Kedves olvasó!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:

• Elfoglalták Zaporizzsját az oroszok, új irányt vehet a háború;
• Titokzatos orosz kémdrón jelenhetett meg Olaszországban;
• A volt orosz elnök nukleáris „gyógymódot” alkalmazna a súlyosan beteg nyugati vezetőkön;
• Történelmi vállalást jelentett be Svédország, a védelmi miniszter szerint jó okuk van így cselekedni;
•  Vlagyimir Putyin magasabb fokozatra kapcsolt, tömegével soroznak be új embereket;
• Szorításban Oroszország: Európa fokozza a nyomást.

Tartson velünk kedden is, már korán reggel indul hírfolyamunk!

Az orosz erők hétfőn, 2025. március 31-én csapást mértek Zaporizzsja terület egyik frontközeli településének civil létesítményeire – jelentette Ivan Fedorov, a Zaporizzsja Területi Katonai Közigazgatás vezetője.

A támadás következtében lakóházak és szociális intézmények rongálódtak vagy semmisültek meg. A romok alatt kezdetben egy nőt sejtettek, később megerősítették, hogy egy 66 éves nő életét vesztette a támadásban.

A jelentés szerint két másik személy – egy 46 éves nő és egy 57 éves férfi – megsebesült az orosz csapás következtében – tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda. 

Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok szerint az alapképzés modernizálása és az adaptív időszak bevezetése pozitív eredményeket hozott az ukrán hadseregben. A másfél hónapra meghosszabbított kiképzés és az új katonák kötelező adaptációs periódusa márciusban észrevehetően csökkentette a harctéri veszteségeket a korábbi hónapokhoz képest.

A katonai vezető hangsúlyozta, hogy további fejlesztésekre van szükség, különösen a tavaszi–nyári szezonra való felkészülésben. Prioritásként jelölte meg a járművek FPV-drónok elleni védelmének fokozását és az optikai szálas drónok számának növelését, melyek ellenállnak az orosz elektronikai zavarásnak – írja az MTI. 

Mindeközben a frontvonalakon továbbra is intenzív harcok zajlanak. Toreck városában utcai összecsapások folynak, miközben az orosz erők csatornarendszereken keresztül próbálnak az ukrán alakulatok mögé kerülni. Harkiv régióban rakétatámadások érték Kupjanszk városát, ahol két civil megsebesült.

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország az elmúlt éjszakán két ballisztikus rakétával és 131 drónnal támadta az országot, ezekből 57-et sikerült megsemmisíteni. Hollandia eközben 500 millió eurót különít el egy ukrajnai dróngyártási projektre.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője számolt be róla, hogy a Bring Kids Back UA program keretén belül sikerült ukránok által őrzött területre menekíteniük egy fiatalt, aki 2022 óta élt Oroszország által megszállt területen – közölte az Interfax hírügynökség.

A most 20 éves fiatal férfi 2021-ben lett az egyik ukrán egyetem hallgatója, de szülőfaluja elfoglalása után lehetetlenné vált az online tanulás. Jermak szerint az akkor 17 éves fiatalt az orosz hatóságok arra kényszerítették, hogy szerezzen orosz útlevelet, később pedig az orosz hadseregbe akarták mozgósítani. „Ekkor döntött úgy, hogy bármi áron, de el akar szabadulni a megszállás alól. A srác a családjával együtt már biztonságban van egy Ukrajna által őrzött területen” – fogalmazott az ukrán elnöki hivatal vezetője.

Három orosz nagykövetségi alkalmazottat utasított ki az országból Moldova, a külügyminisztérium tájékoztatása szerint a „diplomáciai státusszal ellentétes tevékenység” miatt – írta meg a The Kyiv Independent.

Az ukrán lap megjegyzi, a lépés azután történt, hogy az illegális pártfinanszírozás miatt 12 év börtönbüntetésre ítélt Alekszandr Neszterovszki orosz diplomaták segítségével a Dnyeszter Menti Köztársaság területére szökött. Neszterovszki annak az oroszbarát SOR pártnak a tagja, amelynek vezetője a jelenleg is szöksésben lévő Ilan Shor oligarcha.

