Index Vakbarát Hírportál

A Dark Souls-játéktrilógiát készítő japán FromSoftware csapata mindig is arról volt ismert, hogy ők csinálják a világ legnehezebb videójátékait, ebbe a sormintába tökéletesen illeszkedett nemcsak a Bloodborne, hanem a Sekiro: Shadows Die Twice, illetve az egész masocore-őrületet beindító Demon's Souls is. A felsorolt címekhez képest a fejlesztőcég még magasabbra tette a lécet, amikor 2022 februárjában a Bandai Namco kiadta a legújabb dark fantasyjukat, a számos év játéka díjat bezsebelt Elden Ringet, mely előtt nem csak a szakma, a közönség is leborult – utóbbiak közül persze csak azok, akik szeretik a kontrollerszaggatóan nehéz élményeket.

Az Elden Ring világa és mitológiája megkapó lett, de ez nem csoda, elvégre George R. R. Martin, A tűz és jég dala írója is besegített az alkotói munkába, a játék legnagyobb húzása mégis az volt, hogy nyílt világba ültette tulajdonképpen a Dark Souls 4-et. Akkora térképen barangolhattunk, amelyről a legtöbb játékfejlesztő álmodni sem mer, és rengeteg, már-már megoldhatatlan kihívást jelentő főellenségbe, például Melaniába botolhattunk bele, akik jó sok órányi izzadást garantáltak a monitor előtt.

A Shadow of the Erdtree, az Elden Ring nagyszabású kiegészítője június 21-én látta meg a napvilágot, és bár a kritikusok zöme 9/10-es és 10/10-es értékelésekkel árasztotta el a DLC-t, akadtak azért olyan hétköznapi gamerek, akiknek nem nyerték el annyira a tetszésüket a látottak. Review-bombing lett a végeredménye, tömegek kezdték el lepontozni a Shadow of the Erdtree-t, mondván, túl nehéz lett, még az alapvetően brutális alapjátékhoz képest is.

Az Alan Wake első része egy egészen különleges játék volt még 2010-ben, amikor egy olyan horroríró bőrébe bújhattunk, aki alkotói válsága elől menekült Bright Falls kisvárosába, ám itt a művészt utolérték démonai, feleségét elrabolták tőle, és zseblámpával, valamint lőfegyverekkel igyekezett móresre tanítani a gonosz erőit a sztori főhőse. Sam Lake és csapata, a Remedy Entertainment epizodikus, tévésorozatos formátumot követtek, amikor megcsinálták az Alan Wake első részét, illetve kiegészítőit – videójátékuk pedig bár erősen építkezett Stephen King regényeiből és a Twilight Zone-ból, valamint a Twin Peaksből, inkább egyfajta akció-thriller lett.

Alan Wake visszatérésére 2023-ig kellett várunk, miután a Remedy megszerezte a játékfranchise jogait, és az Epic Gamesszel együttműködést kötöttek, egy vérfagyasztó kalandban hozták vissza a New York horrorisztikus változatában ragadt írót, és egészítették ki a történetet egy Saga Anderson nevű FBI-os nyomozó szálával. Nos, a végeredmény annyira durva lett, hogy még a Resident Evil 2-n edzett gamerek is fel-felpattantak tőle, és

A június 7-ei Summer Game Festen nagyjából a semmiből ugrott elő a Remedy agytrösztje és írója, Sam Lake, és a rá jellemző mindig kaján vigyorral az arcán jelentette be, hogy az Alan Wake 2 első kiegészítője (kettő lesz összesen), a Night Springs címre keresztelt DLC-csomag már másnap megjelenik. Nem egy, nem kettő, hanem három epizóddal. Mivel az Alan Wake korábbi kiegészítései is egészen frenetikusan sikerültek, gondoljunk csak vissza az American Nightmare-re, nyilván nekivetettük magunkat, és megnéztük, milyenek lettek ezek a 40-60 perces új epizódok.

Jó hosszú múltra tekint vissza a Prince of Persia-játékszéria, az első részt 1989-ben adták ki, amely híressé vált arról, hogy a készítő, Jordan Mechner a testvéréről készített videókat, hogy aztán rotoszkópos megoldással animációra ültesse át az általa felvett parkouros mozdulatokat. Bár nem lett egyből pénzügyi siker, a kritikusok imádták és végső soron elég vásárló figyelmét keltette fel az első Prince of Persia, hogy nagy videójátékos franchise-zá nője ki magát. A 90-es évek elején jött a Prince of Persia 2, majd a játék átlépett 3D-be 1999-ben. Az újabb fordulópont 2001-ben következett be, az Ubisoft felvásárolta Perzsia hercegének jogait, és a The Sands of Time-mal nyomtak egy merész, de kultikussá vált rebootot, amit több, ugyancsak közkedvelt folytatás követett.

