csak arra lenne hajlandó, amennyiben Ukrajna, Oroszország, valamint az Egyesült Államok is készen áll a háború békés, diplomatikus úton történő rendezésére.
A szóvivő szerint az orosz elnöknek nem kell azon aggódnia, hogy jelenleg nemzetközi elfogatóparancs van ellene érvényben, mivel ugyanis a svájci szövetségi kormányt kivételt tenne, amennyiben béketárgyalás céljából érkezne a katonailag semleges országba.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt nyilatkozta, hogy a háború vége kapcsán először Donald Trumppal tárgyalna és csak azt követően Putyinnal – az ukrán külügyminisztérium pedig nemrég arról számolt be, szerintük Trump január 20-i beiktatása után rövid időben sor is kerülhet egy találkozóra.
Ukrajna alkotmánya lehetővé teszi, hogy olyan külföldi katonai alakulatokat fogadjanak, amelyek békefenntartó funkciót tölthetnek be – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Fedor Veniszlavszkij, a Verhovna Rada (ukrán parlament) képviselője szerint a bizottsági üléseken fontolóra veszik a külföldi katonai egységek bevetésének lehetőségeit. Mint mondta, a Verhovna Rada jóváhagyása nélkül semmilyen külföldi katonát nem hoznak, legyenek azok békefenntartók vagy más bevethető egységek.
Hozzátette, hogy a katonai békefenntartó kontingensek érkezése előtt az Orosz Föderációnak kellene garanciát vállalnia, hogy beszünteti a tüzet, és nem lő az Ukrajna területén tartózkodó külföldi csapatokra. A politikus szerint a külföldi egységek kérdése összetett és kétértelmű.
Az Institute for the Study of War (ISW) elemzői szerint az észak-koreaiak a gyakori ukrán dróncsapások ellenére nagy létszámú rohamcsapatokat vetettek be a harci műveletek végrehajtására, ami hozzájárul a nagy észak-koreai veszteségekhez, és valószínűleg hatással lesz arra, hogy az észak-koreai katonai vezetés milyen tanulságokat von le a harcokból – számolt be az az Ukrajinszka Pravda.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton közölte, hogy az orosz csapatokat segítő észak-koreai katonákat fogtak el Kurszknál az orosz területre behatoló ukrán csapatok.
Közlése szerint a két észak-koreai katona megsebesült. Kijevbe szállították őket, ahol orvosi ellátásban részesülnek, és „kommunikálnak” az ukrán titkosszolgálatok tagjaival – fogalmazott. Hozzátette, hogy nem volt könnyű elfogni az orosz erők oldalán harcoló észak-koreaiakat.
Az orosz csapatok több településre is előrenyomultak a fronton. A DeepState háborús elemző oldal szombati felvételei szerint az oroszok a donyecki régióban található Jantarnij központjában már a lobogójukat is felvonták – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Hozzátették, hogy kérdéses, hogy a csapatok valóban elfoglalták-e a területet, ugyanis az orosz katonák személyi védőfelszerelés nélkül vannak, ami azt jelzi, hogy a közelben nincs aktív ellenségeskedés.
A beszámoló szerint több donyecki területet is elfoglaltak.
Az ukrán légtérzár ellenére három repülőgépet is észleltek a múlt hónapban Kárpátalja (Zakarpatszka oblaszty) felett – írja a mukachevo.net.
A portál szerint ezek Finnair Helsinkiből Delhibe közlekedő járata, a Wizz Air Rigából Kutaisziba tartó járműve, valamint a Finnair Helsinkiből Szöulba tartó járatai voltak.
A Flightradar24 szerint a repülőgép Ungvár felett jelent meg. Perceken belül azonban elhagyták az ukrán légteret a román határ közelében.
Valerij Romanenko légiközlekedési szakértő szerint a gépek az ukrán légtérbe a légvédelmi rendszerek aktív működése miatt léphettek be, amelyeket az ukrán hadsereg az ellenséges támadás magas fenyegetése miatt vetett be. Ez viszont befolyásolhatta a repülőgépek navigációs rendszereinek működését, ami miatt tévesen léptek be az ukrán légtérbe.
A Flightradar nagyon ritkán téved. Nemcsak a repülőgépek transzpondereitől kap információkat, amelyek folyamatosan jelzést sugároznak a légtérben való elhelyezkedésükről, hanem az amerikai légiforgalmi irányító rendszertől is. Ezért az utasszállító repülőgépek valószínűleg azért repülhettek be az ukrán légtérbe, mert az elektronikus hadviselési rendszereket aktívan használták. Az utasszállító gépek a hatósugarukba kerülhettek, és egy bizonyos időre letértek az útvonalukról
– magyarázta Valerij Romanenko.
Ez azonban elméletileg a rossz időjárási viszonyok miatt is megtörténhetett. Ha a térségben rossz időjárás volt, a pilóták engedélyt kérhettek volna arra, hogy ukrán terület felett repülhessenek.
