Lindsey Graham amerikai republikánus szenátor, egyben a Szenátus igazságügyi bizottságának elnöke, X bejegyzésben üdvözölte a szaúd-arábiai tárgyalások eredményeit, ahol az ukrán és az amerikai delegációk 30 napos tűzszünetben egyeztek meg az orosz-ukrán háborúban.
Egyben reményét fejezte ki, hogy Putyinék is elfogadja a megállapodást, hozzátéve, hogy ha megtagadják „a pokolba kell szankcionálnunk Oroszországot”.
Ezzel kapcsolatban belengette, hogy azok nem csak az eurázsiai nagyhatalmat fogják érinteni, hanem szankciók és vámok
ki fognak terjedni olyan országokra is, akik oroszországtól vásárolnak többek között uránt, földgázt és kőolajat.
A republikánus szenátor hozzátette, „már régóta esedékes, hogy Oroszország elsöprő gazdasági fájdalmat érezzen Ukrajna brutális inváziója miatt”.
Ukrajna európai, ázsiai és óceániai szövetségesei és partnerei folytatják az ukrán hadsereg megerősítésére és Ukrajna biztonsági garanciákkal való támogatására irányuló erőfeszítéseket − ez a leghatékonyabb elrettentő eszköz az Ukrajna elleni jövőbeli orosz agresszióval szemben egy esetleges jövőbeli békemegállapodás után.
Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter március 11-én kijelentette, hogy Franciaország „elutasítja Ukrajna demilitarizálásának minden formáját”, és hogy „a biztonság első számú garanciája továbbra is az ukrán hadsereg” − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
A Reuters jelentése szerint március 11-én Párizsban találkozott 34 katonai tisztviselő az európai NATO-államokból, az EU államaiból, Ázsiából és Óceániából, hogy felmérjék hadseregeik képességeit Ukrajna katonai erejének hosszú távú fenntartására és az ukrán biztonság garantálására a háború tartós beszüntetése esetén.
Emmanuel Macron francia elnök a találkozó után kijelentette, hogy Ukrajna partnereinek „hiteles biztonsági garanciákat kell meghatározniuk” Ukrajna számára.
Egy francia katonai tisztviselő március 10-én az Associated Pressnek elmondta, hogy a találkozón megvitatják egy francia és brit tervet egy olyan többnemzeti erő létrehozására, amelynek célja Ukrajna megnyugtatása és egy újabb nagyszabású orosz támadás elrettentése lenne.
A tisztviselő kijelentette, hogy az előirányzott erő nehézfegyverzetet és fegyverkészleteket tartalmazhatna, amelyeket a részt vevő hadseregek bevethetnének, hogy egy újabb orosz támadás esetén „órákon vagy napokon belül” segítsék Ukrajna védelmét.
A Kreml közölte, hogy várja az Egyesült Államok tájékoztatását az Ukrajnával kedden megvitatott javaslatokról − írta meg a The Guardian.
Feltételezzük, hogy [Marco] Rubio külügyminiszter és [Michael] Waltz [nemzetbiztonsági] tanácsadó különböző csatornákon keresztül az elkövetkező napokban tájékoztatni fog bennünket a lezajlott tárgyalásokról és az elért megállapodásokról
− mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, hozzátéve, hogy Moszkva nem zárja ki egy »magas szintű« telefonbeszélgetés lehetőségét az Egyesült Államokkal.
Azt is elmondta, hogy az orosz hadsereg előrehaladást ért el az ukrán csapatoknak a kurszki határvidékről való kiszorításában − jelentette a Reuters.
„A hadseregünk által szolgáltatott információk azt mutatják, hogy csapataink sikeresen nyomulnak előre a kurszki régióban, felszabadítva olyan területeket, amelyek a fegyveresek ellenőrzése alatt álltak. A dinamika jó” − mondta Peszkov újságíróknak.
Az Európai Unió készen áll arra, hogy Ukrajnával, az Egyesült Államokkal és más partnerekkel együtt teljes mértékben kivegye részét a tűzszünetre irányuló megállapodást követő lépések támogatásából – jelentette ki az Európai Unió nevében tett nyilatkozatában az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az MTI szerint.
Kaja Kallas hangsúlyozta: az Európai Unió üdvözli Ukrajna és az Egyesült Államok Szaúd-Arábiában tartott keddi találkozóját követő közös nyilatkozatot, amely magában foglalja a tűzszüneti megállapodásra, a humanitárius erőfeszítésekre, valamint az Egyesült Államok hírszerzési információinak megosztására és biztonsági támogatására irányuló javaslatokat.
