Vlagyimir Putyin állítólag úgy döntött, hogy minél tovább elhúzza a háború folytatását. A The Telegraph beszámolója szerint az orosz államfő három lehetőség közül választhatott a 30 napos tűzszünet megállapodásával kapcsolatban. Ezek a következők:
A lap szerint az orosz elnök végül a harmadik opció mellett döntött.
Azzal, hogy minden egyes javaslatot végtelen számú alkotóelemre bont, igyekszik együttműködőnek tűnni, miközben ezzel csak az időt húzza
– fogalmazott a The Telegraph.
Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy valamilyen nagyobb ajánlatot kér azért cserébe, hogy Oroszország leállítsa a támadásokat.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
„Garantáltan életben maradnak, és méltó bánásmódban részesülnek azok az ukrán katonák, akik leteszik a fegyvert Kurszk régióban” – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács pénteki ülésén az MTI híradása szerint.
Ha leteszik a fegyvert és megadják magukat, akkor a nemzetközi jog normáinak és az Oroszországi Föderáció törvényeinek megfelelően garantálni fogjuk számukra az életet és a méltó bánásmódot
– mondta az orosz elnök.
Vlagyimir Putyin ezzel Donald Trump amerikai elnök vonatkozó felhívására reagált.
Április közepétől postázzák az Ukrajna európai uniós tagságáról szóló véleménynyilvánító szavazás szavazólapjait – közölte a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója pénteken a Facebook-oldalán.
Nekünk Magyarország a legfontosabb, és ezért azt mondtuk, hogy ez a tagság súlyos veszélyekkel járna. Olyan sokkal, hogy az összeset most itt talán fel se tudom vagy fel se akarom sorolni
– fogalmazott Menczer Tamás.
Hozzátette, hogy az elmúlt években „iszonyatos mennyiségű″ fegyver került Ukrajnába, és a kormánypárti politikus szerint nem lehet tudni, hogy azok hol és kinél lehetnek.
Ukrajna gyakorlatilag már megkezdte egy nemzeti csapat kialakítását, ami megfelelő algoritmusokat dolgoz majd ki egy esetleges 30 napos tűzszünet ellenőrzésére, ez egy nagyon bonyolult folyamat – jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter osztrák kollégájával, Beate Meinl-Reisingerrel tartott közös kijevi sajtótájékoztatóján az MTI beszámolója szerint.
Ukrajna rendkívül felelősen viszonyul saját döntéseihez, ezért közvetlenül Dzsiddából való visszatérését követően a tárgyalócsoport beszámolt Volodimir Zelenszkij elnöknek az amerikai féllel folytatott megbeszélésük eredményeiről.
Ezért gyakorlatilag már elkezdődött annak a nemzeti csapatnak a kialakítása, ami kidolgozza majd az esetleges 30 napos tűzszünet ellenőrzésére vonatkozó algoritmusokat
– mondta Andrij Szibiha.
Hangsúlyozta, hogy fel kell készülni az orosz fél esetleges provokációinak elkerülésére.
Az ukrán államfő kijelentette, hogy az Ukrajna európai uniós tagságáról szóló döntést kizárólag Magyarország akadályozza – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Volodimir Zelenszkij úgy látja, hogy a végső döntés meghozatalakor a magyar kormány „az Egyesült Államok politikáját fogja követni”.
Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter március 12-én kijelentette, hogy „különböző lehetőségeket” mérlegelnek annak megoldására, ha Magyarország blokkolná Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.
Oroszország támogatja a 30 napos tűzszünetről szóló javaslatot, de egyeztetni kell a megállapodás betartásának felügyeléséről – jelentette ki Valentina Matvijenko, az Orosz Szövetségi Tanács elnöke.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség szemléje szerint Matvijenko megerősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontját abban, hogy diplomáciai úton kell megállapodni a tűzszünetről. Azt is hozzátette, hogy a harcok valójában akkor fognak szünetelni, ha nem lesz mozgósítás és fegyverszállítás sem.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz vezetőnek nincs szüksége a tűzszünetre. Zelenszkij az orosz elnök csütörtöki kijelentéseiből vonta le ezt a következtetést – számolt be róla az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán államfő úgy véli, Putyin nem ismeri el a csatatéren kialakult valódi helyzetet. Szerinte orosz kollégája szabotálja a diplomáciai folyamatokat. Zelenszkij kijelentette, Ukrajna készen áll a béketárgyalásokra.
