Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban lévő Timofijivka települést – jelentette be pénteken a moszkvai védelmi minisztérium az MTI tájékoztatása szerint. A január 18. és 24. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint az orosz hadsereg a hét nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni, és kilenc települést foglalt el.
A moszkvai összegzés értelmében az elmúlt hét folyamán csaknem 13 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 17 pedig megadta magát.
Ebben az időszakban az orosz fegyveres erők nyolc csoportos csapást hajtottak végre precíziós fegyverekkel és drónokkal az ukrán hadiiparra és az üzemeit ellátó gáz- és energetikai infrastrukturális létesítményre, fegyverraktárakra, katonai repülőterek infrastruktúrájára, összeszerelő műhelyekre, fegyver- és drónraktárakra, valamint az ukrán fegyveres alakulatok ideiglenes telepítési helyeire.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt héten az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel 29 harckocsit – köztük két amerikai Abrams tankot – és 159 egyéb páncélozott harcjárművet, öt francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők 27 rakétáját, továbbá 752 repülőgép típusú távirányított repülőszerkezetet. A drónok közül 218-at az elmúlt nap folyamán lőttek le, ebből 174-et a „különleges hadművelet” övezetén kívül.
Az RBK hírportál szerint ez volt idén a legerősebb ukrán dróntámadás, amely 15 orosz régiót érintett, köztük az orosz főváros és Szentpétervár könyékét is.
Moszkvában, Kazanyban, Nyizsnyekamszkban, Szaratovban, Szamarában, Penzában, Uljanovszkban és Ufában átmenetileg korlátozták a repülőterek forgalmát. Brjanszkban leállították Oroszország egyik legnagyobb mikroelektronikai vállalata, a Kremnyij El működését, miután a gyár sajtószolgálata szerint péntekre virradóra hat drón támadását regisztrálták. Ennek következtében a gyártóüzemek egy része, valamint a késztermékek raktára megsérült, károk keletkeztek a speciális áramellátás létesítményeiben, a technológiai termelési láncok megszakadtak. A támadás következtében senki sem sérült meg. Pénteken Kurszkból, Rjazanyból és Voronyezs megyéből lakóházakban keletkezett károkról érkeztek jelentések.
A Gazprom stratégiai részlegének vezetője, Alekszej Szaharov szerint emelni kell az orosz gázárakat, hogy a vállalat folytathassa a régió ellátását, valamint finanszírozhassa az infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges tőkebefektetéseket − írta az Ukrajinszka Pravda.
Megjegyezte, hogy a jelenlegi árszint nem biztosít megfelelő finanszírozást, ami hosszú távon befolyásolhatja a gázellátás megbízhatóságát. Szaharov a szállítási tarifa háromszorosára emelését szorgalmazta, vagyis a 2015 óta érvényes 62,5 rubeles árat 170-re drágítaná.
Az ukrajnai háború kezdete óta az orosz kormány már emelte a háztartások gázdíjait. 2024-ben 11,2, 2025-ben további 10,2 százalékkal tervezik növelni a rezsiköltségeket, így 2022 óta mintegy 37 százalékkal nőtt a gáz ára Oroszországban.
Trump szerint a háború több százezer emberéletet követelt, és „véget kell vetni neki” – írja a Fox News Donald Trump a Fehér Házba visszatérése óta adott első interjú alapján. Az interjúban a régi-új elnök az orosz–ukrán háború befejezésére szólított fel, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nem lett volna szabad 2022-ben teljes körű inváziót indítania.
Trump arról beszélt a Fox News műsorvezetőjének, Sean Hannitynek, hogy a háború kezdete óta becslések szerint 850 ezer orosz és 700 ezer ukrán katona halt meg.
Ezek emberi lények, akiket csak úgy, milliós nagyságrendben mészárolnak le ezen a csatatéren
– festette le a helyzetet Donald Trump.
Az amerikai elnök bírálta elődjét, Joe Biden korábbi elnököt is, amiért „megengedte” a háború kirobbantását, ráadásul szerinte Biden energiapolitikája gazdagabbá is tette Putyint.
Egyezzünk meg most, és állítsuk meg ezt a nevetséges háborút! Ez csak rosszabb lesz. Ha nem kötünk »alkut«, méghozzá hamarosan, nincs más választásom, mint magas szintű adókat, vámokat és szankciókat kivetni mindenre, amit Oroszország az Egyesült Államokba és különböző más részt vevő országokban értékesít
– írta szerdán Trump.
Az amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban újságíróknak azt is elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már közölte vele: kész tárgyalni a háború befejezéséről. „Neki sem kellett volna hagynia, hogy ez megtörténjen” – tette hozzá, megjegyezve, hogy az ukrán elnöknek alkut kellett volna kötnie, amelyhez ő könnyen hozzásegíthette volna.
A Reuters még novemberben számolt be arról, hogy Putyin nyitott egy béketerv megvitatására. Állítólag bele tudna egyezni abba, hogy a konfliktust a jelenlegi vonalak mentén befagyasszák. Trump ukrajnai és oroszországi különmegbízottja, Ret. Keith Kellogg altábornagy a hónap elején az America Reportsnak azt mondta, hogy szeretné, ha Trump hivatalba lépésétől számított 100 napon belül véget érne a háború.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!