Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
Volodimir Zelenszkij elnök úgy gondolja, hogy Donald Trump amerikai elnök csapatával jelenleg „a valaha volt legintenzívebb munka” folyik – számol be az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán államfő azt mondta, hogy folyamatban van a munka azokkal a partnerekkel, akik „ugyanúgy szeretnék a békét, mint mi”.
A jövő héten sok munka vár ránk itt Európában, Amerikával pedig Szaúd-Arábiában. Egy találkozóra készülünk, hogy felgyorsítsuk a békét és megerősítsük a biztonság alapjait. Ma Trump elnök csapatával a legintenzívebb munka folyik egész nap, különböző szinteken. Sok hívás. A téma világos. Béke minél előbb – biztonság minél megbízhatóbban
– nyilatkozta Volodimir Zelenszkij.
Nyolc precíziós csapást hajtott végre az elmúlt hét folyamán az orosz hadsereg ukrán katonai, hadiipari és az utóbbit ellátó energetikai létesítmények ellen – írja az MTI.
A március 1. és 7. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők hét csoportos csapást mértek precíziós fegyverekkel és drónokkal katonai repülőterek infrastruktúrájára, lőszer- és üzemanyagraktárokra, drónösszeszerelő üzemekre, drónirányító központokra, motorcsónak-kikötőkre, valamint az ukrán fegyveres alakulatok és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeire.
Az oroszországi Kurszk megyében folyó harcokról kiadott napi hadijelentésben az orosz védelmi tárca pénteken azt közölte, hogy ott az elmúlt nap folyamán több mint 160 ukrán katona esett el, valamint egyebek között egy harckocsi és öt egyéb páncélozott harcjármű semmisült meg.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken tüzérségi és dróntámadást.
Először vetettek be francia gyártású Mirage 2000 típusú vadászbombázó repülőgépeket az ukránok a légtér védelmében a péntekre virradóan végrehajtott orosz légitámadáskor – írja az MTI.
A Mirage 2000 gépek egy hónapja érkeztek meg Ukrajnába, és ez volt az első bevetésük. Mint korábban a légierő közzétette, Oroszország csütörtök éjjel több mint 260 rakétával és drónnal mért csapást Ukrajnára. A légvédelem megsemmisített 34 ellenséges rakétát és száz drónt, az utóbbiból 86 pedig nem érte el célját.
Szerhij Horbunov, a Donyeck megyei Kosztyantinyivka katonai közigazgatásának vezetője arról tájékoztatott Facebook-bejegyzésben, hogy az orosz erők ismét a város térségét ágyúzták, amivel egy helyi lakos halálát okozták. A Donyeck megyei ügyészség közölte, hogy csütörtök éjjel az orosz erők a stratégiai jelentőségű Szlovjanszk városát vették ágyútűz alá, aminek következtében hat civil sebesült meg, köztük két gyerek.
Az ukrán vezérkar pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 883 ezret, az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek három orosz harckocsit, 16 tüzérségi rendszert, valamint 95 drónt és egyéb haditechnikai eszközöket.
Oroszország dróngyár építését javasolja a szomszédos Belaruszban – írja a The Kyiv Independent. A Kreml kabinetfőnök-helyettese, Maxim Oreskin egy minszki út során tette a bejelentést, ahol egy drónkiállításon találkozott Belarusz elnökével, Aljakszandr Lukasenkával.
Nagyon fontos, hogy Fehéroroszországnak saját [drón]gyártó létesítményei legyenek, ami egyaránt erősítené gazdaságát és nemzetbiztonságát
– hangsúlyozta Maxim Oreskin.
A belarusz elnök pedig egyetértett a javaslattal, s azt válaszolta, hogy „készek vagyunk megépíteni az üzemet”.
Az üzem várhatóan évi százezer darabot fog gyártani, de egyelőre nem közöltek részleteket arról, hogy milyen típusú drónokról van szó, illetve katonai felhasználásra készülnének-e.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Oroszországgal könnyebb dolga van, mint Ukrajnával, ha a háború befejezéséről van szó. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint az amerikai államfő hisz Vlagyimir Putyin azon szándékában, hogy véget vet a háborúnak.