Európának nehéz lesz helyettesítenie az amerikai biztonsági garanciákat, különösen ha katonai csapatokat is be kell vonni – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Donald Trump amerikai elnök mindeddig nem volt hajlandó megvizsgálni Ukrajna biztonsági garanciáinak kérdését, amik a béke megteremtéséhez lennének szükségesek, és az európai országok nem biztos, hogy önmagukban képesek megbirkózni ezzel amerikai közreműködés nélkül
– fogalmazott Julianne Smith, egykori amerikai NATO tisztségviselő.
Julianne Smith szerint Kijevnek szüksége van biztonsági garanciára az Egyesült Államok részéről, legyen ez „akár katonai segítségnyújtás vagy NATO-tagság”.
Megerősítette Ukrajna területi épsége iránti „megingathatatlan” elkötelezettségét a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 az országcsoport külügyminisztereinek a kanadai Charlevoix-ban tartott találkozója pénteki zárónapján kiadott állásfoglalásában.
A zárónyilatkozat egyben újabb szankciókat is kilátásba helyez Oroszországgal szemben, amennyiben Moszkva nem támogatná a tűzszünetet Ukrajnával. A dokumentum aláírói ezenfelül „hiteles biztonsági intézkedéseket” követelnek, hogy Ukrajnát megvédhessék egy esetleges újabb agressziótól.
Mélanie Joly kanadai külügyminiszter szerint a G7 külügyminiszterei támogatják a 30 napos ukrajnai tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot. Kijelentette továbbá azt is, hogy a Hetek Ukrajnát illetően „erős egységet” mutattak.
Péntek délelőtt egy férfi agyonlőtte Demjan Hanul ukrán politikai aktivistát a dél-ukrajnai Odesszában, a nyílt utcán – közölte a Telegramon Olekszij Honcsarenko ukrán ellenzéki parlamenti képviselő az MTI híradása szerint.
Az eset komoly visszhangot kapott az ukrán sajtóban. Honcsarenko bejegyzésében azt írta, hogy a parlament plenáris ülésén kérdést intézett a gyilkosság ügyében Ihor Klimenko belügyminiszterhez.
A tárcavezető közölte, hogy személyes irányítása alá veszi a nyomozást.
A miniszter azt írta, hogy a lakásban, ahol a feltételezett elkövető bujkált, egy fegyvert találtak, valószínűsíthetően azzal követték el a bűncselekményt.
Az országos rendőrség korábbi tájékoztatása szerint helyi idő szerint 10 óra 30 perc körül érkezett bejelentés a 102-es segélyvonalra arról, hogy egy ismeretlen férfi meglőtt egy járókelőt a város Primorje kerületében.
A lövöldöző elmenekült a helyszínről. Az áldozat meghalt. A hatóságok intézkedéseket tesznek a lövöldöző elfogására
– írta a rendőrség a honlapján kiadott közleményében.
Az Ukrajinszka Pravda azóta arról adott hírt, hogy őrizetbe vettek egy férfit, akit az aktivista meggyilkolásával gyanúsítanak. Az illető lakásában fegyvert találtak.
A lap szerint Demjan Hanul 31 éves közéleti személyiség, blogger, az Utcafront nevű jobboldali radikális szervezet alapítója és vezetője volt. Részt vett Kijevben a tüntetők által a méltóság forradalmának nevezett 2013–2014-es Majdan-tömeggyűléseken, és 2014. május 2-án az oroszbarát szakadárokkal történt odesszai összecsapásban.
Donald Trump amerikai elnök elmondása szerint „nagyon jó és eredményes megbeszélést” folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel március 13-án, csütörtökön – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az Egyesült Államok elnöke hozzátette,
most már jó esély van arra, hogy ez a szörnyű, véres háború hamarosan véget ér.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy Ukrajna most különösen is kiszolgáltatott helyzetben van, ami különösen megnehezítheti a béketárgyalások előrehaladását.
Az ukrán hadsereg vezérkara cáfolja azokat az állításokat, miszerint Kurszk térségben az ukrán egységeket bekerítették – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.
Csapataink visszaverik az oroszok támadó akcióit, a mai nap eleje óta 13 összecsapásra került sor Kurszk térségében. Egységeinket nem fenyegeti bekerítés
– áll a hivatalos közleményben.
