A dél-koreai hírszerzés arról adott jelentést, hogy már hetek óta nem láttak észak-koreai katonákat harcolni a Kurszki területen, ami azt jelentheti, hogy olyan súlyos veszteségeket szenvedtek el, ami után Moszkva kivonta őket a frontról – írja a The Guardian.
A szöuli Nemzeti Hírszerző Szolgálat becslései szerint Phenjan 11 ezer katonát küldött az orosz–ukrán háborúba Moszkva oldalán, akik közül legalább 300-an már meghaltak, és csaknem 3 ezer katona megsebesült. A nagyszámú veszteségek miatt dönthettek úgy az oroszok, hogy az észak-koreai katonákat kivonják Kurszkból, ahol az ukrán csapatok 2024 augusztusában indítottak meglepetésszerű offenzívát.
Belgium Ukrajna támogatására fordítja azt a 1,7 milliárd eurónyi adóbevételt, amit az országban befagyasztott orosz vagyon után keresett – számolt be róla az Ukrinform.
Az Oroszország által indított háború kitörése után több nyugati ország döntött úgy, hogy az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomásgyakorlás részeként zárol orosz kötődésű számlákat.
Belgium legnagyobb értékpapír-kezelője, az Euroclear például 183 milliárd eurónyi zárolt orosz pénzeszközt kezel. Ennek az óriási vagyonnak a kamatai most egy zárolt számlára kerülnek, amiket utána a cég újra befektet, a profit nagy része pedig egy Ukrajnát támogató alapba kerül. 2024-ben 3,55 milliárd eurót fizettek ebbe az alapba.
Ugyanakkor a nyereség után, mint bármelyik másik esetben, adót kell fizetniük a államkasszába. 2024-ben ez 1,7 milliárd euró volt, amit a belga kormány most teljes egészében átutal Ukrajnának.
Ukrajnában a mozgósítás és a férfiak külföldi utazásának korlátozása a hadiállapot feloldása után is folytatódhat. Ezt Volodimir Pilipenko jogász jelentette ki az Unian szemléje szerint.
A mozgósítás a hadiállapot alatt nyilvánvaló és szükséges dolog. Nem zárjuk ki, hogy a hadiállapotot akár egy nappal annak eltörlése után is bevezethetik. Nem tudjuk, hogy Oroszország mit fog tenni
– mondta.
A jogász megjegyezte, hogy az ország védelmi képessége Ukrajna létének fő összetevője. Szerinte ezért a mozgósítást a statárium feloldása után is ki lehet hirdetni, de kisebb mértékben. Pilipenko hozzátette, hogy ez vonatkozik a külföldre utazó férfiak kérdésére is.
„Ezzel együtt fogunk élni még évekig, mert rájöttünk, hogy semmi sem fog változni északon, keleten. El akarják majd pusztítani Ukrajnát. Erre fel kell készülnünk” – foglalta össze.
Keith Kellogg, az Egyesült Államok ukrajnai és oroszországi különmegbízottja szerint a háború befejezéséhez pragmatikusan kell közeledni, ami bizonyos engedményeket feltételez mind az orosz, mind az ukrán fél részéről. Az amerikai diplomata szerint a háború biztosan nem ér véget tárgyalások nélkül – írja az Ukrajinszka Pravda.
Keith Kellogg elárulta, hogy amikor szeptemberben találkozott az ukrán elnökkel Donald Trump, ahol az akkor még csak elnökjelölt Trump azt mondta Volodimir Zelenszkijnek, hohy létre lehet hozni egy olyan megállapodást, amely mind a két félnek megfelelő lesz.
A diplomata példaként hozta fel az 1905-ös portsmouthi egyezményt, amely véget vetett az orosz-japán háborúnak. Kellogg szerint Theodore Roosevelt elnök fogadta az orosz és a japán félt, majd azt mondta nekik, hogy engedniük kell a háború lezárásához. A felek engedtek, és létrejött a békeszerződés, ami után Roosevelt Nobel-békedíjat kapott.
