Egy orosz SU–24MR katonai repülőgép kedden berepült a lengyel légtérbe a Balti-tenger Gdański-öböl térségében – írja a Reuters a lengyel fegyveres erők operatív parancsnokságának közleménye alapján.
A jármű 6,5 kilométer mélyen hatolt be a lengyel légtérbe, ahol valamivel több mint egy percig tartózkodott, majd megváltoztatta útvonalát. Az oroszok kapcsolatban álltak a lengyel hatóságokkal, és elismerték a légtérsértést. Moszkva állítása szerint a navigációs rendszer meghibásodása okozta a problémát.
A repülési útvonalat az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek navigátora azonnal módosította az eset után
– nyilatkozott a lengyel hadsereg parancsnoksága.
Végül hozzátette, a lengyel külügyminisztérium értékelni fogja a helyzetet, és ennek megfelelően reagálnak majd.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor 150 ezer katonával növeli az orosz hadsereg létszámát, és Belarusz támadhatja meg Lengyelországot és Litvániát. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt a The Guardian brit lapnak adott interjújában mondta – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A hírszerzés azt mondta, hogy az oroszok 2025-ben 12-15 hadosztállyal növelik a hadseregüket, és úgy gondoljuk, hogy ez valahol 150 ezer további katonát jelent
– jegyezte meg Zelenszkij.
Az elnök hozzátette, hogy ez a növekedés az észak-koreai csapatok további toborzása révén valósul meg.
Volodimir Zelenszkij azt állítja, hogy ez a 150 ezer katona valószínűsíthetően Belarusz területén fog kiképzésen részt venni.
Az ukrán elnök főleg azt kifogásolja, hogy ha Vlagyimir Putyin valóban a békére törekszik, akkor miért van szükség további kiképzett katonákra. Zelenszkij biztos abban, hogy az orosz elnök még idén megpróbálja Belaruszt bevonni a háborúba. Hangsúlyozza, hogy a szövetségesek sürgősen növeljék Ukrajna támogatását az oroszok megállítása érdekében.
A Kreml elutasította a földcsere lehetőségét, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban bejelentett – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő így kommentálta az ukrán elnök területcserével kapcsolatos nyilatkozatát:
Oroszország soha nem fogja megvitatni a területek cseréjének kérdését; ez lehetetlen.
Hozzátette, hogy az ukrán alakulatokat vagy kiűzik, vagy elpusztítják.
Az Ukrán Fegyveres Erők az elmúlt 24 órában több mint 390 katonát, két harckocsit és tíz páncélozott járművet veszítettek a kurszki régióban − közölte az orosz védelmi minisztérium.
Veszteségek között szerepel egy német gyártmányú Leopard harckocsi, két gyalogsági harcjármű, három páncélozott személyszállító, tíz páncélozott harcjármű, egy amerikai gyártmányú M109 Paladin önjáró tüzérségi egység és öt tüzérségi löveg, négy aknavető, egy Sztrela–10 légvédelmi rakétarendszer, egy műszaki felderítő és egy páncélozott mentőjármű.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukránok több mint 59 940 katonát, 361 harckocsit, 262 gyalogsági harcjárművet, 211 páncélozott személyszállítót, 1854 páncélozott harcjárművet, 1944 járművet, 430 tüzérségi löveget, 48 többszörös rakétavetőt, köztük 13 HIMARS és hat, az Egyesült Államokban gyártott MLRS rakétavetőt, 19 légvédelmi rakétarendszer-indítóállványt vesztett a háború kezdete óta − írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„Ukrajnában az új brigádok megalakítása leállt, a fő erőfeszítések a már meglévő egységek létszámának kiegészítésére irányulnak” – mondta Pavlo Palisa ezredes, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője a My-Ukraina című kiadványnak adott interjújában, amelyet az Unian szemlézett.
Az ezredes elmondta: a már megalakult vagy a végső szakaszban lévő brigádok továbbképzése folytatódik, ami pedig a fegyverkezési késéseket illeti, az elsősorban „politikai akarat és logisztikai probléma”.
Amint arról az Unian korábban beszámolt, a 2024 elején létrehozott és Franciaországban kiképzett Anna Kijevszkaja 155. brigád a háború kritikus pillanatában került a frontra: több ezer katonát számlált, harckocsikkal, tüzérséggel és más, Franciaország által biztosított nehézfegyverekkel felszerelve.
Azonban a brigád „szétszakadt”, mielőtt elérte volna a frontot.
Névlegesen a dandárnak több mint 5800 katonából kellett volna állnia, amivel az egyik legnagyobb lett volna az ukrán fegyveres erők között. A Forbes szerint azonban körülbelül 1700 katona hagyta el engedély nélkül a dandárt a 9 hónapos kiképzés alatt, ami Ukrajnában, Lengyelországban és Franciaországban zajlott.