Hozzátették: az oroszok politikai célzattal kommunikálják ezt az üzenetet, ezzel is nyomást helyezve Ukrajnára és szövetségeseire.
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy a kormány továbbra is a békére törekszik. Ukrajna uniós tagságáról azt mondta, hogy a brüsszeli álláspont szerint 1-2 év múlva fel kéne venni az országot az EU-ba. A kormányfő szerint azonban „nem szabad engedni néhány tojásfejűnek, hogy papíralapon döntsön”.
Orbán Viktor kiemelte, hogy Magyarországnak az ügyben döntő szava van, és szerinte Ukrajna uniós tagsága romba döntené a gazdaságot.
A miniszterelnök interjújáról bővebben itt olvashat.
Irányított légibombával találták el az orosz erők Herszon központját, a légicsapásban egy 23 éves férfi megsérült – írja az Ukrajinszka Pravda.
Olekszandr Prokudin, a herszoni katonai adminisztráció (OVA) vezetője szerint az oroszok szociális és kereskedelmi létesítményeket találtak el, a támadásban gépjárművek rongálódtak meg.
Mark Rutte NATO-főtitkár a Bloombergnek adott interjújában nyilatkozta, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása már nincs napirenden. Donald Trump még február végén közölte Keir Starmer brit miniszterelnökkel, hogy Ukrajna nem lesz az észak-atlanti szövetség tagja.
Az amerikai elnök szerint a csatlakozási kísérlet sodorta Kijevet katonai konfliktusba. Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagsága veszélyt jelent Oroszország biztonságára. Hangsúlyozta, hogy Kijev csatlakozási szándéka volt az egyik oka az általa különleges katonai műveletnek nevezett háború megindításának − írta a Ria Novosztyi.
Ukrán katonák spanyolországi képzésének folytatásáról írt alá pénteken együttműködési megállapodást a két ország védelmi minisztere Madridban – közölte az MTI. „Spanyolország Putyin inváziójának első pillanata óta támogatja Ukrajnát, és a lehető leghamarabb igazságos és főként tartós békét szeretne” – jelentette ki Margarita Robles spanyol tárcavezető a találkozót követően, ahol a támogatás folytatásáról biztosította ukrán kollégáját.
A dél-európai országban 2022 novembere óta mintegy hétezer ukrán katona vett részt öt-nyolc hetes oktatáson, amely az Európai Unió Katonai Segítségnyújtási Missziójának (EUMAM Ukraine) keretében indult. A tolmácsok segítségével, több helyszínen zajló képzés keretében a toledói katonai akadémián precíziós lövészetet, improvizált robbanószerkezetek elleni védelmet és aknamentesítést oktattak nekik, egy almeríai műveleti központban tarackkezelést tanultak, a zaragozai légi bázison pedig az Aspide légvédelmi rendszer használatát sajátították el.
Margarita Robles beszámolója szerint a találkozón Rusztem Umerov ukrán tárcavezető köszönetét fejezte ki a Spanyolország által nyújtott segítségért, és hangsúlyozta a támogatás jelentőségét, ami hozzájárul Ukrajna és Európa biztonságához. Hangsúlyozta, hogy az ukránok reménykednek az Egyesült Államok által javasolt tűzszünetben, várják Oroszország döntését, és „határozottan elkötelezettek a béke megteremtése mellett”.
A megállapodás aláírását követően az ukrán delegáció találkozott azon védelmi, valamint technológiai iparágak képviselőivel, amelyek a Spanyolország által vállalt katonai segélycsomag részeként felszerelést és anyagokat szállítanak Ukrajnának. Az EFE spanyol hírügynökség tájékoztatása szerint az ukrán miniszter hat spanyol hadiipari vállalat, az Arquimea, az EM&E, a Rheinmetall Expal, az Instalaza, a Nammo Palencia és a News Technologies Global Systems (NTGS) illetékeseivel tárgyalt, további katonai eszközök beszerzésének szándékával.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök csütörtökön beszélt arról, hogy Spanyolország az ukrajnai katonai segélyek negyedik legnagyobb hozzájárulója. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Ukrajna „a lehető legerősebben” ülhessen tárgyalóasztalhoz a béke eléréséért. Úgy látja, az Európai Uniónak is részt kell vennie a tárgyalásokban. Mint mondta, minden igazságos és tartós békének a multilaterális rendet kell erősítenie, Ukrajna és Európa megerősítését kell szolgálnia, nem „az agresszort jutalmaznia”.