Az Európai Unió célja, hogy támogassa Ukrajnát az ENSZ Alapokmányának elvein és a nemzetközi jogon alapuló átfogó, igazságos és tartós béke elérésében. A tűzszünetre vonatkozó javaslat, ha azt Oroszország elfogadja, fontos lépést jelenthet – emelte ki.
Most Oroszországon a sor, hogy megmutassa hajlandóságát a béke elérésére
– üzente Moszkvának.
Az Európai Unió üdvözli Szaúd-Arábia e megbeszéléseknek otthont adó erőfeszítéseit – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.
„A dzsiddai tárgyalások voltak a legérdekesebbek azok közül, amelyeken részt kellett vennem. A diplomácia művészete, a stratégiai gondolkodás, a nem szokványos megoldások keresése, a rugalmasság és a határozottság helyes egyensúlya, a taktikai lépések képessége a végső cél érdekében. Mindezt bizonyította az ukrán delegáció” – így számolt be a Szaúd-Arábiában tartott amerikai–ukrán egyeztetésről Georgij Tihij, az ukrán külügyminisztérium szóvivője.
Az RBK-Ukrajna cikke szerint a tárgyalások nyolc órán át tartottak, amit csak egy ebédszünettel szakítottak félbe. Tihij fontos tényezőnek nevezte a találkozó érzelmi és információs hátterét, ami meghatározta a tárgyalási pozíciókat. A szóvivő kiemelte, hogy az ukrán delegációnak diplomáciai és katonai képviselők is a tagjai voltak, akik „rendkívül profinak, elvszerűnek és bölcsnek bizonyultak”.
Georgij Tihij felhozott egy konkrét példát is a találkozóról: „Emlékszem, hogy az egyik legnehezebb pillanatban, a vége felé Andrij Szibiha miniszter félfordulattal rám nézett, és olyan arckifejezése volt, hogy »na jó«, de egyben nyugodt is, hogy „minden rendben lesz.”
Megállapodott a rendszeres kapcsolattartásról a Moszkva és Washington közötti konfrontáció csökkentése érdekében Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) és John Ratcliffe, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója – közölte szerdán az SZVR sajtóirodája.
Megállapodás született a rendszeres kapcsolattartásról az SZVR és a CIA vezetői között a nemzetközi stabilitás és biztonság biztosításának elősegítése, valamint a Moszkva és Washington közötti konfrontáció csökkentése érdekében
– hangzott a Moszkvában kiadott tájékoztatás a két igazgató közötti keddi telefonbeszélgetésről.
„A kommunikáció során a felek megvitatták a két hírszerző szolgálat közötti együttműködés kérdéseit a közös érdekeltségű területeken és a válságkezelésben” – állt a közleményben.
Nariskin legutóbb 2023 nyarán folytatott telefonos megbeszélést a CIA vezetőjével, aki akkor William Burns volt. 2022 őszén Törökországban személyesen találkozott Burnsszel – írta az MTI.
Látványos videót tettek közzé az oroszok arról, ahogyan drónvédő hálóval védik az utánpótlási vonalaikat Bahmutban.
Az oroszok 2023. május 20-án foglalták el teljesen a települést, a város körül ugyanakkor továbbra is zajlanak a harcok. A mindkét oldalon kiemelkedő veszteségek, a harcok következtében elpusztult környezet és az árokharcokkal vívott állóháború miatt a front bahmuti szakaszát a médiában gyakran az első világháború nyugati frontjához hasonlították.
Az elmúlt napokban Oroszország folytatta drónokkal és rakétákkal végrehajtott támadásait Ukrajna ellen – adta hírül az RBK-Ukrajna hírügynökség.
A portál információi szerint a légicsapásokban három Iskander–M ballisztikus rakétát és több mint 133 iráni Sahíd drónt vetettek be, továbbá 20 „csali-robotrepülőt” is felhasználtak – ezek olyan eszközök, amelyek nem tartalmaznak robbanószert, céljuk, hogy megzavarják a légvédelmet – amik nem okoztak károkat.
Hozzáteszik, a támadások Orel, Shatalovo, Millerovo, Kurszk, Brjanszk, Primorszko-Ahtarszk városok, valamint a krími Csauda-fok irányából érkeztek, és Odessza, Dnyipro, Harkiv, Szumi és Kijev régiókat érintették.
Megjegyzik, hogy kijevi idő szerint 9:30-ig 98 légi jármű lelövését erősítették meg.
Oroszország, Irán és Kína hadihajói haditengerészeti gyakorlatot tartottak, és más pilóta nélküli eszközök leküzdését fejlesztették az Ománi-öbölben – jelentették szerdán orosz hírszolgálatok az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján.
