Index Vakbarát Hírportál

Ukrajna kezében olyan ütőkártya van, amivel nemcsak Putyint alázza meg, de a tárgyalásokon is előnyre tesz szert

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index vasárnapi hírösszefoglalója

Index
2025.01.26. 22:00
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb eseményei a következők voltak:

    Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

  • Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Zelene települést – írja az MTI az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.

    A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni.

    A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1500, a kurszki régióban pedig több mint 180 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan.

    A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint az ukrán hadiipart ellátó energetikai létesítményeket, több légi-vízi drónokat gyártó és tároló létesítményt, négy lőszerraktárt, egy harckocsit és nyolc egyéb páncélozott harcjárművet, amerikai HIMARS sorozatvetők három rakétáját, továbbá 69 légi drónt.

    Az oroszországi Kurszki területen folyó harcokkal kapcsolatban az orosz védelmi tárca egyebek között öt páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők eddig több mint 55 ezer embert, 319 harckocsit, 238 gyalogsági harcjárművet, 183 páncélozott személyszállító járművet, 1626 páncélozott harcjárművet, 1639 gépkocsit, 392 tüzérségi löveget és 44 sorozatvetőt veszítettek.

    A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap tüzérségi és dróntámadást.

  • Egy nő meghalt, négy ember pedig megsebesült vasárnap délután a Donyecki területen lévő Pokrovszk és Kosztyantinyivka bombázásában – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Egy ember meghalt, és négy megsebesült a mai napon a Donyecki területen végrehajtott ágyúzás következtében. Az oroszok megöltek egy nőt Pokrovszk központjában. Kosztyantinyivkában négy 48 és 70 év közötti személy sebesült meg, számos magasépület és magánház megrongálódott

    – számolt be a támadás részleteiről Vadim Filaskin, a Donyecki Területi Katonai Közigazgatás vezetője.

  • Ukrajna kockázatos kísérlete az oroszországi Kurszki terület elfoglalására végül kifizetődő lehet, már csak az időzítés miatt is – írja a Business Insider.

    Az ukrán csapatok úgy döntöttek, hogy augusztusban kockázatot vállalva előrenyomulnak a Kurszki területre. Szándékosan emésztettek fel értékes erőforrásokat és fegyvereket, hogy megpróbálják elterelni az orosz erők figyelmét, létrehozni egy ütközőzónát, kihasználni a lendületet, valamint területet és foglyokat szerezni, amelyek a jövőbeli tárgyalások során ütőkártyává válhatnak. A kurszki előrenyomulás váratlan lépés volt egy olyan háborúban, ahol a frontvonal hónapok óta szinte változatlan maradt.

    A hadművelet eredményei azonban vegyesek voltak. Míg sok katonai szakértő stratégiailag indokoltnak nevezte a lépést, tekintettel a morális lökésre és az orosz tervek megzavarására, az ukrán erők nehezen tudták megtartani az elfoglalt területeket. „Okos lépés volt, de csak némileg enyhítette a nyomást az ukrajnai frontvonalon” – mondták elemzők.

    Bár a hadműveletnek voltak kudarcai, az időzítés döntő tényező lehet. Jelenleg Ukrajna orosz területek egy részét tartja birtokában, miközben ismét kísérletet tesznek arra, hogy tárgyalások útján békét teremtsenek.

    Bárki is tartja a kezében a Kurszki terület földjeit, jó helyzetben lesz a tűzszüneti tárgyalásokon

    – mondta Hamish de Bretton-Gordon ezredes, védelmi szakértő, az Egyesült Királyság közös vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris erőinek korábbi parancsnoka.

    Tim Willacy-Wilsey, a londoni King’s College konfliktusmegoldási szakértője úgy véli, hogy a kurszki hadművelet „meglehetősen tudatos döntés” volt Ukrajna részéről, amely olyan területet akar megszerezni, amely fontos tényező lesz a tárgyalásokon.

    Trump szerepe a tárgyalásokon

    Donald Trump visszatérésével új remények merültek fel a béketárgyalásokkal kapcsolatban. Trump többször kijelentette, hogy tárgyalások útján véget vethet a háborúnak. Ezen a héten jelezte, hogy nagyobb gazdasági nyomást kíván gyakorolni Oroszországra, hogy kikényszerítse a megállapodást.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is hajlandóságot mutatott a tárgyalásokra. Novemberben felvetette, hogy Ukrajna megszállás alatt nem álló részei „a NATO ernyője alá” kerülhetnének egy olyan megállapodás részeként, amely elismeri Ukrajna nemzetközileg elismert határait. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az orosz ellenőrzés alatt álló területek további visszaszolgáltatása „diplomáciai úton” megvalósítható.

