Kétségtelen, hogy aukciós oldalakon jó áron juthatunk hozzá bizonyos dolgokhoz, ám az is igaz, hogy minden elővigyázatosság ellenére könnyen belefuthatunk másolatokba. Egy svájci cég hitelesítéssel foglalkozó munkatársa azt állítja, hamis festmények garmadáját találta ez egyik ilyen oldalon, közöttük van egy Monet- és egy Renoir-kép is. Megkérdeztük Kelen Anna művészettörténészt, itthon mennyire divat a neten árulni milliós képeket.
Az ember hajlamos azt gondolni, hogy tulajdonosi és vásárlói oldalról is az az evidens egy-egy nagy értékű műalkotás esetében, hogy ezek valamely aukciósház árverésén cserélnek gazdát. Ám ennek ellentmondóan, ha felmegyünk például az eBayre, számos igen értékesnek tűnő művet találunk. Egy százezer dolláros (kb. 36 millió Ft) Frida Kahlo-festményre kattintva elképzelhető, hogy nem csalóval van dolgunk, az viszont rögtön gyanús lehet, ha mellette ott virít egy 600 dolláros (kb. 220 ezer Ft) darab is.
Negyvenből negyven hamis
Dr. Carina Popovici műalkotások hitelesítésével foglalkozó specialista épp ennek járt utána. A The Guardiannek elmondta, hogy a legprofibb mesterségesintelligencia- (AI) technológiát alkalmazta az online platformon meghirdetett képeken, és megdöbbenve tapasztalta, hogy sok közülük nem valódi. Eddig negyven hamis festményt talált, de azt állítja, sokkal több van.
Azokról, amelyeket vizsgáltunk, mindről az derült ki, hogy 95 százalék valószínűséggel nem igaziak. Biztos vagyok benne, hogy ez csak a jéghegy csúcsa
– jelentette ki az Art Recognition cég munkatársa.
A mesterségesintelligencia-tesztek többek között hamisítványként azonosítottak egy olyan festményt, amelyet Monet alkotásaként hirdettek, Forest With a Stream címmel, 599 ezer dollárért (kb. 215 millió Ft); valamint egy olyat, ami Renoir nevén szerepelt, és amelyet az egyik gyerekéről készült tanulmányként írtak le. Ezért 165 ezer dollárt (kb. 60 millió Ft) kértek.
A lap megkereste a Renoir eladóját, aki Floridában él és a felhasználóneve: metaasis (az Index már nem találta meg az eladók között).
Ő úgy nyilatkozott, hogy nem árul hamis műveket, mindazonáltal a festményt eltávolította az oldalról.
A Monet hirdetője szintén amerikai, és rendelkezik saját eBay-régiségoldallal. A kép mellett ez állt: „Garantálom, hogy a festmény eredeti, 1867-ben készült, Claude Monet aláírásával. A kép nincs tökéletes állapotban, és a származásáról annyit mondhatok, hogy több mint húsz éve a birtokomban van.”
Nos, vagy már eladta, vagy ő is visszavonta az oldalról a festményt, mert az Index ezt sem találta már az eladó műtárgyak között.
Az eBay tagadja a vádakat
Dr. Popovici az elmúlt időszakban többször is írt a platformnak, hogy kifejezze aggályait az ott hirdetett tárgyakkal kapcsolatban, ám választ ez idáig nem kapott. „Nagyon csalódott vagyok, hogy nem reagálnak, hiszen felelősségük van ebben. Nem tehetnek úgy, mintha nem látnák, mi folyik a felületükön. Egyértelmű, hogy itt komoly probléma van.”
Az eBay bár Popovicinek nem, de a lapnak válaszolt: „A hamisított cikkek értékesítése szigorúan tilos az oldalunkon, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy a rajtunk keresztül eladott áruk hitelesek legyenek. Ezt részben mi is a mesterséges intelligencia használatával, illetve professzionálisan képzett nyomozókkal és vásárlóinkat védő programokkal tesszük.