A spanyol kormányfő szerint Európának növelni kell saját biztonsági és védelmi képességét, ezért a kormány támogatja az Európai Unió törekvését, hogy megerősítse ezeket a pilléreket. Hangsúlyozta, Spanyolország készen áll arra, hogy az eddig tervezett 2029-es időpont előtt növelje a védelmi kiadásokat a GDP 2 százalékáig. A spanyol parlament pártjainak többsége, köztük a kisebbik kormányzati koalíciós formáció, egyelőre nem támogatja a védelmi kiadások növelését.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta eltelt három évben, az orosz társadalomban, különösen a háborúban aktívan részt vevők közt elterjedt a Vlagyimir Putyin és az orosz nacionalisták által terjesztett ideológiai narratíva, amely szerint a nemzet egzisztenciális háborút vív az Egyesült Államok által vezetett „kollektív Nyugattal″ – írja a The Washington Post.
A lap által megkérdezettek közül sokan azt mondták, hogy nem fogadnának el egy békeszerződést, ha az nem járna Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eltávolításával és kijevi hatalomváltással. Az úgynevezett „turbopatrióták” fontos szerepet játszottak a konfliktus során. Sokan közülük a fronton harcoltak és jutalmul megnövekedett társadalmi státuszt kaptak.
A Kreml egyik magas rangú tisztviselője elismerte, hogy „biztosan lesznek olyanok, akik elégedetlenek” azzal, hogy Oroszország normalizálta a kétoldalú párbeszédet az Egyesült Államokkal.
Vlagyimir Pasztuhov, a University College London orosz politológusa a Telegramon nemrégiben közzétett bejegyzésében arról írt, hogy az orosz ultranacionalista táboron belüli törések egy esetleges békemegállapodás miatt fellángolhatnak, és megkérdőjelezhetik Putyin legitimitását.
A zűrzavar különösen élesen érezhető a front mentén, ahol sok orosz katona úgy véli, hogy nem egyszerűen az ukránok ellen harcolnak, hanem a NATO és az Egyesült Államok elleni háborút vívnak, mivel saját bőrükön tapasztalták az Ukrajnának szállított amerikai fegyverek pusztító hatását.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték pénteken Finnországban Vojiszlav Tordent, a neonáci félkatonai Ruszics csoport egyik vezetőjét 2014-ben Kelet-Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények miatt. A 2023 júliusa óta Finnországban fogva tartott, 38 éves férfit helyi sajtójelentések szerint többek között egy sebesült ukrán fogoly megcsonkításáért ítélték el – derült ki a helsinki bíróság közleményéből, amelyet az MTI szemlézett.
Vojiszlav Tordent azzal vádolták, hogy 2014 őszén harcosaival együtt részt vett 22 ukrán katona meggyilkolásában a kelet-ukrajnai Luhanszk Moszkva-barát szakadár térségében egy rajtaütés során. Ezt a vádat később a bíróság ítéletében elvetette. Mint a kiadott közleményből kiderült, azért, mert „a bizonyítékok nem tették lehetővé, hogy bizonyossággal megállapítsák, hogy a Ruszics csoport egyedüli felelős a rajtaütésben”, ugyanis más fegyveres csoportok is jelen voltak a helyszínen.
A többi vádpont, amely alapján az orosz állampolgárt elítélték, a támadás során alkalmazott kegyetlenséggel kapcsolatos. A bíróság a férfit egy sebesült ukrán katona megölésében találta bűnösnek. Továbbá azért, mert felhatalmazta a parancsnoksága alatt álló fegyvereseket, hogy megcsonkítsanak egy másik ukrán katonát, Ivan Isszikot, aki belehalt sérüléseibe.
A katona arcába a csoport által használt jelképet, egy kolovratot, küllős kereket véstek. Ezt a szimbólumot az ultranacionalista és neonáci csoportok használják Oroszországban és Kelet-Európában.
A két másik háborús bűntett, amelyekért a férfit elítélték, az, hogy a félkatonai csoport harcosairól készült és terjesztett megalázó fotókon egy katona holtteste előtt pózolnak. A bíróság egyben bűnösnek találta olyan online üzenetek terjesztésében is, amelyek szerint a Ruszics nem mutat kegyelmet.
