Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap felszólította Ukrajna szövetségeseit, hogy tartsák be a Kijevnek szánt fegyverszállításokra, illetve a fokozódó orosz légitámadások elhárításának támogatására vonatkozó ígéreteiket – írja az MTI.
A washingtoni NATO-csúcson, valamint a ramsteini találkozókon elfogadott határozatok alapján az ukrán légvédelem támogatására vonatkozó vállalásoknak még mindig nem tettek eleget teljes mértékben
– írta Zelenszkij a Telegramon.
Közölte továbbá, hogy az elmúlt héten az orosz erők csaknem 700 légi bombát és több mint 600 támadó drónt vetettek be Ukrajna ellen. „Az oroszok háborúja csak azért folytatódik minden héten, mert hadseregük meg tudja őrizni képességét Ukrajna terrorizálására és légi fölényének kihasználására” – fogalmazott.
Az ukrán légierő jelentése szerint vasárnapra virradóra az ukrán célpontok ellen indított 94 orosz drónból az ukrán légvédelem 60-at lelőtt, 34 drón pedig feltehetően az elektronikus zavarás következtében elveszett vagy célt tévesztett.
Zelenszkij a héten tudatta, hogy megvitatta Ukrajna partnereivel, köztük az Egyesült Államokkal annak lehetőségét, hogy engedélyezzék Kijevnek légvédelmi rendszerek és rakéták gyártását.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!
Egy helyi lakos meghalt, egy üzlet pedig megrongálódott a Harkivi területen lévő Kupjanszkban, amikor vasárnap este az oroszok tüzérséggel lőtték a várost – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz megszállók továbbra is támadják a Harkivi terület polgári infrastruktúráját. 18 óra körül az ellenség lőtte Kupjanszk városát. A támadás következtében egy helyi lakos meghalt
– közölte a Harkivi Területi Katonai Közigazgatás.
Tájékoztatásuk szerint egy polgári vállalkozás megrongálódott a támadásban.
Donald Trump leendő nemzetbiztonsági tanácsadója, Mike Waltz megerősítette, hogy a megválasztott amerikai elnök csapata dolgozik a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozó előkészítésén, és hogy „legalább egy telefonbeszélgetésre” sor kerülhet a következő napokban vagy hetekben – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mike Waltz megerősítette, hogy már folynak az előkészületek Trump és Putyin találkozójára, és hogy a megválasztott elnök úgy véli, hogy meg kell próbálni megvalósítani az orosz–ukrán háború megállítására vonatkozó terveit.
Az előkészületek már folynak... Donald Trump szemszögéből nézve nem lehet tárgyalni semmiről, ha nincs valamilyen kapcsolat, valamilyen párbeszéd a másik féllel. És természetesen ilyen kapcsolatot fogunk kialakítani az elkövetkező hónapokban
– fogalmazott Waltz.
Szumi térségében orosz katonák drónnal támadtak egy menetrend szerint közlekedő buszra, aminek következtében megsérült két utas – írja az Ukrajinszka Pravda.
A nyomozás szerint 2025. január 12-én 15 óra 15 perc körül az ellenség a nemzetközi jog által tiltott hadviselési módszereket alkalmazva drónnal támadott meg egy autóbuszt, amely a Szumi járás Miropil községének területén haladt. A támadás következtében két utas – egy 42 éves és egy 30 éves nő – megsebesült
– közölte a Szumi Területi Ügyészség.
Az ügyészség eljárási felügyelete alatt a Szumi Járási Rendőrkapitányság nyomozói háborús bűnök elkövetése miatt folytatnak előzetes vizsgálatot.
A Kurszki területen ukrán fogságba esett egyik észak-koreai a kihallgatásán azt mondta, feletteseitől úgy tudta, hogy kiképzésre küldik Oroszországba, nem pedig háborúzni – közölte vasárnap az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) az MTI szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton tudatta, hogy az orosz területre behatoló ukrán csapatok elfogtak két sebesült észak-koreai katonát, a hadifoglyokról pedig fényképet is közölt.