2022-ben 88 millió feltételezett hamisítvány közzétételét blokkoltuk,
1,3 millió terméket pedig eltávolítottunk a platformról.”
Dr. Popovici azonban kitart állításai mellett. „Régebben nagyon nehéz volt észrevenni ezeket a dolgokat, mert nem lehetett mintát venni az interneten lévő festményről. De az új technológiával ez egyszerű. Csak letöltünk egy képet, és tíz perc múlva tudni fogjuk, valódi-e. Szerintem igenis figyelmeztetni kell erre az embereket.”
Az olcsó biztosan nem igazi
Utánajártunk, mi a helyzet a hazai platformokon, és bizony ráakadtunk néhány „eredeti” Picassóra, Dalira, de még Monet-ra is, mindössze 300-500 ezer forint között.
Megkérdeztük Kelen Anna művészettörténészt, a Virág Judit Galéria és Aukciósház árverésvezetőjét, mennyire normális az, hogy valaki online felületeken árulja nagy értékű „műtárgyait”; illetve kíváncsiak voltunk a véleményére azzal kapcsolatban, vajon tényleg megállapítható-e egy fotóról, hogy az adott festmény eredeti-e.
Bevallom, én sem értem, hogy egy komolyabb műalkotást miért virtuális piacokon hirdetnek egyesek, hiszen feltehetően a legmagasabb árat szeretnék érte megkapni, ennek pedig nincs jobb módja, mint az árverés. Nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy az illető maga is tisztában van vele, hogy a hitelesítésnél elbukna az adott tárgy
– mondta Kelen Anna.
A művészettörténész csak nevetett, amikor a 324 ezres Picasso-rajzról és a 432 ezres Monet-festmény realitásáról faggattuk. De nem csak az alacsony összegek mutatják, hogy ezek maximum lenyomatok lehetnek. Kelen Anna elárulta, hogy Magyarországon nincsenek magángyűjteményben ilyen nagy formátumú, külföldi művészek által festett képek. A második világháború előtt még jelentős számban fellelhetők voltak, de utána sajnos már nem.
A vevőknek is tudomásul kell venniük, hogy azok a legendák szertefoszlottak – vagy talán sosem léteztek –, hogy kimegyünk az Ecserire, vagy regisztrálunk egy aukciós oldalra, és ott találunk valami kincset. Ami olcsó, az nem igazi. Ezt kimondhatjuk, mint alapszabályt
– jelentette ki határozottan a művészettörténész. Az aukciósházak abban a tekintetben is többet nyújtanak, mint egy magánszemély, hogy felelősséget vállalnak az általuk közvetített műtárgyért, vagyis,
ha a későbbiekben kiderülne, hogy az adott darab hamis, visszafizetik az árát.
Az árverésvezető úgy fogalmazott: „Sajnos mindenki tévedhet, de mi ilyen esetben gondolkodás nélkül megtérítenénk a vevő kárát.”
Kelen Anna nem vitatja a mesterséges intelligencia jelentőségét, de azt mondja, a hitelesítés gyakorlati szakma, és szerinte fizikailag is látni kell egy festményt ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, eredeti-e.
Mi például sokkal inkább tudjuk, milyen az igazi Vaszary, Mednyánszky, Csontváry, hiszen többször láthattuk ezeknek a művészeknek a munkáit; míg feltehetőleg egy francia vagy spanyol becsüs előbb észreveszi a hamisságot egy Dali-, Picasso- vagy Renoir-képen. Hogy megbízható szakvéleményt mondjunk, ahhoz közelről kell szemügyre venni többek között a festékrétegeket, a vászon milyenségét, a repedéshálót. A műszerek és az új technológiák segítenek minket, de azt fenntartásokkal kezelem, hogy egy fotó alapján ki lehessen jelenteni, az adott festmény valódi-e
– mondta a szakember.
(Borítókép: Egy látogató Pablo Picasso kiállításán Berlinben, Németországban 2015. szeptember 8-án. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)