Egy orosz SU–24MR katonai repülőgép kedden berepült a lengyel légtérbe a Balti-tenger Gdański-öböl térségében – írja a Reuters a lengyel fegyveres erők operatív parancsnokságának közleménye alapján.
A jármű 6,5 kilométer mélyen hatolt be a lengyel légtérbe, ahol valamivel több mint egy percig tartózkodott, majd megváltoztatta útvonalát. Az oroszok kapcsolatban álltak a lengyel hatóságokkal, és elismerték a légtérsértést. Moszkva állítása szerint a navigációs rendszer meghibásodása okozta a problémát.
A repülési útvonalat az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek navigátora azonnal módosította az eset után
– nyilatkozott a lengyel hadsereg parancsnoksága.
Végül hozzátette, a lengyel külügyminisztérium értékelni fogja a helyzetet, és ennek megfelelően reagálnak majd.
Az elmúlt egy hónapban az orosz olajfinomítókra, tartályokra és csővezetékek szivattyúállomásaira mért ukrán drón- és rakétacsapások olyan pusztítást végeztek Oroszország legfontosabb iparágában, amivel az orosz kőolajtermékek termelése átmenetileg tizedére csökkent – írja a Forbes az Unian ukrán hírügynökség szemléje szerint.
Ez a hónap lehet a legnehezebb az oroszok számára, mivel az újabb és újabb ukrán fegyverek még gyakrabban támadnak. Kedd este ukrán drónok több mint 720 kilométert repültek, hogy csapást mérjenek a Rosznyeft energiavállalat szaratovi finomítójára Dél-Oroszországban
– hangsúlyozza a cikk.
A szaratovi olajfinomító elleni ukrán szankciók pilóta nélküliek és visszafordíthatatlanok
– közölte az ukrán hadsereg drónfejlesztő új egysége, az Unmanned Systems Forces.
A lap emlékeztetett arra, hogy február elején dróncsapás ért egy rosztovi olajpumpáló állomást, egy volgográdi olajfinomítót és egy Krasznodar régióbeli olajraktárat is, a Rosznyeft, Oroszország legnagyobb olajtermelője pedig bejelentette, hogy felhagyhat modernizációs terveivel.
Donald Trump szerint nagy szerepe lehet az Oroszországban bebörtönzött amerikai állampolgár, Marc Fogel elengedésének az ukrajnai háború lezárásában. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt, amikor kedden késő este fogadta a kiszabadult foglyot − adta hírül az MTI.
Donald Trump a kiszabadult amerikai állampolgárral közösen tartott rövid tájékoztatón köszönetet mondott Steve Witkoff különleges elnöki megbízottnak, aki Moszkvába utazott, valamint Marco Rubio külügyminiszternek és az orosz félnek, hogy elengedték Marc Fogelt. Az elnök szégyennek nevezte, hogy Marc Fogel kiszabadulását elődje, Joe Biden nem tudta elérni annak ellenére, hogy három és fél éve volt rá.
Az amerikai elnök bejelentette, hogy szerdán egy újabb amerikai fogoly nyeri vissza szabadságát az amerikai adminisztráció diplomáciai tárgyalásainak eredményeként. Azt nem részletezte, hogy mely országot érinti az újabb megállapodás. Az amerikai adminisztráció képviselői közölték, hogy Marc Fogel szabadon engedése nem fogolycsere keretében történt, hanem Oroszország egyoldalú döntésének eredménye.
Steve Witkoff különleges elnöki megbízott, aki jelen volt a fogoly oroszországi elengedésekor, 2021 óta a legmagasabb rangú amerikai kormányzati tisztségviselőként járt Moszkvában. A diplomata az adminisztráció közlése szerint az orosz fővárosban hosszan tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
Marc Fogel a Fehér Házba érkezésekor úgy fogalmazott, hogy ő egy „középosztálybeli iskolai tanár”, és nem ő a hős, hanem azok, akik szabadon engedéséért dolgoztak. Köszönetet mondott Donald Trumpnak és a diplomatáknak, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a nagylelkűségéért, hogy kegyelmet adott. Elmondta, hogy minden, az oroszországi börtönben töltött nap kihívás volt, és arról is beszámolt, hogy több mint 100 napon át kezelték kórházban is.
Marc Fogel, a moszkvai angol–amerikai iskola korábbi tanára három és fél évet töltött börtönben Oroszországban. A 61 éves pedagógust 2021 augusztusában a moszkvai repülőtéren tartóztatták fel, amikor visszatért az iskolaév kezdete előtt Oroszországba, és csomagjában 17 gramm orvosi célokra felírt, fájdalomcsillapításra szolgáló marihuánát találtak. Az oroszországi bíróság „nagy mennyiségű kábítószer csempészete” miatt 14 év börtönre ítélte, amit szigorított munkatáborban kellett letöltenie.
