A 2016-os Európa-bajnokság gólátlaga továbbra sem valami jó, mert az eddig lejátszott huszonhat mérkőzésen 1,91-es átlagot hoztak össze a csapatok. Ezt a legutóbbi három Európa-bajnokság simán leveri.

De ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, ez betudható annak, hogy egyrészt a csapatok az első két csoportkörben nem akartak annyit kockáztatni, másrészt a kiscsapatnak titulált válogatottak elsősorban a védekezésre építenek, mivel könnyebb egy jó védelmet megszervezni, mint egy ütős támadójátékot összerakni.

Ami viszont szembetűnő, hogy az Európa-bajnokságon milyen sok gólt szereztek a válogatottak a hajrában: ebben a tekintetben alig érnek a korábbi tornák a mostani közelébe.

A statisztikák szerint az Európa-bajnokságon szerzett gólok közel harmada, pontosabban 27 százaléka született a 85. perc után, ehhez hasonlót csak a 2008-as Európa-bajnokság produkált, amikor az összes gól 21 százaléka esett a meccseknek ebben a szakaszában. 

És pont ezek a gólok tették olyan emlékezetessé a tornát. 

Már rögtön a nyitómeccsen volt hajrágól, amit Dimitri Payet szerzett a románok ellen, és a franciák második mérkőzése, az albánok elleni csoportmeccs is két olyannal dőlt el, amit az utolsó percekben szereztek, az elsőt a csereként beállt Griezmann. Az oroszok egy 91. percben szerzett góllal vették el a győzelmet az angoloktól, a legdrámaibb viszont a csehek 93. percben belőtt büntetője volt, amivel 2-2-re mentették a horvátok elleni mérkőzést. 

De a magyar válogatott is hatékony volt a meccsek végén: az osztrákok ellen Stieber Zoltán a 86. percben lőtte a második gólunkat, Izland ellen pedig a 88. percben jött talált be ellenfelünk a saját kapujába, és egy pontot ért nekünk. 

Abban a kategóriában is kiemelkedik a mostani Európa-bajnokság, hogy jóval több gólt szereznek csereként beküldött játékosok. Az Opta statisztikái szerint az Eb-n a gólok 24 százaléka jött cseréktől, az eddigi tornákon a 17,2 százalékos mutató volt a legmagasabb, ami még az 1996-os angliai Eb-n jött össze. 

Az angolok például úgy fordították meg a Wales elleni csoportmeccsüket, hogy két cserejátékos szerzett gólt náluk, a győzelmet érőt a 92. percben. Roy Hodgson szövetségi kapitány el is mondta a mérkőzés után, hogy nem rémlik neki, hogy negyvenéves edzői pályája alatt csinált-e valaha kettős cserét, mindenesetre ez a torna meglátása szerint arról fog szólni, hogy cserejátékosok döntenek majd el mérkőzéseket. 

A késői gólok, lőjék azt kezdők vagy cserék, és a meccsvégi drámák oka a mostani lebonyolítás is. Sokan lehordták már a 24 csapatos Európa-bajnokságot a létszámbővítés miatt, és annyi biztos, hogy az új rendszer miatt a csapatoknak már egy győzelem rengeteget érhet, vagy akár az egy pontért is érdemes foggal-körömmel küzdeni. 

A csoportkör után ugyanis csak a mezőny harmada, nyolc csapat nem folytatja az egyenes kieséses szakaszban, így a győzelemért járó három pont értéke még jobban felértékelődik. Most is van olyan forgatókönyv, hogy a hárompontos albánok még nyolcaddöntősök lehetnek, még ha ez nem is túl valószínű. És pont ez szúrja néhány kapitány szemét

A világbajnok német válogatott edzője, Joachim Löw szerint nem fair, hogy két mérkőzésen mindössze egyetlen pontot kiszenvedő csapatoknak is van még esélyük a nyolcaddöntőre az utolsó csoportkörben, de ez van, el kell fogadni az új rendszert. 

Az UEFA versenyigazgatósága viszont pont, hogy igazolva látja ebben a létszámbővítést, mivel a legtöbb csapatnak még van esélye a továbbjutásra, és szerintük szorosabbak is lettek a meccsek. Az biztos, hogy a torna előtt sokak leírt válogatottak, például az albán, az északír vagy a magyar jobban teljesítenek, mint azt várták bizonyos országokban. 

Az F csoportban csak a magyar válogatott tudott mérkőzést nyerni az utolsó csoportkör előtt, az az újoncok: az albánok, az északírek és a walesiek is megszerezték már első győzelmüket. A mezőny sokkal inkább egyben van, mint korábban nincsenek nagy szakadékok a csapatok között, igazán komoly kiütésbe sem szaladt eddig bele senki, a legnagyobb győzelem 3-0 volt.