Oroszország többé nem használhatja az energiát zsarolásra, miután a balti államok szombaton végleg leválnak az orosz elektromos hálózatról, és átkapcsolódnak az európai uniósra – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pénteken.
Az X közösségi oldalon közzétett üzenetében Kaja Kallas emlékeztetett: Észtország, Lettország és Litvánia szombaton végleg lekapcsolódik Oroszország elektromos hálózatáról.
Oroszország többé nem használhatja az energiát zsarolás eszközeként
– fogalmazott Kaja Kallas, majd hozzátette: ez a szabadság és az európai egység győzelmét jelenti.
Az orosz és belorusz elektromos áramtól való függetlenedés előkészítésekor fokozatosan lebontották a három balti országot korábban Oroszországgal és Belarusszal összekötő távvezetékeket, közben kiépítették az uniós hálózathoz kapcsolódó csatlakozásokat, köztük a Balti-tengerben lefektetett víz alatti kábeleket.
Szombaton lekapcsolják a még megmaradt távvezetékeket is. A balti villamosenergia-rendszer finnországi, svédországi és lengyelországi összeköttetésen keresztül kapcsolódik majd az uniós hálózatokkal.
Az ukrajnaiak meghatározó többsége támogatja, hogy az ország az Európai Unió és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagja legyen.
A Rejting szociológiai csoport felmérése szerint az uniós csatlakozást a polgárok 69, míg a NATO-tagságot 67 százaléka tartja kívánatosnak.
Míg az EU-tagság támogatottsága minden régióban egyöntetű, a katonai szervezeté nem az. A harkivi és a donyecki régióban a megkérdezettek mintegy fele nyilatkozta azt, hogy egy esetleges referendum során a NATO ellen szavazna, illetve nem venne részt a voksolásban – idézi a kutatás eredményét a Kárpáti Igaz Szó.
A dél-koreai hírszerzés arról adott jelentést, hogy már hetek óta nem láttak észak-koreai katonákat harcolni a Kurszki területen, ami azt jelentheti, hogy olyan súlyos veszteségeket szenvedtek el, ami után Moszkva kivonta őket a frontról – írja a The Guardian.
A szöuli Nemzeti Hírszerző Szolgálat becslései szerint Phenjan 11 ezer katonát küldött az orosz–ukrán háborúba Moszkva oldalán, akik közül legalább 300-an már meghaltak, és csaknem 3 ezer katona megsebesült. A nagyszámú veszteségek miatt dönthettek úgy az oroszok, hogy az észak-koreai katonákat kivonják Kurszkból, ahol az ukrán csapatok 2024 augusztusában indítottak meglepetésszerű offenzívát.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint az Egyesült Államoknak nincsenek konkrét javaslatai a háború kérdésében, csak olyan nyilatkozatokat tesznek közzé az amerikaiak, amelyeket másnap meg is cáfolnak.
Nincs mit hozzáfűzni a témához. Nagyon sok olyan nyilatkozat, jelentés van, amelyet másnap cáfolnak, megváltoztatnak, vagy kiderül arról, hogy kacsa. Nincs lehetőségünk és kedvünk sem arra, hogy minden ilyen üzenetre reagáljunk. Egyelőre nem történt semmi érdemleges a témában, ezért türelmesnek kell lennünk
– fogalmazott Peszkov a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Bulgária 500 millió eurós kártérítést vár Ukrajna szövetségeseitől a Kijevnek nyújtott katonai segítségéért – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A bolgár kormány bejelentette, hogy két szerződés keretében 174 millió eurót kapott már Dániától, és további legalább 300 millió eurós kártérítést vár az Egyesült Államoktól, valamint az Európai Bizottságtól.
Azzal, hogy segítünk Ukrajnának, valójában magunkon is segítünk
– mondta Atanasz Zaprjanov védelmi miniszter.
Bulgária régi, szovjet szabványoknak megfelelő katonai felszerelést küldött Ukrajnába, a kapott pénzt pedig nyugati fegyverek vásárlásába fektetheti. A védelmi miniszter elmondása szerint eddig 6 katonai segélycsomagot küldött Ukrajnának, köztük lőszert, páncélozott járműveket és hibás légvédelmi rakétákat, amelyeket alkatrésznek használtak fel.
