A Reuters/Ipsos készített felmérést március 3-án és 4-én, amiből kiderült, hogy az amerikaiak 70 százaléka nem hiszi, hogy Ukrajna hibáztatható a háború kirobbanásáért. Ugyanakkor hét százalékuk szerint mégis, további 23 százalék pedig nem válaszolt erre a kérdésre − írta az Ukrajinszka Pravda.
A demokraták és a republikánusok eltérő arányokat mutattak, ugyanis előbbiek 81, utóbbiak 62 százaléka véli úgy, hogy nem Ukrajna kezdte a háborút, míg a republikánusok 11 százaléka Kijevet hibáztatja. A felmérésből az is kiderül, hogy az amerikaiak milyen arányban képzelik az ukrán ritkaföldfémekből való részesedést. A teljes népesség fele ellenzi, de ez fordítottan arányosan jelentkezik a demokraták és a republikánusok között, ugyanis előbbiek háromnegyede, míg utóbbiak 25 százaléka nem ért egyet Donald Trump tervével.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk legközelebb is!
Az orosz csapatok az elmúlt héten 108 légibombát dobtak a Donyeck régióbeli Konsztantyinivka városára, aminek következtében 16 ember meghalt és 38 megsebesült – közölte Vadim Filaskin, a Donyeck Megyei Állami Adminisztráció vezetője egy televíziós nyilatkozatban.
A tisztviselő hozzátette, hogy az intenzív bombázások miatt felgyorsult a polgári lakosság evakuálása mind Konsztantyinivkából, mind Pokrovszkból, amely település szintén tömeges orosz támadások célpontja. Az elmúlt héten több mint 5000 ember hagyta el ezeket a városokat – írja az Ukrajinszka Pravda.
Filaskin arról is beszámolt, hogy Konsztantyinivkában továbbra is működik hat Ukrposta (ukrán posta) kirendeltség, de ezek csak küldeményeket továbbítanak, nem fogadnak. Ennek célja, hogy az evakuált lakosok új lakóhelyükre küldhessék holmijaikat. A postahivatalokban emellett szociális juttatásokat is fel lehet venni.
A megyei vezető arról is tájékoztatott, hogy a harcok következtében a régió 138 településén nincs áram-, gáz- és vízellátás.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz az Európai Tanács március 6-i, csütörtöki rendkívüli ülésén – erősítette meg egy magas rangú EU-tisztviselő a The Kyiv Independentnek.
A lap szerint a megbeszélések középpontjában Ukrajna támogatásának megerősítése fog állni. A résztvevők megvitatják „az európai hozzájárulásokat azokhoz a biztonsági garanciákhoz, amelyek szükségesek egy tartós ukrajnai béke biztosításához”– áll az Európai Tanács honlapján közzétett nyilatkozatban.
Az EU vezetői várhatóan egy olyan közleményt fogadnak el, amely megerősíti, hogy az európai biztonságról nem lehet európai részvétel nélkül tárgyalni.
Ukrajna megállapodásokat készít elő fegyvergyártásának növelésére, elsősorban drónok gyártására – közölte az Interfax szerint Volodimir Zelenszkij, aki kiemelte, hogy a „hazai gyártás állandó prioritást élvez”.
„A dandárokat mindennel ellátták, amire szükségük van. Köszönöm katonáinknak, a hadsereg ellenálló képessége az egész nemzet és természetesen a diplomáciánk bizalmát is jelent” – mondta az ukrán elnök, miután egyeztetett Olekszandr Szirszkijjel, az ukrán fegyveres erők főparancsnokával a front helyzetéről és a kurszki hadműveletről.
Az ukrán elnöki hivatal vezetője közölte, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna között a közeljövőben ismét párbeszédre kerül sor, miután Andrij Jermak és Mike Waltz, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója egyeztettek egymással.