Igaz, hogy voltak olyan mellényúlások, mint a 2008-as, sokak szerint béna cell shaded grafikára építkező, nemes egyszerűséggel megint Prince of Persia névre keresztelt újragondolás, és ahogy teltek az évek, a hírhedt kiadó kezében lassú halált kezdett halni a kalandjáték... 2024 elején mégis csoda történt. Kijött a Prince of Persia: The Lost Crown és a gyökereihez visszatérő, újfent oldalnézetes, metroidvania-elemeket is villantó újdonság hatalmas telitalálat lett. Olyasmit mondhattunk rá, amit Prince of Persia-játékra mostanában nem. Mégpedig, hogy kötelező.

Egészen döbbenetes, de idén már a második oldalnézetes Prince of Persia-játékot adja ki a kezei közül az Ubisoft. Igaz, a The Lost Crownhoz képest a május 27-én korai hozzáférésben publikált The Rogue Prince of Persia alapvető elemeiben különbözik az előző résztől. Legfőképp abban, hogy egy roguelike-címről van szó, amelyben a főszereplő herceg a szeretett hazáját igyekszik megvédeni a vérszomjas hunoktól, ám a főváros megmentése során hősünk folyamatosan leküzdhetetlen akadályokba ütközik, így újra és újra meghal. Szerencsére azonban a hercegnek a tarsolyában van egy varázslatos tárgy, ami folyton visszahozza az életbe, ergo időhurokba zárva küzdhet meg a gonosz erőivel.

A május 23-án bemutatott Furiosa: Történet a Mad Maxből hiába villantott látványos akciójeleneteket a vásznon, a pénztáraknál képtelen volt nagyot robbantani George Miller alkotása, elvégre A harag útja spin-offja a 168 millió dolláros büdzséje ellenében mindössze 70 milliót hozott. Ennek eredménye az lehet, hogy a Mad Max-franchise pihenőre vonul, és a Tom Hardy főszereplésével készített Mad Max: The Wastelandből sem lesz semmi.

George Miller a közelmúltban a Furiosa miatt megint a figyelem középpontjába került, a nagy múltú, veterán direktor pedig több érdekes dolgot nyilatkozott posztapokaliptikus lázálma kapcsán.

Az igazat megvallva nem voltam a legutóbbi Mad Max-játéktól elragadtatva, nem lett olyan jó, mint szerettem volna. Pedig minden rendelkezésünkre álló anyagunkat odaadtuk egy cégnek, hogy hozzák ki belőle a maximumot. Én olyan ember vagyok, aki csak akkor lát neki valaminek, ha tudja, hogy kiemelkedően meg tudja azt valósítani. Nekik ez nem sikerült...

– mondta a GamingBible nevű oldalnak a filmes.

Miller természetesen a 2015-ben megjelent, Avalanche Studios által készített, nyílt világú Mad Max-játékra gondolt. Ez a posztapokaliptikus adaptáció elég szerencsétlen időpontban került polcokra, pár nap eltéréssel a Metal Gear Solid V: The Phantom Painhez képest, ami nyilván rányomta a bélyegét az eladásokra. A Mad Maxből DLC-t is terveztek, ám a Warner az Avalanche akkori vezetője, Christofer Sundberg szerint a fejlesztőcégét hibáztatta a rossz számokért, így a letölthető pluszkontent sosem látott napvilágot.

A Mad Maxet időbe telt, hogy a közönség felfedezze magának, a játékot az elmúlt kilenc év alatt sokszor leárazták, néha potom áron lehetett megvenni – és ez sokakat rávett, hogy utólag esélyt adjanak neki. Jó része az embereknek, legalábbis az interneten közzétett kommentárok, YouTube-videók alapján pozitívan csalódott is a Mad Max-játékban, nem csoda, hogy az Avalanche Studios alkotását bizonyos körökben az elmúlt évek legalulértékeltebb posztapokaliptikus címének tartják videójátékos fronton. Afféle rejtett kincsnek.