A Fehér Házban válaszolt újságírók kérdéseire pénteken Donald Trump, s arra a kérdésére, hisz-e abban, hogy Oroszország elnöke békét akar, azt mondta: „Igen, hiszek neki.” Ugyanakkor megismételte egyik korábbi kijelentését, miszerint Oroszország legyőzi a csatatéren Ukrajnát.
Őszintén szólva számomra nehezebb Ukrajnával üzletelni. Nekik nincsenek kártyáik. Tudják, a jövő héten lesz egy találkozó Szaúd-Arábiában. Úgy gondoljuk, hogy a végső egyezség elérése szempontjából talán könnyebb lenne Oroszországgal üzletelni. Ez elképesztő, mert náluk van minden kártya
– emelte ki Donald Trump.
A stratégiai partnerségről és az energetikai együttműködés megerősítéséről tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök szerb hivatali partnerével, Aleksandar Vuciccsal – írja az MTI.
A Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a felek hangsúlyozták a kölcsönös készséget a kétoldalú partnerség további erősítésére, ami a két ország népe közötti szellemi, kulturális és történelmi kapcsolatokon alapul.
Vlagyimir Putyin megjegyezte, hogy megengedhetetlen a külső beavatkozás Belgrád ügyeibe, és támogatásáról biztosította a törvényesen megválasztott hatóságok tevékenységét. Szolidaritását fejezte ki Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke iránt is.
Vucic a maga részéről megerősítette, hogy Moszkvába látogat a náci Németország feletti győzelem 80. évfordulójának megünneplésére, és hogy szerb katonákat küld a parádén való részvételre.
Végezetül a két fél megállapodott a különböző szintű kapcsolatok folytatásában.
Több mint százötven magyar tudós írta alá eddig azt a nyilatkozatot, amelyben kiállnak az ukrán nép és vezetői mellett, és elítélik a magyar kormány álláspontját – írja az MTI.
Az MTI-hez eljuttatott levelükben azt írják, hogy három évvel első nyilatkozatuk után újra szükségét érzik, hogy kiálljanak Ukrajna népe, hadserege, kormánya és elnöke mellett, most, amikor egyik korábbi fő támogatójuknak, az Egyesült Államoknak januárban beiktatott elnöke Ukrajna számára teljesíthetetlen békefeltételeket szab, és ezektől teszi függővé a további gazdasági és katonai segélyezését.
Elítéljük Magyarország kormányának erkölcsileg kifogásolható álláspontját, mivel feltételek és garanciák nélküli tűzszünetet, illetve »békét« kíván Ukrajnával elfogadtatni
– fogalmaznak levelükben. A nyilatkozatot péntekig 165 tudós írta alá.
A fegyverkezés üzenete nem világos az európai polgárok számára, és aggodalmat kelt – nyilatkozta az olasz miniszterelnök az európai uniós csúcs keretében pénteken az MTI szerint.
Giorgia Meloni olasz újságíróknak nyilatkozva úgy vélte, a „fegyverkezés” kifejezés nem megfelelő, és nem ad világos üzenetet az európai polgároknak. „Ha védelemről beszélünk, az nagyon sok területet érint a nyersanyagok felhasználásától a kiberbiztonságon át az infrastruktúrákig” – jegyezte meg a kormányfő.
A miniszterelnök azt is kifejtette, hogy Európa Kijevnek garanciákat csakis az Egyesült Államokkal és a NATO-val együttműködésben biztosíthat. „A védelemre szánt források növelése nem vezethet szociális megszorításokhoz, s az európai kohéziós alapokat Róma nem fogja fegyverbeszerzésre fordítani” – jelentette ki.
Az orosz erők áttörték az ukrán védelmi vonalat az oroszországi Kurszk területen lévő Szudzsától délre. Az ukrán védelmi erők a helyzet stabilizálásán dolgoznak – írja az Ukrajinszka Pravda, egy a térségben szolgáló katona információi alapján.