Az SZBU vasárnapi közleménye szerint a 20-as éveiben járó két észak-koreai katonát, mivel nem beszélnek ukránul, oroszul és angolul sem, tolmácsok segítségével hallgatták ki a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálattal (NIS) együttműködve. Az egyik katonánál az orosz hadsereg által egy másik, oroszországi illetőségű személy nevére kiállított katonai igazolványt találtak.
A katona azt mondta, tavaly ősszel kapta az okmányt, amikor néhány észak-koreai egység egyhetes, az orosz erőkkel közös kiképzésen vett részt.
Az orosz katonai azonosítóval rendelkező hadifogoly azt mondta, hogy 2005-ben született, és 2021 óta szolgál az észak-koreai hadseregben. Elfogott társáról pedig úgy tudni, 1999-ben született, és 2016-ban sorozták be a kommunista ország hadseregébe, ahol felderítő mesterlövésznek képezték ki – számolt be az ukrán titkosszolgálat.
Az SZBU videófelvételt is közzétett, amelyen feltehetően a két elfogott sebesült katona látható.
A külföldiek közvetlenül elfogásuk után megkaptak minden szükséges orvosi ellátást. Fogva tartásuk megfelelő körülmények között, a nemzetközi jog követelményei alapján zajlik
– jelentették ki.
Dél-koreai becslések szerint Phenjan mintegy 11 ezer katonát küldött Oroszország támogatására az Ukrajna elleni háborúba.
Volodimir Zelenszkij csütörtökön azt közölte, hogy a Kurszki területen harcoló észak-koreai csapatok veszteségei mostanra elérték a négyezer főt, azaz nagyjából ennyien haltak vagy sebesültek meg az ukrán erőkkel vívott harcokban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap felszólította Ukrajna szövetségeseit, hogy tartsák be a Kijevnek szánt fegyverszállításokra, illetve a fokozódó orosz légitámadások elhárításának támogatására vonatkozó ígéreteiket – írja az MTI.
A washingtoni NATO-csúcson, valamint a ramsteini találkozókon elfogadott határozatok alapján az ukrán légvédelem támogatására vonatkozó vállalásoknak még mindig nem tettek eleget teljes mértékben
– írta Zelenszkij a Telegramon.
Közölte továbbá, hogy az elmúlt héten az orosz erők csaknem 700 légi bombát és több mint 600 támadó drónt vetettek be Ukrajna ellen. „Az oroszok háborúja csak azért folytatódik minden héten, mert hadseregük meg tudja őrizni képességét Ukrajna terrorizálására és légi fölényének kihasználására” – fogalmazott.
Az ukrán légierő jelentése szerint vasárnapra virradóra az ukrán célpontok ellen indított 94 orosz drónból az ukrán légvédelem 60-at lelőtt, 34 drón pedig feltehetően az elektronikus zavarás következtében elveszett vagy célt tévesztett.
Zelenszkij a héten tudatta, hogy megvitatta Ukrajna partnereivel, köztük az Egyesült Államokkal annak lehetőségét, hogy engedélyezzék Kijevnek légvédelmi rendszerek és rakéták gyártását.
Svédország három hadihajóval járulhat hozzá a NATO balti-tengeri erőinek növeléséhez, illetve a katonai szövetség azon erőfeszítéseihez, hogy megerősítse az észak-európai tenger alatti infrastruktúra védelmét a hibrid háborús szabotázsakciók ellen – írja az MTI a svéd kormány bejelentése nyomán.
A közlemény szerint a svéd hadsereg egy Saab ASC–890-es felderítő repülőgéppel, a parti őrség pedig négy hajóval járul hozzá a Balti-tenger ellenőrzéséhez, további hét hajó készenlétben áll.
Ez lesz első alkalom, hogy a NATO-hoz márciusban csatlakozott Svédország fegyveres erőkkel segíti az észak-atlanti szövetség védelmi és katonai elrettentést célzó erőfeszítéseit.