A moldáv külügyminisztérium bekérette Oleg Ozerov orosz nagykövetet és átadták neki a három nagykövetségi alkalmazott kiutasításáról szóló határozatot.

Az ukrán elnök erős szavakkal emlékezett meg az orosz megszállás áldozatairól és a háború pusztításáról egy ma közzétett Telegram-bejegyzésében. Volodomir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem felejti el Bucsa, Jahidne és Mariupol városokban elkövetett atrocitásokat, valamint számos más település teljes megsemmisítését.

Emlékezünk minden orosz csapásra. Emlékezünk, hogyan pusztították el embereinket – a hadifoglyokat – Olenyivkában. Emlékezünk, hogyan kínozták az embereket a donyecki Izoljácia börtönben, amely az »orosz világ« megtestesítőjévé vált

– írta az ukrán államfő.

Zelenszkij szerint az orosz rendszer és az Ukrajna elleni háború egyik legékesebb szimbólumává a hétköznapi emberek sírjai váltak, amelyeket házaik udvarában ástak. „Ez soha nem merülhet feledésbe. Mindez ember okozta katasztrófa, nemcsak az orosz állam, hanem konkrét orosz megszállók bűntettei, akiknek mindegyike névvel és vezetéknévvel rendelkezik” – jelentette ki.

Az ukrán elnök határozottan fogalmazott a felelősségre vonással kapcsolatban is: Nem bocsátjuk meg az orosz bűnöket és ezt a háborút, mert a megbocsátás azt jelentené, elfogadjuk, hogy egy ilyen rendszernek, mint a jelenlegi orosz, állítólag joga van létezni és más népek kárára terjeszkedni – egy rendszernek, amely emberekkel táplálkozik

– hangsúlyozta. 

Zelenszkij azzal zárta üzenetét, hogy Ukrajna megvédi magát és helyreállítja az igazságosságot: „Oroszországnak felelnie kell ezért a háborúért”. 

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat letartóztatott három férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az orosz katonai hírszerzéssel együttműködve segítették az orosz rakétatámadások célpontjainak kijelölését Kijevben. A gyanúsítottak között van egy „alvóügynökként” Ukrajnában élő orosz állampolgár és két ukrán védelmi vállalati dolgozó.

Az esetről kiadott közlemény szerint az orosz állampolgár magas épületek tetején figyelőpontot létesített a csapások irányításához. Az ukrán védelmi vállalatok alkalmazottai információkat gyűjtöttek a rakétatámadások következményeiről és lehetséges célpontokról – tájékoztatott a The Kyiv Independent. 

A gyanúsítottak külön dolgoztak, de ugyanaz a GRU-tag irányította őket. A hatóságok lefoglalták számítógépeiket és telefonjaikat, amelyeken terhelő üzenetek voltak.

Ellenük többek között hazaárulás és katonai információk jogosulatlan terjesztésének vádjával indult eljárás.

A moszkvai metró weboldalán rövid ideig az ukrán vasúttársaság („Ukrzaliznicja”) figyelmeztetése volt látható, számolt be az RBK orosz hírportál. A felhasználók, akik megpróbálták elérni a weboldalt, egy ukrán vasúttársaságtól származó bannert láttak.

Az értesítés technikai hibáról tájékoztatott az ukrán vállalatnál. Az RBK tudósítója is meggyőződött a jelenségről, később azonban az „Ukrzaliznicja” üzenete eltűnt a moszkvai metró weboldaláról.

Korábban felhasználók panaszkodtak a „Moszkva Metró” alkalmazás működési zavarairól is. A közlekedési hatóság a problémákat technikai munkálatokkal magyarázta.

Az ukrajnai háború kezdete óta az orosz szolgáltatások és alkalmazások többször váltak kibertámadások célpontjává. A BI.ZONE értékelése szerint az orosz szervezeteknél 2024 eleje óta történt kritikus kiberbiztonsági incidensek mintegy 35 százaléka az adminisztrátori fiókok nem biztonságos jelszókezelési gyakorlatával állt összefüggésben.