A beszámoló szerint az orosz hadsereg már január elejétől készült az áttörésre, amikor elfoglaltak egy Szudzsa mellett elhelyezkedő települést, ahol felhalmozták erőiket, majd több támadó hadműveletet indítottak el.
Az ukrán katonák jelenleg a helyzet stabilitásán dolgoznak, valamint azon, hogy az oroszok ne tudják teljesen elvágni az ukrán hadsereg utánpótlási útvonalait.
Donald Trump amerikai elnök további nagyszabású szankciókkal és vámokkal fenyegeti Oroszországot. A Financial Times közleménye szerint így akar nyomást gyakorolni Moszkvára az ukrajnai békemegállapodás közvetítése érdekében.
Annak a ténynek köszönhetően, hogy Oroszország jelenleg a csatatéren »püföli« Ukrajnát, erősen fontolgatom nagyszabású bankszankciók, szankciók és vámok bevezetését Oroszországgal szemben, amíg el nem jön a tűzszünet és a Békéről szóló VÉGSŐ MEGÁLLAPODÁS
– fogalmazott az államfő bejegyzésében.
Hozzátette, a két országnak sürgősen meg kell állapodnia, mielőtt túl késő lenne. Donald Trump megjegyzései azután hangzottak el, hogy enyhült a feszültség az Egyesült Államok és Ukrajna között, miután az amerikai elnök múlt héten a Fehér Házban heves vitába keveredett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A rövidre zárt találkozó következtében az Egyesült Államok felfüggesztette a Kijevnek nyújtott katonai segélyt és hírszerzési támogatást.
„Támogatjuk a harcok leállítását a levegőben és a tengeren, a bizalom irányában tett első lépésként” – szögezte le Recep Tayyip Erdogan az Európai Unió tisztségviselőivel és Keir Starmer brit miniszterelnökkel folytatott videókonferenciáján, amelyen egyúttal ismét felajánlotta Törökország közvetítését az orosz és az ukrán fél között „annak érdekében, hogy igazságos, tartós és tisztességes békét érjünk el Ukrajnában”.
Mint mondta, az európai biztonság kiépítése Brüsszel és Ankara érdeke is, valamint emlékeztetett arra, hogy ugyanolyan fontos fenntartani a jó kapcsolatokat az Egyesült Államokkal és megszerezni Washington támogatását – adta hírül az MTI.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden tett javaslatot az ukrajnai háború tengeren és levegőben zajló műveleteinek leállítására, péntek reggel pedig a heves éjszakai orosz légitámadások nyomán a közösségi médiában megerősítette szándékát.
Ukrajna megkapta az első részletét annak az egymilliárd dolláros támogatásnak, amelyet Nagy-Britannia a befagyasztott orosz vagyonból biztosít – jelentette be az ukrán miniszterelnök pénteken.
Denisz Smihal közlése szerint a források „Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére szolgálnak majd”.
„Arra számítunk, hogy az Orosz Föderáció minden szuverén vagyonát elkobozzák, és a jövőben országunk javára fordítják” – tette hozzá az ukrán kormányfő a Sky News beszámolója szerint.
Az orosz kormány korábban már jelezte, hogy a befagyasztott vagyoneszközök felhasználását „lopásnak” tekinti, és figyelmeztette a nyugati országokat a lehetséges következményekre.
Szvitlana Grincsuk, Ukrajna környezetvédelmi minisztere közölte a nyilvánossággal, hogy március 7-én megszűnt a vészhelyzet a csernobili atomerűben, miután február 14-én támadás érte az egyik megsemmisült blokk feletti boltozatot. Miután a tüzet eloltották, a boltíves szerkezet még tovább füstölt, ez a folyamat ért véget pénteken délben, közölte az Interfax.