Az elmúlt hónapban hibrid hadviselésre jellemző incidensek sorozata történt a Balti-tengeren, távközlési és elektromos kábeleket rongáltak meg. A NATO a tavalyi év végén jelentette be, hogy erősíti a jelenlétét az érzékeny területeken, ahol Oroszországnak több NATO-tagállammal – Finnországgal, Svédországgal, Dániával, Németországgal, Lengyelországgal, Litvániával, Lettországgal és Észtországgal – közös partvidéke van.
„A Wizz Air számára utasai, kollégái és a légi közlekedés biztonsága minden esetben a legfontosabb, ennek megfelelően a járatok útvonalának megtervezése és engedélyeztetése során teljes mértékben figyelembe veszi az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) ajánlásait” – így reagált a Wizz Air az Index által is közölt ukrán sajtóértesülésre, mely szerint három repülőgép is belépett az ukrán légtérbe.
A szervezet az orosz–ukrán háború kitörése óta biztonsági okok miatt nem javasolja a teljes ukrán légtér használatát a polgári repülőgépek számára. Ennek megfelelően a Wizz Air egyetlen járata sem használta az ajánlás kiadása óta az ukrán, illetve az orosz légteret
– közölte a vállalat.
A Wizz Air szerint a nyilvánosan elérhető, online repülőgép-követő alkalmazások többféle technológiát használnak, de pillanatnyi pontosságuk változó. A légitársaság megerősítette, hogy egyetlen járata sem lépett be az ukrán, illetve orosz légtérbe, ahogy az a visszajátszható radaradatokon is látszik.
Vlagyimir Putyin arról próbálja meggyőzni a világot, hogy az idő az ő oldalán áll, és hogy a háború befejezésének egyetlen módja, ha elfogadják az ő feltételeit. Az orosz gazdaság rugalmassága eközben szkepticizmust keltett a nyugati szankciókkal kapcsolatban, de egyre inkább kártyavárra hasonlít – írja a Financial Times.
A portál szerint az orosz uralkodó elit magas rangú tagjai már nyilvánosan aggodalmuknak adnak hangot. Sokan hivatkoznak a folyamatos növekedést, alacsony munkanélküliséget és emelkedő béreket mutató adatokra, de ilyen eredményeket bármelyik, teljes mobilizációra épülő gazdaság produkálhat.
Az államnak három módszere van: a hitelfelvétel, az infláció és a kisajátítás. A leghatékonyabb és legfájdalommentesebb kombinációt kell választania.
A Financial Times szerint Putyin önhittsége az, hogy ezt a háborút pénzügyi instabilitás vagy jelentős anyagi áldozatok nélkül is finanszírozni tudja, de ez egy illúzió, amely már kezd elszállni.
Craig Kennedy Oroszország-elemző és volt bankár jelentése rámutat az orosz vállalatok adósságának hatalmas növekedésére. Ez 2022 óta 71 százalékkal nőtt, továbbá meghaladja a háztartásoknak és a kormánynak nyújtott új hiteleket.
Putyin átvette az irányítást az orosz bankrendszer felett azzal, hogy utasította a bankokat, hogy kedvező feltételekkel nyújtsanak hitelt kiválasztott vállalatoknak. Ez a nyereséges gazdasági egységek számára a piaci kamatok alatti kamatozású hitelek áradatát eredményezte.
Valójában Oroszország masszív pénznyomtatásban vesz részt, amelyet kiszerveznek, hogy ne befolyásolja az állami mérleget. Kennedy becslései szerint a teljes összeg 2023-ban Oroszország nemzeti termelésének mintegy 20 százalékát teszi ki, ami összemérhető az Ukrajna elleni háborúra szánt összes költségvetési előirányzattal.
A Kreml intézkedései arra utalnak, hogy két dolgot tart elfogadhatatlannak: a gyenge államháztartást és a féktelen inflációt.
A kormány a háborúval kapcsolatos megnövekedett költségek ellenére is elkerüli a jelentős költségvetési hiányt. A központi bank szabadon emelheti a kamatlábakat, amelyek már most 21 százalékon állnak. Ez nem elég az infláció csökkentéséhez, de ahhoz igen, hogy megakadályozza az árak emelkedését.