„Megbeszéltük az igazságos és tartós béke felé vezető következő lépéseket. Az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kapcsolatok keretében biztonsági kérdésekről és az álláspontok összehangolásáról is eszmecserét folytattunk. A közeljövőben megbeszélünk egy találkozót csapataink számára, hogy folytassuk ezt a fontos munkát” – jelentette be Andrij Jermak.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyeck régióban található Privilne települést – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt napon hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni. A moszkvai összegzés értelmében a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1350, Kurszki régióban pedig több mint 215 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
Románia szerdán kiutasított két orosz diplomatát. A bukaresti külügyminisztérium közleménye szerint a bukaresti orosz nagykövetség légi és haditengerészeti katonai attaséja és helyettese azért vált nemkívánatos személlyé Romániában, mert tevékenységük sérti a diplomáciai mentességekről és kiváltságokról szóló 1961-es bécsi egyezményt – írta az MTI.
Emil Hurezeanu román tárcavezető utasítására szerdán bekérették a külügyminisztériumba a bukaresti orosz nagykövetség ügyvivőjét, és tájékoztatták a román fél döntéséről.
A kiutasításra egy nappal azután került sor, hogy az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája közölte: a rendelkezésére álló információk szerint az Európai Unió vezetése áll a román ügyészség azon döntése mögött, hogy vádat emel az illegális kampányfinanszírozással és fasiszta eszmék terjesztésével gyanúsított Calin Georgescu elnökjelölt ellen.
A román média szerint a katonai attasé helyettesének neve a Calin Georgescu ellen indított bűnvádi eljárás dossziéjában is szerepel. Az Antena 3 hírtelevízió ügyészségi forrásokra hivatkozva néhány hete olyan hangfelvételeket tett közzé, amelyek arra utalnak, hogy az ügyben szintén gyanúsítottként szereplő Marian Motocu, Georgescu egyik munkatársa a most kiutasított helyettes katonai attaséval tartotta a kapcsolatot.
Donald Trump kormányzata részlegesen leállította a kulcsfontosságú hírszerzési információk megosztását Ukrajnával, ami elengedhetetlen az orosz invázió elleni védekezéshez – derül ki amerikai katonai forrásokból és a Trump-adminisztráció magas rangú tisztviselőinek nyilatkozataiból.
Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és John Ratcliffe CIA-igazgató szerdai nyilatkozatai szerint a hírszerzési információk megosztásának szüneteltetése jelenleg érvényben van, bár a korlátozások pontos mértéke nem világos. Mindkét tisztviselő utalt arra, hogy a szünet rövid életű lehet, ha az ukrán fél lépéseket tesz a háború befejezésére irányuló tárgyalások felé – írja a CNN.
A Trump-adminisztráció korábban már bejelentette a fegyverszállítmányok befagyasztását Ukrajna részére, ami része a Fehér Ház nyomásgyakorlásának, hogy Kijevet a háború gyors befejezésére ösztönözze. Ratcliffe jelezte azt is, hogy a szünet hamarosan véget érhet, utalva Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozatára, miszerint az ország kész tárgyalni a békéről.
Ha a befagyasztás teljes körű és tartós lenne, az – több forrás szerint – megsemmisítő csapást jelentene Kijev harci képességeire. „A katonai segítség és a külföldi támogatás leállítása együtt gyakorlatilag garantálja az orosz győzelmet, anélkül, hogy békemegállapodásra kerülne sor” – közölte az egyik forrás.
Mint arra a CNN emlékeztet, az Egyesült Államok a konfliktus kezdete óta kiterjedt információkat biztosított az orosz erők mozgásáról és helyzetéről, valamint lehallgatott kommunikációkat osztott meg katonai terveikről – ez a hírszerzés a tisztviselők szerint legalább olyan fontos volt, mint bármely amerikai fegyverrendszer Ukrajna számára.
Oroszországnak be kell bizonyítania, hogy valóban véget akar vetni az Ukrajna ellen indított háborújának – írta szerdán Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője az MTI szerint.