    De Bretton-Gordon szerint „ezek a megjegyzések megerősítik, hogy Kurszk abszolút kulcsfontosságú”.

    Szimbolikus jelentőség

    Kurszk szimbolikus jelentőséggel bír Oroszország számára a második világháborúban játszott szerepe miatt. Ezért e terület birtoklása fontos előnyt jelent Ukrajnának az esetleges tárgyalások során. „Ez jól működhet Ukrajna számára” – mondta Mark Kansian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója.

    Oroszország azonban tovább harcolhat Kurszkért. George Barros, a Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) munkatársa úgy véli, hogy Oroszország számára a saját területéről való tárgyalás „nagy megaláztatás lenne Putyin számára”, ezért a Kreml talán inkább ennek a területnek a védelmére összpontosít.

    Kurszk jelentősége ellenére a tárgyalásokra nem biztos, hogy azonnal sor kerül. Ukrajna elvesztette az elfoglalt területek nagy részét, de szakértők szerint ez egy tudatos döntés lehet a frontvonal más részeinek stratégiai védelme érdekében.

    Jelenleg Ukrajna újabb kísérleteket tesz arra, hogy megvesse a lábát Kurszk közelében. Gian Casapoglou, a Hudson Intézet munkatársa szerint ez Kijevnek „további diplomáciai befolyást” biztosít.

    Ahhoz, hogy a kurszki hadművelet végül is kifizetődő legyen, Ukrajnának ki kell tartania a valódi tárgyalások megkezdéséig, ami az előrejelzések szerint még több hónapot vesz igénybe. Ez nehéz feladat lesz, de ahogy nő a békemegállapodás valószínűsége, Kurszk még fontosabbá válik.

  • Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök kijelentette, hogy Oroszország soha nem adja vissza Ukrajnának a Krímet, az oroszok pedig nem mennek el onnan, ahol vannak – írja a TASZSZ.

    Igen, Oroszország soha nem fogja visszaadni a Krímet. Még a Nyugat is azt mondja nekik: »Srácok, ez egy lerágott csont, megoldott kérdés«. Mi, majd az oroszok elhagyják azokat a területeket, amelyeket az orosz hadsereg ellenőriz? El sem tudom képzelni, minek kellene történnie ahhoz, hogy elhagyják azt, ahol most vannak. Ezért talán ez a kérdés már megoldódott

    – mondta a belorusz elnök.

    Szerinte „ma a realitásokból kell kiindulni, abból, amit meg lehet tenni”. „És nem azt mondani: »Tessék, most visszaadjuk a Krímet!«” – hangsúlyozta Lukasenka.

    Általánosságban Lukasenka arra számít, hogy az ukrajnai háborúban még ebben az évben jöhet valamiféle lezárás. „Ebben az évben lesz valamiféle lezárás. Nem azt mondom, hogy a háború véget ér, és így tovább. Valószínűleg még sokáig lesznek konfliktusok. De lesz egy lezárás. A fény az alagút végén idén fog megjelenni” – jelentette ki.

  • Az orosz megszállók Pokrovszk irányában a képességeik határán folytatják offenzívájukat – mondta Andrij Rizsenko, az ukrán haditengerészet tartalékos kapitánya az Unian szerint.

    Jelenleg az oroszok tulajdonképpen teljesítik a hadműveleti feladatukat a frontvonalon – a Donyecki és a Luhanszki terület elfoglalását. Semmi sem változott. Különösen Pokrovszk iránt érdeklődnek. Ez egy gazdasági célpont. Köztudott, hogy Pokrovszkban kokszszénbányák vannak

    – mondta a szakértő.

    Szerinte az orosz hadsereg számára gazdasági szempontból fontos Pokrovszk elfoglalása, mert így eltávolítanak a piacról egy versenytársat a kohászatból. Emlékeztetett, hogy ez annak köszönhető, hogy a teljes körű invázió előtt Ukrajna a tíz legfejlettebb ország között volt a kohászati iparban.