Ugyanakkor, ahogy a hitelek „rossz” hitelekké válnak, Oroszországban hitelválság van kialakulóban. Röviden, az idő nem Putyin oldalán áll. Egy saját maga által készített, ketyegő pénzügyi időzített bombán ül. Ukrajna barátai számára az a legfontosabb, hogy megfosszák őt az egyetlen eszköztől, amely segíthetne rajta: a külföldi vagyonhoz való hozzáféréstől.
A Nyugat elzárta Moszkva hozzáférését a mintegy 300 milliárd dollár értékű tartalékokhoz, akadályozta az olajkereskedelmet, és számos áru importját korlátozta. Mindez megakadályozza Oroszországot abban, hogy a külföldi bevételeket az otthoni forráshiány fedezésére költse. A szigorúbb szankciók és az orosz vagyon átadása Ukrajnának a jóvátétel előlegeként tovább fogja súlyosbítani ezeket a korlátozásokat.
Oroszország a következő időszakban leszállítja Szlovákiának azt a gázt, amelynek a szállítására a vonatkozó szerződésekben kötelezettséget vállalt, a probléma a szlovák tranzitilletékből származó bevétel kiesése és a gáz árának emelkedése – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök a TA3 hírtelevízió egyik műsorában vasárnap.
A TASR szlovák közszolgálati hírügynökség jelentése szerint a szlovák miniszterelnök a hírtévében azt mondta: az ukrajnai gáztranzit leállítása után Oroszország alternatív gázszállítási útvonalakon fogja leszállítani a Szlovákiának leszerződött gázt, például Magyarországon keresztül. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.
„Az Orosz Föderáció nem csak ukránokat, hanem saját civilet is gyilkolja” – írja az Unian az Oroszország területén működő ideiglenes katonai parancsnokság sajtószóvivőjére, Olekszij Dmitraskivszkijre hivatkozva.
Tegnap (január 11-én – a szerk.) este az orosz légierő két csapást mért a Kurszki terület Szudzsa városában lévő internátus területére. Ennek következtében egy nő sérülést szenvedett a karján. A nő reggel meghalt. Az internátus helyiségei súlyosan megrongálódtak, az összes ablakot és ajtót betörték
– mondta Dmitraskivszkij.
Elmondása szerint most komoly kérdés, hogy hová költöztetik azokat, akik az internátusban voltak, hogy melegen tartsák őket, mert idősekről van szó, akik közül sokan fogyatékkal élnek, Parkinson-kórban szenvednek, egy személy pedig mentális betegséggel rendelkezik.
Dmitraskivszkij hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők által ellenőrzött területen mintegy 2000 civil tartózkodik. Azt is elmondta, hogy több mint 70 ember él az internátusban.
„Az orosz hatóságok tisztában voltak azzal, hogy az internátus területén civilek vannak, mégis úgy döntöttek, hogy légicsapást mérnek. Ez azt bizonyítja, hogy az orosz hatóságoknak nem előnyös, ha ezek az emberek élve maradnak és elmondják a világnak az igazságot, amit nem az orosz televízióból, hanem az ukrán hadsereggel való kommunikációból tudnak” – tette hozzá. Szerinte az orosz hatóságok népirtást követnek el a lakosság ellen.
Annalena Baerbock német külügyminiszter és a Zöldek társelnöke ragaszkodik ahhoz, hogy Berlin a jelenleg tervezettnél több katonai segélyt nyújtson Ukrajnának – írja a Spiegel.
A lap kérdésére, hogy Scholz kancellár állítólag blokkolja az Ukrajnának szánt további segélycsomagot, Baerbock azt mondta, hogy ha ez megtörténik, akkor Ukrajna „kevésbé lesz képes megvédeni magát, és így kevésbé lesz képes megvédeni minket”.
Hozzátette, hogy Ukrajna támogatása a legjobb hozzájárulás lenne Európa és Németország biztonságához.
Korábban a Der Spiegel nem hivatalos csatornákon keresztül úgy értesült, hogy a német kormányon belül vita van egy Ukrajnának szánt további, mintegy 3 milliárd eurós fegyvercsomagról. A csomagot Baerbock és Boris Pistorius védelmi miniszter állította össze Ukrajna igényei alapján.