Oroszországnak le kell állnia Ukrajna mindennapos ágyúzásával, mégpedig azonnal, ha valóban véget akar vetni a háborúnak
– vélekedett a tisztségviselő a Telegramon tett bejegyzésében.
Valerij Veber, az ukrán védelmi minisztérium aknaelhárítási és polgári védelmi főosztályának helyettes vezetője egy parancsnoki gyakorlaton tartott előadásában azt mondta, hogy Oroszország a három éve tartó háború kezdete óta mostanáig több mint 6900, veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó lövedéket vetett be Ukrajnában, legalábbis a megerősített adatok alapján.
„Az egész országra kiterjedő háború alatt már csaknem 3400 ukrán katonának nyújtottak orvosi segítséget, akiknél ismeretlen vegyi anyag által okozott mérgezés jelei mutatkoztak” – fűzte hozzá Veber.
19 év börtönbüntetésre ítélte egy orosz bíróság a 22 éves brit James Scott Reece Andersont, aki az ukrán fegyveres erők tagjaként harcolt Kurszki régióban – adta hírül a Meduza.
Andersont zsoldossággal és terrorcselekmény elkövetésével vádolták. Az első öt évet börtönben kell töltenie, a többit pedig egy büntetés-végrehajtási telepen.
A tárgyalást zárt ajtók mögött folytatták, és az ügyészség eredetileg 20 évet kért a fiatal férfira. Tanúként beidézték egyik katonatársát, akivel egy egységben szolgáltak. Az orosz bíróság szerint a vádlott elismerte bűnösségét. Anderson apja attól tart, hogy fia kínzásnak is ki lehet téve.
A portál megjegyzi, hogy ez az eset volt az első, mikor egy nyugatról származó önkéntes katonát orosz területen fogtak el.
A férfi 2019 és 2023 között a Brit Hadseregben szolgált közlegényként, majd ezt követően csatlakozott az Ukrán Fegyveres Erők külföldi önkéntesekből álló alakulatához.
A bíróság további 4 ukrán hadifoglyot is elítélt, ők 17 év börtönt kaptak.
A Reuters kétnapos közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak fele nem támogatja, hogy országuk katonai segítséget nyújtson Ukrajnának cserébe az ásványkincsekhez való hozzáférésért.
A kutatásban megkérdezték az amerikaiaktól azt is, egyetértenek-e egy olyan megállapítással, hogy a háború kirobbanásáért Ukrajnáé a felelősség.
Ezzel a kijelentéssel a válaszadók 7 százaléka értett egyet, míg a többség, 70 százalék szerint Oroszország kezdte a háborút. A republikánus válaszadók szintén Moszkvát teszik felelőssé (62 százalék), a demokrata pártiaknál pedig 82 százalék mondta úgy, hogy a háború elszenvedője Ukrajna.
Az orosz csapatok egy Molnija drónnal vették célba Harkiv központját, írta meg az Ukrinform.
Igor Terekov polgármester tájékoztatása szerint a részletek tisztázása még folyamatban van, de az elsődleges hírek nem számoltak be sem áldozatokról, sem a csapás nyomán keletkezett tűzesetről.
A lett kormány 10 millió eurós beruházást hagyott jóvá az ukrán dróniparban a védelmi együttműködés erősítése és közös projektek megvalósítása érdekében, közölte az Ukrinform a lett védelmi minisztériumra hivatkozva.
Ezenfelül Lettország 2025-ben további 20 millió eurót különített el drónbeszerzésre a Drónkoalíció kezdeményezés keretében.
„Ebben az időszakban fontos, hogy ne csak szavakkal, hanem tettekkel is kiálljunk Ukrajna mellett. Lettország Ukrajnának nyújtott támogatása soha nem volt szimbolikus, mi valódi támogatást nyújtunk, ami segít megerősíteni Ukrajna védelmi képességeit” – fogalmazott Andris Spruds védelmi miniszter.
Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint Donald Trump fontolóra veszi az Ukrajnának nyújtott katonai támogatások szüneteltetésének feloldását, amennyiben a béketárgyalások lezajlanak, és több bizalomépítő intézkedést tesznek.
Mike Waltz a Fox Newsnak nyilatkozva azt mondta, Volodimir Zelenszkij kedd esti kijelentései első lépésnek megfelelőek, és ha így haladnak a dolgok, akkor „az elnök alaposan meggondolja a szüneteltetés feloldását”.
A Kreml pozitívan értékeli Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyalási hajlandóságát, de még mindig érvényben van a rendelete, amellyel ezt önmaga számára megtiltotta, jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak – írta az MTI.
„Pozitívan” – válaszolta a szóvivő arra kérdésre, miként viszonyul a Kreml ahhoz, hogy Zelenszkij tudatta Donald Trump amerikai elnökkel tárgyalási készségét.
A kérdés az, hogy kivel lehet leülni. Egyelőre megmaradt a törvényi tilalma annak, hogy Ukrajna elnöke tárgyaljon az orosz féllel. Ezért egészében véve pozitív a megközelítés, de az árnyalatok még nem változtak
– fogalmazott Peszkov.
Arra a felvetésre, hogy létrejöhet-e Minszkben egy találkozó Vlagyimir Putyin, Donald Trump és Volodimir Zelenszkij között, Peszkov azt mondta, hogy erről semmilyen formában nem voltak még tárgyalások, de Oroszország számára Minszk lenne a legjobb tárgyalási helyszín, mert Belarusz a fő szövetségese.
Egyéb témákra kitérve a szóvivő azt mondta, hogy Putyin kész megvitatni a ritkaföldfémek bányászatával kapcsolatos együttműködést Aljakszandr Lukasenka belarusz elnökkel, ha erre igény mutatkozik.
Elmondta, hogy az iráni atomprogram témáját „érintették” a rijádi orosz–amerikai tárgyalásokon, de nem részletesen. „Külön megbeszélésekre számítunk ebben a témában” – közölte. Peszkov szerint Oroszország abból indul ki, hogy van lehetőség az iráni nukleáris kérdés békés megoldására. „Mivel Irán a szövetségesünk, a partnerünk, egy olyan ország, amellyel átfogó, kölcsönösen előnyös, kölcsönösen tiszteletteljes együttműködést alakítunk ki, Oroszország kész mindent megtenni ennek érdekében” – nyilatkozott a Kreml szóvivője.
„A Trump-kormányzat nem akarja tovább etetni a kijevi náci korcsot” – írta Dmitrij Medvegyev, korábbi orosz elnök, jelenlegi biztonsági tanácsos az X-oldalán.
A Trump-kormányzat nem akarja tovább etetni a kijevi náci korcsot. A bolhás kutyát egy lecsúszott Európa karolta fel, örömmel kiáltva: »Az én kutyusom!« Hiába, mert az őrült és másokon élősködő kutya káros. Jobb tehát csendben, szenvedés nélkül elaltatni
– írta az orosz politikus.
A Reuters/Ipsos készített felmérést március 3-án és 4-én, amiből kiderült, hogy az amerikaiak 70 százaléka nem hiszi, hogy Ukrajna hibáztatható a háború kirobbanásáért. Ugyanakkor hét százalékuk szerint mégis, további 23 százalék pedig nem válaszolt erre a kérdésre − írta az Ukrajinszka Pravda.
A demokraták és a republikánusok eltérő arányokat mutattak, ugyanis előbbiek 81, utóbbiak 62 százaléka véli úgy, hogy nem Ukrajna kezdte a háborút, míg a republikánusok 11 százaléka Kijevet hibáztatja. A felmérésből az is kiderül, hogy az amerikaiak milyen arányban képzelik az ukrán ritkaföldfémekből való részesedést. A teljes népesség fele ellenzi, de ez fordítottan arányosan jelentkezik a demokraták és a republikánusok között, ugyanis előbbiek háromnegyede, míg utóbbiak 25 százaléka nem ért egyet Donald Trump tervével.
