Véget ért a Louis van Gaal-éra a Manchester Unitednél: a holland sztáredző két szezon után elhagyni kényszerül az angol klubot: hétfőn, egy évvel a hároméves szerződésének lejárta előtt menesztették. Manchesteri karrierje még akkor is teljes csőd, hogy szombaton megnyerte a csapattal az FA-kupát, ezzel Alex Ferguson távozása óta az első trófeát szerezve a klubnak.

A holland 2014 nyarán úgy érkezett a Manchester Unitedhez, hogy a brazíliai világbajnokságon a holland válogatottal harmadik lett, addig soha nem látott módon kiütve a címvédő spanyolokat, majd a bronzmeccsen a brazilokat.

Az angolok hároméves szerződést kötöttek vele. A David Moyes-korszak kudarcai után a Manchester Unitednél sokan reménykedtek, hogy Alex Ferguson visszavonulása után végre jó kézbe kerül a csapat, ha már a tavasszal átmenetileg irányító Ryan Giggset nem véglegesítették. A walesi kettőt nyert, egyet ikszelt, egyet elveszített abból a négy meccsből, amit 2014 májusában kapott. A tulajdonosok viszont tapasztalatlannak tartották, és a gyors, biztos siker érdekében lecsaptak a rutinos hollandra.

Az eredmények alapján biztosra mentek: Van Gaal Hollandiában az Ajax és az Alkmaar élén is bajnok lett, Spanyolországban nyert a Barcelonával, Németországban a Bayernnel - tuti siker, itt is három éven belül bajnok lesz.

Komoly átalakításokkal kezdett: nem tartott igényt a portugál Nanira és Chicharito Hernandezre, Van Persie-t sem játszatta, majd később elengedte. Eközben a pénz piszkosul ment: addigi angol rekordáron megvették - 75 millió euróért - Angel Di Maríát, Ander Herrerát, Marcos Rojót és Daley Blindet, kölcsönbe érkezett Radamel Falcao. Aztán Di María egyetlen idény után távozott, Falcao sem vált be, az argentint a PSG, a kolumbiait a Chelsea mentette ki.

Az első szezon elején megégtek Van Gaalék, a harmadosztályú Milton Keynes Donstól egy négyest kaptak a Ligakupában, és a bajnokság elején is beragadtak. Végül az idény második felére sikerült összekapni a csapatot, és a negyedik, BL-selejtezős helyen végeztek. Azaz a minimális célt elérték, ami éppen megfelelt Van Gaal elvárásainak, ő ugyanis az első négybe jutást tűzte ki.

A második idény előtt folytatódott a vásárlás: Memphis Depay, Matteo Darmian, Bastian Schweinsteiger és Morgan Schneiderlin is csatlakozott a klubhoz, a legnagyobb fogás viszont a francia Anthony Martial volt, akiért egy vagyont fizettek a Monacónak - legalább 50 millió eurót egy 19 évesért - , de ő azonnal bebizonyította, megérte, és komoly értékévé válhat a klubnak a következő években.

Az idei szezon jól indult, jöttek a győzelmek, a selejtezőből a Club Brugge-ön keresztül bejutottak a Bajnokok Ligájába. Rooney a belgáknak lőtt mesterhármast, a bajnokságban Martial olyan természetességgel rúgta a gólokat, mintha már három éve a PL-ben lenne.

Októberben viszont már csak egy meccset tudtak megnyerni, az Everton ellen, és noha novemberben még volt egy hárommeccses fellángolás, amit a Watford elleni 2-1-es győzelem zárt, hatalmas gödör következett. A Watford elleni győzelem után hét meccsen át nem tudott nyerni a Manchester United, nyolc, ha a wolfsburgi BL-zakót is számítjuk. 1990 óta nem volt ilyen.