    Az oroszok valóban előrenyomulnak a Donyecki területen, de lassan. Nem ismerem a pokrovszki szektorban tevékenykedő erők összetételének részleteit, de az oroszok valóban a képességeik határán vannak. Ez az a határ, amely után már nem képesek támadást kifejleszteni, vagy egyáltalán támadó műveleteket folytatni. Erre több tényező is utal. Különösen az oroszországi gazdasági helyzet. Végül is az orosz vezetés nyilatkozatai ellenére gazdaságuk már most is riasztó jeleket küld. A katonai helyzet sem jobb, hiszen ha olyan jól állnának, akkor Putyin nem kért volna katonai segítséget Észak-Koreától

    – hangsúlyozta Andrij Rizsenko.

  • Az orosz megszállók szándékosan töltik meg drónjaik robbanó részét repeszekkel és lőszerrel, hogy tovább károsítsák Ukrajna polgári lakosságát – mondta Anatolij Hrapcsinszkij, egy elektronikus haditechnikai eszközöket gyártó ukrán vállalat igazgatóhelyettese.

    Az oroszok már több mint egy éve aktívan használják a »Molnija« drónt... Azt látjuk, hogy a robbanószerkezetes részeket repeszekkel töltik meg, vagy akár le is csavarják a lőszert, ami a drón becsapódásának közelében tartózkodó civilek nagy számban történő halálához vezethet”

    – idézi az Unian a szakértőt.

    Szerinte az ilyen orosz fegyverek ellensúlyozása érdekében elektronikus hadviseléssel kell dolgozni, de meg kell érteni, hogy ezek erősebb rendszerek, amelyek 20-30 kilométeres távolságból is képesek működni.

    Olyan messzire kell dolgoznunk, amennyire csak lehet, hogy a fontos létesítmények vagy a városok megközelítésénél le tudjuk szállítani. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezeken a Molnijákon kívül az ellenség aktívan használ hagyományos FPV drónokat is, ha a határ menti frontvárosokról beszélünk. Vagyis az ellenség nem áll meg egyetlen napra sem, és nem úgy harcol, ahogyan azt minden egyezmény szerint kellene, hanem úgy harcol, mint egy közönséges terrorista

    – hangsúlyozta Hrapcsinszkij.

  • Az elmúlt héten Ukrajna több száz orosz támadást szenvedett el különböző típusú fegyverekkel, beleértve legalább 750 támadó drón kilövését – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hagyományos heti jelentésében elmondta, hogy a drónokon kívül az orosz hadsereg mintegy 1250 bombát és több mint 20 rakétát dobott le.

    Csak az elszántság állíthatja meg az ilyen terroristákat. Folyamatosan dolgozunk partnereinkkel azon, hogy növeljük védelmi képességeinket, és csökkentsük Oroszország képességét Ukrajna terrorizálására. A nagy hatótávolságú képességek fontosak. Fontosak a szankciók. Fontos az olajár csökkentése. A legfontosabb, hogy mindent egységesen tegyünk, és határozottan védjük meg az életeket

    – mondta Zelenszkij.

    A lap emlékeztetett, hogy január 26-án éjjel 72 orosz drónból 50-et lőttek le Ukrajna területe felett, további 9 „eltűnt a radarokról, egy pedig a levegőben veszett el”.

  • Január 23-án egy orosz repülőgép véletlenül „intelligens bombát” dobott le Belgorod térségére – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A lap orosz sajtóforrások alapján azt írja, hogy Veliki Kulbaki falu közelében találták meg az UMPB–250-es bombát. A lövedék egy kormányzással integrált navigációs modullal, több antennával és egy turbóhajtóművel van felszerelve.

    A robbanófeje megegyezik a hagyományos FAB–250-es bombával, de az UMPB-t „intelligensnek” és „gátlástalannak” tervezték.

    Az Asztra 2024-ben legalább 165 esetben számolt össze Oroszországban és az oroszok által ellenőrzött ukrajnai megszállt területeken lezuhanó FAB típusú bombákat. 2025-ben már 13 FAB-ról és egy rakétáról, valamint egy UMPB–250-ről van tudomásuk.

  • Vasárnapra virradóan az ukrán csapatok ismét csapást mértek a rjazanyi olajfinomító vállalat létesítményeire – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A hadsereg szerint a rjazanyi olajfinomító Oroszország négy legnagyobb finomítójának egyike. A vállalat elsősorban dízelüzemanyagot és TSZ–1 sugárhajtómű üzemanyagot állít elő.

