Ez a poszt a következő Percről percre része:
Erősödött a szélsőjobb, de továbbra is von der Leyenéké a legnagyobb párt
-
Az Európai Parlamentben várhatóan megváltozik az egyensúly, a közvélemény-kutatási előrejelzések szerint a jobboldali pártok több helyet szereznek. Ez a pártok programjai és az Euractiv által megkérdezett szakértők szerint kevesebb technológiai szabályozást, gyengébb piaci integrációt és a védelmi technológia fokozott támogatását eredményezheti.
A jobboldali pártok valószínűleg inkább a nemzeti szintű kezdeményezésekre fognak összpontosítani, mint az uniós szintűekre.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
A Europe Elects jelentése szerint Máltán a választási részvétel 72,82 százalék körül alakult, ami nagymértékű csökkenést jelent a 2004-es első választási forduló 82,4 százalékos részvételi arányához képest, és folytatódik az általános csökkenő tendencia.
A szavazás azonban több embert vonzott, mint az ugyanazon a napon tartott helyi önkormányzati szavazás, amely a polgárok mindössze 59,4 százalékát vonzotta − írja az Euractiv.
-
A Europe Elects közzétette az eredményekre vonatkozó előrejelzését, amely szerint az EPP öt mandátummal 183-ra nőtt, az S&D négy mandátumot veszített, a liberálisok 13, a zöldek pedig 16 mandátumot veszítettek.
A jobb- és szélsőjobboldalon az ECR öt mandátumot szerezhet, míg az ID nyolcat.
-
Politikai nagyágyúk versengenek az Európai Unió következő fődiplomatája címért. Stratégiai lehetőséget látnak a szerep betöltésére, mivel Oroszország ukrajnai inváziója immár harmadik éve tart − írja a Politico.
Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság alelnöke az EU 27 kül-, védelmi és fejlesztési miniszterének rendszeres ülésein elnököl, és képviseli az EU-t a G7 és a G20 miniszteri találkozókon. Jelenleg ezt a szerepet a spanyol Josep Borrell tölti be, aki nem indul újra a posztért.
A kritikusok szerint a munkakör a gyakorlatban kevés hatalommal jár. Míg a nemzeti külügyminiszterek gyakran játszanak döntő szerepet, az EU kevésbé támaszkodik a főképviselőre, hanem inkább főnökére, Ursula von der Leyenre, az Európai Bizottság elnökére támaszkodik.
A lap szerint a következő politikusok esélyesek a posztra:
- Kaja Kallas észt miniszterelnök
- Alexander De Kroo belga miniszterelnök
- Sophie Wilmès volt belga miniszterelnök és külügyminiszter
- Xavier Bettel luxemburgi külügyminiszter
- Radek Sikorski lengyel külügyminiszter
- Micheál Martin volt ír kormányfő
-
Megnyíltak a szavazóhelységek, a nagyhercegség közel félmillió választópolgára hat képviselőt küld az Európai Parlamentben − írja az Euractiv.
Az EU második legkisebb országában a választási részvétel kevésbé lesz érdekes, mint a legtöbb uniós tagállamban, mivel Belgiumhoz hasonlóan itt is kötelező a szavazás.
-
„Három európai parlamenti helyre számítok” – mondta Le Marietta, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) EP-listavezetője, miután leadta voksát a főváros II. kerületében vasárnap reggel.
A listavezető kifejtette: így tudnak Törley Katalinnal és Juhász Veronikával csapatként elkezdeni dolgozni az Európai Parlamentben a párt által képviselt ügyekben.
Le Marietta az MKKP számára legfontosabb értékek között említette az állampolgári részvételt, a közvetlen beleszólás lehetőségét, a korrupció elleni küzdelmet, valamint a Robin Hood alap elindítását. Az alapra helyi kezdeményezésekkel lehetne pályázni – tette hozzá.
A listavezető értékelése szerint a párt kampánya jól sikerült. „A kutyapárt megtett minden tőle telhetőt, most a szavazókon van a sor” – fogalmazott.
-
Vona Gábor, a Második Reformkor Párt EP-listavezetője leadta szavazatát az európai parlamenti választáson vasárnap a főváros XI. kerületében.
Nagyon büszkén jöttem most szavazni, bár volt bennem egy kis fura érzés, mert 2018 óta nem vettem úgy részt választáson, hogy számomra személyes tétje is van
– mondta a listavezető. Hozzáfűzte: azért is büszke, mert pártjának talán a legkevesebb forrásból egy nagyon jó kampányt sikerült kialakítania.