A finn legfelsőbb bíróság korábban már döntött Vojiszlav Torden Ukrajnának való kiadatása ellen az ottani börtönkörülményekre hivatkozva. Finnország az ilyen típusú bűncselekmények esetében az egyetemes joghatóság elvét alkalmazza, ami azt jelenti, hogy bizonyos súlyos bűncselekményeket az elkövetés helyétől függetlenül büntetőeljárás alá vonhat.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken közölte, hogy Vlagyimir Putyin március 13-án este fogadta Steve Witkoff amerikai közel-keleti különmegbízottat, akin keresztül „további jeleket” közvetítettek Donald Trump felé – írja az Ukrajinszka Pravda.
Steve Witkoff tegnap volt itt, Putyin elnök tegnap késő este fogadta. Az orosz fél további információkat kapott. Putyin szintén Witkoffon keresztül közölt információkat és további jelzéseket Trump elnökkel
– fogalmazott Dmitrij Peszkov.
A Vlagyimir Putyin és Steve Witkoff közötti megbeszélések zárt ajtók mögött zajlottak, majd Donald Trump követe március 14-én reggel repülővel indult el Moszkvából.
Oroszország kriptovalutát használ a Kínával és Indiával folytatott olajkereskedelemben, hogy megkerülje a nyugati szankciókat – írja a Reuters.
Bár Oroszország nyilvánosan bátorította a kriptovaluták használatát, és tavaly nyáron törvényt fogadott el a digitális valutás fizetések engedélyezéséről a nemzetközi kereskedelemben, az ország olajkereskedelmében való alkalmazásáról korábban nem számoltak be.
A kriptovaluták már eddig is segítettek abban, hogy az amerikai szankciókkal sújtott országok, például Irán és Venezuela, gazdaságukat működésben tudják tartani, miközben elkerülhetik a dollár használatát, amely a globális olajpiaci tranzakciók preferált pénzneme. Oroszország lépése azután következett be, hogy Venezuela felgyorsította a digitális valuta használatát a nyersolaj- és üzemanyag-exportban, miután Washington újból bevezette a szankciókat.
Egyes források szerint a kriptovalutát valószínűleg továbbra is használnák az orosz olajkereskedelemben, még akkor is, ha a szankciókat feloldják, és újra lehetne dollárral fizetni.
Ukrajna nem fogja eltörölni a hadiállapotot a 30 napos tűzszünet esetén. Szintén kiderült, hogy elnökválasztást sem fognak tartani. Erről Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója számolt be – írja az Unian.
A 30 napos tűzszünet nem jelenti a háború végét. A helyzet kiszámíthatatlan lesz. A hadiállapot eltörlése és az ország védelmét szolgáló eljárások lehetetlenek ilyen rövid idő alatt. Tárgyalásokra, ellenőrzött megfigyelőkre lesz szükség, akik képesek rögzíteni a tűzszünet megsértését és biztosítani a felek elszakadását
– mondta Mihajlo Podoljak.
Azt is megjegyezte, hogy az ukrajnai választásokat nem tartják meg, ha 30 napos tűzszünetet hirdetnek, mivel még nem lehet garantálni a szavazóhelyiségek biztonságát és a választási kampányt. Hangsúlyozta, hogy ez akkor válik lehetővé, ha megkezdődnek a tárgyalások a semleges megfigyelők által garantált stabil tűzszünetről.
Podoljak azt is elmondta, hogy országa bízik Donald Trumpban. Szerinte az amerikai elnök megvalósította választási céljait, és továbbra is Ukrajna szövetségese.
Vlagyimir Putyin állítólag úgy döntött, hogy minél tovább elhúzza a háború folytatását. A The Telegraph beszámolója szerint az orosz államfő három lehetőség közül választhatott a 30 napos tűzszünet megállapodásával kapcsolatban. Ezek a következők:
A lap szerint az orosz elnök végül a harmadik opció mellett döntött.
Azzal, hogy minden egyes javaslatot végtelen számú alkotóelemre bont, igyekszik együttműködőnek tűnni, miközben ezzel csak az időt húzza
– fogalmazott a The Telegraph.
Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy valamilyen nagyobb ajánlatot kér azért cserébe, hogy Oroszország leállítsa a támadásokat.
Március 14-én éjjel az orosz hadsereg megtámadta a Harkiv területén fekvő Zolocsiv városát. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint kigyulladt egy kórház teteje egy dróncsapás következtében, valamint egy ember megsérült.