Az elmúlt két napban a hajók legénységei nappali és éjszakai éleslövészetet tartottak nagy kaliberű gépágyúkkal és kézifegyverekkel egy feltételezett ellenség pilóta nélküli légi és vízi járműveit szimuláló célpontok leküzdésére
– idézte az Interfax hírügynökség a minisztérium közleményét.
A résztvevők gyakorolták egy terrorista csoportok által elfoglalt hajó közös felkutatását és különleges egységekkel való visszafoglalását, kiszabadítását is.
A feladatok elvégzése után a hajók visszatértek az iráni Csabáhar kikötőbe a gyakorlat záróünnepségére – jelentette a TASZSZ hírügynökség.
Az orosz csapatok kedden este rakétatámadást indítottak az odesszai kikötői infrastruktúra ellen, és eltaláltak egy külföldi teherszállító hajót. Szerhij Bratcsuk, az odesszai regionális katonai közigazgatás községi tanácsának vezetője arról számolt be, hogy a csapásban a legénység négy tagja (három szíriai és egy ukrán) meghalt, egy tengerész pedig megsebesült.
A Meduzán megjelent cikkben olvasható, hogy a rakétacsapás a barbadosi felségjelzésű, de görög üzemeltetésű MJ Pinar, szárazárut szállító hajót érte, a csapást pedig egy Iszkander–M típusú rakétával hajtották végre. A jelentések szerint a hajó 30 ezer tonnát szállított, és az odesszai kikötőben érte a támadás kirakodás közben.
Olekszij Kuleba, Ukrajna újjáépítésért felelős miniszterelnök-helyettes közlése szerint a legfiatalabb áldozat 18, míg a legidősebb 24 éves volt. A támadás eltalált egy másik hajót is, valamint gabonaraktárak sérültek meg a kikötőben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte az Ukrajna és az Egyesült Államok között Dzsiddában, március 11-én lezajlott tárgyalások eredményeit, egyúttal megerősítette az Európai Unió támogatását.
Von der Leyen különösen elismerően nyilatkozott az amerikai katonai segítségnyújtás és hírszerzési információk megosztásának újraindításáról, valamint a békemegállapodás-javaslat kezdeményezéséről.
Ez egy pozitív fejlemény, amely lépés lehet egy átfogó, igazságos és tartós béke felé Ukrajnában
– írta az elnök az X-en.
Hozzátette, hogy az unió készen áll részt venni a tárgyalási folyamatban. „Az Európai Unió kész teljes szerepét betölteni partnereivel együtt a közelgő béketárgyalásokon” – hangsúlyozta.
Az ukrán és amerikai küldöttségek Szaúd-Arábiában találkoztak, ahol az amerikai delegáció 30 napos teljes tűzszünetet javasolt, Oroszország beleegyezésétől függően. A tűzszüneti javaslat és az amerikai katonai segítségnyújtás újraindítása a tárgyalások két jelentős eredménye volt. Emellett a delegációk megvitatták a béke érdekében tett humanitárius erőfeszítéseket is, beleértve a hadifoglyok cseréjét, a fogva tartott civilek szabadon bocsátását és az erőszakkal elhurcolt ukrán gyermekek hazatérését – írja a The Kyiv Independent.
Szergej Lavrovot, Oroszország külügyminiszterét és vezető diplomatáját kérdezték az Egyesült Államok és Ukrajna közötti egyeztetésről, írja a Sky News.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy Washington 30 napos tűzszünetet javasolt, a rakéta-, drón- és bombatámadások leállítását a teljes frontvonalon.
Lavrov azonban az orosz hírügynökségek által szerdán közzétett kommentárjában azt mondta, hogy Moszkva el fogja kerülni az életeket veszélyeztető kompromisszumokat. Megismételte azt is, ami Moszkvában mostanra általános megállapodássá vált: semmilyen körülmények között nem fogadják el a NATO-csapatok jelenlétét Ukrajnában.
Közben Lavrov szóvivője, Maria Zakharova reggel azt mondta, hogy Oroszország meghozza a saját döntéseit. Azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország álláspontjának kialakítása nem külföldön történik, hanem Oroszországban.
Egy befolyásos orosz törvényhozó szerdán kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna között egyeztetett tűzszüneti javaslattal kapcsolatban bármilyen megállapodás csak Moszkva, nem pedig Washington feltételei szerint jöhet létre – írja a Reuters.
„Oroszország előretör (Ukrajnában), ezért Oroszországgal más lesz a helyzet” – írta Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza, a Föderációs Tanács nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke a Telegramon közzétett bejegyzésében.