    Ezenkívül a közelmúltban rakétaerők csapást mértek egy előretolt irányítási pontra (a Csendes-óceáni Flotta műveleti egységére) Oroszország Kurszki területén található Korenevo falu közelében. Az eredmények és a károk mértékének tisztázása folyamatban van.

  • Ukrajna visszakapta 757 katonája holttestét, akik az ország védelméért adták életüket – közölte a Kárpáti Igaz Szó a hadifoglyok ügyeiért felelős ukrán kormányzati központ beszámolója alapján.

    Az elhunytak közül:

    • 451 védőt Donyeckből,
    • 71-et Bahmutból,
    • 51-et Vuhledarból,
    • 13-at Luhanszkból,
    • 137-et Zaporizzsjából,
    • 34-et pedig az Orosz Föderáció területén található hullaházakból

    szállítottak haza, majd a holttesteket azonosítás céljából átadják a rendfenntartóknak és igazságügyi orvosszakértőknek.

  • Donald Trump amerikai elnök szeretné beváltani az ígéretét, miszerint ő lesz a „béketeremtő” az orosz–ukrán konfliktusban, ezért már hivatali idejének első napjaiban közvetlen beszélgetést kért Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

    A Kreml közölte, Putyin készen áll arra, hogy telefonbeszélgetést folytasson Trumppal, és csak arra vár, hogy Washington jelezze, hogy Trump is készen áll. Így minden jel arra utal, hogy hamarosan sorra kerül arra, amire már közel három éve nem volt példa: az Egyesült Államok és Oroszország vezetője közvetlenül egymással fog beszélgetni.

    Az ABC News beszámolója szerint a davosi Világgazdasági Fórumon az amerikai elnök elárulta, hogy az OPEC segítségével vetne véget a háborúnak, ugyanis felkérte az OPEC országait, hogy csökkentsék az olajárakat.

    Ha Trump rá tudja venni az OPEC-et, hogy növelje a termelést az oroszok rovására – amit elődje soha nem tudott elérni –, akkor befolyást szerezhet Moszkvával szemben, miközben fenntarthatja az alacsony világpiaci energiaárakat, és elégedettek maradhatnak az amerikai olaj- és gázipari vállalatok és azok ügyfelei

    – mondta Joseph Webster, az Atlantic Council Globális Energiaközpontjának vezető munkatársa.

  • Január 26-án fejeződtek be a kutatási és mentési munkálatok a január 18-án történt rakétatámadás helyszínén Zaporizzsjában.

    Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint a 9 napos akció keretében 178 mentő- és egy kutyás egység is részt vett. A mentők vasárnap, a munkálatok végén fedezték fel egy 27 éves férfi holttestét. Így a jelentés szerint a január 18-i támadásban ketten vesztették életüket, míg 12-en megsérültek.

  • Ukrajna kockázatos kísérlete az oroszországi Kurszk régió elfoglalására végül kifizetődő lehet, már csak az időzítés miatt is – írja a Business Insider az Unian ukrán hírügynökség szemléje szerint.

    Az elemzők szerint amikor az ukrán csapatok augusztusban előrenyomultak a kurszki régióba, szándékosan „pazarolták” az erőforrásaikat, hogy ezzel eltereljék az orosz erők figyelmét. 

    A kurszki előrenyomulás váratlan lépés volt egy olyan háborúban, ahol a frontvonal hónapok óta szinte változatlan maradt

    – állapították meg, hozzátéve, hogy a hadművelet eredményei azonban vegyesek voltak: sok katonai szakértő stratégiailag indokoltnak nevezte a lépést, mert morálisan erősítette az ukrán fegyvereseket, viszont nehezen tudják tartani az elfoglalt területeket. 

    Az is megállapítást nyert továbbá, hogy a kurszki hadművelet kifizetődéséhez Ukrajnának tartania kell a pozícióját a valódi tárgyalások megkezdéséig, amelyekre valószínűleg még hónapokig várni kell. 

  • Donald Trump amerikai elnök új kormányának politikája, amely az orosz-ukrán háború lezárását támogatja, a geopolitikai feszültség csökkenéséhez vezethet – fejtette ki véleményét Muneo Suzuki, a japán parlament felsőházának egyik tagja a TASZSZ orosz állami hírügynökség tudósítójával folytatott beszélgetésben.