Azt gondolom, hogy a legjobb programunk van, és a legjobb jelöltünk Pekárné Farkas Emese személyében, úgyhogy örömmel szavaztam és nagyon bízom benne, hogy este is lesz okunk örülni
– emelte ki.
Vona Gábor az eredményekkel kapcsolatos elvárásairól elmondta, hogy mivel a Második Reformkor Pártra (2RK) most lehet először szavazni, abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy bármilyen eredménynek örülnek, de azért reménykedik a mandátumban. „Én nagyon örülnék neki, ha holnaptól Pekárné Farkas Emese európai parlamenti képviselőként képviselhetné Magyarországot és a Második Reformkor, a 2RK programját” – tette hozzá.
-
Litvánia kiberbiztonsági központja biztosította a választókat, hogy az ország készen áll az európai választások idején elkövetett kibertámadások kezelésére − írja a Politico.
A választások során többféle biztonsági intézkedést alkalmaznak, beleértve a megelőzést és az incidensek elhárítását is
− áll a központ sajtóközleményében.
A nyilatkozatra azután került sor, hogy az oroszbarát HackNeT hackercsoport Hollandiában is lecsapott.
-
Az Európai Bizottság újrázásra készülő elnöke, Ursula von der Leyen a kampányolás mellett leginkább azzal volt elfoglalva, hogy a leendő Európai Parlamentben meglegyen a megválasztásához szükséges, bűvös 361-es szám.
Emiatt már jó ideje azt nyilatkozza, hogy hajlandó lenne együttműködni jobboldali-konzervatív, a mainstream pártokhoz képest euszkeptikusabb Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű pártcsaláddal, illetve annak vezetőjével, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel.
Azonban a Melonihoz való közeledése még vissza is üthet von der Leyenre.
Egyrészt Olaf Scholz és a szociáldemokrata S&D több tagja is jelezte, ők nem fognak megszavazni egy olyan személyt az Európai Bizottság élére, aki az ECR-rel együttműködne. Amennyiben az S&D valóban kihátrálna VDL mögül, akkor a mandátumbecslések szerint egy EPP–ECR–Renew koalíciónak nem biztos, hogy lenne többsége, ráadásul mindhárom képviselőcsoportban lesznek olyan EP-képviselők, akik nem támogatják az egykori bukott német honvédelmi minisztert.
Ezenkívül az is előfordulhat, hogy von der Leyen még az EP-szavazásig se jutna el,
ugyanis Emmanuel Macron francia elnök mást látna szívesen az Európai Bizottság élén.
Az Európai Bizottság elnökét az EP-nek a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács minősített többségével javasolja, 2019-ben pedig Macron már megbuktatott Orbán Viktor magyar kormányfővel együttműködve egy csúcsjelöltet – idén pedig sajtóhírek szerint a francia elnök szívesebben látná a Super Marionak becézett egykori olasz kormányfőt, az Európai Központi Bank egykori elnökét, Mario Draghit.
-
Németországban és Belgiumban először szavazhatnak majd a tizenhat és tizenhét évesek, ezzel növelve az európai ifjúsági szavazók számát. Az osztrák és máltai fiatalok már egy ideje 16 éves kortól szavazhatnak, a görögök pedig 17 éves kortól − írja a BBC.
Csak Németországban a becslések szerint 1,4 millió 16 és 17 éves választásra jogosult van a mintegy ötmillió első alkalommal szavazó között, így ők jelentősen befolyásolhatják az eredményt.
A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) a közösségi médiaplatformokon, például a TikTok-on folytatott kampányok révén sikerrel próbálja megnyerni a fiatal szavazókat.
-
Sorra nyílnak a Magyarországtól keletre lévő országok szavazókörei, az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán, ezeken a külképviseleteken helyi idő szerint reggel 6-tól este 7 óráig várják a voksolókat − adta hírül az MTI.
Az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt már szombaton szavaztak. Az Amerikán kívüli első szavazókör Új-Zélandon nyílt meg, közép-európai idő szerint szombat este 8 órakor, majd folyamatosan nyíltak az ausztráliai, az ázsiai, majd a közel-keleti szavazókörök is.
