Ruszlan Stefancsuk, az ukrán parlament elnöke szerint nem feltétlenül kell megnevezni a biztonsági garanciákat, azok ugyanis rejtve más megállapodásokban is szerepelhetnek – adta hírül az Unian ukrán hírügynökség.
Stefancsuk megjegyezte, hogy a dokumentum, amit pénteken terveznek aláírni az Egyesült Államokban, csupán előzetes megállapodás jellegű, és bizonyos módosítások lesznek a két ország elnökének találkozója után. Arra is emlékeztetett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyértelmű álláspontja, hogy a biztonsági garanciák prioritást élveznek országuk számára.
De nem kell mindig őket biztonsági garanciákként kiemelni. Néha rejtve lehetnek gazdasági, társadalmi és egyéb megállapodásokban. Nem szükséges leírni, hogy ennyi meg annyi, ilyen meg olyan típusú fegyvert fogunk átadni, ha az egyszerűen gazdasági segítség formájában is érkezhet, például egy bizonyos alapba történő hozzájárulás útján
– mondta Ruszlan Stefancsuk, aki azt is hozzátette, nem fantáziálni kell a megállapodásról, hanem meg kell várni, hogy az a gyakorlatban miként valósul meg. „De meg vagyok győződve arról, hogy ez a megállapodás képes hatalmas biztonságot nyújtani Ukrajna számára, a szó teljes értelmében” – tette hozzá a törvényhozás elnöke.
A portál megemlíti, hogy korábban Ukrajna miniszterelnöke, Denisz Smihal hangsúlyozta, a jövőbeli ukrán–amerikai megállapodás, amely az Újjáépítési Befektetési Alap létrehozásáról szól, hat kulcsfontosságú pontot fog tartalmazni.
Denisz Smihal kiemelte, hogy az ukrán földkincsek és erőforrások továbbra is Ukrajnáé maradnak, és nem kerülnek sem az Egyesült Államok, sem más ország tulajdonába. Elmondta, hogy Ukrajna a jövőben kitermelt természeti erőforrásainak felére lesz jogosult az Egyesült Államok.
Kiemelték, hogy Amerika hozzájárulásai az alaphoz pénzügyi eszközök és más, Ukrajna újjáépítéséhez létfontosságú eszközök formájában történnek. Az alap által összegyűjtött pénzeszközöket kizárólag Ukrajna újjáépítési projektjeibe fogják fektetni.
Az ukrajnai háborút lezáró békemegállapodás vagy „gyorsan” megtörténik, vagy egyáltalán nem − mondta Donald Trump amerikai elnök február 27-én Keir Starmer brit miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján. A két vezető megegyezett arról, hogy a nyugati szövetségesek szerepét hangsúlyosabbá tennék a tartós béke biztosításában Ukrajnában − írta a The Kyiv Independent.
Az amerikai elnök szerint a békemegállapodás felé vezető lépések „elég gyorsan haladnak”, és arra számít, hogy „viszonylag hamar” vagy egyáltalán nem lesz megállapodás.
„Ha nem történik meg gyorsan, akkor lehet, hogy egyáltalán nem történik meg”
– közölte Donald Trump, aki sürgeti Ukrajnát és Oroszországot, hogy gyorsan egyezzenek meg a tűzszünetről, bár egyelőre csak Moszkvával tárgyalt Rijádban. Ugyanakkor megállapodást kötött Kijevvel ásványkincsekről, melyet a tervek szerint pénteken ír alá Volodimir Zelenszkij, azonban ez az okmány nem tartalmaz biztonsági garanciákat Ukrajna számára.
Keir Starmer egy európai vezetésű békefenntartó erő számára kért támogatást az Egyesült Államoktól, melynek célja a tűzszünet megkötése után a jövőbeli orosz agresszió elrettentése Ukrajnában. A brit miniszterelnök szerint „nagyon termékeny megbeszélést” folytatott Trumppal, de nem jelentettek be kötelezettségvállalásokat.
A megállapodásnak kell az első helyen állnia
− közölte a brit kormányfő, hozzátéve, hogy a két fél továbbra is tárgyalni fog arról, hogyan lehet biztosítani, hogy a tűzszünet a jövőben is tartható legyen. Emellett megismételte, hogy Nagy-Britannia továbbra is támogatja majd Ukrajnát, és 2025-ben rekordösszeget tervez küldeni katonai támogatásként Kijevnek. Ragaszkodott ahhoz, hogy a békemegállapodásnak „erővel kell alátámasztania” és tisztességesnek kell lennie Ukrajnával szemben.
Nem lehet olyan béke, amely az agresszort jutalmazza .... A történelemnek a béketeremtő, nem pedig a megszálló oldalán kell állnia
− szögezte le Keir Starmer, majd hozzátette, hogy a két ország kemény és tisztességes békéről tárgyal, amelyet közvetlenül Ukrajna alakítana.
Visszafoglalta az orosz hadsereg Nyikolszkij települést a Kurszki régióban, három ukrán ellentámadás visszaverése – közölte az MTI az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján.
Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi föld alatti mozgalom koordinátora” azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy az orosz hadsereg az éjjel csapássorozatot hajtott végre a Kurszki régióval határos ukrajnai Szumi megyében, és az eltalált célpontok között lehetett az ukrán fegyveres erők egyik főhadiszállása is.
Támadás ért egy, a Sosztkai járásban állomásozó ukrán csoportosulást is, amelynek az oroszországi Brjanszk megyén áttörve kellett volna a Kurszki régióban támadott ukrán alegységek megsegítésére érkeznie.
Lebegyev szerint egyelőre nem világos, hogy az ukrán fél felhagyott-e ezzel a tervével. Hozzátette, hogy két csapás érte a Szumihimprom vegyipari üzemet is, amelynek nagy raktárjai és hangárjai vannak, és amely hadfelszerelést és lőszert szállító vasúti szerelvényeket szokott fogadni kirakodásra.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!