Index Vakbarát Hírportál

Nem ér véget a kormány menekültügyi szlalomozása

2020.05.21. 22:21 Módosítva: 2020.05.21. 22:38

"A magyar kormány nem ért egyet az Európai Unió Bíróságának ítéletével a tranzitzónákat illetően, de Magyarország köteles betartani az ítéletet, így nem tehet mást, mint hogy megszünteti a tranzitzónákat" – jelentette ki Gulyás Gergely a kormányinfón. Ez a mondat önmagában is elemzést érdemel. Egy ítélettel lehet nem egyet érteni, ennek azonban semmilyen jelentősége, jogi vonatkozása nincs, tulajdonképpen értelmetlen ilyen kijelentéseket tenni, persze politikai céljai lehetnek ezzel a kancelláriaminiszternek, de annak sincs köze az ítélet hatályához. Viszont a vonatkozó bírósági ítéletek (két ítéletről van szó, itt és itt olvashatók teljes terjedelemben)

egyetlen szóval sem említik, nem is utalnak arra, hogy a tranzitzónákat be kellene zárni, ezzel kapcsolatban a döntés nem ró kötelezettséget a magyar kormányra.

Ugyanakkor, ha a kormány kijelenti, hogy tisztában van azzal, hogy be kell tartania az ítéletet, és be is tartja, akkor az csak egy részletkérdés, hogy mi történik a tranzitzónákban. Az ítéletnek számos megállapítása van még, ez alapján úgy tűnik, hogy ezeket is kötelezőnek érzi saját magára nézve a magyar kormány. Ide tartozik például, hogy az Európai Unió Bírósága kimondta a magyar jogalkotó által kreált biztonságos tranzitország fogalmáról, hogy az nem létezik, európai jogi keretek között nem értelmezhető. Pedig erre épült a magyar menekültügyi eljárás, a magyar hatóság erre hivatkozva nyilvánította elbírálhatatlannak a kérelmeket, vagyis nem is vizsgálta érdemben a beadványokat, hanem aki Szerbia felől érkezett, annak azonnal visszadobták a kérelmét. A luxemburgi döntés alapján a magyar hatóságoknak erre már nem lehetett volna hivatkozni – de a fejlemények alapján úgy tűnik, hogy a kormány célja annak ellehetetlenítése, hogy egyáltalán kérelmet adjanak be a menedékkérők.

Visszatérve a tranzitzónához és a magyar kormány jogkövető magatartásához. Ezzel az Orbán-kabinet beismerte (bár nem örül neki), hogy a tranzitzóna őrizetnek minősül - ugyanis ez áll az ítéletben. Ennek fényében logikus lépés a jogsértő állapot azonnali felszámolása és a menedékkérők éjszakai átszállítása befogadó központokba. 28 napig egyébként lehetőségük van a magyar hatóságoknak az őrizetre, ebből a szempontból a tranzitzóna betölthetné a szerepét – ezért utaltunk arra, hogy senki sem kérte a zóna bezárását. Ugyanakkor az előbbieknek ellentmond, hogy a kormány később kiadott egy közleményt, ahol a Helsinki Bizottságnak címzett sorosozás keretében kijelentették, hogy a tranzitzónában senkit sem tartottak fogva jogellenesen. Vagyis

a kormány tettei és kommunikációja között ellentmondás van.

Megdőlt még egy kormányzati tézis, ami azzal kapcsolatos, hogy a zóna nyitott volt, és Szerbia felé bármikor távozhattak volna az ott lévők. Ez azért nem igaz, mert ha valaki onnan kilép, és belép Szerbia területére, akkor jogellenesen lépi át a szerb határt, ezzel bűncselekményt követ el, büntetőeljárásnak van kitéve, erre pedig senkit sem lehet rábírni, kényszeríteni. Az is lényeges, hogy aki ezt megteszi, annak megszűnik a magyarországi menekültügyi eljárása, vagyis biztosan nem kap védelmet. Ráadásul azt is kockáztatja, hogy kitiltják a schengeni övezetből, ami lehetetlenné teszi, hogy máshol menedékkérelmet adjon be.