    Suzuki emlékeztetett: a választási kampányában Donald Trump azt mondta, hogy egy nap alatt véget vet az ukrajnai konfliktusnak, később arról beszélt hogy [ez] hat hónapig tartana. Bár a beiktatásakor nem mondta ki konkrétan, hogy „Ukrajna”, de többször utalt rá, hogy eredményeket akar elérni, hogy csökkenjenna geopolitikai feszültség – mondta a képviselő.

    Suzuki azt is elmondta, hogy január 15-én találkozott Shigeru Ishiba japán miniszterelnökkel, akivel megvitatták az ukrajnai helyzetet és az orosz-japán kapcsolatokat.

  • Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) 225. rohamzászlóaljának katonái a Kurszki területen csapdába csalták az orosz erőket, és HIMARS légivetők segítségével megsemmisítették őket – szemlézte az Unian ukrán hírügynökség a Forbes elemzője, David Axe cikkét, aki szerint az ukránok e sikeres taktikája magyarázatot ad Oroszország „hatalmas veszteségeire” a térségben.

    A hadművelet taktikai részeként az ukrán harcosok úgy tettek, mintha legyőzték volna őket és visszavonulnának, de amikor az oroszok előrenyomultak a Szverdlikovo falu melletti erdősávba, az AFU HIMARS sorozatvetőkkel csapott le rájuk.

    Nem tudni pontosan, hogy az oroszok milyen veszteségeket szenvedtek el a hadművelet következtében, de az, hogy hogy a 225. rohamzászlóalj különösen büszke erre a rajtaütésre, a potenciálisan hatalmas orosz áldozatok számáról árulkodik

    – vélekedik az elemző.

    Mint Axe megjegyzi, ez a rajtaütés, amely a zászlóalj parancsnoksága, az előretolt századok és egy szomszédos tüzérdandár közötti gondos koordináció eredménye volt, segít megmagyarázni az orosz és észak-koreai csapatok kudarcát.

  • Mint ismert, az amerikai külügyminisztérium leállította az Egyesült Államok legtöbb külföldi segélyprogramjának végrehajtását és finanszírozását pénteken. Ez a humanitárius szükséghelyzet keretében működő élelmiszerprogramokat, valamint Izrael és Egyiptom katonai támogatását nem érintette, de a kivételek között nem szerepel az ukrajnai katonai és biztonsági támogatás.

    A miniszteri rendelet, amely megfelel Donald Trump hétfőn aláírt elnöki rendeletének, több milliárd dollár folyósítását függesztette fel a többi között egészségügyi, oktatási, fejlesztési, munkaerő-képzési és biztonsági segítségnyújtási programoknál.

    A Financial Times által látott dokumentumok szerint azonban az amerikai külügyminisztérium Európai és Eurázsiai Ügyek Hivatalának vezető diplomatái arra kérték Marco Rubio amerikai külügyminisztert, hogy az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) ukrajnai programját vegyék ki a január 25-én életbe lépett intézkedésből – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

    A kérelem jelenleg felülvizsgálat alatt áll, de a lap úgy tudja, Washington változtathat a döntésén. Eközben egy ukrán kormánytisztviselő azt mondta a Financial Timesnak, hogy az amerikai katonai segélyekre nem vonatkozik Rubio befagyasztási rendelete. „Az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek érintetlenek maradnak. Legalábbis egyelőre biztosan nem része ennek a 90 napos befagyasztásnak” – tette hozzá. 

  • Az orosz hadsereg az oroszországi Orjol, Kurszk, Brjanszk, Millerovo és Primorszko-Ahtarszk városokból dróntámadást indított Ukrajna ellen vasárnap hajnalban – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A lap szerint január 26-án az ukránok 72 orosz drónból 50-et megsemmisítettek Ukrajna területe felett, az érintett régiók között van Kijev, Odessza, Harkiv, Poltava, Szumi, Donyeck és Dnyipropetrovszk. 

  • A DeepState ukrán katonai elemzőcsoport jelentése szerint január 26-án hajnalban az orosz csapatok elfoglalták Vremivka falut és gyakorlatilag bevették Velyka Novoszilkát is a Donyecki területen.