A Bajnokok Ligájából is kiestek, a Wolsburg és a PSV mögött csak a harmadik helyen végeztek a csoportban, úgyhogy az Európa Ligába kényszerültek. Mindezek után nyilatkozta Van Gaal, hogy ő is kétli, hogy maradhat, és már azt pedzegette, magától lép le. Az angol sajtó szerint már a vezetőséggel is közölte, hogy nem bízik abban, hogy össze tudja kapni a csapatot.

December végére a szurkolók is megelégelték Van Gaal szerencsétlenkedését: közel kilencven százalékuk szerette volna, ha távozik, a meccseken rendszeresen kifütyülték. Nem kímélte a sajtó sem, összeveszett az újságírókkal, és otthagyott egy sajtótájékoztatót. A The Sun ment neki keményen, de nem inkorrektül, amikor felsorolta, mennyi kudarc érte a United kispadján most ősszel.

Azt a híresztelést viszont a játékosai utasították vissza, hogy nem tesznek meg mindent az edzőjükért. Michael Carrick szerint ilyesmit már terjeszteni is tiszteletlenség, ők meg végkép nem ilyen emberek. És miközben Wayne Rooney is arról beszélt, hogy a következő meccseken az edzőjükért hajtanak, a szezon alatt többször is arról lehetett hallani, hogy Van Gaal módszerei nem örvendenek túl nagy népszerűségnek az öltözőben. 

A kínlódó Chelsea-vel december legvégén otthon csak 0-0-ra futotta úgy, hogy De Gea kapus ismét többször megmentette a csapatot, ám ez az eredmény is elég volt ahhoz, hogy Van Gaal hozzáállása megforduljon:

Ha a játékosok ilyen nyomás alatt ekkora teljesítményre képesek, miért mondanék le?  Semmi okom rá. Itt mindenki küzdeni akar, és a vezetőség bízik a menedzserben.

Azt viszont továbbra sem zárta ki, hogy a végén mégis menesztik, hiszen "ebben az őrült világban bármi megtörténhet, és ha José Mourinhóval megtörtént, bárkivel megeshet". (A portugált a Chelsea küldte el karácsony előtt, és ő rögtön be is jelentkezett a MU-hoz.)

A Van Gaal-kísérlet a tréner optimizmusa ellenére aztán két év után mégis véget ért a Manchester Unitednél, mert tavaszra sem indultak be a dolgok. A United nagyjából a klasszikus sorminta szerint mendegélt: győzelem, döntetlen, vereség, győzelem, és így tovább. Jellemző összehasonlítás:

Moyes például túlélte a BL első kieséses körét, várhatta a negyeddöntő sorsolását, miközben a holland márciusra már az EL-ből is kizúgott, ráadásul a legnagyobb ellenfél Liverpool ellen.  Van Gaal csapata az edző második szezonjában egy helyet rontott, ötödikként zárt, elszalasztotta a Bajnokok Ligája-indulást, ami végzetesnek bizonyult a hollandra nézve. 

A bajnoki mérlege a ManUnited léptékével tragikus, 19 győzelem és 9 döntetlen mellett tízszer kikaptak. Mindössze 49 gólt rúgtak 38 meccsen, ami eggyel több a 17. helyen, épp csak bent maradt Sunderland góljainak számánál, és a tizedik legtöbb a húszcsapatos ligában. Emellett 35 gólt szedtek be, a +14-es gólkülönbségük a hatodik legjobb, ugyanannyi, mint a West Ham Unitedé.

A klub az FA Kupával igyekezett vigasztalódni, amit lehet kiváló sikernek is nevezni, ahogy Van Gaal is mondta, de akkor sem az, ha megnézzük, kiket vert ki a döntőig. Sheffield United, Derby County, Shrewsbury Town - az első három körben három alsóbb osztályú klubot sikerült legyőznie. A West Hamet aztán megismételt meccsen búcsúztatták, az Evertont idegenben sikerült legyőzni, a döntőben pedig a Crystal Palace-t a hosszabbításban.

A Palace rettentő gyengén futballozott. Vagyis ez a kupagyőzelem inkább a kötelező minimum volt Van Gaalnak, ha már semmi mást nem sikerült elérnie a két év alatt.