Volodimir Ohrizko egykori ukrán külügyminiszter adott interjút az Unian ukrán hírügynökségnek, aki többek között azt is elmondta, hogy a két, konfliktusban álló ország közötti tárgyalás hosszú és nehéz folyamat lesz, és úgy nem is fognak tudni megegyezni, hogy Ukrajna ne szenvedjen belőle komoly károkat.
Elmondása szerint az oroszok azért ültek tárgyalóasztalhoz, mert ha tovább folytatják a háborút, akkor a gazdaságuk könnyen összeomolhat. A volt külügyminiszter úgy látja, hogy Trump békéről való elképzelése inkább fegyverszünetnek nevezhető, mint hosszú távú megállapodásnak. Ohrizko hangsúlyozza, hogy amennyiben a felek megállapodnak, az oroszok kötelesek visszamenni az ukrán határokon túlra, és komoly kártérítést kell fizetniük a megtámadott országnak.
Hozzátette: amennyiben megerősítik a szankciókat, és az ukránok előrébb nyomulnak, akkor az orosz infrastruktúrának nincs sok ideje hátra. Az interjút azzal zárta a volt ukrán külügyminiszter, hogy 2025-ben legjobb esetben is csak fegyverszünetet tud elképzelni.
Isiba Sigeru japán miniszterelnök pénteken megígérte, megoldja az országa és Oroszország között a második világháború óta fennálló területi vitát, amely miatt a két ország 1945 óta nem tud hivatalosan békét kötni egymással. A politikus egyben sajnálatosnak nevezte, hogy az ügyben nincs előrelépés, miközben az ukrajnai háború miatt továbbra is feszültek a kétoldalú kapcsolatok – adta hírül az MTI.
A Japánban Északi Területeknek, Oroszországban pedig a Kuril-szigetek déli részének nevezett, Hokkaidó partjaitól északra fekvő szigetek visszaszolgáltatását követelő tüntetésen Isiba videóüzenetben közölte, hogy kormánya prioritásként törekszik azoknak a csereprogramoknak az újraindítására, amelyek lehetővé tették a korábbi japán lakosok számára, hogy meglátogassák a területet.
Igazán sajnálatos, hogy a területi kérdést még mindig nem sikerült megoldani, és még kétoldalú békeszerződést sem írtak alá, még akkor sem, amikor a háború befejezésének 80. évfordulóját ünnepeljük
– fogalmazott a japán miniszterelnök. Tokió fenntartja, hogy a négy szigetet – Etorofu, Kunasiri, Sikotan és a Habomai – a Szovjetunió nem sokkal Japán második világháborús kapitulációja után, 1945. augusztus 15-én jogellenesen foglalta el, míg Oroszország úgy véli, hogy ez törvényes volt.
Isiba Sigeru azért nem tudott személyesen részt venni a tüntetésen, mert az Egyesült Államokba utazott, hogy találkozzon Donald Trump amerikai elnökkel.
Február 7-én éjjel az orosz hadsereg 112 drónnal támadta meg Ukrajnát, amiből 31 nem talált célt, 81-et pedig megsemmisítettek – írja az Ukrajinszka Pravda.
A légitámadást a légi közlekedés, a légvédelmi rakétacsapatok és a védelmi erők tűzcsoportjai verték vissza. A légierő megállapította, hogy Szumi, Kifej és Hmelnickij régiókat érintette a támadás.
Az ukrán csapatok támadássorozatot hajtottak végre Kurszk régióban, és 5 kilométeres mélységben áttörték az orosz védelmi vonalat – írja az Ukrajinszka Pravda.
A cikkből kiderül az is, hogy az ukrán fegyveres erők 30-50 egységnyi páncélozott jármű bevonásával hajtották végre a támadásokat, ami sikeresnek bizonyult a térség több falujában. Az Institute for Study of War (ISW) elemzői szerint az ukránok elfoglalhattak több települést, azonban a földrajzi helymeghatározással készült felvételek még nem erősítik meg az ukrán hadsereg ottlétét.
Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma leállítja a Kremlhez köthető oligarchákat szankcionáló, 2022-ben elindított programját– jelentette be Pam Bondi főügyész.
A The Kyiv Independent információi szerint Bondi feljegyzésében kijelentette, hogy a Task Force KleptoCapture néven ismert program azért szűnik meg, mert a Trump-kormányzat prioritása a drogkartellek és a nemzetközi bandák elleni küzdelem.
A Joe Biden volt amerikai elnök idején kezdeményezett program célja az volt, hogy szankcionálják Vlagyimir Putyin orosz elnök gazdag szövetségeseit, akik anyagilag támogatták a háborút, valamint hogy büntetést szabjanak ki a szankciók elkerülésében részt vevőkre.
Míg az orosz oligarchák ellen folyamatban lévő ügyek folytatódnak, a munkacsoportot többé nem irányítják központilag az Igazságügyi Minisztériumnál. A munkacsoport korábban olyan személyektől foglalt le vagyont, mint a Tsargrad tévécsatorna tulajdonosa, Konsztantyin Malofejev, valamint Szulejmán Kerimov dagesztáni szenátor és milliárdos. Hasonlóképpen 2022 áprilisában az Egyesült Államok lefoglalta Kerimov 300 millió dolláros szuperjachtját, és még abban az évben szankcionálta családját és munkatársait.
Donald Trump amerikai elnök kész megkétszerezni az amerikai szankciókat, hogy Oroszországot az Ukrajna elleni háború befejezésére kényszerítse – mondta Donald Trump amerikai elnök az ukrajnai helyzet rendezésért felelős különmegbízottja, Keith Kellogg.
A politikus a New York Posthoz fűzött kommentárjában megjegyezte, hogy az Orosz Föderációval szembeni szankciók alkalmazása jelenleg „csak hármas” a gazdasági nyomás súlyosságának tízpontos skáláján. A jövedelmező orosz energiaszektort célzó amerikai szankciók névlegesen kétszeresek, de van még hova erősíteni.
Valóban lehetséges a szankciók szigorítása – különösen a legújabbak (az olajtermelés és az export tekintetében)” – idézi az Interfax Ukraine.
Sikeresen kimenekítettetek nyolc gyermeket az ideiglenesen megszállt Krímből, akiket erőszakkal elvettek anyjuktól az orosz hatóságok – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán elnök Bring Kids Back UA kezdeményezésének részeként további 8 ukrán gyermeket sikerült kimenteni az ideiglenesen megszállt Krímből
– mondta Daria Zarivna, a kezdeményezés műveleti igazgatója.
A gyerekeket erőszakkal elvették anyjuktól és árvaházba küldték őket. Zarivna hozzátette, hogy az intézményben bántalmazták a gyerekeket, propagandarendezvényeken, militarista körökben való részvételre kényszerítették őket – ahol megtanították nekik a fegyverek helyes kezelését –, és a háborúra készültek fel.
Több százezer orosz katona halála kisebb veszteség a Kreml számára, de a megszerzett tapasztalatok és a felpörgetett hadigazdaság sokkal fontosabb nyereségnek tűnik – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Gabrielius Landsbergis – tavaly év végéig Litvánia külügyminisztere – nyilatkozott a Business Insidernek. Állítása szerint Oroszország újraindítja a tankgyártást, és megkezdte a dróngyártást is. Megjegyezte, az orosz hadsereg nagy tapasztalattal rendelkezik egy modern, teljes körű háború megvívásában, míg a nyugati hadseregek inkább a terrorizmus elleni küzdelemre összpontosítanak – nem pedig egy nagy háborúban való részvételre egy közel egyenrangú ellenséggel.
Azt mondanám, hogy Oroszország valószínűleg veszélyesebb, mint valaha
– mondta Landsbergis.
Keir Giles – a Chatham House Oroszország és Eurázsia programjának vezető tanácsadója – azt nyilatkozta, hogy Oroszország számára a jelentős csapatvesztés nem ok arra, hogy felhagyjon az agresszióval, mert a Kreml olcsó eszköznek tekinti az embereket.
