Végső szakaszukban tartanak az ukrán ásványkincsekről szóló tárgyalások Kijev és Washington között – közölte hétfőn Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes az X-en.
A tárcavezető-helyettes kijelentette, hogy a tárgyalások „nagyon konstruktívak voltak”, és „már majdnem minden kulcsfontosságú részletben megegyeztek”.
Az ukrán és az amerikai csapat a megállapodásról folytatott tárgyalások utolsó szakaszában van. Arra törekszünk, hogy a lehető leggyorsabban lezárjuk a megbeszéléseket, hogy továbbléphessünk a megállapodás aláírásához. Reméljük, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna vezetői Washingtonban a lehető leggyorsabban aláírhatják és jóváhagyhatják, hogy ezzel is bizonyíthassuk elkötelezettségünket az elkövetkező évtizedekre
– emelte ki Olha Sztefanyisina.
Előző nap Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője, arról számolt be, hogy konstruktív tárgyalások zajlottak az amerikai féllel az ország ásványkincseiből Washington részesedését biztosító megállapodásról – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál, amit az MTI szemlézett.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos kitartó figyelmét, tartsanak velünk kedden is!
Végső szakaszukban tartanak az ukrán ásványkincsekről szóló tárgyalások Kijev és Washington között – közölte hétfőn Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes az X-en.
A tárcavezető-helyettes kijelentette, hogy a tárgyalások „nagyon konstruktívak voltak”, és „már majdnem minden kulcsfontosságú részletben megegyeztek”.
Az ukrán és az amerikai csapat a megállapodásról folytatott tárgyalások utolsó szakaszában van. Arra törekszünk, hogy a lehető leggyorsabban lezárjuk a megbeszéléseket, hogy továbbléphessünk a megállapodás aláírásához. Reméljük, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna vezetői Washingtonban a lehető leggyorsabban aláírhatják és jóváhagyhatják, hogy ezzel is bizonyíthassuk elkötelezettségünket az elkövetkező évtizedekre
– emelte ki Olha Sztefanyisina.
Előző nap Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője, arról számolt be, hogy konstruktív tárgyalások zajlottak az amerikai féllel az ország ásványkincseiből Washington részesedését biztosító megállapodásról – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál, amit az MTI szemlézett.
Az ENSZ-közgyűlés határozatot fogadott el Ukrajna támogatásáról az Oroszország elleni háborúban. A határozattervezet, amely egyértelműen Moszkvát nevezi meg agresszorként, és az orosz csapatok ukrán területről való kivonására szólít fel, a 193 tagállamból 93-an megszavazták New Yorkban – írja a Frankfurter Allgemeine Zeintung.
Tekintettel Donald Trump elnök amerikai adminisztrációjának konkurens határozattervezetére, az Egyesült Államok a szöveg ellen szavazott, ahogy Oroszország is. A legtöbb uniós államhoz hasonlóan Németország is az állásfoglalás mellett voksolt. Ukrajna támogatása azonban a korábbi ENSZ-szavazásoknál alacsonyabb lett, mivel sokan tartózkodtak.
Karácsony Gergely Facebook-bejegyzésben tette közzé, hogy az orosz–ukrán háború harmadik évfordulóján ismét ukrán nemzeti színekben pompázik a Lánchíd.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió harmadik évfordulóján újra ukrán nemzeti színekben pompázik a Lánchíd. Mert Budapest a béke és a szabadság mellett áll
– írta a főpolgármester.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Harkiv régióban lévő Topoli települést – közölte az MTI az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján. A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint drónpilótákat kiképző létesítményeket, öt lőszerraktárt, hét páncélozott harcjárművet, két amerikai JDAM irányított légibombát, továbbá 71 repülőgép típusú távirányítású repülőszerkezetet.
Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Rosszija 24 hírtelevízióban kijelentette, hogy az orosz erők felszámoltak egy ukrán ellenőrzés alatt álló „zsebet” Kurahove-Novoszilka irányában, miután elfoglalták Ulakli települést, ez pedig megteremtette a további előrenyomulás előfeltételeit Konsztyantinopil felé. Pusilin szerint továbbra is jellemző az orosz előrenyomulás a frontvonal szinte teljes hosszában, egyebek között Pokrovszk (orosz nevén Krasznoarmejszk) irányába is. Mint mondta, ott az ukrán fél ellentámadási kísérleteket tesz, ám a helyzet teljes mértékben orosz ellenőrzés alatt áll.
Az ENSZ-közgyűlés február 24-én jóváhagyta azt az ukrán határozatot, amely elítélte az Oroszország általi teljes körű inváziót. A határozatra 93 ország igennel, 18 pedig nemmel szavazott – írja a CNN.
Az Egyesült Államok, Izrael, Magyarország, Oroszország a határozat ellen szavazott.
A Kijev által kidolgozott és Magyarország kivételével valamennyi uniós állam által támogatott határozat megerősíti Ukrajna területi integritását. És kifejezetten Oroszországot nevezi meg agresszorként.
Nem kapta meg a szükséges, legalább 226 támogató szavazatot hétfőn az ukrán parlamentben az az előterjesztés, amely kimondja, hogy a törvényhozás elnökválasztást hirdet, amint „biztosítva lesz az átfogó, tisztességes és fenntartható béke” Ukrajna területén – írta közösségi oldalán két ellenzéki képviselő, Jaroszlav Zseleznyak és Olekszij Honcsarenko az MTI beszámolója szerint.
A határozati javaslatot a 450 tagú parlament jelen lévő képviselői közül 218-an támogatták. A dokumentum leszögezi, hogy „az ukrán parlamentet és Volodimir Zelenszkijt, Ukrajna elnökét szabad, átlátható, demokratikus úton választották meg, nemzetközi megfigyelők részvétele mellett, és ezeknek a választásoknak az eredményét az egész nemzetközi közösség elismerte”.
„Ha a választásokat hadiállapot idején szervezik és tartják meg, akkor a választási jog összes nemzeti és nemzetközi alapelve sérül, ami az ilyen választásokat bohózattá változtatja, hasonlóan Vlagyimir Putyin 2024. márciusi oroszországi államfői újraválasztásához” – fogalmaztak a javaslat szerzői.
Az ukrán parlament hangsúlyozza, hogy Vlagyimir Putyin a felelős azért, hogy Ukrajnában ma lehetetlen nemzetközi megfigyelők meghívásával olyan szabad, átlátható és demokratikus választásokat szervezni, amelyeket a nemzetközi közösség is elismerne. A Verhovna Rada (parlament) kijelenti, hogy az Ukrajnában az Oroszország által indított teljes körű háború miatt bevezetett hadiállapot nem teszi lehetővé, hogy Ukrajna alkotmányával összhangban választásokat tartsanak. Ugyanakkor az ukrán nép egységes abban, hogy ilyen választásokra a háború vége után sor kerüljön. A Verhovna Rada az ukrán nép nevében kijelenti, hogy Ukrajna mint demokratikus ország a parlament határozatával kihirdeti az elnökválasztásokat Ukrajnában, és gondoskodik arról, hogy azok minden nemzetközi választási normával összhangban legyenek, amint biztosítottá válik a teljes körű, tisztességes és fenntartható béke a területén
– olvasható az előterjesztésben, amelyben az is szerepel, hogy Volodimir Zelenszkij elnök mandátumát az ukrán nép és a parlament nem kérdőjelezi meg. „Ukrajna elnökének, Volodimir Zelenszkijnek gyakorolnia kell hatáskörét Ukrajna újonnan megválasztott elnökének hivatalba lépéséig az ukrán alkotmány 108. cikkelyének első részével összhangban” – áll az indítványban.
Alnur Muszajev, a kazahsztáni biztonsági szolgálat volt vezetője Facebook-posztjában azt állítja, hogy a szovjet hírszerzés Krasznov fedőnéven szervezte be Donald Trumpot még 1987-ben.