Éjfél körül az ellenség megtámadott egy kórházat Zolocsivban. Egy UAV-találat következtében a tető kigyulladt. Negyven perccel később az ellenség ismét lecsapott két UAV-val
– nyilatkozta Oleg Szinyehubov, a régió vezetője.
Továbbá egy 33 éves nő, a mentőszolgálat munkatársa sérült meg a balesetben, aki akut stresszreakciót szenvedett. Később hozzátette, hogy az épületben öt civil beteg és öt alkalmazott tartózkodott, de egyikük sem sérült meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök este „előre megjósolhatónak és manipulatívnak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a tűzszünetről aznap mondott szavait, aki szerinte valójában elutasítani készül a javaslatot – írja az MTI.
Putyin nyilvánvalóan fél megmondani egyenesen Donald Trump amerikai elnöknek, hogy a háború folytatását akarja, hogy továbbra is ukránokat akar gyilkolni
– közölte Telegram-csatornáján az ukrán államfő.
„Moszkvában azért kényszerítik ki a fegyverszünet kapcsán az előfeltételeket, hogy egyáltalán soha semmi se történjék, vagy minél tovább ne történjék semmi. Putyin ezt gyakran teszi, nem mond egyenesen nemet, hanem ímmel-ámmal csinálja a dolgokat, és észszerű megoldásokat lehetetlenné tesz. Ezt már más orosz manipulációknál láttuk” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Zelenszkij szerint a tűzszünet alkalmat ad arra, hogy „előkészítsenek a hosszú távú biztonsággal és egy valós, megbízható békével kapcsolatos valamennyi kérdésre adandó választ és letegyék az asztalra a háború lezárásával kapcsolatos tervet”.
Az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem mondott le Ukrajna elfoglalásáról, annak ellenére, hogy a Trump-kormányzat erőfeszítéseket tett az orosz–ukrán háború leállítására – írta csütörtöki cikkében a The Washington Post. Az Egyesült Államok hírszerzésének jelentései, köztük egy titkos értékelés, amelyet a Trump-kormányzat tagjai között terjesztettek és március 6-i keltezésű, azt állítja, hogy Oroszország elnöke továbbra is eltökélt, hogy megszerezze az ellenőrzést Kijev felett.
Egyes jelenlegi és volt amerikai tisztviselők a lapnak azt mondták, hogy még ha Putyin bele is egyezik egy átmeneti tűzszünetbe, azt arra fogja felhasználni, hogy erőit újra felfegyverezze és átcsoportosítsa. Úgy vélik, hogy Oroszország valószínűleg megszegi a megállapodás feltételeit azzal, hogy provokáló akciót indít és Ukrajnát okolja érte.
Nem világos, hogy a március 6-i hírszerzési jelentést eljuttatták-e Donald Trumphoz, de egy forrás a The Washington Postnak elmondta, hogy olyan típusú információról van szó, amelyet hagyományosan az elnök tudomására hoznak.
Egy másik forrás szerint úgy tűnik, hogy Vlagyimir Putyin hajthatatlanságának egyes amerikai értékelései irritálják az amerikai elnököt, aki nemrég felvetette annak lehetőségét, hogy új, kemény szankciókat vezet be Oroszország ellen, ha az nem hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe. Nem pontosították, hogy ezek pontosan mit jelentenének, de március 12-én Trump kiemelte, hogy „pusztítóak lehetnek”.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint a z ukrán – magyar határszakaszon 4563-an léptek be Magyarországra csütörtökön – írja az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 16 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
A mintegy 200 milliárd euróra becsült befagyasztott orosz vagyon lefoglalását kéri a francia nemzetgyűlés az Ukrajna támogatásának fokozásáról elfogadott határozatában; a kormány azonban ellenez egy ilyen lépést – írta az MTI.
A zárolt vagyon lefoglalásának kérdésében, akárcsak az európai védelem kiépítését illetően vagy Ukrajna uniós csatlakozásának támogatásában, a parlament alsóházában nagyon heves viták alakultak ki. A befagyasztott orosz vagyonnak egyelőre csak a kamatait kívánja a francia kormány az ukrán védelem támogatására és az ország újjáépítésére fordítani.
A határozatnak – amelyet 288-an támogattak 54 nem ellenében – alapvetően szimbolikus értéke van, de a képviselők remélik, hogy ezzel befolyásolni tudják a kormány irányvonalát.