Makszim Kamenyeckij ukrán professzor és nemzetközi kapcsolatok szakértő aggasztó előrejelzést fogalmazott meg az ukrajnai konfliktus jövőjéről a Novi dan című horvát műsorban Zelenszkij és Trump fehér házi találkozóját követően.
„Számomra úgy tűnik, hogy a legigazságtalanabb béke a legvalószínűbb forgatókönyv Ukrajna számára” – nyilatkozta Kamenyeckij, rámutatva a nemzetközi közösség növekvő kimerültségére.
„Sajnos Európa nem egységes a háborúnkhoz való hozzáállásában. Ha szövetségeseink segítsége nélkül maradunk, vagy csökken a támogatás, az azt jelenti, hogy a későbbiekben az oroszok hatékonyan támadhatják a jelenleg védett városainkat” – hangsúlyozta.
A professzor kiemelte azt a riasztó valóságot, amellyel Ukrajna szembesül: „Önállóan vagy csekély segítséggel nem fogunk túlélni. A világ többi része már fáradt, és nincs ereje segíteni nekünk.” A Zelenszkij és Trump közötti korábbi nézeteltérést kommentálva Kamenyeckij hangsúlyozta, hogy az ukrán állampolgárok határozottan elnökük mellett állnak. „Zelenszkij kezdettől fogva sajnálatát fejezte ki, és az ukránok ezt érezték is. Az ukrán lakosság részéről nincs kifogás a viselkedésével szemben. Zelenszkij népszerűsége jelentősen megnőtt” – mondta.
A professzor szavai szerint a két elnök közötti beszélgetés tartalma nem eredményezett semmilyen konkrét megoldást, és az ukránok „éberen várják, hogy Trump mit gondol, és milyen erős jelzésekről van szó Oroszország részéről”.
Az orosz–ukrán háború a kereszténység szégyene, mert keresztény öl keresztényt – mondta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) EP-képviselője, Hölvényi György a gondola.hu szerdán megjelent interjújában.
Hölvényi György kiemelte, az egyházaknak békefenntartó, konfliktuskezelő és béketeremtő lehetőségük és vállalásuk is van, az egyházi szereplők a béketeremtés és az újjáépülés időszakában kulcsszerepet játszanak majd.
Pedig a vallásszabadság nem vallási, hanem emberjogi kérdés, sokszor mégis háttérbe szorul
– emelte ki a politikus.
Megjegyezte azt is, hogy ha valakit a keresztény hite miatt meggyilkolnak Irakban vagy Szudánban, ahhoz Európának igenis köze van, mert ők Európára mint egy keresztény kultúrájú kontinensre tekintenek, „számítanak ránk, támogatást várnak tőlünk”.
Kovács Gergely közösségi oldalán írta meg, hogy megegyezett Fegyir Sándorral, Ukrajna magyarországi nagykövetével, hogy a XII. kerületben épülhet meg az orosz−ukrán háború áldozatainak első Ukrajnán kívüli emlékműve.
Ezen kívül arról is beszéltek, hogy lehetőséget biztosítanak kárpátaljai és kelet-ukrajnai gyerekeknek ingyenes táborozásra az önkormányzat tulajdonában lévő táborhelyeken, melynek részleteit a nagykövetség munkatársainak segítségével dolgozzák ki.
A légierő parancsnokságának jelentése szerint szerdára virradó éjjel az orosz hadsereg összesen 181 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen, ezek közül 115 lelövését erősítették meg. Emellett 55 úgynevezett megtévesztő drón „negatív következmények nélkül” tűnt el a radarokról.
A hivatalos közlemény szerint az orosz dróntámadás következtében Odessza, Harkiv, Dnyipro és Kijev környékén károk keletkeztek.