Nem először kerül napvilágra ilyen vád az amerikai elnökkel kapcsolatban, ezeket gyűjtötte össze a Kyivpost.
A beszámoló szerint Donald Trump a KGB Hatodik csoportfőnökségénél szolgált. Ennek a részlegnek volt a feladata, hogy megkörnyékezze a kapitalista országok üzletembereit, és beszervezze őket vagy információkat szerezzen meg tőlük.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára szerint az Európai Unió az Egyesült Államokkal ellentétben folytatni kívánja az ukrajnai konfliktust – írja az MTI. Erre a bejelentésre azután került sor, hogy Oroszország ellen bevezették az újabb, tizenhatodik uniós szankciócsomagot.
Az európaiak folytatják a szankciós bukórepülés útját, annak a meggyőződésnek az útját, hogy szükséges folytatni a háborút
– nyilatkozta Dmitrij Peszkov.
A szóvivő szerint Oroszország „nem látja az előfeltételét’ az Európai Unióval folytatott párbeszéd felújításának.
Karoline Leavitt fehér házi szóvivő kijelentésével kapcsolatban, miszerint már ezen a héten létrejöhet a két ország közötti megállapodás az ukrajnai konfliktus lezárásáról, kijelentette: „Ebben az esetben, úgy gondolom, valószínűleg lesz némi pontosítás a washingtoni kollégám részéről. Nekem még nincsenek ilyen információim.”
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ankarában folytatott tárgyalásai után elmondta, hogy „figyelembe kell venni a helyszínen kialakult realitásokat”, mint ahogy kategorikusan el kell utasítani Ukrajna NATO-felvételét. Emlékeztetett arra, hogy Kijevnek a szövetségbe való bevonását Trump nyilvánosan és többször is hibának nevezte, és kijelentette, hogy ha ő lett volna az elnök ezekben az években, ezt nem engedte volna meg.
Ukrajnának a NATO-ba való behúzása egyik kulcsfontosságú elsődleges oka annak, ami most történik, efelől nincs semmilyen kétség
– hangsúlyozta az orosz külügyminiszter.
A német választások eredményéről szólva Peszkov azt mondta, hogy a Kreml meglátja, mi történik ezután, de reméli, hogy Berlin „józanabbul” fog viszonyulni a valósághoz.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Batthyány Lajos Alapítvány közös konferenciát rendezett Három év háború – felkészülés a békére? címmel. Az Index beszámolója szerint Bendarzsevszkij Anton kezdte meg az előadást, s személyes emlékekkel indított.
Elmondása szerint 2022. február 21-ig nem hitte volna, hogy megtörténik az orosz támadás, és mélyen megrázták a háború első képei, amin ledöntött határoszlopok és Harkiv régión átmasírozó harckocsik voltak láthatók.
Dezső Tamás, a Batthyány Lajos Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta, a háborúnak két fő elszenvedője van: elsősorban Ukrajna, másodsorban pedig az Európai Unió. Az igazgató szerint kulcsfontosságú elemezni, hogy a háború három éve alatt milyen mértékben változtak meg az európai gazdaságok, és milyen további hatásokra számíthatunk.
A szakértő szerint a háború pusztítása jelentős károkat okozott Ukrajnának. Míg az emberi veszteségek pontos számát nem lehet tudni, addig azt igen, hogy kétmillió ember menekült külföldre, négymillió belső menekült van, valamint kiemelte, hogy az ukrán lakosság egy ötöde gyakorlatilag eltűnt. Hozzátette,
Ukrajnában van egy elveszett generáció.
A szakértő személyes tapasztalattal is alátámasztotta a veszteségek súlyosságát. Az alapítvány gyakornoki programjára jelentkező kárpátaljai magyar fiatalembernek három rokona vesztette életét a háborúban. A fizikai sérülések mellett a lelki megrázkódtatás is súlyos következményekkel jár.