A férfit ugyanaz a bíróság ítélte el, amely később Brittney Griner olimpiai bajnok, válogatott kosárlabdázót is bűnösnek találta kábítószer birtoklása miatt, mert 2022 februárjában kannabiszolajat találtak csomagjában a repülőtéri ellenőrzéskor. A sportolót a Biden-adminisztráció által elért fogolycsere keretében 2022 decemberében elengedték.
Marc Fogel bebörtönzését 2024. december 27-én minősítette hivatalosan jogtalan fogva tartásnak az amerikai adminisztráció. Családtagjai 2024 augusztusában csalódottságuknak adtak hangot, miután hozzátartozójuk nem volt része a Biden-adminisztráció által elért fogolymegállapodásnak. A Pennsylvania állambeli Butler megyéből származó Marc Fogel családjával 2011-ben költözött Moszkvába, hogy a jelenleg nem működő angol–amerikai iskola történelemtanáraként dolgozzon.
Kedden az ukrán védelmi erők 1150 lakost és több mint 370 orosz fegyvert és katonai felszerelést likvidáltak – közölte az adatokat az Ukrajinszka Pravda Ukrajna Fegyveres Erőinek vezérkara statisztikája alapján.
Az ukrán becslések szerint az oroszok harci veszteségei 2022. 02. 24-től 2025. 02. 12-ig a következőképpen alakultak:
Az adatok frissítése folyamatban van.
Február 11-én este az oroszok rakétatámadást indítottak Krivij Rih ellen, amely számos létesítményt megrongált a városban – közölte Szerhij Liszak, a Dnyiprói Regionális Állami Adminisztráció vezetője az Ukrajinszka Pravda szemléje szerint.
Az infrastruktúra megrongálódott, ablakokat törtek be egy benzinkútnál, egy oktatási intézménynél, egy szállodánál és közigazgatási épületeknél. Három lakóház és 33 autó megrongálódott.
– áll a közleményben.
Személyi sérülés nem történt.
Ha az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) nem fegyverkezik fel Oroszországgal párhuzamosan, Moszkva már hat hónappal az ukrajnai háború befejezése után készen állhat egy újabb invázióra, derül ki a dán védelmi minisztérium híradásából – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A nem titkosított adatok szerint egyelőre nem fenyeget katonai támadás a NATO ellen, de a veszély a következő években növekedhet.
Oroszország megkezdte hadseregének jelentős átalakítását, és 2024-ben intenzív újrafegyverkezésbe kezdett, hogy a NATO-val egyenrangú harcra legyen képes. A Kínából érkező pénzügyi és anyagi támogatás, valamint az Észak-Koreából és Iránból érkező fegyver- és csapatszállítmányok segítenek felszabadítani erőforrásait.
A dán hírszerzés becslése szerint, ha a NATO nem fegyverkezik fel megfelelő ütemben, az ukrajnai háború befejezése után a következő forgatókönyvek lehetségesek:
Magyarország területére február 11-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 3845 fő lépett be – közölte az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 19 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Katonai nyilvántartási dokumentumok ellenőrzése során hadköteles férfiak támadtak a TCC tagjaira. A támadók megsebesítették őket és megrongálták a katonai felszereléseket – számol be a 24-es csatorna.
Február 11-én, kedden történt az incidens, s a hírek szerint rendőri személyzetet és mentőket vezényeltek a helyszínre.
Az Egyesített Erők és a TCC jelentette, hogy a katonák élete nincs veszélyben és maradandó károsodásokat sem szenvedtek. Az elkövetőkkel szemben pedig megkezdődött a nyomozás.
Az Állami Sürgősségi Szolgálat beszámolt a Kijevet ért orosz ballisztikus rakétacsapás következményeiről, amelyek miatt nagy kiterjedésű tüzek keletkeztek, egy ember pedig életét vesztette – írja az Ukrajinszka Pravda.
Február 12-én hajnalban a fővárosban és több régióban légiriadót rendeltek el a ballisztikus rakéták fenyegetése miatt, Kijevben robbanások hallatszottak.
A mentők szerint az ellenséges ágyúzás következtében a város különböző részein tűz ütött ki, és törmelékek keletkeztek:
Egy nemzetközi kiberbűnözés elleni razzia során letartóztatták a tavalyi év egyik legaktívabb zsaroló hackercsoportjának, az 8Base-nek négy orosz állampolgárságú vezetőjét – jelentette be az MTI beszámolója szerint hétfőn az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol.
