Orbán Viktor európai pártcsaládján múlik, elindulnak-e az alapjogi eljárás felé Magyarországgal szemben. A nemzeti konzultációval épp elég képviselő jóindulatát játszhatta el ehhez a kormány.
1) A [miniszteri] Tanács – a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság indokolással ellátott javaslata alapján –, tagjainak négyötödös többségével és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően megállapíthatja, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben említett [uniós alap]értékeket.
[...]
(2) A tagállamok egyharmada vagy az Európai Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően, az [állam- és kormányfőkből álló] Európai Tanács [...] egyhangúlag megállapíthatja, hogy a tagállam súlyosan és tartósan megsérti a 2. cikkben említett értékeket.
(3) A Tanács, amennyiben a (2) bekezdés szerinti megállapításra jutott, minősített többséggel úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak a Szerződések alkalmazásából származó egyes jogait felfüggeszti, beleértve az e tagállam kormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati jogokat. Ebben az esetben a Tanács figyelembe veszi az ilyen felfüggesztésnek a természetes és jogi személyek jogait és kötelezettségeit érintő lehetséges következményeit.
A kérdéses tagállamnak a Szerződések szerinti kötelezettségei minden esetben továbbra is kötik ezt az államot.
(Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 7. cikke)
Készítsék elő a magyar kormány ellen az Európai Unió hetes cikke szerinti eljárás megkezdését – kéri egy európai parlamenti javaslat. A baloldali frakciók közös határozattervéről jövő szerdán szavazhatnak. Ezzel zárják le a Magyarországról szóló vitát, amelyen két hete Orbán Viktor is részt vett.
A hetes cikk szerinti eljárást még soha egyetlen tagállammal szemben sem vetették be. Még – az EU-ban elsőként – Lengyelország is csak az eljárás előszobájáig, az Európai Bizottság jogállamisági mechanizmusáig jutott.
A hetes cikk akkor indítható, ha egy országban a gyanú szerint veszélyeztetik az uniós alapjogokat. A legvége büntetés, például az adott kormány EU-s szavazati jogának felfüggesztése lehet. Eddig azonban csak akkor jut el az eljárás, ha hónapokon keresztül tárgyalnak Magyarországgal eredménytelenül és a többi tagország összesen háromszor megszavazná a továbblépést.
A „nukleáris opcióként” emlegetett eljárás megkezdésére többek között az Európai Parlament is javaslatot tehet. A baloldali frakciók arra utasítanák az EP jogi bizottságát, hogy
kezdeményezze a megfelelő eljárást annak érdekében, hogy a Parlament szavazhasson egy indokolt kezdeményezésről, amely felszólítja a [miniszteri] Tanácsot, hogy a hetes cikkelyben lefektetetteknek [...] megfelelően járjon el.
Azaz egyelőre nem magát az indokolt kezdeményezést szavaznák meg, de előkészítenék és elindítanák hozzá a folyamatot.
A javaslatot benyújtó négy frakciónak összesen 360 képviselője van a 751 fős testületben. Az átszavazók, a hiányzók és tartózkodók, valamint a (túlnyomórészt jobboldali, euroszkeptikus vagy EU-ellenes) kisebb frakciók és függetlenek miatt nem lehet biztosan kijelenteni, hogy a javaslat megkapja-e a szükséges kétharmados többséget vagy sem. Jó eséllyel azon fog múlni, hogy a baloldaliak elég képviselőt tudnak-e átcsábítani a Fidesz saját csoportjából, az Európai Néppártból.
A Néppárt saját tervezetet adott be. Korábban a szóvivőjük emlegette a hetes cikket, de a beadványukban nem utalnak rá közvetlenül. Burkoltan viszont igen: a jogi szakbizottságot arra kérik fel, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, ha a magyar kormány nem hozott megfelelő intézkedéseket és veszélyben lennének az uniós alapjogok. Arra is felszólítják a kormányt, hogy tartsa be Európa Tanács ajánlásait. Ezek
A Néppártból valószínűleg jó néhányan átszavaznak a baloldali frakciók tervezetére. Április végén a Néppárt elítélte a tényekkel hadilábon álló nemzeti konzultációt. Még a frakciót vezető Manfred Weber is nyilvánosan kiakadt rajta: „lehet más és más a véleményünk, de amit ezzel a kérdőívvel csináltak, az egyszerűen hangulatkeltés Európa ellen”. Így a nemzeti konzultáció – a kormány állításával homlokegyenest ellenkezőleg – gyengíti Brüsszelben a magyar álláspontot.
Orbán Viktor valamit meg is ígért a Néppártnak CEU-ról, de hogy pontosan mit, arról a két fél mást állít. Az ATV fideszes forrásai szerint még a saját európai parlamenti képviselőik se tudják, miről beszélt pontosan a Néppárt vezetése zárt ajtók mögött a miniszterelnökkel.
A Politico korábban – a Fidesszel szemben hagyományosan ellenséges luxemburgiak mellett – a belgiumiakat, a finneket, a hollandokat és a svédeket emlegette a Néppártból, mint akik besokalltak. Ők együtt tizenhatan vannak, és a hírportál szerint néhány németnek is elege van.
Kérdés, hogy mire mennének a többséggel. Az eljárást a tagállami miniszterek Tanácsának négyötödös többsége indíthatja el, az Európai Parlament erre csak javaslatot tehet. Az érintett ország kimarad a tanácsi szavazásnál, de még így is csak nagyjából a tagállamok kétharmadában van baloldali vezetésű kormány. A maradék majdnem mind néppárti vezetésű, azaz
Arról nem is beszélve, hogy gyakorlatilag kizárt elérni a végét, ahol szankciókat fogadnának el. A második szakasz feltétele, hogy az állam- és kormányfők egyhangúlag elmeszeljék az adott országot az alapjogok megsértése miatt. A lengyelek garantáltan vétóval mentenék ki Orbán Viktort, aki korábban fordított esetre beígérte: ugyanígy tenne, ha Varsó jutna el a büntetésig.
Azt viszont biztosan sikerülne elérni, hogy a Fidesz a jövő évi választás előtt még jobban bedurrantsa a kampányüzemmódot brüsszelezéssel és nemzetközi baloldalizással. Az átszavazó néppártiakra is lenne kiváló kormányzati magyarázat. Lázár János április elején arról beszélt, nem hiszi, hogy az Európai Néppárt ellen tud majd állni Soros György nyomásának.
A baloldaliak tervezete a hetes cikk előkészítése mellett egy terjedelmes vádlistát olvasna a kormány fejére a szólásszabadságtól a civil szervezetek korlátozásán és akadályozásán át az alkotmányos rendszer gyengítéséig. Ezek együtt „rendszerszintű fenyegetést jelenthetnek a jogállamiságra”. A helyzet „az EU tesztje, hogy bizonyítsa a cselekvési hajlandóságát arra válaszul, hogy egy tagállam a saját alapértékeit fenyegeti és szegi meg”. Felvetnék számos korrupciós és összeférhetetlenségi ügy „aggasztó gyanúját”, és az Európai Bizottsággal keményebben vizsgáltatnának ki az uniós források felhasználását. Emellett felszólítják a kormányt, hogy vonja vissza a lex CEU-t, a menekültügyi őrizetet és a civiltörvény tervezetét.