Odesszában egy ember meghalt, egy pedig kritikus állapotban kórházba került a kedd esti orosz dróncsapás következtében, a város külső részein több tucat családi ház megsemmisült, és megszűnt az áramszolgáltatás − közölte katonai és helyi közigazgatási forrásokra hivatkozva az Unian hírügynökség.
Az Odessza Megyei Ügyészség sajtószolgálatának tájékoztatása szerint március 4-én este az orosz fegyveres erők energetikai, kikötői és polgári infrastrukturális létesítményeket vettek célba. A támadásban meghalt egy 73 éves férfi, egy másik pedig megsebesült. Odessza elővárosi részén két tucat családi ház, gazdasági épületek, üzlethelyiségek, egy posta, egy orvosi laboratórium, valamint több gépkocsi megsemmisült vagy megrongálódott − áll az Unian hírügynökség által idézett közleményben.
Március 4-én késő este az orosz erők rakétatámadást intéztek az egyik nem működő üdülőközpont ellen a Bilhorod-Dnyisztrovszkiji járásban. A rekreációs központ háromszintes épülete megsemmisült, a közeli házak ablakai pedig betörtek. A helyi áramszolgáltató vállalat közleménye szerint az elmúlt két hétben már a negyedik, Odessza megyét árammal ellátó energetikai létesítményt érte légicsapás.
Donald Trump amerikai elnök egy hónap alatt elérhető közelségbe hozta a békét – írta a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója szerdán a Facebook-oldalán. Menczer Tamás azt írta:
Donald Trump azt mondta, békét fog teremteni. Úgy látom, halad!
A politikus szerint a „háborúpárti bürokraták” szembemennek az Egyesült Államok elnökével. Hozzáteszi, ők igazából nem is akarnak békét, és három év alatt nem is tettek érte semmit.
Az Egyesült Államok megtiltotta Nagy-Britanniának, hogy amerikai hírszerzési információkat osszon meg Ukrajnával, mely része Donald Trump keddi döntésének, miszerint felfüggeszti a Kijevnek nyújtott amerikai katonai segítségnyújtást, aminek következtében Ukrajna akár néhány hónapon belül kifogyhat a fegyverekből − írta a Daily Mail.
A háború kezdete óta az Egyesült Királyság, Ausztrália és Új-Zéland is adott át amerikai hírszerzési információkat Kijevnek. Azonban a brit lap úgy értesült, hogy az Egyesült Államok leállította ezt a lehetőséget, ami hatással lesz Ukrajna védekezésére. A döntés érinti a brit GCHQ-t és a hírszerző szolgálatokat.
Március 5-én, helyi idő szerint 10 órától Oroszország országos vészhelyzeti riasztási rendszerének tesztelését végzi – szirénák szólalnak meg, a tévé- és rádióadásokat megszakítja a „Figyelem mindenki!” üzenet.
A gyakorlat egybeesik a közelmúltbeli hírszerzési jelentésekkel, amelyek szerint Oroszország egy Európa-szintű nagyszabású konfliktusra készül az ukrajnai háborút követő öt éven belül. A dán katonai hírszerzés figyelmeztetett, hogy Oroszország átszervezi gazdaságát és haderejét egy NATO-val folytatott hosszú távú szembenállás fenntartására – írja a Nexta TV belorusz hírcsatorna az X közösségi oldalán.
Az orosz tisztviselők állítása szerint a NATO háborúra készül, ami tovább szítja a regionális feszültségeket. 2023 vége óta jelentősen fokozták a katonai toborzási kampányokat és új védelmi gyártósorokat is üzembe helyeztek.
Bár ezek a gyakorlatok hivatalosan rutinszerűek, méretük és időzítésük aggodalomra ad okot, hogy talán Moszkva többre készül, mint egyszerű belső biztonság fenntartására – írják.
