A moldovai külügyminisztériumba kérették csütörtökön Oleg Ozerovot, Oroszország kisinyovi nagykövetét, hogy tiltakozásukat fejezzék ki amiatt, amiért drónok hullottak az ország területére – közölte a Telegram üzenetküldő alkalmazásban a tárca.
A moldovai rendőrség közlése szerint az elmúlt éjjel két drón hullott az ország déli részére, az ukrán határhoz közel fekvő két település, a Taraclia járásban fekvő Ciumai falu és Cadir-Lunga város közelében. Sebesülésekről nem érkeztek jelentések. Kedden már találtak egy drónt Taraclia járásban − adta hírül az MTI.
A találkozó során a moldovai fél határozott tiltakozását fejezte ki az elfogadhatatlan jogsértések ellen, hangsúlyozva, hogy a hasonló incidensek súlyos fenyegetést jelentenek a nemzetbiztonságra és Moldova állampolgáraira. Az orosz diplomatával közölték, hogy a hasonló lépések a nemzeti szuverenitás megsértését jelentik, és újabb barátságtalan lépésnek minősülnek az Oroszországi Föderáció részéről
− olvasható a tárca közleményében.
A külügyminisztériumban tett látogatása után Ozerov kijelentette, hogy az Oroszországgal szemben felhozott, a Moldovában lezuhant pilóta nélküli repülő szerkezetekkel kapcsolatos vádaskodások alaptalanok. Mint mondta, óvná a moldovai vezetést és sajtót attól, hogy elhamarkodott következtetéseket vonjon le. Hozzátette, hogy várják a vizsgálat eredményét. Véletlen incidensek előfordulhatnak, ezért van szükség egy külön vizsgálatra − szögezte le.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség kérdésére válaszolva a nagykövet kijelentette, hogy a drónok eredetével kapcsolatban a moldovai hatóságok által benyújtott bizonyítékok nem meggyőzőek, és nem kizárt harmadik fél által elkövetett provokáció sem.
Előzőleg Maia Sandu moldovai elnök ítélte el az X közösségi portálon, hogy két orosz drón csapódott be moldovai területre, hozzátéve, hogy olyan iráni gyártmányú Sahíd drónokról van szó, amelyeket Oroszország vet be az Ukrajna elleni háborújában.
Romániai hírforrások dróndarabok romániai és moldovai területen történt becsapódásáról és a román légtér megsértéséről számoltak be azt követően, hogy csütörtökre virradó éjszaka Oroszország újabb légitámadást intézett ukrán folyami kikötők ellen a Duna-delta térségében.
Egy Ukrajnából elmenekült férfit azzal vádoltak, hogy egy ukrán kórházban vérvétel közben megfenyegetett és fizikailag bántalmazott egy rendőrt. A férfi a német hatóságoknak azt mondta, hogy személyes meggyőződésével szembemegy, hogy fegyveres erők kötelékében szolgáljon, ezért kérte, hogy ne adják ki hazájának – írja az Unian.
A lelkiismereti okból történő elutasítás nem akadálya a kiadatásnak, ha az érintett államot a nemzetközi jogot megsértve fegyveres támadás éri, és ezért az érintett személynek számolnia kell azzal, hogy katonai szolgálatra hívják be
– fogalmazott indoklásában a német legfelsőbb bíróság, amivel a férfi lett az első olyan személy, akit Németország kiad Ukrajnának a háború kitörése óta.
Korábban hónapokig vitáztak arról, hogy Európa kiadja-e Ukrajnának azokat a férfiakat, akik a mozgósítás elkerülése érdekében illegálisan elhagyták az országot. A német igazságügyi minisztérium képviselői szerint a dezertálás és a katonai szolgálat alól való kibújás nem lehet kiadatási ok. Ugyanakkor az olyan bűncselekmények, mint például a mozgósítás elkerülése érdekében elkövetett vesztegetés, nem mentesülnek a kiadatás alól, ahogyan a most kiadott férfi sem úszta meg, hogy rátámadt egy rendőrre.
Ha a katonai szövetség kapui zárva maradnak Ukrajna előtt, akkor a NATO-t a saját területünkön kell felépítenünk az Ukrán Fegyveres Erők megerősítésével – erről beszélt Volodimir Zelenszkij a The Economistnak adott interjújában, amit az Interfax hírügynökség szemlézett.
Ha Ukrajna nem lesz a NATO tagja, az azt jelenti, hogy Ukrajna a saját területén fogja felépíteni a NATO-t. Tehát akkora hadseregre van szükségünk, mint amekkora ma az oroszoknak van. És mindehhez fegyverekre és pénzre van szükség
– fogalmazott az ukrán elnök, aki szerint valószínűtlen a NATO-csatlakozásuk az Egyesült Államok, Németország és Magyarország álláspontja miatt. Zelenszkij szerint azonban Magyarország is felülvizsgálhatja az álláspontját Donald Trump nyomására.
Az ukrán elnök elmondta, hogy Donald Trump biztonsági garanciákat képes adni, míg Európa tovább segítheti őket anyagi támogatással, továbbá kifejezte igényét nagy hatótávolságú, illetve Patriot-típusú rakétákra. Az interjúban arra a kérdésre, hogy van-e Ukrajnának B terve arra az esetre, ha ez nem jönne össze, Zelenszkij úgy felelt, hogy „ez a B terv”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!