Közel egy éve már, hogy az Asus a magyarországi piacra is behozta első saját fejlesztésű konzolját, a ROG Allyt, ami kifejezetten nagy népszerűségnek örvendett. A készüléket itt, az Indexen is leteszteltük – és bár akkoriban még közel sem volt tökéletes a felhasználói élmény, a vízió, amit az Ally vetített maga elé, azonban már akkor is jól látható és nem utolsósorban szerethető volt. Az évfordulóhoz közeledve ráadásul az is kiderült, hogy az Asus egyáltalán nem szeretné cserben hagyni a rajongókat,

Fontos megjegyezni, hogy az új konzol nem generációváltás lesz – azt vélhetően majd ROG Ally 2 néven láthatjuk egy vagy két év múlva –, hanem sokkal inkább a jelenlegi készülék felfrissítése, hogy az még jobban állja a sarat. Ennek értelmében a készülékben ketyegő Z1 Extreme chip például változatlan maradt, továbbra is az fog felelni a játékok futtatásáért. Ezen felül azonban bőven találhatunk majd újításokat az Ally X-ben is – már amennyiben hihetünk a kiszivárgott specifikációs listának.

Amennyiben a videocardz.com által közzétett, kiszivárgott információk valósak, akkor a ROG Ally X az előd 16 gigabyte-nyi LPDDR5-6400-as memóriájával szemben már 24 gigabyte LPDDR5X-7500-as memóriával érkezik majd, ami az elődhöz képest nyolc gigabyte-os növekedést jelent méretben, és 17 százalékos növekedést sávszélességben. A specifikációs lista alapján ugyancsak növekedni fog a tárhely, az Ally X ugyanis már egy tera byte-nyi M.2-es tárolóval is kérhető lesz, szemben a ROG Ally 512 gigabyte-os tárhelyével.

Ha valakit így 2024-ben rávisz a lélek, hogy battle royale-játékkal játsszon, egészen kiforrott címekbe ölhet bele több száz órát. Ott van ugyebár az alfának és ómegának számító Fortnite, amely bár kinézetével a fiatalabbakat célozza, egészen jól el lehet vele lenni, de a PUBG se rossz választás azoknak, akik a realisztikusabb, lőtéri élményt keresik. Végül, de nem utolsósorban pedig széles körben elérhető az Apex Legends, mely a Titanfall-játéksorozat kvázi spin-offja a Respawn Entertainment csapatától, és a fentebb említettek közül talán a leginkább letisztult tripla A-s lövölde, de hogy a legadrenalindúsabb, az biztos.

Május 7-én indult el az Apex Legends huszonegyedik szezonja, amely több fontos frissítést hozott magával, ezek közül a legjelentősebb az Alter névre hallgató, vadonatúj játszható hős érkezése, aki Revenant óta az első színtisztán gonosz figura a videójátékban. Egy, a skirmisherek osztályába tartozó legenda, aki eszméletlen mobilitását annak köszönheti, hogy képes portálokat nyitni a falakba, ezeken keresztül közlekedni, de a meghalt játékosok által hátrahagyott death boxokból is ki tud egy-egy itemet csenni, ami váratlanul OP a passzívok közt. Sőt, az ultimate képessége se kutya, egy olyan eszközt képes afféle visszavonulási pontként lerakni, amelyhez nemcsak ő, hanem társai is képesek egyetlen gomb megnyomásával odaugrani.

Bár az HBO egészen kiváló és megkerülhetetlen sorozatot készített George R. R. Martin regényszériájából, A tűz és jég dalából Trónok harca címmel, a videójáték-ipar egyelőre nehezen találja a fogást Westeroson. Pedig próbálkoztak a játékfejlesztők is, a 2012-ben megjelent, Cyanide által készített akció RPG, a Game of Thrones az első évad eseményei alatt játszódott. Ám a történet hiába volt érdekes, legfőképp a béna harcrendszer miatt fájdalmas volt vele játszani, és a korához képest is gyenge grafika se könnyítette meg a befogadását.

Aztán 2014-ben epizodikus formátumban kezdte el kiadni a Telltale Games a saját Game of Thrones-játékát, a narratíva szempontjából pedig a kultikus stúdió igencsak magasra tudta pakolni a lécet, de a kritikuskedvenc The Walking Dead és a The Wolf Among Us után ez nem is volt tőlük annyira meglepő. A játék középpontjában a Forrester-ház állt, akik hat részen keresztül küzdöttek azért, hogy megmentsék családjukat, miután az Öt Király Háborújában a vesztes oldalon álltak. Hiába nem kapott folytatást és második évadot a Telltale-től, ennek a játéknak sikerült eddig a legügyesebben bővítenie a Trónok harca világát, és olyan jól ismert karakterek felbukkanásának örülhettünk benne, mint az Emilia Clarke által megszólaltatott Daenerys Targaryen, a Kit Harington-féle Havas Jon, Lena Headey Cersei Lannistere, vagy éppen a Natalie Dormer által játszott Margaery Tyrell – ráadásul az eredeti színészek tolmácsolásában.