A sugárzási helyzet a jelentések szerint változatlan, és folyamatos ellenőrzés alatt áll. Az állomáson a Sürgősségi Szolgálat egyik egysége továbbra is szolgálatot teljesít, a sugár- és hőkamerás monitorozás folytatódik.
Oroszországot kényszeríteni kell, hogy abbahagyják az élet elleni támadásokat, ez ugyanis a békéhez vezető út első lépése – írta az X-en az ukrán elnök, reagálva az elmúlt éjjel Ukrajnára mért rakétacsapásokra reagálva.
Volodimir Zelenszkij kiemelte, hogy a csaknem 70 rakétával és 200 drónnal mért csapás a „normális életet biztosító infrastruktúra ellen irányult”, több lakóházat is érintve. Közölte, hogy a Franciaországtól kapott F–16-os vadász- és Mirage repülőgépek már megkezdték az ukrán légtér védelmét, az utóbbi sikeresen el is fogott több cirkálórakétát.
Csend az égen – a rakéták, a nagy hatótávolságú drónok és a légibombák használatának betiltása. Csend a tengeren – a normális hajózás valódi garanciája. Ukrajna kész a béke útjára lépni, és Ukrajna az, aki a háború első másodpercétől kezdve a békére törekszik. A feladat az, hogy Oroszországot a háború leállítására kényszerítsük
– írta Volodimir Zelenszkij.
A Sky News pénteki beszámolója szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva kijelentette: „Látjuk, hogy az Európai Unió most aktívan tárgyalja az EU militarizálását és a védelmi szegmens fejlesztését. Ez egy olyan folyamat, amelyet szorosan figyelemmel kísérünk, mivel az EU szerint Oroszország a fő ellenfél.”
A szóvivő hangsúlyozta, hogy ez az irány „mély aggodalom tárgya számunkra”, és Oroszország „megfelelő intézkedéseket lesz kénytelen hozni válaszul, hogy biztosítsa saját biztonságát”.
És természetesen az ilyen konfrontatív retorika és konfrontatív gondolkodás, amit most Brüsszelben és az európai fővárosokban látunk, komolyan ellentmond az Ukrajna körüli békés rendezés megtalálására irányuló erőfeszítésnek
– tette hozzá Peszkov.
A szóvivő nyilatkozata válasz volt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének korábbi bejelentésére, miszerint akár 800 milliárd eurót is „mozgósíthatnak” az úgynevezett ReArm Europe terv keretében. Mindez azt követően történt, hogy az Egyesült Államok felfüggesztette az Ukrajnának eddig nyújtott katonai segélyt és a hírszerzési információk megosztását.
Legalább tíz ember, köztük egy gyermek sebesült meg az Ukrajna ellen végrehajtott éjszakai orosz rakéta- és dróntámadásokban – közölte Herman Haluscsenko ukrán energetikai miniszter a Sky News szerint.
A tárcavezető szerint Moszkva „a hétköznapi ukránokat akarja bántani az energetikai és gáztermelő létesítmények elleni csapásokkal”. Kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin rezsimjének célja, hogy „világítás és meleg nélkül hagyjon minket, és a legnagyobb kárt okozza az egyszerű állampolgároknak”.
Ukrajna legnagyobb magántulajdonú energetikai vállalata, a DTEK péntek reggel közölte, hogy leállította a gáztermelést a közép-ukrajnai Poltava régióban található létesítményeiben, miután azok jelentős károkat szenvedtek az orosz támadások következtében.
Az orosz védelmi minisztérium korábban közölte, hogy erői csapást mértek az ukrán gáz- és energetikai infrastruktúrára, s a támadást a hatóságok „hatalmas méretűnek” minősítették, bár a sebesültek pontos számáról és a károk teljes mértékéről egyelőre nem közöltek részletes információkat.
Az Egységes Oroszország párt képviselői úgy gondolták, hogy ajándékkal lepik meg azokat az édesanyákat, akiknek a fiai meghaltak a fronton. A Murmanszki területen fekvő Poljarnye Zori településen ezért virágokat és húsdarálókat adtak át, az ezekről készült fotókat pedig megosztották a VKontakte közösségi felületen. Miután a párt szimpatizánsai is nemtetszésüknek adtak hangot a morbid ajándék miatt, a párt letiltotta a kommentszekciót, írta meg a Meduza.
