Oroszország a jelentések szerint további észak-koreai erők, rakéták, tüzérségi rendszerek és többszörös rakétaindító rendszerek (MLRS) telepítését tervezi Kurszki területre − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Az Ukrán Katonai Hírszerzési Főigazgatóság (GUR) vezetője, Kirilo Budanov altábornagy a The War Zone-on január 22-én megjelent cikkében elmondta, hogy Észak-Korea egy meg nem határozott jövőbeni időpontban további rakéta- és tüzérségi csapatokat fog telepíteni a Kurszki területre.
Budanov azonban arról számolt be, hogy Észak-Korea valószínűleg nem fog további nagyszámú szárazföldi harci csapatot telepíteni. Budanov kijelentette, hogy Észak-Korea 2024 novembere óta nagyjából 120 darab M-1989 Koksan 170 mm-es önjáró tüzérségi rendszert és 120 darab M-1991 240 mm-es MLRS-t bocsátott Oroszország rendelkezésére, és valószínűleg a jövőben még legalább 120 darabot fog küldeni mindegyik rendszerből.
A GUR korábban, 2024 novemberében arról számolt be, hogy Észak-Korea 2024 októberétől kezdve nagyjából 100 darabot szállított Oroszországnak e rendszerekből.
A Gazprom stratégiai részlegének vezetője, Alekszej Szaharov szerint emelni kell az orosz gázárakat, hogy a vállalat folytathassa a régió ellátását, valamint finanszírozhassa az infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges tőkebefektetéseket − írta az Ukrajinszka Pravda.
Megjegyezte, hogy a jelenlegi árszint nem biztosít megfelelő finanszírozást, ami hosszú távon befolyásolhatja a gázellátás megbízhatóságát. Szaharov a szállítási tarifa háromszorosára emelését szorgalmazta, vagyis a 2015 óta érvényes 62,5 rubeles árat 170-re drágítaná.
Az ukrajnai háború kezdete óta az orosz kormány már emelte a háztartások gázdíjait. 2024-ben 11,2, 2025-ben további 10,2 százalékkal tervezik növelni a rezsiköltségeket, így 2022 óta mintegy 37 százalékkal nőtt a gáz ára Oroszországban.
Trump szerint a háború több százezer emberéletet követelt, és „véget kell vetni neki” – írja a Fox News Donald Trump a Fehér Házba visszatérése óta adott első interjú alapján. Az interjúban a régi-új elnök az orosz–ukrán háború befejezésére szólított fel, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nem lett volna szabad 2022-ben teljes körű inváziót indítania.
Trump arról beszélt a Fox News műsorvezetőjének, Sean Hannitynek, hogy a háború kezdete óta becslések szerint 850 ezer orosz és 700 ezer ukrán katona halt meg.
Ezek emberi lények, akiket csak úgy, milliós nagyságrendben mészárolnak le ezen a csatatéren
– festette le a helyzetet Donald Trump.
Az amerikai elnök bírálta elődjét, Joe Biden korábbi elnököt is, amiért „megengedte” a háború kirobbantását, ráadásul szerinte Biden energiapolitikája gazdagabbá is tette Putyint.
Egyezzünk meg most, és állítsuk meg ezt a nevetséges háborút! Ez csak rosszabb lesz. Ha nem kötünk »alkut«, méghozzá hamarosan, nincs más választásom, mint magas szintű adókat, vámokat és szankciókat kivetni mindenre, amit Oroszország az Egyesült Államokba és különböző más részt vevő országokban értékesít
– írta szerdán Trump.
Az amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban újságíróknak azt is elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már közölte vele: kész tárgyalni a háború befejezéséről. „Neki sem kellett volna hagynia, hogy ez megtörténjen” – tette hozzá, megjegyezve, hogy az ukrán elnöknek alkut kellett volna kötnie, amelyhez ő könnyen hozzásegíthette volna.
A Reuters még novemberben számolt be arról, hogy Putyin nyitott egy béketerv megvitatására. Állítólag bele tudna egyezni abba, hogy a konfliktust a jelenlegi vonalak mentén befagyasszák. Trump ukrajnai és oroszországi különmegbízottja, Ret. Keith Kellogg altábornagy a hónap elején az America Reportsnak azt mondta, hogy szeretné, ha Trump hivatalba lépésétől számított 100 napon belül véget érne a háború.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!