Finnország hírszerző szolgálata, a Supo azt állítja, hogy figyelemmel kíséri az Egyesült Államok kapcsolatát Oroszországgal – írta meg az Ukrajinszka Pravda. A Supo kedden nemzetbiztonsági áttekintést tett közzé, amiben Oroszországot nevezte meg a legnagyobb veszélynek Finnországra nézve.
A finn hírszerzés az értékelésében kijelentette, hogy az Oroszország által Finnországra és Európára jelentett biztonsági fenyegetés tovább fog nőni, főleg azután, hogy az ukrajnai háború véget ér.
Ha az ukrajnai háború véget ér, Oroszország erőforrásai felszabadulnak, így más régiókra is befolyást fog gyakorolni
– áll a jelentésben.
Donald Trump amerikai elnök a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való múlt heti szóbeli összecsapását követően felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, és az előző, Joe Biden vezette kormánynál békülékenyebb álláspontot képviselt Moszkvával szemben.
A finn hírszerzés vezetője, Juha Martelius újságírói kérdésekre válaszolva azt mondta, hogy az információcsere a korábbiakhoz hasonlóan folytatódik az Egyesült Államokkal. Martelius megjegyezte, hogy Trump Oroszországhoz való közeledése gyakorlati szinten még nem befolyásolta a titkosszolgálati együttműködést.
Franciaország a többi európai országgal együtt mindent megtesz az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatás „kiváltása” érdekében, miután ez az Európai Unió „civilizációs kötelessége” − jelentette ki a miniszterelnök. Francois Bayrou a nemzetgyűlésben, majd a szenátusban kedd este elmondott beszédében bírálta Donald Trump amerikai elnök döntését az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek felfüggesztéséről − adta hírül az MTI.
„A felfüggesztés kifejezés senkit sem téveszt meg. A háborúban egy megtámadott országnak nyújtott segélyek felfüggesztése azt jelenti, hogy a megtámadott országot magára hagyják, és elfogadják vagy remélik, hogy az agresszor győzni fog” − mondta Bayrou a szenátoroknak. „Ez nyilvánvalóan teljesen elfogadhatatlan” Franciaország és az európaiak számára − tette hozzá.
A francia miniszterelnök jelezte, hogy Franciaország számára most „az a kihívás”, hogy „minden lehetséges eszközt előteremtsen ahhoz, hogy a lehető legnagyobb mértékben pótolni lehessen az esetlegesen leállított nemzetközi segélyeket”, és megsegítse Ukrajnát lőszerrel, hírszerző rendszerrel, valamint hozzáféréssel az internetes összeköttetésekhez és hálózatokhoz.
„Ez egy jelentős erőfeszítés, amelyet az európaiaknak vagy legalábbis azoknak az európaiaknak, akik eltökéltek abban, hogy segítsenek Ukrajnának, elő kell teremteniük” − hangsúlyozta. A francia kormányfő szerint az amerikai segélyszállítmányok már leálltak. „Egész teli vonatokat, amelyeket Ukrajnának szántak, megállítottak és megakadályozták, hogy elérjék céljukat” − mondta.
Francois Bayrou szerint az „elvek feladása” láttán „sok honfitársunk elkeseredett, de a kormány üzenete és víziója az, hogy nem eshetünk kétségbe”, s úgy vélte, hogy „eljött az igazság órája” Európában. „Ez olyan civilizációs kötelességünk, amelyet teljesítenünk kell” − fogalmazott a miniszterelnök. Bár az „európai hadsereg” gondolatát nem támogatta, Francois Bayrou kijelentette, hogy az Európai Uniónak nem szabad „örökké másokra támaszkodnia”, és „az európai hadseregek megszervezését, koordinálását és közeledését” szorgalmazta.
Az amerikai segélyek leállításával Ukrajna májusra vagy júniusra kifogyhat a kritikus tüzérségi lövedékekből. Az Unian beszámolója szerint az amerikai Patriot rakétái pedig még korábban kifogyhatnak.
