Az amerikai elnök újraindítaná a 2022 szeptemberében felrobbantott Északi Áramlat gázvezetéket, melyről tárgyalásokat folytatna az orosz féllel. Amerikai üzletemberek közvetítenének a megállapodásban, ugyanakkor az elmúlt két és fél év alatt sem sikerült egyértelműen megállapítani, hogy pontosan mely ország követte el a Németországot Oroszországgal összekötő gázvezeték elleni támadást.
Donald Trump fontolgatja az Északi Áramlat újraindítását, mely az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalások stratégiai eszköze lehet. A Financial Times szerint ez egy korábban „elképzelhetetlen lépés, amely jól mutatja Trump Moszkvához való közeledésének mértékét”. Ugyanakkor az ötlet Matthias Warnig, a Nord Stream AG korábbi vezérigazgatójának a nevéhez fűződik, aki a hírek szerint közel áll Vlagyimir Putyinhoz. Az orosz elnök állítólag Davosban síelni tanította Warnig gyerekeit – írta az ukrán Fokusz.
A kezdeményezést amerikai üzletemberek közvetítésével tervezik átbeszélni a Trump-adminisztrációval. A megegyezés célja nemcsak a gazdasági haszon, hanem az ukrajnai háború megoldásában való esetleges közvetítés is.
A források megjegyzik, ha létrejön a megállapodás, akkor az Egyesült Államok példátlan ellenőrzést szerezhet az Európába irányuló gázszállítások felett. Ehhez azonban szükség lenne az Oroszország elleni szankciók feloldására, a Kreml beleegyezésére a szállítások folytatásához, valamint Németország engedélyére a vezeték használatához.
Az Európai Unió azonban máris aggodalmuknak adtak hangot, és megvitatják a projekt újraindításának lehetséges következményeit. Az európai országok már korábban is tettek intézkedéseket az orosz gáztól való függőségük csökkentése érdekében.
2022 szeptemberében az Északi Áramlat 2 egyik vezetékének robbanása és az Oroszország elleni szankciók miatt a vezeték használhatatlanná vált, de a második vezeték sértetlen maradt. Németország viszont felfüggesztette az engedélyeztetési eljárását, és a legmagasabb szintű politikai döntések nélkül továbbra is lehetetlen a vezeték üzemeltetése.
Amerikai tisztviselők sem biztosak abban, hogy a projektet Donald Trump és Vlagyimir Putyin jóváhagyásával is meg lehet valósítani. Ugyanis a szankciók és az Egyesült Államok szövetségesei közötti politikai nézeteltérések kétségessé teszik az Északi Áramlat 2 újraindításának kilátásait.
Matthias Warnig is a szankciókra hivatkozva utasította el az amerikai üzletemberekkel folytatott tárgyalásokon való részvételt. A Kreml sem erősítette meg, hogy egyeztetnének a gázvezetékről, a Gazprom szintén nem nyilatkozott róla. Ennek ellenére egy forrás azt állítja, hogy egy amerikai befektetői konzorcium már kidolgozott egy tervet az oroszokkal való üzletkötésre.
A Financial Times megjegyzi, hogy a befektetői érdeklődés ellenére a politikai akadályok továbbra is jelentősek. Az Európai Unió nem oldotta fel a szankciókat, és a gázvezeték újraindítása éles reakciót váltana ki Németországban.
Nem tudom elképzelni, hogy bármelyik nagy amerikai vállalat igazgatótanácsa most azt mondaná: »Hé, menjünk vissza az orosz piacra«, és ezt az oroszok is tudják, látták az amerikai politika ingadozásait
− nyilatkozta egy volt amerikai tisztviselő.
Az Északi Áramlat gázvezeték Oroszország és Németország között haladó rendszer, amelynek építéséről 1997-ben egyezett meg a Gazprom és a Neste finn olajtársaság, de a Nord Stream AG a tulajdonosa és üzemeltetője. A kivitelezés alatt az érintett skandináv és balti országokat is folyamatosan tájékoztatták a folyamatról, azonban a csövek lefektetésére és a beüzemelésre 2011-ig kellett várni.
A gázt három úton juttatja el az Északi Áramlat Európába, oroszországi szárazföldi, a Balti-tenger alatt futó tengeri és nyugat-európai vezetékek segítségével.
Az orosz−ukrán háború kitörése után, 2022. szeptember 26-án két csővezetékben is nyomáscsökkentést érzékeltek a szakemberek, amelynek okait vizsgálták. Lehetséges felrobbantásáról viszont a Der Spiegel című német lap azt állította, hogy a szabotázsakciót Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka hagyta jóvá.
A gázvezetékek megsérülését az érintett országok megerősítették, majd nyomozás indult a robbanás felelősének megállapítására. A vizsgálat következtében több országot is meggyanúsítottak, amely esetlegesen érdekelt lehetett az Északi Áramlat vezetékeinek megrongálásában, köztük az Egyesült Államokat, az angolszász országokat, de Ukrajnát is vádolták a robbantással. A svédek végezték el a sérülések vizsgálatát, melyből kihagyták Oroszországot, amit a Kreml sérelmezett.
A gázvezetékek mellett többméteres krátereket találtak, valamint két, azonosítójel nélküli hajó is megjelent a robbanás előtt a közelben. A svéd ügyészség pedig megerősítette, hogy robbanóanyag maradványai kerültek elő. Az Északi Áramlat helyzete miatt a magyar kormány Törökországgal egyeztetett az orosz gáz Európába juttatásáról.
A további vizsgálatok sem bizonyították egyértelműen, kik követték el a vezetékek elleni akciót, fél évvel a robbantás után is folytatódott az egymásra mutogatás. Ezzel párhuzamosan már több európai ország kereste a megoldást arra, hogy az orosz gáz hogyan jusson el hozzájuk. Oroszország ENSZ-határozatot követelt az ügyben, mely végül elbukott.
2024-ben már az új lengyel kormányt is bevonták az Északi Áramlattal kapcsolatos vizsgálatba, de februárban lezárult a svéd hatóságok nyomozása, melyben már terrorcselekménnyé nyilvánították az akciót. Ennek ellenére nem csitultak a kedélyek, még mindig nem ismerte el egy ország sem, hogy köze lett volna a robbantáshoz, sőt Németország már Lengyelországot vádolta, hogy részt vett benne.
Moszkva sem nyugodott bele, hogy nem dőlt el, ki követte el a robbantást, de Németország is folytatta saját nyomozását az ügyben. Az Északi Áramlat újraindítását azonban Andrzej Duda lengyel elnök nem támogatta.
(Borítókép: Az Északi Áramlat felrobbantott pontja 2022. szeptember 27-én. Fotó: Danish Defence / Anadolu Agency / Getty Images)