A föld alatt próbálnak bejutni az orosz erők Donyeck régióban fekvő Toreckbe – állítja Horticia Katonai Körzet szóvivője. Viktor Tregubov őrnagy szerint az oroszok a föld alatti kommunikáció segítségével próbálják „meglepni” az ukrán erőket – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.

A tisztviselő úgy véli, az orosz sereg minden lehetőséget megpróbál kihasználni annak érdekében, hogy megkerülje az ukrán csapatokat. Az őrnagy nem tartja kizártnak, hogy városi harc alakuljon ki.

Az orosz védelmi minisztérium beszámolója szerint több mint 190 katonát veszítettek el egy nap alatt az ukrán erők Kurszk régióban – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A katonák mellett harci járműveket, aknavetőt és lőszereket is megsemmisítettek az orosz erők. Az ukránok már több mint 71 ezer katonát veszítettek el Kurszk régióban.

Nem lehet elégedett Donald Trump amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz államfő viselkedésével, mivel nem tudott érdemi változást elérni a tűzszüneti kérdésben – állítja Szergej Lescsenko, az ukrán elnöki hivatal vezetője.

A tisztviselő nyilatkozatát az Unian szemlézte, amelyben azt állítja, hogy a lehetséges április 20-ai tűzszünethez Putyinnak „nem szabad süketnek lennie”. Az amerikai államfő szóhasználata keményebb lehet, de itt tettekre van szükség – tette hozzá.

500 millió eurót különít el dróngyártásra Hollandia, a harci eszközökkel Ukrajnát segítené – írja az Ukrajinszka Pravda.

A forrás egy kétmilliárd eurós gyorsított finanszírozási csomagnak a része. Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter szerint ezek a drónok életeket menthetnek meg. Rusztem Umerov ukrán tárcavezető arról számolt be, hogy a nyugat-európai ország további 3,5 milliárd eurót különít el Ukrajna biztonságának védelmére.

Moszkva és Washington továbbra is elsősorban a kétoldalú kapcsolatok építésén dolgozik, amelyek az előző amerikai kormányzat miatt súlyosan megromlottak − közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy sajtótájékoztatón, amit a TASZSZ orosz állami hírügynökség idézett.

Szimferopolban vandálok megrongálták és felgyújtották Alekszandr Fedorcsak, az Izvesztyija haditudósítójának sírját, aki az orosz–ukrán fronton vesztette életét. Az újság Telegram-csatornáján fotókkal és videókkal mutatják a meggyalázott síremléket.

A síron álló kereszt ugyan megmaradt, de megfeketedett a tűztől. A virágok nagy része elégett, a megmaradtak pedig a gyászkoszorúkkal együtt szétszórva hevertek a közelben. Az ismeretlen elkövetők más sírokról is leszedték és szétdobálták a névtáblákat, amiket szintén megpróbáltak felgyújtani.

Az Orosz Újságírók Szövetségének krími tagozata közölte, hogy a vandálok Fedorcsak sírja mellett még három, a háborúban részt vevő személy nyughelyét is felgyújtották. Az eset március 31-én éjszaka történt.

Fedorcsak március 24-én vesztette életét Andrej Panovval, a Zvezda tévécsatorna operatőrével és Alekszandr Szirkeli sofőrrel együtt, amikor az általuk használt járművet két HIMARS rakéta találta el. Fedorcsakot március 28-án temették el.

Az Ukrán Légierő közlése szerint vasárnap éjjel az ország légvédelme 57 orosz drónt semmisített meg, további 45 eltűnt a radarról, így nem okozott károkat a felszínen – írja az Ukrinform.

Az orosz erők több ukrajnai régiót próbáltak drónokkal bevenni, de nem jártak sikerrel. Kijev felett is észleltek harci eszközöket, azonban egyik sem csapódott be.

Alexander Stubb finn elnök elmondta, hogy azt tanácsolta Donald Trump amerikai elnöknek, hogy ne bízzon Vlagyimir Putyin orosz államfőben – számolt be róla az Unian.