A magyarországi szavazókörök nyitása előtt két és fél órával nyitott a teheráni követség (Irán). Fél órával később, közép-európai idő szerint 4 órakor nyílt Azerbajdzsánban (Baku), az Egyesült Arab Emírségekben (Adu-Dzabi), Grúziában (Tbiliszi) és Ománban (Maszkat) a külképviselet, az öt helyre 158 szavazót várnak.
Egy órával a magyarországi szavazókörök nyitása előtt nyílik a külképviselet Oroszországban (Kazany, Moszkva és Szentpétervár), valamint Irakban (Erbíl). Közép-európai idő szerint 5 órakor nyit továbbá a külképviselet a Belarusz köztársaságban (Minszk), Ukrajnában (Ungvár, Beregszász, Kijev), Romániában (Bukarest, Kolozsvár, Csíkszereda) és Moldovában (Chisinau). A 12 külképviseleten 945-en akarnak szavazni, a legtöbben Csíkszeredán (351).
A Balkánon ezzel egy időben nyit Bulgária (Szófia), Görögország (Athén), Ciprus (Nicosia), Törökország (Isztambul, Ankara), a Közel-Keleten Libanon (Bejrút), Palesztina (Ramallah), Jordánia (Ammán), Izrael (Tel-Aviv), Szaúd-Arábia (Rijád), Katar (Doha) és Kuvait (Kuvaitváros), Afrikában pedig Kenya (Nairobi), Etiópia (Addisz-Abeba), Uganda (Kampala) külképviselete. A 15 külképviseleten 576 szavazót várnak, közülük a legtöbben Athénban szavaznának, 105-en.
A külképviseleteken (Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain) azok adhatják le voksukat, akik május 31-ig felvetették magukat a külképviseleti névjegyzékbe. A külképviseleteken való szavazás joga megilleti azokat az uniós állampolgárokat is, akik kérték regisztrációjukat, hogy az EP-választáson magyar listára szavazhassanak.
A külképviseleteken szombaton és vasárnap közel 21 500-an szavazhatnak, öt éve 20 ezren szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben.
A külképviseleteken a diplomáciai képviselet munkatársai a külképviseleti választási iroda (küvi) tagjai. A külképviseleteken nem számolják össze a szavazatokat, hanem az urnákat legkésőbb csütörtök éjfélig Magyarországra szállítják a Nemzeti Választási Irodához, és ott számlálják meg a voksokat.
-
Hat párt szerzett mandátumot az Európai Parlamentbe 2019-ben: a Fidesz, a KDNP, a Demokratikus Koalíció, a Momentum Mozgalom, valamint a Jobbik és az MSZP, ugyanakkor a ciklus végén az MSZP azt az egy mandátumát elvesztette, amikor Ujhelyi István kilépett a pártból.
A bejutott pártok közül a DK és az MSZP a szocialista S&D képviselőcsoportban, a Momentum a liberális Renew EU-ban, a KDNP Hölvényi György személyében a jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppártban foglal helyet, míg a Fidesz és a Jobbik jelenleg nem tagja egy képviselőcsoportnak sem – a Fidesz 2021-ben lépett ki az Európai Néppártból, a Jobbik pedig egy képviselőcsoportba sem ült be.
Ugyanakkor a mostani választáson olyan pártok is elindulnak, akik 2019-ben még nem léteztek és jelenleg nem tagjuk egy uniós pártcsaládnak sem.
Ha kiváncsi, hogy a Fidesz hol szeretné folytatni az uniós politikában, illetve az elmúlt öt évben alakult pártok hova szeretnének bemenni, ebben a cikkünkben szedtük össze.
-
„Eljött a nap: ma választunk háború és béke között” – írja a Facebookon Deutsch Tamás, a Fidesz listavezetője.
-
„Mindenekelőtt azonnal vissza kell vonni a homofóbtörvényt, és be kell fejezni a könyvek fóliázását. Szégyen, hogy Magyarországon a békés és szereteten alapuló elfogadás helyett a kormány hergeli az embereket a melegek ellen, és gyermekvédelem címszó alatt tudatosan mossa össze őket a pedofíliával – ezzel a megbélyegzéssel pedig azt mutatja a társadalomnak, hogy teljesen „oké” kirekeszteni azokat, akik eltérnek a Fidesz „hagyományos” családmodelljétől – írta Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője a Facebookon.