Alkalmazkodni fogunk, de a kérdés az, hogy hány további embert és mekkora területet veszítünk el közben
– nyilatkozta egy ukrán tisztviselő.
Jegor Firszov, az UAV csapásmérő szakasz egyik főtörzsőrmestere úgy véli, hogy van esélye a túlélésre Ukrajnának, mivel a pusztítás 80 százalékát drónok végzik. Azonban a fő gyenge pont a Patriot légvédelmi rakéták hiánya lesz.
Még mi, katonák is azt szeretnénk, ha a családunk, a hátországunk minél nagyobb védelmet élvezne, amikor a fronton szolgálunk
– hangsúlyozta Firszov.
Az orosz védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint Ukrajna komoly emberutánpótlási problémákkal küzd a fronton. A tárca adatai alapján hónapok óta több katona veszti életét vagy sebesül meg a harcokban, mint ahányat sikerül mozgósítani.
A közlemény részletes számadatokat is tartalmaz: februárban kevesebb mint 28 ezer embert mozgósítottak, miközben az ukrán hadsereg vesztesége ugyanebben az időszakban közel 39 ezer fő volt. Januárban hasonlóan drámai volt a helyzet: 28 ezer új katona mellett 51 960 fős veszteséget könyvelt el az ukrán hadsereg. A trend az előző hónapokban is folytatódott – decemberben 33 ezer mozgósított állt szemben 48 470 fős veszteséggel, novemberben pedig 34 ezer új katona érkezett, miközben 60 805 halottat és sebesültet vesztett az ukrán haderő.
A Zelenszkij elnök által bevezetett intézkedések sem hoztak javulást. A február 11-én bevezetett „18-24 szerződés”, amely egyéves szolgálatért 24 ezer dollárt, vizsga nélküli egyetemi felvételt és kedvező hitellehetőségeket ígért, nem érte el a kívánt eredményt. A havi négyezer fős célszámmal szemben még kétezer fiatalembert sem sikerült toborozni.
A helyzetet tovább nehezíti a lakosság ellenállása. Egy február eleji felmérés szerint az ukránok 86,5 százaléka ellenzi a mozgósítási korhatár csökkentését még akkor is, ha romlik a helyzet a fronton. Emellett a megkérdezettek csaknem 80 százaléka bírálja a mozgósítás jelenlegi formáját – közölte az MTI.
Donald Trump amerikai elnök kedden este a kongresszus előtt tartott beszédében jelentős fejleményről számolt be az ukrajnai háborúról. Az elnök bejelentette, hogy Ukrajna készen áll a tárgyalásokra egy tartós béke elérése érdekében.
Trump beszédében felolvasta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök levelét, amelyben az kifejezte tárgyalási szándékát. „Senki sem akarja jobban a békét, mint az ukránok. Én és munkatársaim készen állunk, hogy közösen dolgozzunk Trump elnök határozott vezetése alatt, hogy eljussunk egy tartós békéhez” – írta az ukrán államfő, hozzátéve:
Igazán értékeljük Amerika segítségét Ukrajna szuverenitásának és függetlenségének fenntartásában
– fogalmazott Zelenszkij.
Az amerikai elnök arról is beszámolt, hogy az ukrán fél bármikor kész aláírni az Egyesült Államokkal kidolgozott gazdasági partnerségről szóló megállapodást. Egyúttal megerősítette, hogy orosz részről is „határozott jelzést” kapott a békére való készségről.
Itt az idő arra, hogy lezárjuk az esztelen háborút, és annak érdekében, hogy véget vessünk a háborúnak, mindkét oldallal beszélni kell
– fogalmazott Donald Trump, utalva arra, hogy elnökként mindkét féllel folytatni kívánja a tárgyalásokat a konfliktus lezárása érdekében.
Volodomir Zelenszkij leveléről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.