Olaf Scholz kancellár azonban ellenezte a javaslatot, mondván, hogy a már tervezett támogatás elegendő, és Kijev a G7-ek közös hiteléből költhet fegyverekre, valamint hogy igazságtalan lenne „a februári előrehozott választások után megalakuló új német kormányt a tények elé állítani”. Ezt a nézetet a Német Szociáldemokrata Párt néhány más tagja is osztja.
Az újságírók által megtudott legfrissebb részletek szerint állítólag karácsonyig konstruktívan folytak a tárgyalások a további fegyverekről, majd a kancellár hirtelen meggondolta magát. A vitát a pártok politikai megfontolásokkal hozták összefüggésbe az előrehozott parlamenti választások előtt.
Az Ukrán Fegyveres Erők újabb precíziós légicsapást hajtottak végre az Orosz Föderáció 2. Gárdista Összhaderőnemi Hadseregének parancsnoksága ellen, amely a Donyecki területen, a megszállt Novohrogyivka városban található – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán hadsereg főparancsnoksága megjegyezte, hogy ez a művelet az orosz megszálló erők donyecki szektorban lévő parancsnoki állásai elleni támadássorozat folytatása.
Ukrajna Fegyveres Erői magas szintű koordinációt és professzionalizmust tanúsítanak az ellenség parancsnokságának és katonai infrastruktúrájának, kulcsfontosságú objektumainak azonosításában és megsemmisítésében
– tették hozzá.
Szombaton 132 embert, köztük 12 gyermeket evakuáltak a Donyecki terület frontvonalában lévő területről – közölte Vadim Filascskin, a régió kormányzója vasárnap.
A heves orosz offenzívák és a területet érő napi támadások közepette a Donyecki terület hatóságai nyáron és az ősszel fokozták az evakuálási erőfeszítéseket, rendőrök, katonák és önkéntesek segítették a civilek menekülését a térségből.
A tisztviselők felhívásai ellenére azonban január elején a jelentések szerint mintegy 307 ezer civil maradt a Donyecki terület ukrán ellenőrzés alatt álló részein – írja a The Kyiv Independent.
Légicsapást mértek az oroszok egy bentlakásos iskolára a kurszki régióban – írja a Korrespondent.
Olekszij Dmitraszkivszkij elmondta, hogy a légicsapás a Suja nevű várost érte. A becsapódásban egy nő súlyos sérülést szenvedett a karján. A legfrissebb információk szerint az asszony vasárnap reggel meghalt.
Olekszandr Fegyijenko parlamenti képviselő hivatalos oldalán hívta fel rá a figyelmet, hogy február 28-a után minden hadköteles férfi felmentése lejár – számolt be a Kárpáthír.
Az Ukrán Legfelsőbb Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja szerint akinek a megadott időpont után nem lesz felmentése, számíthat rá, hogy a toborzóközpont munkatársainak törvényes joguk lesz a mozgósításra.
Mint írták, a hadköteles férfiakat foglalkoztató vállalatoknak 72 órás határidőt szabtak meg arra, hogy kérelmet nyújtsanak be az Ukrán Gazdasági Minisztériumhoz.
Amennyiben megállapítják, hogy a vállalkozás működése szempontjából elengedhetetlen a hadköteles korú férfiak foglalkoztatása, úgy a cég megőrzi ezt a státuszt, és az érintett dolgozók továbbra is mentesülnek a mozgósítás alól. Ha azonban a minisztérium szerint a vállalat nem felel meg a kritériumoknak, vagy a szükséges dokumentáció nem kerül benyújtásra, vagy a felmentés automatikusan törlődik.
A szabályozás leginkább az agráripari szektor, a hadiipar, valamint más kritikus iparágak termelésével foglalkozó vállalatokra vonatkozik.