Makszim Csengajev, a város polgármestere az eset után úgy fogalmazott, hogy a húsdaráló eredetileg nem szerepelt a készletben, amit az édesanyáknak szántak, de „volt, aki kifejezetten ezt kérte, és nem utasíthatták vissza”.
Nagy-Britannia továbbra is biztosít hírszerzési információkat Ukrajna számára, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok a héten leállította ezt a fajta támogatást – jelentette a The Guardian csütörtökön.
Mint írtuk, Franciaország szintén kijelentette, hogy folytatja a hírszerzési információk megosztását Ukrajnával. Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter szerint, bár az amerikai döntésnek „jelentős műveleti hatása” lesz, Párizs továbbra is segít „szuverén hírszerzésével”.
A dél-afrikai elnök szóvivője a Bloombergnek nyilatkozva elárulta, hogy áprilisban az országba utazik Volodimir Zelenszkij tárgyalásokat folytatni Cyril Ramaphosával az orosz–ukrán háború lezárását illetően.
A látogatás Ramaphosa elnöknek a Putyin elnökkel és Zelenszkij elnökkel folyamatban lévő megállapodásainak folytatása egy átfogó békefolyamatról, amely utat biztosít a békéhez Oroszország és Ukrajna között
– fogalmazott a szóvivő. A Bloomberg cikkében megjegyzi, hogy a dél-afrikai elnök nem elkötelezett egyik háborús fél irányába sem.
Az Ukrinform a francia védelmi minisztérium közleményére hivatkozva írta meg, hogy Franciaország felbocsátott az űrbe egy felderítő műholdat, miután az Egyesült Államok megszakította a hírszerzési információk átadását Ukrajnának.
A CSO–3 katonai műholdat csütörtökön 17 óra 26 perckor állították pályára a francia guyanai Kouru üdülőhelyről, amit a Starlink alternatívájának szánnak a jövőben. A műhold alacsony Föld körüli pályájára bocsátása egybeesik Sébastien Lecomu francia védelmi miniszter kijelentésével, miszerint Franciaország megosztja Ukrajnával a szükséges hírszerzési adatokat.
A felderítésre, objektumok azonosítására alkalmas műholdról megszerzett információkat Franciaország minden szövetségese megkapja, akivel erre vonatkozó megállapodást kötöttek.
Okszana Hrivorjena személyében egy nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsadót nevezett ki az Ukrán Fegyveres Erők. Hrivorjena feladata az lesz, hogy biztosítsa a hadsereg tábornokai és az ukrán védelmi minisztérium között a kapcsolatot, továbbá kidolgozzon egy átfogó genderstratégiát.
„A nemek közötti egyenlőség része Ukrajna nemzetbiztonsági stratégiájának, valamint a fenntartható fejlődés egyik célja. A nemek közötti egyenlőség politikájának végrehajtása Ukrajna Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozásának egyik feltétele” – áll a hadsereg vezérkarának a közleményében, amelyet a RIA Novosztyi szemlézett. Hrivorjena korábban a szárazföldi erők parancsnokságának a nemi kérdésekkel foglalkozó tanácsadói pozícióját töltötte be.
A lap megjegyzi, hogy az ukrán hadseregben a nők száma csaknem 70 ezerre tehető, közülük 47 ezren vannak katonai állományban, és több mint 6 ezren vezető pozíciót töltenek be.
Nyolcra emelkedett a Harkiv elleni rakétatámadás sérültjeinek száma, írja az Ukrinform. Minderről Ihor Terekhov, Harkiv polgármestere számolt be a Telegramon.
Oleh Szinyehubov, a Harkivi Regionális Állami Adminisztráció vezetője a Facebookon megírta, hogy 06:33-kor egy orosz Iszkander rakétacsapás megrongált egy kritikus infrastrukturális létesítményt Harkivban.