Hszi Csin-ping kínai vezető telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – adta hírül az RBK Ukrajina.
Az egyeztetés tartalmáról egyelőre egyik fél sem árult még el részletet. A két vezető legutóbb 2025 januárjában beszélt telefonon, akkor az orosz–kínai partnerség fejlesztéséről és a stratégiai interakcióról tárgyalt. Putyin azzal az egyeztetéssel kapcsolatban azt is kijelentette, hogy Oroszország és Kína közös munkája objektíve fontos stabilizáló szerepet játszik a nemzetközi kapcsolatokban.
Koordináljuk lépéseinket más multilaterális platformokon – az Egyesült Nemzetek Szervezetében és Biztonsági Tanácsában, az SCO-ban, a G20-ban és az APEC-ben. Együtt egy igazságosabb, többpólusú világrend felépítését szorgalmazzuk, és azon dolgozunk, hogy biztosítsuk az oszthatatlan biztonságot az eurázsiai térben és a világ egészében
– mondta ekkor az orosz elnök.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök közölte, hogy országa egymilliárd euró összegű katonai segélycsomagot nyújt Ukrajna számára – adta hírül a Eurointegration.
A bejelentést a spanyol kormányfő február 24-én tette Kijevben, miután az Európai Unió és több tagország vezetőivel együtt, az Oroszország által indított háború harmadik évfordulóján az ukrán fővárosba érkezett. Hozzátette, együtt fognak dolgozni Ukrajna helyreállításán, és arra fogják ösztönözni vállalkozásaikat, hogy vegyenek részt ukrán projektekben.
Elmondta azt is, hogy Spanyolországban fokozottan ügyel az országban élő ukrán diaszpóra igényeire, Alicante tartományban egy speciális területet is kialakítottak számukra.
Közölte, hogy Spanyolország támogatja Ukrajna unióhoz való csatlakozását, amiről szerinte mielőbb gondoskodni kellene.
Bármi is történjen az elkövetkező hónapokban, Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz a legfontosabb győzelem az ukrán nép számára
– fogalmazott a miniszterelnök.
Az ukrajnai háború lezárását célzó béketárgyalásokban mindkét harcoló félnek részt kell vennie – szögezte le hétfőn, az ukrajnai háború kezdetének harmadik évfordulóján Hakan Fidan török külügyminiszter Ankarában orosz kollégájával, Szergej Lavrovval közösen tartott sajtótájékoztatóján – írta az MTI.
Most, hogy beléptünk a háború negyedik évébe, nagyon fontos az új amerikai békekezdeményezés, és készek vagyunk mindenben segíteni az új egyeztetéseket; úgy véljük, olyan megbeszélések vezetnek megoldásra, amelyeken mindkét oldal részt vesz
– jelentette ki Fidan, hozzátéve, hogy „Törökország mindig kész közvetítőként fellépni”.
„Már az első naptól fogva síkraszálltunk a konfliktus diplomáciai úton történő rendezéséért” – emlékeztetett, majd kiemelte: Ankara célja a háború mielőbbi lezárása és „a sebek begyógyítása”.
Recep Tayyip Erdogan török elnök az évforduló alkalmából hétfőn kiadott videóüzenetében szintén megerősítette, hogy hazája kész közvetíteni a felek között. Értésre adta, hogy Törökország a tárgyalások házigazdájaként és közvetítőként egyaránt szívesen bekapcsolódik a folyamatba.
A háború harmadik évfordulóján Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője kemény kritikát fogalmazott meg az Európai Unió válságkezeléséről, miközben sürgette a békés megoldás szükségességét. A politikus hétfői közleményében rámutatott: az Európai Unió korábbi világhatalmi súlya jelentősen meggyengült, és már nem képes garantálni a kontinens békéjét.