Egyelőre nem sokat lehet tudni annak az elképzelésnek a részleteiről, hogy majd a szomszédos országok külképviseletein lehet beadni a menedékkérelmet. Ezzel újabb kötelezettségszegési eljárás és európai bírósági ítélet kockázatának teszi ki magát a kormány,  mert az uniós szabályok alapján az államoknak kötelességük biztosítani, hogy a menedékkérők az ország területére beléphessenek. Vagyis első ránézésre ez a módszer is szembe megy az EU "nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról" szóló irányelvével. Két szempontra szeretnénk felhívni a figyelmet:

  • a magyar határon lehetőséget kell adni a menedékkérőnek kérelme beadásához,
  • biztosítani kell a jogorvoslat lehetőségét.

Az irányelv 8. cikkében ez olvasható:

Amennyiben arra utaló jelek vannak, hogy fogdában fogva tartott vagy külső határon lévő határátkelőhelyen – ideértve a tranzitzónákat is – lévő harmadik országbeli vagy hontalan állampolgárok nemzetközi védelemért kívánnak folyamodni, a tagállamok tájékoztatást biztosítanak számukra e lehetőségről. Ezen fogdákban és határátkelőhelyeken a tagállamok intézkednek a menekültügyi eljárások igénybevételének megkönnyítése érdekében szükséges tolmácsolásról.

Vagyis a határátkelőhelyeken is be lehet adni a menedékkérelmet, amennyiben a kérelmező találkozik egy határőrrel. Ehhez persze az is kell, hogy a szerb határőr továbbengedje azon a pár száz méteren. Sőt, az irányelv előírja a tagállamoknak, hogy ezzel kapcsolatban megfelelő képzésben kell részesíteniük a hivatásos állományt. Azt is figyelembe kell venni, hogy a határkerítés magyar területen áll, ezért onnan a megfelelő helyre kell irányítani a menedékkérőt, ami ebben az esetben a határátkelőhely magyar oldala lehet. És itt is meg kell említeni, hogy a kérelmezők Szerbiába történő visszaküldése révén a menedékkérő bűncselekményt követ el. Még egy fontos szabály az irányelvből:

A kérelmezők részére engedélyezni kell, hogy kizárólag az eljárás lefolytatása céljából a tagállamban maradhassanak mindaddig, amíg az eljáró hatóság a III. fejezet rendelkezései szerinti elsőfokú határozatot meg nem hozta.

Ezt nehéz értelmezni akkor, ha a kérelmező éppen Belgrádban tartózkodik. Az irányelv tartalmaz számos garanciális elemet, amelyek teljesítésére nem ideális helyszín egy nagykövetség. A legfontosabb talán ezek közül a fellebbezéshez való jog biztosítása, vagyis a bírósági eljárás. Amennyiben nem lesz a nagykövetségeknek saját bíróságuk, akkor szóba jöhet az online bíráskodás, ez mindenesetre unikum lenne a magyar jogi megoldások sorában, de nem példa nélküli. És továbbra is kérdés, hogy az uniós jogot sértő magyar eljárási szabályokat mikor változtatja meg a kormány.

Miközben a magyar kormány szlalomban közlekedik a jogszabályok között, az Európai Bizottság heteken belül bejelenti az új menekültügyi és migrációs paktumát. Ez valószínűleg új alapokra helyezi az egyébként krízishelyzetben nem működő jelenlegi, az első tagállam illetékességét tartalmazó rendszert (Dublin III.) és önkéntes vagy kötelező kvótákra tesz javaslatot, valamint elképzelhető, hogy EU-n kívüli kérelem-beadási lehetőséget biztosít. A korábbi, kötelező kvótákat tartalmazó javaslatot többek között a magyar kormány fúrta meg, a szabályozatlanság miatt jelenleg katasztrofális állapotok uralkodnak elsősorban a görög menekülttáborokban.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Rovatok