Újabb, az oroszok oldalán harcoló észak-koreai katonákat ejtettek foglyul Ukrajnában – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A dél-koreai hírszerzés megerősítette, hogy az ukrán hadsereg két észak-koreai katonát fogott el. A kihallgatás alatt egyikük elmondta, hogy az észak-koreai csapatok „jelentős” veszteségeket szenvedtek Oroszországban. Állítása szerint nem pedig Ukrajna elleni háború miatt érkezett, csak egy kiképzésre indult.
A másik katonán egy Oroszországban bejegyzett személy nevére szóló orosz katonai igazolványt találtak. A katona azt mondta, hogy tavaly ősszel kapta meg a dokumentumot, amikor egy hetes gyakorlaton vettek részt orosz csapatokkal.
Egy meghalt észak-koreai katona feljegyzéseire hivatkozva arról ír a The Wall Street Journal, hogy Oroszország élő csaliként használja az észak-koreai katonákat, lényegében pedig az ázsiai országból érkezők feladatai között szerepel, hogy célponttá váljanak az ukrán drónok számára.
Az észak-koreai katona naplója szerint az oroszok azt adták parancsba az észak-koreai katonáknak, hogy
amennyiben drónt észlelnek, akkor vigyázállásban maradjanak mozdulatlanok, míg társaik megpróbálják azt lelőni.
De az írásokból más taktikai megfontolások is előkerülnek: például amennyiben egy csapatot tüzérségi támadás ér, akkor mindig az előzőleg eltalált helyszínre menjenek, mivel annak nagyon minimális az esélye, hogy kétszer is ugyanarra a koordinátára csapnak le.
A naplót szakértők is megvizsgálták, akik megállapították, hogy az írásmód, az ideológiai kijelentések, valamint a szóválasztás az észak-koreaiakra jellemzőek, ezért azok valódiak lehetnek.
Egy korábbi dél-koreai vezérőrnagy szerint a napló tartalma „egy tipikus észak-koreai agymosott katona”, mivel az több olyan kijelentést is tartalmaz, hogy számára becsület Kim Dzsongunért meghalni, emellett az észak-koreai diktátor több beszédét is tartalmazza bejegyzésként.
Nicolas Bidault, a svájci külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy Svájc készen áll arra, hogy rendezzen egy békecsúcsot Donald Trump január 20-án hivatalba lépő amerikai elnök és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin között – számol be róla az Ukrajinszka Pravda.
Bidault hozzátette, Svájc ezután csak arra lenne hajlandó, amennyiben Ukrajna, Oroszország, valamint az Egyesült Államok is készen áll a háború békés, diplomatikus úton történő rendezésére.
A szóvivő szerint az orosz elnöknek nem kell azon aggódnia, hogy jelenleg nemzetközi elfogatóparancs van ellene érvényben, mivel ugyanis a svájci szövetségi kormányt kivételt tenne, amennyiben béketárgyalás céljából érkezne a katonailag semleges országba.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt nyilatkozta, hogy a háború vége kapcsán először Donald Trumppal tárgyalna és csak azt követően Putyinnal – az ukrán külügyminisztérium pedig nemrég arról számolt be, szerintük Trump január 20-i beiktatása után rövid időben sor is kerülhet egy találkozóra.
Ukrajna alkotmánya lehetővé teszi, hogy olyan külföldi katonai alakulatokat fogadjanak, amelyek békefenntartó funkciót tölthetnek be – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Fedor Veniszlavszkij, a Verhovna Rada (ukrán parlament) képviselője szerint a bizottsági üléseken fontolóra veszik a külföldi katonai egységek bevetésének lehetőségeit. Mint mondta, a Verhovna Rada jóváhagyása nélkül semmilyen külföldi katonát nem hoznak, legyenek azok békefenntartók vagy más bevethető egységek.
Hozzátette, hogy a katonai békefenntartó kontingensek érkezése előtt az Orosz Föderációnak kellene garanciát vállalnia, hogy beszünteti a tüzet, és nem lő az Ukrajna területén tartózkodó külföldi csapatokra. A politikus szerint a külföldi egységek kérdése összetett és kétértelmű.