Bármilyen megállapodás – a kompromisszum szükségességének teljes megértése mellett – a mi feltételeink szerint fog születni, nem pedig amerikai feltételek szerint. És ez nem dicsekvés, hanem annak megértése, hogy a valódi megállapodásokat még mindig ott, a fronton írják. Amit Washingtonban is meg kellene érteniük
– hangsúlyozta.
„Donald Trump kihajította a Fehér Házból a kötekedő és háborúpárti Zelenszkijt, és ezek után Manfred Weber elszomorodott, ez pedig azt jelenti, hogy a béke egyre közelebb van” – vélekedett a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója keddi Facebook-videójában.
Menczer Tamás a videóbejegyzésében idézte Manfred Webert, az Európai Néppárt elnökét, aki J. D. Vance amerikai alelnök müncheni beszédéből, illetve a Trump–Zelenszkij-találkozóból azt szűrte le, hogy „egy valóság világos, egyedül vagyunk”.
A kommunikációs igazgató a videóban szavait Manfred Weberhez intézve azt mondta: a néppárt elnöke nincs egyedül, mert ott van neki „Brüsszel Péter” és Zelenszkij.
„A mi szövetségesünk Donald Trump, és mi maradunk a béke pártján. Ha Manfred Weber szomorú, akkor egészen biztos, hogy a béke egyre közelebb van!” – jelentette ki Menczer Tamás.
Donald Trump amerikai elnök a héten felhívná Vlagyimir Putyint, orosz kollégáját. Ezt az Egyesült Államok első embere jelentette be a Fehér Házban – adta hírül a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„Beszélni fogok Vlagyimir Putyinnal” – mondta Trump a dzsiddai amerikai–ukrán tárgyalások eredményeit kommentálva.
Az amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy Oroszország elfogadja a Dzsiddában megvitatott ukrajnai tűzszünetre vonatkozó javaslatokat.
A holland parlament nem támogatja, hogy az Európai Unió megemelje a védelmi kiadásait. Az intézmény alsóháza szűk többséggel fogadta el az erről szóló indítványt – írja az NL Times.
Az indítvány szerint „Hollandia alapvetően ellenzi a közös európai hiteleket, és a védelmi kiadásoknak nemzeti forrásnak kell maradniuk”. Dick Schoof miniszterelnök négypárti koalícióval vezeti az országot, közülük egy nem támogatta az indítványt, a többi igen. Elemzők szerint kérdésessé vált az együttműködés sorsa.
Ukrajna megerősítette, hogy az ukrán hadsereg drónja csapódott be a Moszkva melletti kőolaj-finomítóba és az Európába kőolajat exportáló Barátság kőolajvezeték rendszeréhez tartozó Orjoli területi létesítménybe – írta meg az MTI.
Detonációkat rögzítettünk az (oroszországi Orjoli területi) Acélló nevű mérőállomásnál, amely technológiai szolgáltatásokat végez a Barátság kőolajvezeték számára
– olvasható az ukrán vezérkar közleményében.
A közleményből az is kiderül, hogy a megtámadott mérőállomás fontos szerepet játszik a leningrádi Uszty-Luga tengeri kikötő termináljára történő szállításokon is.
Hat ember, közöttük két gyermek halt meg, heten pedig megsebesültek.
Magyarország területére 2025. március 11-én az ukrán–magyar határszakaszon 3881 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.
Dzsiddában ültek le a tárgyalóasztalhoz magas rangú amerikai és ukrán tisztviselők. Az Egyesült Államok feloldotta a tilalmat, miszerint folytatja a fegyverszállítást Ukrajnának és átadja az eddig megszokott hírszerzési adatokat is.
Ugyancsak a megállapodás része, hogy Ukrajna elfogadja a 30 napos tűzszünetet, amely a felek egyetértésével annak lejárta után meghosszabbítható. Mindezt természetesen az Orosz Föderációnak is jóvá kell hagynia, illetve életbe kell léptetnie.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a tárgyalásokat követően kijelentette, hogy most Oroszországon a sor. „Ukrajna pozitív lépést tett” – mondta. „Az ajánlatnak nincs határideje. Remélhetőleg azonban a lehető leghamarabb megvalósítható. A jó szándék legjobb gesztusa Oroszország részéről most az lenne, ha igent mondanának” – folytatta Rubio. Jelenleg nincs nyilatkozat a moszkvai kormány részéről.
A tárgyalásról szóló tudósításunkat ide kattintva olvashatja bővebben.
Kedves olvasóink!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!