A dokumentum továbbá felszólítja az EU-t, a NATO-t és a szövetséges országokat, hogy fokozzák az Ukrajnának nyújtott politikai, gazdasági és katonai támogatást, valamint sürgeti egy független európai védelmi rendszer kiépítését. Emellett javaslatot tesz európai békefenntartók ukrajnai telepítésének vizsgálatára egy esetleges békemegállapodás esetén.
Benjamin Haddad Európa-ügyi miniszter a vitában jogi aggályokat fogalmazott meg a teljes lefoglalással kapcsolatban, míg Macron elnök különmegbízottja szerint a befagyasztott orosz vagyon fontos tárgyalási kártya Európa kezében.
A Starlink esetleges leállása súlyos csapást jelentene az ukrán hadseregnek, amely erősen támaszkodik a műholdas internetre. Meglepő módon Kína, nem pedig Európa kínálhatja a legéletképesebb alternatívát.
Ukrajna több mint 42 ezer Starlink-terminállal rendelkezik, amelyek kritikus szerepet játszanak a drónhadviselésben és a katonai kommunikációban. „Valószínűleg valamiféle katasztrófa történne” a leállás esetén – állítja egy ukrán titkosszolgálati vezető a The Kyiv Independent információi szerint.
Az európai versenytársak jelentősen elmaradnak:
A kínai SpaceSail G60 Starlink hálózata rohamosan fejlődik:
Ironikus módon a kínai műholdas internet valószínűleg inkább Oroszország számára lesz elérhető, tekintettel Kína és Oroszország szoros kapcsolatára és a szankciók megkerülésében való együttműködésére.
Donald Trump elnök Ukrajna-politikáját nem geopolitikai szempontból, hanem Putyinnal való személyes kapcsolatán keresztül alakítja – állítja John Bolton, Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója a The Kyiv Independentnek adott interjújában.
Trump azt hiszi, Putyin a barátja és megbízik benne. Putyin viszont könnyű prédának tekinti őt. Korábbi KGB-ügynökként pontosan tudja, hogyan manipulálja
– magyarázta Bolton, aki 2018–2019 között szolgált Trump mellett.
Bolton szerint Trump 2018 óta következetesen azt állítja, hogy Oroszországgal könnyű tárgyalni. „Putyin azt mondja, békét akar, és én hiszek neki” – idézte Trump egyik közelmúltbeli kijelentését.
A volt tanácsadó figyelmeztet: egy USA–Oroszország-szövetség súlyosan károsíthatná a NATO-t. Kína is figyeli a helyzetet, mert „ha az USA és a NATO nem áll ki egy európai ország mellett, akkor Tajvanért sem fognak”.
Bolton „fantáziának” tartja, hogy az USA az ukrajnai konfliktust felhasználhatná Oroszország és Kína szétválasztására, és úgy véli, 2008-ban lett volna lehetőség Ukrajna NATO-csatlakozására, ami hatékonyan elrettentette volna az orosz agressziót.
Lengyelország április 1-től aktív szerepet vállal a balti államok légterének védelmében. Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter bejelentése szerint az ország négy F–16-os vadászgépet és 150 katonát küld Litvániába a légtérellenőrzési misszió részeként, amely július 31-ig tart – írja az RBK Ukraine.
Ez a mi hozzájárulásunk a szolidaritáshoz és a balti államok légterének szövetséges védelméhez
– nyilatkozta Kosiniak-Kamysz.
A védelmi miniszter a Balti-tenger közös védelmét is érintette beszédében, kiemelve a Balti Őrség hadműveletet, amely Lengyelország kezdeményezésére jött létre. „NATO-műveletként részt veszünk benne közösen. Telepítjük egységeinket, védjük területi vizeinket és tevékenykedünk a Balti-tenger térségében” – magyarázta.
A megnövelt biztonsági intézkedések különösen időszerűek, tekintettel a közelmúlt eseményeire. 2024 végén több incidens is történt a Balti-tengeren, többek között megrongálódtak a Finnország és Észtország közötti tenger alatti kommunikációs kábelek. A hatóságok feltartóztatták az Eagle S nevű hajót, amely az orosz árnyékflotta része. A nyomozás szerint a hajó személyzete további kritikus infrastruktúrák, köztük az Estlink 1 energiakábel és a BalticConnector gázvezeték megrongálását tervezte.