Agerd helyén Asraf Dari, aki eddig csak Portugália ellen kapott lehetőséget, akkor csereként beállva 34 percet.

Szólnak a himnuszok, elsőként a francia, majd a marokkói.

A pályára érkező csapatokat egyébként egészen elképesztő hangulat fogadta, a közönség reakciói alapján úgy tűnik, a stadion jó kétharmados többsége Marokkóért szorít a helyszínen. A francia drukkerek kevésbé hangosak, és ránézésre is kevesebben vannak jóval.

Intő jel az észak-afrikaiak számára, hogy kontrákat és pontrúgásokat leszámítva tényleg nehezen alakít ki helyzeteket: 0.84 xG/90 perc a csapat mutatója, ami az ötödik leggyengébb a tornán. Azaz alig-alig, de a várható szerzett és kapott góljaik száma negatív, ami – ómen? – már a negyeddöntőbe eljutott csapatok közt is csak a horvátokra volt még igaz. Ezzel szemben a franciák xG-je 1,90, xGA-ja 1,15 90 percenként.

Marokkó 90 percre vetítve 0.88-as xG-t „enged” az ellenfeleinek, érdekesség, hogy négy eddigi európai riválisát, Horvátországot (0,52), Belgiumot (0,96), Spanyolországot (90 perc alatt: 0,61, 120 perc alatt: 0,99) és Portugáliát (0,92) a helyzetekből adódó várható egy gól alatt tudta tartani – és ezzel ténylegesen is kapott gól nélkül hozta le a meccset. Az összességében igen csak szép xGA-statisztikába egyedül az utolsó csoportmeccs, a Kanada elleni találkozó (2–1) rondít bele, itt az észak-amerikaiak – főleg az első félidőben mutatott jó teljesítményükkel – 1.33-as xG-t hoztak össze.

Öt meccs alatt viszont csak egy gólt kaptak!

A 31 éves kapus nyolcvanszázalékos védési mutatót tudhat magáénak négy meccsen (a Belgium elleni csoporttalálkozót rosszullét miatt az utolsó pillanatban ki kellett hagynia, a kezdés előtti csapatképre még ő állt oda, de a kaput végül váltótársa, Munir védte, méghozzá három, kapujára tartó lövésből hármat hatástalanítva). A nyolcvan százalék mögötti számok az igazán megdöbbentőek Bono esetében! Hogy miért?

Mert ezt a 80 százalék (körüli) védési mutatót el lehetne érni úgy is, mint Dominik Livakovic, a horvátok bronzmeccsre készülő kapusa tette, hogy 28 lövéssel néz farkasszemet az ember, és 22-t hárít, meg úgy is, ahogy a marokkói esetében látjuk: négy meccsen öt lövésre, négy védéssel!

A két csapat 1999-ben és 2007-ben is felkészülési mérkőzésen találkozott egymással, előbbit 1–0-ra nyerték a franciák, utóbbi 2–2-es döntetlent hozott. S ennyi felnőttszinten a közös múlt. Ebből tehát túl sok kiindulási alapunk nincs.

A tervezők már akkor tudták, hogy az al-Bajt Stadionban játsszák majd a világbajnokság nyitómeccsét, amikor a létesítmény első vonalait megrajzolták. A bajt nevet, mely arabul házat jelent, nem véletlen kapta a stadion. A homlokzatot ugyanis a sivatagi nomád népek jellegzetes sátra ihlette, belülről pedig a régióra jellemző sadu-szövés mintával pingált falak fogadják a látogatókat. A létesítmény 60 ezer ember befogadására alkalmas, kilenc mérkőzést tartanak majd itt, köztük az egyik elődöntőt is.

A behúzható tetővel rendelkező létesítményt a torna után 32 ezresre bontják vissza, elemeit pedig felhasználják a 2030-as, dohai Ázsia Játékok infrastrukturális fejlesztéseihez. A felszabaduló helyen ötcsillagos szállodát, bevásárlóközpontot és további sportlétesítményt alakítanak ki. A luxushotel lakosztályai a futballpályára néző erkéllyel rendelkeznek majd.

A 2022-es vb-n ez volt az egyetlen stadion, amely nem fér bele a 32 kilométer sugarú körbe, amelyen belül a másik hét stadion fekszik. 

Érdekes lesz látni, hogy a Juventus középpályásánál, a betegség miatt kimaradt Rabiot-nál valamivel védekezőbb típusú Youddouf Fofana és az eddigi meccseken többnyire szűrőként szerepet kapó Aurélien Tchouameni hogyan osztja majd el egymás között a feladatokat.

Esetleg ez egy 4–2–3–1 lesz az eddig megszokott 4–3–3 ellenében, és Griezmann teljesen középre húzódik majd a két ütközőbb jellegű középső középpályás elé?

A címvédő franciáknál két helyen is változás történt a negyeddöntős, Anglia elleni csapathoz képest. 

Franciaország kezdőcsapata: Lloris – Koundé, Varane, Konaté, T. Hernandez – Tchouaméni, Fofana – Dembélé, Griezmann, Mbappé – Giroud. 

Marokkó kezdőcsapata: Bunu – Hakimi, el-Jamik, Szaissz, Aguerd, Mazraui – Amrabat, Unahi, Zijes – en-Nesziri, Bufal. 

A marokkói kispadon ülő Valid Regragui meccstervei viszonylag egyszerűek, mégis hatékonyak. Csapata a találkozók játékidejének több mint 40 százalékát mélyblokkban tölti, azaz a mezőnyjátékosok közül legelőrébb helyezkedő futballista is 40 méteren belül van a védett kapuhoz képest. Az igazán izgalmas az, hogy ennek ellenére is meg tudják teremteni a kontrák lehetőségét, sőt nemcsak a kontrákét, de időről időre ritmustalan „kitörésekkel” az ellenfelek térfelén megszerzett labdákét is. Öt eddigi találatukból kettőt is presszingből megnyert labdából értek el!

Vajon mit sikerül kifőznie a franciák meglepésére a szövetségi kapitánynak?

Kezdés előtt érdemes lehet elolvasni az Index.hu beharangozóját, elemzésünkben rávilágítunk, melyek a marokkói válogatott azon gyengéi, amiket óriási meglepetésre Spanyolország után Portugália sem tudott kihasználni. Miért lehet az eddigieknél is nagyobb szerepe az esetleges győzelem kiharcolásában Antoine Griezmann-nak, és ki az a marokkói középpályás, aki a négy évvel ezelőtti vb-n a torna legjobb játékosának megválasztott Luka Modric teljesítményét is überelte eddig ezen a világbajnokságon.

Köszöntjük olvasóinkat! Hamarosan kezdődik a katari labdarúgó-világbajnokság második elődöntője, a vb-címvédő Franciaország a torna legnagyobb meglepetéseit szolgáltató, Spanyolország után Portugáliát is búcsúztató Marokkóval csap össze 20 órától.