A frakcióvezető szerint a nyugati baloldali érdekeknek kiszolgáltatott politika és a háborúpárti retorika élesen szemben áll az unió korábbi béketeremtő szerepével, amiért 2012-ben még Nobel-békedíjat kapott. Simicskó külön kiemelte az elhibázott szankciók és energiapolitika negatív hatásait, amelyek szerinte súlyos versenyképességi hátrányba sodorták az európai gazdaságot.
A Fidesz–KDNP álláspontját ismertetve hangsúlyozta: a kormánypártok kezdettől fogva a béke mellett álltak ki és diplomáciai megoldást sürgettek. Magyarország eközben jelentős humanitárius szerepet vállalt, segítve mind a kárpátaljai magyarok, mind az ukrán menekültek beilleszkedését – idézi az MTI.
A jövőt illetően Simicskó bizakodó: Donald Trump szerepvállalása elősegítheti a békefolyamatot. A frakcióvezető szerint a közös érdek most a fegyveres konfliktus mielőbbi lezárása és a kölcsönös párbeszéd újraindítása a fejlődés érdekében.
A magyar kormány határozottan kiáll a kárpátaljai magyar közösség mellett az orosz–ukrán háború harmadik évfordulóján. Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár a Nemzetpolitikai Kutatóintézet hétfői budapesti konferenciáján hangsúlyozta: Magyarország számára a béke nemzeti kérdés, mivel kárpátaljai magyarok is életüket vesztik a konfliktusban.
Az államtitkár kiemelte, hogy hazánk a háború kezdete óta következetesen a békekötést szorgalmazza. Míg kezdetben csak a Vatikán osztotta ezt az álláspontot, mára jelentősen megerősödött a békepárti tábor, különösen az amerikai elnökválasztás közeledtével – idézi az MTI.
A magyar kormány határozott célja, hogy a háború utáni rendezés során a kárpátaljai magyar kisebbség visszakaphassa 2015 előtti jogait. A közösség életerejét mutatja, hogy a háborús helyzet ellenére nemcsak megőrizték, de bővítették is intézményrendszerüket - példa erre a közelmúltban átadott beregszászi óvoda.
Ferenc Viktória EP-képviselő rámutatott: Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtását biztosítja a háború kitörése óta, bizonyítva az ország egységes fellépését válsághelyzetben. A konferencián bemutatott kutatások segítik, hogy a támogatások a kárpátaljai magyarok valós igényeihez igazodjanak.
Február 24-én, reggel hatkor lengyel és ukrán aktivisták Varsóban légvédelmi szirénák és robbanások hangjaival ébresztették az orosz diplomatákat – adta hírül az ukrán Szabad Európa.
Az akciót több tucatnyian hajtották végre az Oroszország által indított háború harmadik évfordulóján. A demonstrálók egy, az orosz diplomatáknak szállást adó toronyház előtt gyűltek össze, ahol „Oroszország terrorista állam” feliratú plakátot is kibontottak.
Folyamatosan emlékeztetnünk kell az oroszokat a bűneikre, mindennap, amennyire szükséges, hogy minden orosz bűnözőt megbüntessenek
– mondta Mikolaj Petriga, az Euromaidan-Varsó kezdeményezés aktivistája.
A háború kitörésének évfordulóján már harmadik alkalommal tartották meg a különleges „ébresztőt”, így az nem érte váratlanul a diplomatákat, akik válaszul az orosz himnuszt kezdték lejátszani, de a szervezők véleménye szerint a robbanások és szirénák hangja erősebb volt.
Molotov-koktélokat dobtak be Oroszország marseille-i főkonzulátusának kertjébe – közölte Sztanyiszlav Oranszkij, Oroszország marseille-i főkonzulja az orosz RBC szerint. A robbanásban nem sérült meg senki.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta: a főkonzulátus területén történt robbanásoknak terrortámadás jellegük van. Oroszország alapos vizsgálatra és az országban található orosz intézmények biztonságának megerősítésére szólította fel a francia felet.