-
A dán miniszterelnök, Mette Frederiksen ellen ostorral elkövetett támadás valószínűleg nem volt „politikai indíttatású” − közölték a dán hatóságok.
Egy 39 éves lengyel férfit, akit azután fogtak el, hogy péntek este megütötte a miniszterelnököt, június 20-ig előzetes letartóztatásba helyeztek, miután megjelent egy koppenhágai bíróság előtt − közölte újságírókkal Taruh Sekeroglu ügyész a The Guardian szerint.
-
Sorra nyílnak a Magyarországgal egy időzónában lévő külképviseleteken a szavazókörök, az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán ezeken a helyeken is közép-európai idő szerint reggel 6-tól este 7 óráig várják a voksolókat, összesen 17 669 választópolgárt − közölte az MTI.
Az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt már szombaton szavaztak, az első Amerikán kívüli szavazókör Új-Zélandon nyílt meg, közép-európai idő szerint szombat este 8 órakor, majd folyamatosan nyíltak az ausztráliai, az ázsiai, majd a kelet- és észak-európai, valamint a közel-keleti szavazókörök is.
A magyarországiakkal egy időben nyitott ki a szavazókör Észtországban (Tallin), Finnországban (Helsinki), Lettországban (Riga), Litvániában (Vilnius), Svédországban (Stockholm), Norvégiában (Oslo), Dániában (Koppenhága), Hollandiában (Hága), Belgiumban (Brüsszel), Luxemburgban (Luxembourg), Németországban (Berlin, Düsseldorf, München, Nürnberg és Stuttgart), Franciaországban (Párizs, Lyon és Strasbourg), Svájcban (Bern és Genf), Olaszországban (Milánó és Róma), Máltán (Valletta), Spanyolországban (Barcelona, Madrid és Malaga), Lengyelországban (Varsó, Krakkó, Wroclaw és Gdansk) és Csehországban (Prága).
Ezen a 31 külképviseleten 12 182 választót várnak, a legtöbbet Hágában (1464), Brüsszelben (1354) és Münchenben (1068).
-
Az idei EP-választás előtt is több vitát rendeztek, ugyanakkor ezeken a vitákon nem mindenki vett részt – voltak olyan esetek, amikor egy párt nem fogadta el a meghívást, viszont voltak olyanok is, amikor a mandátumszerzésre esélytelen pártokat nem hívták meg.
A magyar köztévén 18 év után rendeztek vitát, az arról szóló tudósításunkat ezen a linken, míg az arról szóló elemzésünket itt tudja elolvasni.
Ezenkívül az ATV is rendezett egyet, ahol a nem annyira kötött formátum miatt a résztvevők között valódi vita is kialakult – azon viszont csak négyen vettek részt.
-
Amennyiben nem tudja, melyik pártra szeretne szavazni, akkor mint a legtöbb választásnál, idén is készültek olyan döntést segítő alkalmazások, ahol egyszerű kérdésekre válaszolva megnézheti, az ön politikai nézeteihez melyik párt áll közelebb.
A K-Monitor voksmonitora az alábbi linken érhető el, míg az Európai Unió finanszírozásában az European University Institute által elkészített voksmonitora az alábbi hivatkozáson – míg előbbinél akár az önkormányzati választásokkal kapcsolatban is felmérhetjük, melyik jelölthöz, addig utóbbinál akár azt is megnézhetjük, más tagállamban mely párthoz áll közelebb ideológiai meggyőződésünk.
-
Az európaiak 20 országban járulnak az urnákhoz vasárnap, az európai parlamenti választások utolsó napján.
A sorsdöntő választások évében az uniós szavazás különösen nagy jelentőséggel bír egy olyan kontinensen, ahol a politika polarizálódik, és a nacionalizmus erősödik − írja a BBC.
A szavazást megelőzően erőszakos incidensek történtek, bár egy támadás, amely miatt Mette Frederiksen dán miniszterelnök kisebb sérülést szenvedett, és a kampányt le kellett állítania, nem tekinthető politikai indíttatásúnak.
Az első előrejelzések szerint az európai jobbközép csoportosulás várhatóan az első helyen fog végezni az EU-ban,
amikor az első előrejelzések vasárnap megjelennek, azonban három szélsőjobboldali párt mindegyike a legtöbb mandátumot szeretné megszerezni országos szinten.