Az Institute for the Study of War (ISW) elemzői szerint az észak-koreaiak a gyakori ukrán dróncsapások ellenére nagy létszámú rohamcsapatokat vetettek be a harci műveletek végrehajtására, ami hozzájárul a nagy észak-koreai veszteségekhez, és valószínűleg hatással lesz arra, hogy az észak-koreai katonai vezetés milyen tanulságokat von le a harcokból – számolt be az az Ukrajinszka Pravda.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton közölte, hogy az orosz csapatokat segítő észak-koreai katonákat fogtak el Kurszknál az orosz területre behatoló ukrán csapatok.
Közlése szerint a két észak-koreai katona megsebesült. Kijevbe szállították őket, ahol orvosi ellátásban részesülnek, és „kommunikálnak” az ukrán titkosszolgálatok tagjaival – fogalmazott. Hozzátette, hogy nem volt könnyű elfogni az orosz erők oldalán harcoló észak-koreaiakat.
Az orosz csapatok több településre is előrenyomultak a fronton. A DeepState háborús elemző oldal szombati felvételei szerint az oroszok a donyecki régióban található Jantarnij központjában már a lobogójukat is felvonták – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Hozzátették, hogy kérdéses, hogy a csapatok valóban elfoglalták-e a területet, ugyanis az orosz katonák személyi védőfelszerelés nélkül vannak, ami azt jelzi, hogy a közelben nincs aktív ellenségeskedés.
A beszámoló szerint több donyecki területet is elfoglaltak.
Az ukrán légtérzár ellenére három repülőgépet is észleltek a múlt hónapban Kárpátalja (Zakarpatszka oblaszty) felett – írja a mukachevo.net.
A portál szerint ezek Finnair Helsinkiből Delhibe közlekedő járata, a Wizz Air Rigából Kutaisziba tartó járműve, valamint a Finnair Helsinkiből Szöulba tartó járatai voltak.
A Flightradar24 szerint a repülőgép Ungvár felett jelent meg. Perceken belül azonban elhagyták az ukrán légteret a román határ közelében.
Valerij Romanenko légiközlekedési szakértő szerint a gépek az ukrán légtérbe a légvédelmi rendszerek aktív működése miatt léphettek be, amelyeket az ukrán hadsereg az ellenséges támadás magas fenyegetése miatt vetett be. Ez viszont befolyásolhatta a repülőgépek navigációs rendszereinek működését, ami miatt tévesen léptek be az ukrán légtérbe.
A Flightradar nagyon ritkán téved. Nemcsak a repülőgépek transzpondereitől kap információkat, amelyek folyamatosan jelzést sugároznak a légtérben való elhelyezkedésükről, hanem az amerikai légiforgalmi irányító rendszertől is. Ezért az utasszállító repülőgépek valószínűleg azért repülhettek be az ukrán légtérbe, mert az elektronikus hadviselési rendszereket aktívan használták. Az utasszállító gépek a hatósugarukba kerülhettek, és egy bizonyos időre letértek az útvonalukról
– magyarázta Valerij Romanenko.
Ez azonban elméletileg a rossz időjárási viszonyok miatt is megtörténhetett. Ha a térségben rossz időjárás volt, a pilóták engedélyt kérhettek volna arra, hogy ukrán terület felett repülhessenek.
Ukrajna 2022-es teljes körű orosz invázióját néhány hónappal el lehetett volna halasztani, de nem lehetett megakadályozni – jelentette ki Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter az Unian szerint.
Arra a következtetésre jutottam, hogy ez a háború elkerülhetetlen volt. El lehetett volna halasztani. Évekre nem. De néhány hónapra talán igen
– mondta Kuleba, kommentálva Donald Trump szavait, miszerint ő az amerikai elnöki székben megakadályozhatta volna az inváziót.
Az ukrán diplomácia volt vezetője megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök azért indította el a teljes körű inváziót Ukrajnában, mert biztos volt abban, hogy a Nyugat passzív marad, és nem fog reagálni erre az agresszióra.
Dmitro Kuleba bírálta a Nyugatot is, különösen a Washington és Berlin által követett „nem-eszkalációs” stratégiát. A volt miniszter szerint, ha más lett volna a két ország politikája, Ukrajna ma sokkal jobb helyzetben lenne.