Ukrajna 2022-es teljes körű orosz invázióját néhány hónappal el lehetett volna halasztani, de nem lehetett megakadályozni – jelentette ki Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter az Unian szerint.
Arra a következtetésre jutottam, hogy ez a háború elkerülhetetlen volt. El lehetett volna halasztani. Évekre nem. De néhány hónapra talán igen
– mondta Kuleba, kommentálva Donald Trump szavait, miszerint ő az amerikai elnöki székben megakadályozhatta volna az inváziót.
Az ukrán diplomácia volt vezetője megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök azért indította el a teljes körű inváziót Ukrajnában, mert biztos volt abban, hogy a Nyugat passzív marad, és nem fog reagálni erre az agresszióra.
Dmitro Kuleba bírálta a Nyugatot is, különösen a Washington és Berlin által követett „nem-eszkalációs” stratégiát. A volt miniszter szerint, ha más lett volna a két ország politikája, Ukrajna ma sokkal jobb helyzetben lenne.
Magyarország területére szombaton az ukrán-magyar határszakaszon 5172 fő lépett be. A beléptetettek közül a rendőrség 51 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A harmadik különleges rohamdandár videót tett közzé a január 8-án és 9-én Harkiv térségében lezajlott harcokról, amelyek során az orosz erők 20 darab felszerelést – elsősorban tankokat – veszítettek – írja az Ukrajinszka Pravda.
A dandár megjegyezte, hogy „majdnem olyan volt, mint a brodi tankcsata”, mivel a megszállók 20 darab felszerelésüket vesztették el a harcok során. (A második világháborúban a nyugat-ukrajnai Brodiban zajlott le az egyik legnagyobb tankcsata 1941. június 23. és 30. között – a szerk.)
Az ukrán fegyveres erők az oroszországi Kurszki területen folytatott harcok során elfogtak két észak-koreai katonát, az orosz propaganda azonban azt állítja, hogy a koreaiakat „elrabolták” tőlük – írja az Unian.
A lap szerint az észak-koreaiak első sikeres elfogásának hírére a Rosszija–1 csatorna műsorvezetője, Olga Szkabejeva reagált, aki arról beszélt, hogy nem érti, miért és hogyan került az ukrán hadsereg a Kurszki területre, és mi köze van ehhez a koreaiaknak.
Az ukrán hadsereg betört Oroszország területére, a Kurszki területen harcolt, ott koreaiakat talált, ha igaz, elrabolta őket, és most kiabálnak: »Észak-Korea háborúban áll Ukrajnával«. Ezek idióták. Mit keres Ukrajna a Kurszki területen? És miért rabolja el az embereket?
– kérdezte Szkabejeva.
Az ukrán hírportál szerint a „propagandistát” láthatóan nem zavarja az a tény, hogy az orosz hadsereg volt az, amely „először szállta meg Ukrajnát minden ok nélkül, és kezdte el gyilkolni az embereket, kifosztani az otthonaikat, lerombolni a városokat és a falvakat”.
Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „koldulva” és „zsarolva utazgat Európában” – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ő (Zelenszkij – a szerk.) járja Európát, csak koldul és zsarol másokat, pénzt kér. Ennek egyszerűen véget kell vetni
– fogalmazott a szlovák kormányfő a parlamenti bizottság ülésén.
A parlamenti bizottság ülését az ellenzék hívta össze, hogy Fico magyarázatot adjon a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában folytatott találkozójára, valamint tájékoztasson Szlovákia további lépéseiről az Ukrajnán keresztül történő orosz gáztranzit megszüntetésével kapcsolatban.
Fico elmondta, hogy az Ukrajnából Szlovákiába irányuló gáztranzit kérdésében két megoldás is készült, amelyekről állítólag Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel állapodtak meg.
Az egyik állítólag egy Oroszország és Azerbajdzsán közötti megállapodás lett volna, amelynek értelmében azeri gázt szállítanának Szlovákiába. Fico szerint azonban Zelenszkij ezt a megállapodást meghiúsította. A második lehetőség az volt, hogy az SPP (Slovensky plynarensky priemysel) anyavállalata leányvállalatot alapítana az orosz–ukrán határon, hogy a gázt Ukrajnán keresztül szállítsák Szlovákiába.
Fico megbízhatatlannak nevezte az ukrán elnököt, és azt mondta, hogy néha „elege van belőle”. Eközben arról beszélt, hogy Oroszország mindig is megbízható partner volt, ha az energiaellátásról volt szó.
„Oroszország soha nem csapott be minket, ellentétben Ukrajnával. Emlékszem a 2009-es helyzetre, amikor Ukrajnában jártam, amikor megkértem Timosenko ukrán miniszterelnököt, hogy adjon nekünk gázt azokból a tározókból, amelyekkel Ukrajna nyugati részén rendelkeznek, és azt mondták, hogy menjek a pokolba. Ezek tipikus ukránok” – panaszolta Fico.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!