A franciaországi Nemzeti Összefogás, az olaszországi Olasz Testvérek és az osztrák Szabadságpárt vezet a felmérések szerint, akárcsak a belga szeparatista és bevándorlásellenes párt, a Vlaams Belang.
-
Amennyiben szeretné megtudni, hogy az egyetlen közvetlenül az állampolgárok által választott uniós intézmény, az Európai Parlament mit csinál, akkor olvassa el korábbi cikkünket, ahol bemutatjuk, valójában miről is tudnak dönteni az EP-képviselők.
Ha meg szeretné tudni, mit is csinálnak az Európai Parlamentben, akkor kattintson ide!
-
Mivel az európai parlamenti választás lényegében 27 különböző választás, ezért itt két részre kell bontani a kérdést: egyrészt mikor lesznek a magyarországi eredmények, másrészt pedig mikor lesznek meg az új Európai Parlament összetételére vonatkozó becslések és adatok.
Mivel egy időben tartják az önkormányzati választásokat is, ezért elképzelhető, hogy a szavazatszámlálás lassabb lesz. Ugyanakkor a jogszabályi előírások miatt
LEGKORÁBBAN ESTE 11 órakor közli a Nemzeti Választási Iroda AZ ELSŐ EREDMÉNYEKet.
Ugyanis akkor zár be az utolsó európai szavazóhelyiség is.
A parlament összetételére vonatkozó becsléseket azonban az EP már korábban elkezdi kihirdetni. A rendelkezésre álló nemzeti becslések első csoportját már valószínűleg 18.15 körül közzé tehetik, míg az új parlamenti patkóval kapcsolatos első előrejelzések 20.15 és 20.30 között várhatók.
Az EP oldalán a nemzeti hatóságoktól kapott információk alapján ezt az előrejelzést folyamatosan frissítik, az utolsó előrejelzés körülbelül hajnali egy órakor várható.
Ugyanakkor hivatalos végeredmény ennél jóval később lesz, hiszen azt a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállítása, valamint a levélszavazatok beérkezése és összeszámlálása után a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg – legkésőbb a szavazás utáni 19. napon.
-
Magyarországon minden olyan párt elindulhat a választáson, amely a választás időpontjának kihirdetése előtt már megalakult, majd az április 20. és május 3. közötti időszakban összegyűjtötte az induláshoz szükséges 20 ezer ajánlást.
Idén ez összesen 11 pártnak sikerült, ábécésorrend szerint az alábbi listákra lehet majd szavazni:
- Demokratikus Koalíció–MSZP–Párbeszéd,
- Fidesz–KDNP,
- Jobbik,
- LMP – Zöldek,
- Magyar Kétfarkú Kutya Párt,
- Második Reformkor Párt,
- Megoldás Mozgalom,
- Mi Hazánk Mozgalom,
- Mindenki Magyarországa Néppárt,
- Momentum Mozgalom,
- Tisztelet és Szabadság Párt.
-
A 720 fősre bővített Európai Parlamentben a 27 tagállam képviselői lakosságarányosan kapnak mandátumot – Magyarország összesen 21 mandátummal rendelkezik.
A TÖBBI magyarországi VÁLASZTÁSSAL ELLENTÉTBEN AZ EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSON csupán EGY, AZ EGÉSZ ORSZÁGRA KITERJEDŐ KÖRZET VAN.
Azaz nem számít, ha egy párt a fővárosban vagy vidéken erősebb, minden szavazat ugyanannyit ér.
A leadott érvényes szavazatok alapján kiszámolják, mely párt ugrotta meg az ötszázalékos küszöböt, majd pedig az ezt megugró pártok között arányosan, a D’Hondt-módszerrel kiszámítva osztják ki a mandátumokat.
A mandátumot szerző EP-képviselők a parlamentben ugyanakkor nem nemzeti alapon, hanem politikai hovatartozás alapján foglalnak helyet a frakciókban – hivatalosan ezeknek a nevük képviselőcsoport.
-
Amennyiben nem tudja, hogyan lehet szavazni, ebben a cikkünkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A magyar EP-választásokon minden 18. életévét betöltő magyar vagy európai uniós állampolgár leadhatja a szavazatát a hozzá legközelebbi szavazóhelyiségben, amennyiben nincs attól eltiltva.
A választáshoz csupán egy fényképes, nem lejárt dokumentummal kell igazolnia magát – ez lehet személyi, jogosítvány vagy akár útlevél is.