A finn államfő egy londoni sajtótájékoztatón beszélt amerikai látogatásáról, ahol a lehetséges ukrajnai tűzszünet időpontjáról is tárgyalt Trumppal, Stubb április 20-át javasolta. Szerinte Putyinban megbízni „lehetetlen küldetés”.

Az ukrán biztonsági szolgálat leleplezett egy hírszerző csoportot, amely Kijevben Ukrajna elleni csapásokat hangolt össze – írja az Ukrajinszka Pravda.

A letartóztatottak az ukrán védelmi üzemek és fegyverraktárak elleni támadások koordinátáit adták át az orosz hadseregnek. Hármójuk közül az egyik elkövető orosz származású, aki a háború kitörése előtt Ukrajnában élt, a háború után pedig az orosz hírszerzés bízta meg. Egy kijevi lakóház tetején állított fel megfigyelőállást, az épületbe pedig a ház közös képviselőjén keresztül jutott be.

A másik két ügynök az ukrán védelmi erőknél dolgozott korábban, egyikük az ellenséges támadások hatásairól gyűjtött adatokat, a másik hírszerző pedig a potenciális célpontok helyét kérdezte meg volt kollégáitól. 

Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin orosz elnök nemzetközi gazdasági együttműködésért felelős különleges képviselője az Izvesztyija orosz napilapnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy az Egyesült Államok és Oroszország tárgyalásokat kezdett a ritkaföldfémekről és az oroszországi kitermelési projektekről.

A ritkaföldfémek fontos együttműködési területet jelentenek

– nyilatkozta Dmitrijev, hozzátéve, hogy több vállalat is érdeklődést mutatott a közös projektekben való részvétel iránt.

A ritkaföldfémek kritikus fontosságúak számos modern technológia, köztük az elektromos járművek, szélturbinák és fejlett elektronikai eszközök gyártásában, ami magyarázza mindkét nagyhatalom érdeklődését az együttműködés iránt ezen a területen – emeli ki a Sztrana.

Drónokkal támadták meg hétfő hajnalban Harkivot az orosz erők, melynek következtében hat robbanást lehetett hallani – írja az Ukrajinszka Pravda.

Igor Tyerehov, a város polgármestere szerint a település Kijevszkij elnevezésű részét érte támadás, az érintett területen tűz ütött ki. Az ukrán erők helyi vezetője három személyi sérülésről számolt be. A drónok több épületben és autóban okoztak károkat.

Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő „nagy problémákkal” nézhet szembe, ha megtagadja a két ország közötti ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodást – adta hírül a Jevropejszka Pravda.

Trumpot megkérdezték, van-e határidő arra, hogy az orosz elnök, Vlagyimir Putyin beleegyezzen a tűzszünetbe. Az amerikai elnök azt válaszolta, hogy van egy „pszichológiai határidő”, majd szinte azonnal áttért Ukrajna elnökére, Volodimir Zelenszkijre.

Megpróbál visszalépni a ritkaföldfémekről szóló megállapodástól, és ha ezt megteszi, problémái lesznek, nagy, nagy problémái

– fogalmazott, Trump szerint megállapodtak egy ritkaföldfémekről szóló alkuban, amit Zelenszkij újra akarna tárgyalni, azonban Ukrajna soha nem lesz NATO-tag az Egyesült Államok vezetője szerint, és ezzel az ukrán elnök is tisztában van.

Magyarország területére 2025. március 30-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4549 fő lépett be – írja az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye alapján az MTI.

A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A finn elnök nem hivatalos látogatáson vett részt Donald Trumpnál, a golfozás közbeni találkozóról már beszámoltunk itt és itt is, most azonban újabb részletek láttak napvilágot. Alexander Stubb ugyanis azt mondta amerikai kollégájának, hogy ki kell tűzni egy konkrét dátumot az ukrajnai tűzszünetre.

Stubb szavai szerint a béke eléréséhez fontos a pontos határidő, ezért április 20-át javasolta optimális időpntnak.

Miért április 20? Mert határidő kell. Mert húsvét van. És mert Trump elnök három hónapja lesz hivatalban

– indokolta meg a javaslatát Finnország államfője az RBK Ukrajina szerint.