A támadás következtében tűz ütött ki öt autóban, tíz garázsban, egy lakásban és egy lakóházban. Több mint 30 magánház megrongálódott.
A Maxar Technologies amerikai űrkutatási vállalat megakadályozta, hogy Ukrajna hozzáférjen a műholdfelvételeihez, adta hírül a Militarny. A lapnak a szolgáltatás több felhasználója is megerősítette a leállást.
A Maxarhoz több panasz is érkezett a szolgáltatás leállását követően, a cég válaszában csak annyit közölt, hogy „adminisztratív kérés” volt feléjük. Az ukrán lap szerint egyértelmű, hogy Donald Trump kormányának azon döntésének a következménye ez már, hogy az Egyesült Államok a katonai segélyek szüneteltetése mellett a hírszerzési információk megosztását is felfüggesztette Ukrajnával. Ehhez hozzátartozik az is, hogy amerikai vállalatoknak a jövőben tilos lesz műholdképeket megosztani ukrán felhasználókkal.
Oroszország elutasítja a jövőbeli béketárgyalásokon való bármilyen engedmény lehetőségét, nem köt kompromisszumot, és tűzszünetre sem hajlandó – közölte az Institute for the Study of War (ISW) az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint.
Vlagyimir Putyin orosz elnök március 6-án hangsúlyozta, hogy Oroszország „nem fog engedni senkinek”, és olyan békefeltételeket kíván elérni, amelyek hosszú távú garanciákat biztosítanak számára. „Putyin 2025-öt a »Haza Védelmezőjének Évévé« nyilvánította – aláhúzva az orosz társadalom militarizálására és az Ukrajna elleni háborús erőfeszítések támogatásának 2025-ös előtérbe helyezésére irányuló törekvéseit” – írja az ISW.
Az ISW szerint Putyin kijelentette, hogy Oroszország nem adja fel saját területét a jövőbeli béketárgyalásokon – „valószínűleg a megszállt Ukrajnában jogellenesen annektált területekre utalva”.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is közölte egy sajtótájékoztatón, hogy Moszkva nem fog figyelembe venni semmilyen kezdeményezést európai békefenntartó erők ukrajnai telepítésére vonatkozóan. Szerinte az ilyen lépéseket a NATO-erők telepítésével tennék egyenlővé, ezért Oroszország a szövetség közvetlen háborús részvételének tekintené azokat.
Lavrov továbbá kiemelte, hogy Oroszország ragaszkodni fog a háború úgynevezett „gyökérokainak” figyelembevételéhez, amelyek szerinte magukban foglalják a NATO-bővítés leállítását és az Oroszország számára nyújtandó biztonsági garanciákat. Állítása szerint Donald Trump amerikai elnök megérti ezeket a követeléseket, míg az európai országok figyelmen kívül hagyják azokat.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő pedig azt hangsúlyozta, hogy a Kreml számára elfogadhatatlan minden olyan javaslat, amely „szünetet” adhatna Ukrajnának a csatatéren.
„Az orosz tisztviselők gyakran hivatkoznak a »gyökérokok« fogalmára, utalva a NATO-bővítés feladására vonatkozó követeléseikre, valamint a Nyugatot és Ukrajnát hibáztatják azért, hogy Putyin háborút indított Ukrajna ellen” – állapította meg az ISW.
A regionális vezetők jelentései alapján legalább ketten életüket vesztették és 24-en megsebesültek Oroszország elmúlt éjszaka több hullámban indított rakétatámadásai következtében, közölte a The Kyiv Independent.
A Harkivi régióban 8 ember sebesült meg egy ballisztikus rakétatámadásban, ami 30 házat megrongált. Donyeck megyében 12-en sérültek meg, míg a herszoni területen két ember életét vesztette az orosz légicsapásokban.