Úgyhogy irány szavazni, aztán kövesse velünk a híreket egész nap az Indexen!
-
Ugyanakkor nemcsak az európai jobboldali és szélsőjobboldali pártok építettek úgynevezett politikai mítoszokat a kampány alkalmával, hanem ez ugyanúgy jellemző volt a balközéptől jobbközépig terjedő mainstream pártokra is.
Míg a jobboldali pártok azzal riogattak, hogy az EU a pusztulásba küldené a tagállamokat, addig a mainstream pártok azzal riogattak, hogy a szélsőjobboldali pártok eltörölnék az EU-t.
Ugyanakkor, csakúgy mint az előző posztban leírtak, ez az eset is távol áll a valóságtól: attól, hogy az EP-ben több jobboldali és szélsőjobboldali párt is bekerül, még nem lesz vége másnap az uniónak.
Egyrészt, mert mint előbb is írtuk, a valódi irányítás a tagállamok kezében van, másrészt pedig az unió a kompromisszumos döntéseken alapszik, így amennyiben ezek a pártok előretörnének, abból maximum csak annyi következik, hogy az új EP az eddiginél jobbratolódóbb politikát képviselne, mint korábban.
Az elmúlt években egyébként több tagállamban is kormányra került egy szélsőjobboldali párt – Olaszországban 2021-ben, Finnországban tavaly, Hollandiában pedig idén alakult egy jobbközéptől a szélsőjobbig terjedő kormány.
-
Ugyan a kampánytémák országonként eltérőek, voltak bizonyos toposzok, amelyek a legtöbb országban előkerültek: ilyen volt az ukrajnai háború, a migráció vagy az európai integráció kérdése.
A jobbközéptől a szélsőjobbig terjedő pártok leginkább az ukrajnai háborúval kampányoltak, gyakran azt állítva, hogy az Európai Unió jelenlegi vezetése bele szeretné sodorni a háborúba a tagállamokat.
Ráadásul e három témát össze is kötötték: az európai integrációval szeretnék elérni, hogy ilyen kompetenciákról is dönthessenek Brüsszelben, és a mélyebb integrációval valóra válhatna a tömeges migráció segítése.
Ugyanakkor ez valójában nem így van.
Az Európai Uniót a tagállamok irányítják, az uniós prioritásokat a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsban határozzák meg, azaz az EU-ban csak olyan témákkal foglalkoznak, amire minden tagállam vagy a tagállamok minősített többsége felhatalmazást ad rá.
Ezenkívül sok kérdés eleve tagállami kompetenciába tartozik, így például egy olyan fajsúlyos döntés is, hogy egy ország megtámadjon-e egy másikat.
-
A választásnak idehaza és más országokban is nagy tétet adtak. Míg itthon a kormánypártok szerint a háborúról és a békéről, addig az ellenzék néhány tagja szerint az országunk EU-s tagságáról szól a választás, ugyanakkor ezen narratívák helyett valójában teljesen más kérdésről dönthetnek a választók, mégpedig arról
ki legyen Európa ura a következő öt évben.
Ugyanis az Európai Parlament választja meg – az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács javaslatára – az EU végrehajtó hatalmának, az Európai Bizottságnak a tagjait, a parlament összetétele pedig alapjaiban változtathatja meg az uniós politikát.
Ugyan az uniós pártcsaládok hét jelöltet is bemutattak – mi pedig írtunk róluk és a vitájukról –, de valójában a legnagyobb kérdés, hogy a jelenlegi EB-elnök Ursula von der Leyen fel tud-e mutatni egy parlamenti többséget a választás után.
A legutóbbi mandátumbecslések szerint egyébként az EP-t jelenleg uraló informális koalíciónak, a jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppártnak (EPP), a szociáldemokrata-baloldali Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) és a liberális Renew EU-nak megmarad a többsége.
Ha bővebben érdekelné, hogyan nézhet ki a parlament a választás után és hogyan alakulhat az EU következő öt éve, akkor maradjon velünk hajnalig, vagy olvassa el a mandátumbecslésünket!
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Ma, június 9-én ér véget az európai parlamenti választás, amikor Magyarországon is az urnákhoz vonulnak az emberek. Szavazni reggel 6 és este 7 között lehet, mind az önkormányzati, mind az EP-választásokon.
Ne maradjon le semmiről, kövesse velünk éjszakába nyúlóan a választást az Indexen!