    „Az ellenség előrenyomult Velyka Novoszilka, Toreck, Kotlin, Nagyivka, és Petropavlivka térségében” – közölték az elemzők az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint. 

    Mint írtuk, a Donyecki területen lévő Toreckben is ádáz harcok folynak.

  • Magyarország területére 2025. január 25-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4458 fő lépett be. A beléptetettek közül a rendőrség két embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes – közölte lapunkkal az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

    Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

  • Volodimir Zelenszkij szerint még nem lehet megállapítani az orosz agresszió áldozatainak valós számát a megszállt Mariupolban, de Ukrajnának mintegy 20 ezerről vannak információi – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Mariupolban nem (az áldozatok számát nem lehet megállapítani – a szerk.). Ezt lehetetlen igazán megérteni megfelelő helyszíni munka nélkül. Információink szerint az oroszok körülbelül 20 ezer embert öltek meg. De ezt konkrétan nem tudom megmondani. Több ezer ember volt fogságban. És a legtöbbjük ebből az irányból származott. Mi 4 ezer foglyot hoztunk vissza, de még több ezren vannak

    – fogalmazott az államfő.

    Arra is felhívta a figyelmet, hogy az oroszok körülbelül 19 500 gyermeket vittek el délről, elsősorban Mariupolból, a Herszon területről. „Mi történt ezekkel a gyerekekkel? Nem találták meg őket. Továbbá tudjuk, hogy a katonák egy részét, a teljes polgári lakosságot, akikre Mariupolban csapást mértek, vagy megölték, vagy börtönbe vitték és megkínozták őket. Ezek százak, ezrek vagy tízezrek” – tette hozzá.

    Zelenszkij arról is beszélt, hogy ráadásul ott kemény harcok is folytak, és sokan meghaltak a romok alatt. Szerinte ezért akarták nagyon gyorsan helyreállítani ezeket az épületeket az oroszok.

  • Anasztaszija Radina, az ukrán parlament korrupcióellenes bizottságának vezetője január 25-én lemondásra szólította fel Rusztem Umerov védelmi minisztert, miután az elbocsátotta Marina Bezrukovát, a Védelmi Beszerzési Ügynökség (DPA) vezetőjét – írja a The Kyiv Independent. A DPA és Bezrukova ugyanakkor azt állította, hogy Umerov döntése semmis, és továbbra is ő marad az ügynökség törvényes vezetője.

    Umerovot a reformpárti képviselők és a korrupcióellenes aktivisták bírálták, amiért szerintük igyekszik lerombolni a Védelmi Beszerzési Ügynökség függetlenségét, amelyet 2022-ben hoztak létre a védelmi beszerzések átláthatóbbá tétele és a korrupció visszaszorítása érdekében. A korrupcióellenes megfigyelők azzal is érveltek, hogy Umerov intézkedései veszélyeztetik az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatást.

    Január 23-án a DPA felügyelőbizottsága egyhangúlag megszavazta a Bezrukovával kötött szerződés további egy évvel történő meghosszabbítását. Umerov azonban január 24-én felülbírálta a testület döntését, és közölte, hogy nem hosszabbítja meg Bezrukova szerződését a DPA élén. A Védelmi Beszerzési Ügynökség viszont január 25-én közleményben közölte, hogy Bezrukova vezetésével működik tovább.

    „A DPA továbbra is Marina Bezrukova vezetésével működik, mivel csak a felügyelőbizottságnak van hatásköre az igazgató jelenlegi szerződésének meghosszabbítására vagy megszüntetésére. Ez összhangban van mind az ukrán törvényekkel, mind az ügynökség alapszabályának legújabb változatával” - áll az ügynökség közleményében.

    Mint írták, az ügynökség új vezetőjének tervezett kinevezése a felügyelőbizottságra gyakorolt nyomás „közvetlen megnyilvánulása” és a független vállalatirányítás megsemmisítésére tett kísérlet.

    „Ez a védelmi minisztérium, a civil társadalom és a nemzetközi partnerek közötti minden korábbi megállapodás példátlan megsértése” – áll a közleményben. Radina szerint ezért a védelmi miniszternek le kellene mondania, amit azzal indokolt, hogy „egy háborúban lévő ország védelmi minisztériumát olyan embernek kell vezetnie, akinek a törvényesség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság nem csak üres szavak”.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, hogy Donald Trump amerikai elnök gyorsabban véget vethet az ukrajnai háborúnak, mint bárki más a világon – írja az Ukrajinszka Pravda.