„A marseille-i orosz főkonzulátus területén történt robbanások terrortámadás jellegzetességeit mutatják, alapos és gyors vizsgálatot követelünk az akkreditáló országtól, valamint lépéseket az orosz külképviseletek biztonságának megerősítésére” – mondta a diplomata az MTI szerint.
Az orosz–ukrán háború kitörésének harmadik évfordulóján jelentette be az ausztrál kormány, hogy újabb, minden eddiginél súlyosabb szankciócsomagot vezet be Oroszországgal szemben.
A Meduza beszámolója alapján Ausztrália 70 fővel bővítette azoknak a személyeknek a listáját, akiknek megtiltják az országba való beutazást, ezenkívül 79 céget vettek fel a szankciós listára.
Ez Ausztrália legnagyobb szankciós csomagja 2022 februárja óta Oroszországgal szemben
– áll a kormány közleményében, amiből az is kiderül, hogy főként az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködés elmélyítésében szerepet vállaló cégeket és személyeket érinti az új szankciós csomag.
Az Európai Unió külügyi tanácsa hétfőn elfogadta a 16. szankciós csomagot Oroszországgal szemben. Az új intézkedések az orosz gazdaság kulcsfontosságú ágazatait célozzák, tovább gyengítve az ország háborús képességeit – közölték az orosz–ukrán háború harmadik évfordulóján.
A részletekről az alábbi cikkünkben olvashat.
Boris Johnson volt brit miniszterelnök Kijevbe látogatott az orosz invázió harmadik évfordulóján, ahol határozottan kiállt Ukrajna mellett. „Büszke vagyok, hogy itt lehetek Kijevben az orosz invázió harmadik évfordulóján” – írta hétfőn közösségimédia-oldalán Boris Johnson, aki már miniszterelnöksége alatt is Ukrajna egyik leghatározottabb támogatója volt.
A brit politikus külön hangsúlyozta, hogy elutasítja „a háború eredetével kapcsolatban jelenleg terjesztett bizarr valótlanságokat”. Bár konkrétumokat nem említett, üzenete egyértelmű állásfoglalás a különböző háborús narratívákkal szemben.
A volt miniszterelnök szerint érdemes előítéletek nélkül megvizsgálni, hogyan alakul az amerikai támogatás Trump elnöksége alatt. Hozzátette: továbbra is meggyőződése, hogy „Ukrajna nagyszerű jövő előtt áll szabad, szuverén és független nemzetként”.
Az Egyesült Államok nyomást gyakorolt Ukrajnára, hogy vonja vissza a több európai ország által is támogatott, orosz erők Ukrajnából való azonnali kivonását követelő ENSZ-határozat-tervezetét. Helyette Washington egy olyan javaslatot nyújtott be szavazásra, ami nem említi agresszorként Oroszországot – adta hírül az Associated Press.
Ukrajna megtagadta a visszavonást, így az ENSZ Közgyűlése hétfőn, Oroszország inváziójának harmadik évfordulóján először az ukrán verzióról fog dönteni, majd ezt követően szavaznak az amerikaiak általi javaslatról is.
Ezzel együtt a Trump-adminisztráció az ENSZ Biztonsági Tanácsában is szavazást kezdeményez saját tervezetükről. Kína, amely ebben a hónapban a Biztonsági Tanács elnöki tisztét tölti be, hétfő délutánra tűzte ki az amerikai határozatról szóló szavazást.
A rövid amerikai határozattervezet elismeri „az orosz–ukrán konfliktus során bekövetkezett tragikus emberéleteket”, és „a konfliktus mielőbbi befejezését kéri, valamint további tartós békét sürget Ukrajna és Oroszország között”.
Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök is ellátogat az Egyesült Államokba, hogy tárgyaljanak Donald Trumppal az orosz–ukrán háború lezárására törekvő tárgyalásokról, írja a Politico.