A gyanúsítottak a Phobos nevű zsarolóvírus egyik változatát alkalmazták, hogy magas összegű váltságdíjat követeljenek áldozataiktól Európában és más régiókban. Az akció keretében 27, a bűnözői hálózathoz köthető szervert is lekapcsoltak, és a bűnüldöző szervek több mint 400 vállalatot figyelmeztettek világszerte folyamatban lévő vagy küszöbön álló zsarolóvírus-támadásokra.
A Phobos zsarolóvírust először 2018 decemberében észlelték, és azóta világszerte széles körben alkalmazzák vállalatok és szervezetek ellen. Míg egyes zsarolócsoportok kifejezetten nagyvállalatokat céloznak, a Phobos olyan kis- és középvállalkozások tömeges támadásaira helyezi a hangsúlyt, amelyek gyakran nem rendelkeznek megfelelő kiberbiztonsági védelemmel.
A Phobos széles körben elérhetővé vált különféle bűnözői csoportok számára, az egyéni hackerektől kezdve a szervezett bűnözői hálózatokig, mint például az 8Base. Ez az infrastruktúra lehetővé tette, hogy az 8Base saját változatot fejlesszen ki, amely a Phobos titkosítási és terjesztési mechanizmusát felhasználva célzott támadásokat hajtott végre maximális hatékonysággal.
Az 8Base különösen agresszív „dupla zsarolási” stratégiát alkalmazott: nemcsak titkosította az áldozatok adatait, hanem az ellopott információk nyilvánosságra hozatalával is fenyegetett, ha nem fizettek váltságdíjat. Az Europol által támogatott összetett nemzetközi műveletben 14 ország rendvédelmi szervei vettek részt.
Donald Trump amerikai elnök titokban újabb személyt nevezett ki az Ukrajna és Oroszország közötti „béketörekvések” megsegítésére, ráadásul a frissen felkért Steven Witkoff, akit az Egyesült Államok államfője már korábban kijelölt közel-keleti megbízottjának, Oroszországba látogatott – közölte a The New York Times kedden.
Donald Trump azzal bízta meg Witkoffot, hogy „játsszon bizonyos szerepet” Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésében. A megbízott mandátumát néhány héttel ezelőtt bővítette ki az amerikai elnök, hogy „tárgyalási csatornát nyisson az oroszokkal”. Egyes források arról számoltak be, hogy Steven Witkoff már közvetlen tárgyalásokat folytat Vlagyimir Putyin „közeli szövetségeseivel”.
Az Egyesült Államok elnökének orosz–ukrán megbízottja február 11-én Moszkvába látogatott, hogy visszaszerezze Marc Fogel amerikai állampolgárt, egy tanárt, aki több mint három évet töltött orosz őrizetben kábítószer-birtoklás vádjával.
Michael Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó elárulta, hogy Witkoff, Trump utasítására eljárva, egy fogolycsere keretében magánrepülőgépén „menekítette ki” Marc Fogelt Oroszországból. „Trump elnök, Steve Witkoff és az elnök tanácsadói olyan cserében egyeztek meg, amely az oroszok jóhiszeműségének demonstrációja és annak a jele, hogy jó irányba haladunk a brutális és szörnyű ukrajnai háború befejezése érdekében” – fogalmazott Michael Waltz.
Marc Fogel, a moszkvai angol–amerikai iskola korábbi tanára, aki a z Egyesült Államok nagykövetségének munkatársa is volt, három és fél évet töltött börtönben. A most 63 éves pedagógust 2021 augusztusában a moszkvai repülőtéren tartóztatták le, amikor visszatért az iskolaév kezdete előtt Oroszországba, és a csomagjában 17 gramm orvosi célokra felírt, fájdalomcsillapításra szolgáló marihuánát találtak. Az oroszországi bíróság „nagy mennyiségű kábítószer csempészete” miatt 14 év szigorított munkatáborban letöltendő börtönbüntetésre ítélte.
Marc Fogel családtagjai 2024 augusztusában csalódottságuknak adtak hangot, miután hozzátartozójuk nem volt része a Biden-kormány által elért újabb fogolycsere-megállapodásnak, aminek köszönhetően kiszabadult a másfél évtizedes börtönbüntetésre ítélt Evan Gershkovich újságíró és Mark Whelan korábbi katona.
Az egykori tanár bebörtönzését 2024. december 27-én minősítette hivatalosan jogtalan fogva tartásnak az amerikai kormány. A férfi családja a bírósági ítélet óta próbálta elérni a hivatalos lépést, amely szélesebb diplomáciai mozgásteret nyitott volna a tárgyalásokra a szabadon engedésről. A Pennsylvania állambeli Butler megyéből származó Marc Fogel családjával 2011-ben költözött Moszkvába, hogy a – jelenleg nem működő – angol–amerikai iskola történelemtanáraként dolgozzon.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!