A német védelmi miniszter – Boris Pistorius – úgy véli, hogy Oroszország körülbelül 5 éven belül megtámadhatja a NATO-országokat. Szerinte ennyi időre van szükség ahhoz, hogy Oroszország átszervezze és felkészítse hadseregét egy ilyen konfrontációra.
Mark Rutte, a NATO-főtitkára is elismeri egy ilyen orosz támadás lehetőségét.
Magyarország területére 2025. február 6-án az ukrán–magyar határszakaszon 4343 fő lépett be. A beléptetettek közül a rendőrség 27 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.
Ukrajna Észak-Korea helyett harmadik országoknak, köztük Dél-Koreának adhatja át az elfogott észak-koreai katonákat – jelentette ki Dmitro Ponomarenko, Ukrajna dél-koreai nagykövete a The Korea Timesnak adott interjújában. Megjegyezte, hogy Kijev nyitott az erre vonatkozó tárgyalásokra.
Tekintettel arra, hogy az észak-koreai katonák életét és szabadságát veszély fenyegeti Észak-Koreában, ha nem hajlandóak visszamenni, nyitottak vagyunk a nemzetközi partnerekkel, különösen Dél-Koreával a párbeszédre az átadásuk lehetőségeiről
– jelentette ki az ukrán diplomata.
A The Korea Times megjegyzi, hogy a genfi egyezmények értelmében Ukrajna köteles lenne visszaszállítani az elfogott koreaiakat Észak-Koreába, ha ezt kifejezetten kérik, de tekintettel arra, hogy sem Phenjan, sem Moszkva nem ismerte el hivatalosan Észak-Korea részvételét a háborúban, egy ilyen hazaszállítás nehéz feladat lehet. A kihallgatáson a két elfogott katona közül az egyik azt mondta, hogy haza akar térni, míg a másik inkább Ukrajnában szeretne maradni.
Volodimir Zelenszkij kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz államfővel, amint érthetővé válik, miként ér véget a háború Ukrajna számára – ezt maga az ukrán elnök mondta csütörtökön Kijevben újságíróknak az esti X-bejegyzése szerint. Ukrajna államfője úgy fogalmazott, hogy tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok, Donald Trump amerikai elnök és az EU-országok egyaránt úgy gondolják, hogy a diplomáciai rendezés lehetetlen Oroszország és Vlagyimir Putyin nélkül,
ezért azt mondtam, hogy készen állok, ha megértjük, hogyan végződik számunkra ez a háború. Készen állunk a diplomáciára, nekem ezzel semmi bajom.
Volodimir Zelenszkij a problémát abban látja, hogy szerinte Oroszország elnöke fél vele négyszemközt tárgyalni. „Azt hiszem, Putyin fél velem beszélgetni a háború befejezéséről. Inkább a kísérete mögé bújik, mint hogy leüljön és közvetlen beszélgetést folytasson. Mindazonáltal úgy vélem, hogy Trump elnök képes lesz rákényszeríteni őt a háború befejezésére” – vélekedett Ukrajna elnöke, aki kiemelte a fenntartható béke fontosságát erős biztonsági garanciákkal, és megjegyezte, hogy ez ügyben Kijev együttműködik az amerikai féllel.
Mindazonáltal azon fogunk dolgozni, hogy legyen közös megértés és jövőkép, még ha Oroszországnak nem is tetszik valami, nekünk a partnereinkkel közös jövőképre van szükségünk. Utána pedig készen állunk a diplomáciára
– fogalmazott Ukrajna államfője, aki újságírói kérdésre azt is megerősítette, hogy újabb F–16-os vadászgépeket kapott Ukrajna Hollandiától. Elmondása szerint a gépek szerdán érkeztek meg, de több részletet nem hozott nyilvánosságra.
Esti videóbeszédében az ukrán elnök a kurszki hadművelet hat hónapos fordulója alkalmából arról beszélt, hogy Ukrajna az orosz területen folytatott aktív műveletekkel „hazavitte a háborút Oroszországba”. „Ott kell megérezniük, hogy mit jelent a háború valójában. És meg is érzik” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!