Elsőként a francia elnök érkezik Washingtonba, Emmanuel Macron hétfőn próbálja meg „Európa mellett tartani” az amerikai elnököt. Az előrejelzések szerint Macron tájékoztatja majd Trumpot, hogy „hatalmas stratégiai hiba lenne Putyint győzni hagyni Ukrajnában”.
Csütörtökön már Keir Starmer tesz látogatást a Fehér Házban, azok után, hogy a brit miniszterelnök kijelentette, országa kész katonákat küldeni Ukrajnába egy békemegállapodás biztonsági garanciájaként.
„Három év ellenállás. Három év hála. Az ukránok abszolút hősiességének három éve. Büszke vagyok Ukrajnára! Köszönöm mindenkinek, aki megvédi és támogatja országunkat. Köszönet mindenkinek, aki Ukrajnáért dolgozik. És legyen örökkévaló mindazok emléke, akik életüket adták államunkért és népünkért” – írta az X-en Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború kitörésének harmadik évfordulóján.
Magyarország területére 2025. február 23-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4553 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság hétfő reggel.
A beléptetettek közül a rendőrség 16 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írták.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő az orosz–ukrán háború harmadik évfordulója alkalmából írt véleménycikket az Indexre. Fő meglátásai többek között az alábbiak voltak:
A teljes véleménycikket ide kattintva tudja elolvasni.
Az Ökumenikus Segélyszervezet 2022 februárja óta végez kiterjedt humanitárius tevékenységet az orosz–ukrán háború érintettjeinek megsegítésére. A program keretében eddig 832 ezer rászorulót támogattak mintegy 20 milliárd forint értékben. A szervezet tevékenysége három fő területre összpontosul: azonnali segítségnyújtás a frontvonal közelében, hosszú távú támogatás a belső menekülteknek Ukrajna középső és nyugati részén, valamint újjáépítési munkálatok a korábban harcok sújtotta területeken.
A segélyszervezet négy ukrajnai irodán keresztül (Beregszász, Lemberg, Kijev, Dnyipro) 23 megyében van jelen, és szerteágazó támogatást nyújt az élelmiszersegélyektől kezdve a pszichoszociális tanácsadáson át az infrastruktúra helyreállításáig. Magyarországon az Ukrajnai Menekülteket Támogató Központon keresztül segítik a menekülteket komplex szolgáltatásokkal, beleértve a nyelvtanulást, munkakeresést és gyermekprogramokat.
A program jelentős eredményei közé tartozik több mint 2300 tonna természetbeni segély kiosztása, 300 menekültszállás támogatása, valamint oktatási és szociális intézmények helyreállítása mintegy 4 milliárd forint értékben. Az elhúzódó konfliktus miatt azonban a humanitárius szükségletek továbbra is növekednek, miközben a források globálisan szűkülnek – közölte a segélyszervezet.
Az Ukrajnának nyújtott amerikai segítségnyújtás átformálását, a tűzszünet elérését, az Oroszországgal fennálló kapcsolat újraalakítását és az európai szövetségesekkel való viszonyt nevezte az ukrajnai békefolyamat sarokpontjainak a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap – közölte az MTI.
Mike Waltz a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy az amerikai–ukrán viszonyban a gazdasági partnerség jelenti az új elemet, aminek keretében megtérülnek az amerikai költségvetés által korábban az ukrajnai háborúba befektetett pénzek.
Az illetékes az Oroszországgal újraformált kapcsolat részének nevezte a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti telefonbeszélgetést, valamint az amerikai és orosz delegáció találkozóját Rijádban.
Mike Waltz utalt arra, hogy a jövő héten Donald Trumphoz látogat Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök, amivel kapcsolatban megjegyezte, hogy Washington szívesen fogad minden elképzelést az ukrán biztonsági garanciákkal kapcsolatban és szívesen látja, ha a jövőben az európai vezetés visel gondot Európa biztonságára.
Az ukrajnai háború lezárásának módja és elképzelései körüli vitáról megállapította, hogy ugyan mindenki „előállhat jobb ötletekkel”, de amit eddig hallott, az „csak állandósítaná a további háborút”.