Magyarország területére szombaton az ukrán-magyar határszakaszon 5172 fő lépett be. A beléptetettek közül a rendőrség 51 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A harmadik különleges rohamdandár videót tett közzé a január 8-án és 9-én Harkiv térségében lezajlott harcokról, amelyek során az orosz erők 20 darab felszerelést – elsősorban tankokat – veszítettek – írja az Ukrajinszka Pravda.
A dandár megjegyezte, hogy „majdnem olyan volt, mint a brodi tankcsata”, mivel a megszállók 20 darab felszerelésüket vesztették el a harcok során. (A második világháborúban a nyugat-ukrajnai Brodiban zajlott le az egyik legnagyobb tankcsata 1941. június 23. és 30. között – a szerk.)
Az ukrán fegyveres erők az oroszországi Kurszki területen folytatott harcok során elfogtak két észak-koreai katonát, az orosz propaganda azonban azt állítja, hogy a koreaiakat „elrabolták” tőlük – írja az Unian.
A lap szerint az észak-koreaiak első sikeres elfogásának hírére a Rosszija–1 csatorna műsorvezetője, Olga Szkabejeva reagált, aki arról beszélt, hogy nem érti, miért és hogyan került az ukrán hadsereg a Kurszki területre, és mi köze van ehhez a koreaiaknak.
Az ukrán hadsereg betört Oroszország területére, a Kurszki területen harcolt, ott koreaiakat talált, ha igaz, elrabolta őket, és most kiabálnak: »Észak-Korea háborúban áll Ukrajnával«. Ezek idióták. Mit keres Ukrajna a Kurszki területen? És miért rabolja el az embereket?
– kérdezte Szkabejeva.
Az ukrán hírportál szerint a „propagandistát” láthatóan nem zavarja az a tény, hogy az orosz hadsereg volt az, amely „először szállta meg Ukrajnát minden ok nélkül, és kezdte el gyilkolni az embereket, kifosztani az otthonaikat, lerombolni a városokat és a falvakat”.
Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „koldulva” és „zsarolva utazgat Európában” – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ő (Zelenszkij – a szerk.) járja Európát, csak koldul és zsarol másokat, pénzt kér. Ennek egyszerűen véget kell vetni
– fogalmazott a szlovák kormányfő a parlamenti bizottság ülésén.
A parlamenti bizottság ülését az ellenzék hívta össze, hogy Fico magyarázatot adjon a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában folytatott találkozójára, valamint tájékoztasson Szlovákia további lépéseiről az Ukrajnán keresztül történő orosz gáztranzit megszüntetésével kapcsolatban.
Fico elmondta, hogy az Ukrajnából Szlovákiába irányuló gáztranzit kérdésében két megoldás is készült, amelyekről állítólag Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel állapodtak meg.
Az egyik állítólag egy Oroszország és Azerbajdzsán közötti megállapodás lett volna, amelynek értelmében azeri gázt szállítanának Szlovákiába. Fico szerint azonban Zelenszkij ezt a megállapodást meghiúsította. A második lehetőség az volt, hogy az SPP (Slovensky plynarensky priemysel) anyavállalata leányvállalatot alapítana az orosz–ukrán határon, hogy a gázt Ukrajnán keresztül szállítsák Szlovákiába.
Fico megbízhatatlannak nevezte az ukrán elnököt, és azt mondta, hogy néha „elege van belőle”. Eközben arról beszélt, hogy Oroszország mindig is megbízható partner volt, ha az energiaellátásról volt szó.
„Oroszország soha nem csapott be minket, ellentétben Ukrajnával. Emlékszem a 2009-es helyzetre, amikor Ukrajnában jártam, amikor megkértem Timosenko ukrán miniszterelnököt, hogy adjon nekünk gázt azokból a tározókból, amelyekkel Ukrajna nyugati részén rendelkeznek, és azt mondták, hogy menjek a pokolba. Ezek tipikus ukránok” – panaszolta Fico.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!