Idén nem a legerősebb a PlayStation kínálata az exkluzívok terén, elvégre nem jelentkezik új résszel sem a God of War, sem a The Last of Us, de még a Marvel’s Spider-Man sem. Öröm az ürömben, hogy emiatt kisebb címek is befurakodhatnak a rivaldafénybe. Mondjuk a Stellar Blade nevű új koreai sci-fi, amely április 26-án került polcokra, valószínűleg mindenképp közbeszéd tárgyává vált volna. Köszönhetően annak, hogy a fejlesztők a Shift Up csapatánál úgy döntöttek, hogy a játék hősnőjét, Eve-et annyira kihívó ruhákba öltöztetik, hogy elkerülhetetlen legyen, hogy bezsongjon emiatt a fél internet.

A Stellar Blade egyébként egy korrekt science fiction lett, és bár a történet, valamint a karakterizáció nem a legerősebbek benne, a hangulata, az elpusztult Föld felfedezése, és az, hogy a készítők ötvözték a NieR: Automatát és a Devil May Cryt, kifejezetten jól áll neki. Egy posztapokaliptikus, hack ’n’ slash, Dark Souls-elemekkel megspékelt videójátékról van szó, ami kifejezetten jó kritikákat is kapott ráadásul. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a Stellar Blade-et elsodorja a kultúrharc, a woke vs. antiwoke háború.

A Warhorse Studios tagjainak meglehetősen sok kálvárián kellett keresztülmenniük, mire középkori lovagszimulátoruk, a Kingdom Come: Deliverance napvilágot látott. Bár a cseh készítők már 2009-ben ügyködni kezdtek ezen az ambiciózus projekten, sorra kapták az elutasításokat, a befektetők egyszerűen nem látták a lehetőséget egy sárkányokat és varázslást nélkülöző fantasyben, mígnem egy cseh milliárdos, Zdenek Bakala be nem állt az ötlet mellé. Az RPG-ből még így se lett volna semmi, ha a Warhorse-osok nem hirdetnek közösségi finanszírozási kampányt a Kickstarteren, ahol a gamerek 2 millió dollárral tolták meg a Kingdom Come: Deliverance szekerét. És milyen jól tették! 2018-ra egy olyan, a Deep Silver által kiadott videójáték került a polcokra, ami több szempontból is hiánypótlónak bizonyult.

A Kingdom Come: Deliverance sztorija 1403-ban, a Cseh Királyságban játszódik, amikor is egy Henry nevű legény kovács apját, anyját és barátait is lemészárolják a gaz magyar király, Zsigmond zsoldosokból álló katonái. Hősünk persze nem hagyja magát, kardot ragad és bosszút esküszik, megfogadva, hogy megdönti a trónbitorló uralmát, és a jogos uralkodót juttatja hatalomra.

Bár a játék fő missziói rendkívül élvezetesek, kidolgozottak és fordulatosak lettek, a Kingdom Come: Deliverance képtelen volt megismételni a Witcher 3 bravúrját, ebben a játékban a mellékküldetések bizony laposak voltak, technikai bugok és egy idegesítő zárfeltörési rendszer is borzolta a kedélyeinket. Ugyanakkor volt annak valami bája, hogy realisztikus környezetbe ültetve, FPS-nézetből lengethettük a kardunkat, Henry bőrébe bújva.

Hosszú évek óta kiemelkedő tagja a gamingközösségnek a Lenovo, köszönhetően annak, hogy Legion termékvonaluk az Asus ROG családja mellett az egyik leginkább kedvelt a játékosok körében. Ezzel maga a Lenovo is tisztában van, így az elmúlt években a megszokottnál több időt és energiát fektettek a Legion készülékekbe. Ahogy arról például az Index is beszámolt, tavaly bemutatták első kézi konzoljukat Legion Go néven, ami az egyhetes tesztidőszak alatt levett minket a lábunkról – bár nem lett tökéletes.

A Legion Go mellett azonban idén ismételten új tagot üdvözölhet a Legion család, a Lenovo ugyanis nemrégiben bemutatta a Legion Tabot, a vállalat első kifejezetten gamereknek szánt táblagépét. A készülék első pillantásra csak egy hagyományos tabletnek tűnhet, közelebbről megnézve azonban már bőven észrevehetünk olyan részleteket, amik kifejezetten a játékosoknak kedveznek.