Az orosz média beszámolói szerint drónok támadták meg idén már harmadszor a rjazanyi olajfinomítót (NPZ). A közösségi médiában terjedő videófelvételeken tűz látható a létesítmény területén, bár hivatalos megerősítés egyelőre nem érkezett a találatról – írja a Radio Szvoboda nevű oldal.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint két drónt lelőttek a rjazanyi régió felett, de összesen 22 drónt semlegesítettek az éjszaka: 16-ot az orlovi területen, hármat a brjanszki régióban, egyet pedig a megszállt Krím felett.
Ez már a harmadik támadás az üzem ellen ebben az évben – január 24-én és 26-án is találatok érték a létesítményt. Az ukrán vezérkar megerősítette a korábbi támadásokat, hangsúlyozva, hogy az üzem dízelüzemanyagot és sugárhajtómű-üzemanyagot állít elő az orosz hadsereg számára.
Az ASTRA hírügynökség arról jelentett, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt évben 27 oroszországi üzemanyag- és energetikai létesítményt támadtak meg. A támadások többségét drónokkal hajtották végre, de rakétákat is bevetettek. A Rosznyeft tulajdonában lévő rjazanyi olajfinomító 1960 óta üzemel, és kulcsfontosságú szerepet tölt be az orosz üzemanyag-ellátásban.
Az orosz vezetés határozottan elutasította az Egyesült Államok gyors tűzszünetre irányuló törekvéseit az ukrajnai háborúban. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy bár érzékelik az amerikai szándékot a tűzszünet mielőbbi elérésére, azonban Moszkva számára ez elfogadhatatlan, mivel hosszú távú megoldás nélkül csak a harcok újbóli kiéleződéséhez vezetne – írja a horvát Index.
Donald Trump amerikai elnök az elmúlt két hétben fokozta diplomáciai erőfeszítéseit a konfliktus lezárására. Telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd amerikai–orosz tárgyalások kezdődtek Szaúd-Arábiában. A megbeszélésekből azonban kihagyták Ukrajnát és az európai szövetségeseket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, hogy kész a tárgyalásokra, de ragaszkodik ahhoz, hogy hazája részt vegyen a saját sorsáról szóló döntésekben. Az Európai Unió szintén hangsúlyozta, hogy Európának központi szerepet kell játszania a béketárgyalásokon, és figyelmeztetett, hogy az Ukrajna és az EU bevonása nélkül kötött megállapodás fenntarthatatlan lehet.
A háború, amely pontosan három évvel ezelőtt, 2022. február 24-én kezdődött Oroszország átfogó inváziójával, több tízezer áldozatot követelt és milliók kényszerültek otthonuk elhagyására. A nyugati országok szankciókkal sújtották Oroszországot és katonai, valamint humanitárius segítséget nyújtottak Ukrajnának.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-bejegyzésében kifejtette álláspontját az orosz–ukrán háborúról annak harmadik évfordulóján. A miniszter szerint három év után most lehetőség nyílik a békére az amerikai–orosz tárgyalások révén. Hangsúlyozta, hogy Magyarország minden eszközzel támogatni fogja a békemegállapodás létrejöttét, és ellenáll a „háborúpárti európai liberálisok” törekvéseinek.
Ma Brüsszelben EU-s külügyminiszteri tanácsülést tartunk, farkasszemet fogunk nézni, lesz nagy nyomás is, de mi nem engedünk. Három éve dacolunk a nyomással, három éve nem hagyjuk, hogy belenyomjanak minket a háborús politikájukba, most már ki fogjuk bírni!
– írta.
A brüsszeli európai uniós külügyminiszteri tanácsülésen Magyarország nem támogatja a szankciós rezsim meghosszabbítását, a további fegyverszállításokra szánt források kiutalását, és a biztonsági garanciák kérdésében is elsősorban a magyar érdekeket tartja szem előtt – jelentette ki.