Poltava megyében egy lelőtt rakéta törmelékei egy házra zuhantak, megsebesítve egy felnőttet és egy gyermeket. Zaporizzsja megyében egy 66 éves férfi sérült meg, továbbá 19 lakóház megrongálódott.
Odessza megyét szintén dróntámadás érte, egyelőre erről a területről még nem közöltek adatokat a veszteségeket illetően.
Március 7-én éjjel az orosz csapatok ismét nagy volumenű támadást indítottak a Naftogaz-csoport létesítményei ellen, a vállalat tájékoztatása szerint már 17. alkalommal a háború kitörése óta. A közlemény szerint több gáztermelő létesítmény is megsérült, de személyi sérülés nem történt.
„A Naftogaz Group minden szükséges intézkedést megtesz az ellenség által megtámadott létesítmények működésének helyreállítása érdekében. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Ukrajna rendelkezzen gázzal” – idézi a cég közleményét az Ukrajinszka Pravda.
Korábban Herman Galuscsenko ukrán energiaminiszter arról számolt be, hogy március 7-én éjjel Oroszország hatalmas rakéta- és dróntámadást hajtott végre Ukrajna energia- és gázinfrastruktúrája ellen.
Az orosz elnök a Haza Védelmezői nevű alapítvánnyal folytatott beszélgetésében jelentette ki, hogy nincsen szükségük idegen területekre, de azt meg nem adják oda, ami az övék – idézi a Meduza Vlagyimir Putyin szavait.
„Olyan lehetőségre van szükségünk, amely biztosítja Oroszország stabil fejlődését a béke és biztonság feltételei között. Oroszország nem enged senkinek. A győzelem legfontosabb feltétele a társadalom kohéziója. Az első világháborúban ez nem sikerült, mert a társadalom kezdett szétesni” – fogalmazott az orosz elnök, aki az ellenségeinek is üzent.
Még mindig vannak olyanok, akik vissza akarnak térni Napóleon inváziójának idejébe. Elfelejtik, hogyan végződött. Ellenségeink minden hibája ott kezdődött, hogy alábecsülték az orosz nép jellemét
– jelentette ki Putyin, hozzátéve a gondolatmenethez, hogy az „embereink szándékosan a halálba mennek, hogy megmentsék a bajtársaik életét”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy március 10-én, hétfőn Szaúd-Arábiába látogat. Az Ukrajinszka Pravda közleménye szerint ott találkozik a koronaherceggel.
A jövő héten, hétfőn Szaúd-Arábiába látogatok, hogy találkozzak a koronaherceggel. Ezt követően csapatom Szaúd-Arábiában marad, hogy amerikai partnerekkel dolgozhasson. Ukrajna leginkább a békében érdekelt
– nyilatkozta Volodimir Zelenszkij.
A részletekről itt írtunk bővebben.
„Egyes számítások szerint Ukrajna több millió tonnányi ritkaföldfém-tartalékkal rendelkezik, de bizonytalan, hogy gazdaságosan kitermelhető készletekről van-e szó” – mondta az InfoRádióban Juhász Kristóf, a Conclude Befektetési Zrt. cégvezetője.
Az ukrán ásványkincseknél jelentős az Egyesült Államok importfüggősége. Az Amerikai Földtani Intézet felmérése alapján a lantanoidák esetében 80 százalékos, míg a szkandiumnál és az ittriumnál 100 százalékos a szükséglet – derült ki a Conclude Befektetési Zrt. jelentéséből.
Érdekessége a ritkaföldfémpiacnak, hogy az észak-amerikai bányák kitermelik a ritkaföldfém-oxidot, azt átszállíttatják Kínába, ahol megvan a szakértelem a feldolgozásukra, és utána újra importálják az USA-ba
– hangsúlyozta Juhász Kristóf.
Juhász azt is elmondta, hogy utoljára a szovjetek végeztek felszíni kutatást, ami alapján 26 millió tonnás potenciális készletről számoltak be. Pontos üzleti tervek nem készültek, így nem lehet bizonyítani azt, hogy valóban rendelkezésre állnak-e ezek az ásványkincsek.