    „Ő (Trump – a szerk.) egyszerűen nem tudhatja az összes részletet, hogy véleményem szerint hogyan fog véget érni minden. A találkozóinkon éreztem, hogy ő ezt akarja (a háború befejezését – a szerk.). Őszintén megmondtam neki, hogy Putyin ezt biztosan nem akarja, ezért nem fog gyorsan megtörténni. De Trump az ereje, a szankciók, az Egyesült Államok ereje, a gazdaság stb. révén felgyorsíthatja. Legalábbis szerintem gyorsabban tudja, mint bárki más a világon ma

    – mondta Zelenszkij olasz újságíróknak.

    Úgy látja, hogy a hadsereg, a gazdaság, az Egyesült Államok világgazdaságra gyakorolt befolyása és személyes tulajdonságai szempontjából Trump határozottan hamarabb tudja befolyásolni a háborút, mint bárki más. „Szerintem Kínának nagy befolyása van, de az Egyesült Államoknak még nagyobb” – tette hozzá.

    Zelenszkij azt is hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciáknak ki kell terjedniük Európa és az Egyesült Államok részvételére is.

    Az ukrán elnök felhívta a figelmet, hogy Ukrajna hadserege nagyjából 800 ezer fős, míg a legnagyobb európai hadsereg, a francia csak épphogy 200 ezer fölötti. Szerinte ez azt jelenti, hogy Franciaország, Olaszország és Németország hadseregét csak akkor lehetne összehasonlítani létszámban az ukránnal, ha összeállnának és egyesülnének.

    „De ha arról beszélünk, hogy ki tudja megállítani (Oroszországot – a szerk.), akkor csak a nagyszámú szövetségesek. Egyébként, ha nem lenne Amerika, akkor Ukrajnának nem csökkenteni kell a hadseregét, hanem növelni, mert Európa nem lesz elég... Nem szeretném, ha a mi embereink békeidőben csak úgy rohamlövegekkel sétálnának az utcán, tudván, hogy bármelyik pillanatban jöhet valaki Oroszországból tankokkal, páncélozott járművekkel, rakétákkal. Szeretném, ha fejlődnénk, szeretném, ha az emberek vissza akarnának jönni, ha ukránok milliói hazajönnének. Ehhez pedig biztonsági garanciákra van szükségünk. Úgy gondolom, hogy a biztonsági garanciákat Európának plusz az Egyesült Államoknak kell nyújtania” – mondta Volodimir Zelenszkij.

  • „Az orosz katonák a hitleri Németország második világháborús módszereit utánozzák” – mondta Vadim Zadunajszkij ukrán történész az Unian szerint.

    Az ellenség most már nem csak a védőinket öli meg és a civileket pusztítja el, hanem egyszerűen az egész infrastruktúránkat közvetlenül az ellenségeskedés keretein belül. Ez egy nagyon sokatmondó összehasonlítás, 28 ezer falut pusztított el a náci Németország, most pedig több ezer falut fogunk látni, amelyeket az orosz hadsereg már elpusztított az Ukrajna elleni harci műveletek során

    – mondta a történész.

    Zadunajszkij megemlítette azokat az ukrán gyerekeket is, akiket Oroszország a teljes körű invázió alkalmával illegálisan hurcolt el.

    „Emlékezni fogunk az elhurcolt gyerekekre, amikor az orosz ombudsmanok megpróbálnak kibújni a felelősség alól, és nemzetközi szinten azt mondják, hogy humanitárius küldetés keretében tették. Ehelyett már folyamatban van a bírósági vizsgálat, hogy felelősségre vonják azokat az orosz államférfiakat, köztük Vlagyimir Putyint, akik felelősek az ellenség által elfoglalt területekről származó gyermekek egyfajta elrablásáért. A mi oldalunkon pedig mindezek az információk és beadványok nyilvánosan hozzáférhetőek. Más szóval, az ellenség lényegében a náci Németország módszereit követi, amelyek a gyermekek elhurcolására, a megszállt területek gazdasági érdekeikre való felhasználására és egyéb akciókra redukálódtak” – fejtette ki.

  • Köszöntjük olvasóinkat!

    Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Tartsanak velünk ezúttal is!

Rovatok