A sztáredző az elmúlt másfél évben tizennégy játékost igazolt, összesen 250 millió fontot, bő 320 millió eurót költött el, ez 100 milliárd forint, de látványos javulást nem ért el, sőt. Eközben akadt olyan elküldött játékos, aki az új klubjában bombaformába került, például a Leverkusenhez igazolt Javier Hernandez. Ők simán bejutottak a BL-be, a Bundesligában harmadikok lettek, és a mexikói csatár 26 góllal zárta a szezont.

Van Gaal távozása után ismét szabad a világ egyik legnagyobb klubjának kispadja, de az állás valószínűleg csak kétesélyes. A Chelsea-től kirúgott José Mourinho lehet az utódja hosszabb távon, állítólag kedden tárgyalnak ügynökével a részletekről, de az első hírek szerint ötéves szerződést szánnak neki.

Mourinhónak régi nagy álma a Manchester United irányítása. A portugált december közepén menesztették a Chelsea-től, és napok múlva állítólag fel is vették vele a kapcsolatot a MU-tól, de ezt azóta a sztáredző menedzsere cáfolta. Mourinho tavasszal annyit mondott, kész nyáron visszatérni a kispadra. Megbízatása rizikós, mert három szezonnál többet sehol nem töltött karrierje alatt, és eddig azt hangoztatta Ed Woodward klubigazgató, hogy a Unitednél hosszú távra terveznek. A portugál karrierje a Porto óta:

Klub	Mourinho előtt, pontszám (helyezés)	1. év	2. év	3. év	Mourinho után
Chelsea (1)	79 (2.)	95 (1.)	91 (1.)	83 (2.)	83 (3.)
Inter Milan	85 (1.)	84 (1.)	82 (1.) (+BL-győzelem)	-	76 (2.)
Real Madrid	96 (2.)	92 (2.)	100 (1.)	85 (2.)	87 (3.)
Chelsea (2)	75 (3.)	82 (3.)	87 (1.)	50 (10.)	?
Manchester U	66 (5.)	?	-	-	-

Felmerülhetett a padra a korábban átmenetileg irányító klublegenda, Ryan Giggs is, akit sokan szívesen látnának a kispadon. Pláne, hogy Van Gaal folyamatosan úgy beszélt róla, mint majdani utódjáról. Két évet töltött segédedzőként a kispadon, Van Gaal mellett.

A ManUnitednél olyan emberre van szükség, aki képes az elmúlt három év szenvedése után ismét élcsapatot csinálni a Manchester Unitedből, és tartósan élközelben is tartani. A megállapítás első része minden korábbi egyesületénél ment Mourinhónak, utóbbi viszont sehol, ráadásul a személyisége és a Chelsea-nél eltöltött időszakai ellenszenvessé teszik a drukkerek körében. Ők persze meggyőzhetőek, csak sikereket akarnak, mielőbb.

A szakértők támogatják Mourinho kinevezését, Matt Le Tissier, Jamie Carragher, a Sky szakértői is jó döntésnek tartanák az alkalmazását, de főleg biztosnak, ami a sikereket illeti. Pont, mint Van Gaalnál, a szituáció hasonlít a két évvel ezelőttire, amikor a tulajdonosok biztosra mentek, ám már mindenki láthatja, mi lett belőle.

Ha a portugál érkezik, piszok nehéz dolga lesz, mert amit Ferguson 27 éven át épített, azt három alatt sikerült teljesen szétrombolni. Ami viszont biztató, hogy az egyesület anyagilag meglehetősen jól áll, így korrekt igazolásokkal, és jó edzői döntésekkel nem lehetetlen gyorsan visszatérni az elitbe.  

Van Gaal úgy tervezte, a United lesz az utolsó munkahelye, 64 évesen valószínűleg a visszavonulás mellett dönt. Kérdés persze, hogy egy ekkora bukás milyen hatással lesz rá, nem fogja-e átírni a terveit, és nem akar-e valahol még egyszer bizonyítani.