Felbecsülhetetlen értékű kincset rejtett a gyerek nadrágja
Élelmes apuka (úgy is, mint én) elhatározza, hogy gyermekét az osztálykarácsonyra szép ruhába öltözteti, már csak azért is, mert egyébként is ezt tanácsolja a többi szülő. Ing, alá póló, sötét zokni, legszebb cipő sártalanítva, mind-mind pipa. Végül nadrág is akad, de a kérdés, ami az ingnél természetes: vasaljuk-e vagy sem?
Gondoltam, majd a címke segít. De nem, a címke ehelyett a kortárs (vagy talán századelő?) magyar irodalmának egy eddig ismeretlen, de ezért is felbecsülhetetlen értékű műremekét rejti. Ha nem lenne elég nagy a kép, ideírom (lassan, hogy mindenki).
95% karton
5% rugalmasság
Lemos mechanizmus
Felborit aszal
Forróvasal
Nemfehérit
Lemos seromegosztott.
Hogy ki írhatta? Elsőre korai Tandorira gondoltam, esetleg a megfáradt Pilinszkyre, de aztán eszembe jutott (főleg az utolsó sor nyomán), hogy egy Joyce-szöveg magyarításába befáradt művész is lehetett, netán egy útkereső Grecsó vagy Petri György egy leharcolt éjszaka után. De az is lehet, hogy hamarosan a Petőfi Irodalmi Múzeumtól kérek segítséget a Kortárs Magyar Líra Legnagyobb Rejtélyének megfejtéséhez.
(És végül, természetesen, nem vasaltam.)
(És ha tud hasonlóan remekbe szabott ruhacímkeszöveget, ne habozzon, küldje el, és közkinccsé teszem.)