A Legion Tab egy, a mai tabletek esetében kisebbnek számító, 8,8 hüvelykes, QHD+-felbontású, 500 nites PureSight panelt kapott, ami támogatja az akár 144 hertzes képfrissítési gyakoriságot is. Ez már az első pillanattól kiemeli a készüléket a többi közül, a legtöbb esetben ugyanis csak 120 hertzes panelekkel találkozni a tabletek esetében. A kijelzőméret okán egy kompakt készülékről beszélünk – ami egyet jelent azzal, hogy a Legion tab súlya is könnyű, mindösszesen 350 grammot nyom, amihez hozzásegít az is, hogy vastagsága csak 7,6 milliméter.

A Westworld készítőitől futott be az Amazon Prime-ra a Fallout nyolc részből álló első évada, egy olyan videójátékos adaptáció, amelyet egy lapon emlegetnek a Last of Us című HBO-szériával. Nem véletlenül, a Jonathan Nolan és Lisa Joy által vezetett stábnak sikerült szépen megfogniuk a szatírába hajló, de azért helyenként véresen komoly és ultraerőszakos posztapokaliptikus világot. A Fallout-sorozat remekül idézi meg a játékokat, és bár a története a Fallout 3-ból és a Fallout 4-ből összeollózottnak érződik, izgalmas új karaktereket is bevezet a köztudatba, például a 33-as Vaultból az apját megmenteni igyekvő naiv Lucyt (Ella Purnell, a bukott színészből lett westernhős Ghoult (Walton Goggins) és a félelmetes páncélzattal harcoló Maximust (Aaron Moten).

Nem csoda, hogy a széria felkeltette az emberek kíváncsiságát, vélhetően olyanokat is leültetett a Bethesda videójátékai elé, akik eddig nem nagyon foglalkoztak a Fallouttal, illetve a franchise körüli kiugró érdeklődésben benne lehet az is, hogy egykori rajongók most újra kontrollert vettek a kezükbe az Amazon újdonsága miatt.

Erre utal legalábbis, hogy a SteamDB adatai szerint kilőtt a Fallout-játéksorozat népszerűsége Steamen, van köztük olyan felvonás, amely rekordszámokat produkál a játékosbázisát illetően. Igen, a Fallout 76 című multiplayer játékról van szó, amelynek a fogadtatása a szedett-vedett narratíva és az NPC-k hiánya miatt is nagyon gyenge volt még 2018-ban, amikor polcokra került. Azóta a Bethesda sokat foltozgatott rajta, és jobb állapotban van. A Fallout 76 a legmodernebb, grafikailag az egyik legszebb rész, így nyilván sokakat bevonzott, volt olyan pont, amikor cikkünk írásának pillanatáig Steamen keresztül 42 ezren nyüstölték egyszerre. Steamen soha nem játszottak még vele ilyen sokan.

Han Solo női verziójával a főszerepben érkezik az Ubisoft-féle, Star Wars Outlaws című nyílt világú sci-fi – és már azt is tudjuk, hogy mikor. Augusztus 30-án kerül polcokra a videójáték, mely PlayStation 5 mellett Xbox Series X/S-en és PC-n is elérhető lesz. Valamilyen szinten a mai napig eseményjellege van, amikor egy új, a messzi-messzi galaxisba kalauzoló produktum napvilágot lát, de a Disney által birtokolt kultikus franchise mostanra lesüllyedt arra a szintre, hogy egyre kevésbé üti át a mainstream ingerküszöbét. Kivéve persze, amikor az utálkozásról van szó, ez utóbbi fronton a Star Wars Outlaws éppen nagyot megy az interneten.

A Star Wars Outlaws finoman szólva sem kapott eddig jó fogadtatást, X-en és Redditen a legtöbben a generikusnak kinéző története miatt kezdték ki a Massive Entertainment által fejlesztett alkotást. A főszereplő egy Kay Vess nevű csempész, aki egy nagy hatalmú gengszterbirodalom karmai közé kerül, és az egyetlen kiút számára, ha megvásárolja szabadságát. A trailer villogtat jó pár közönségkedvenc elemet, látjuk a Sarlacc Pitet, Jabbát, a huttot és még a karbonitba fagyasztott Han Solo is felbukkan, egyértelműsítve, hogy a játék A Birodalom visszavág és A Jedi visszatér között játszódik. Ám mindez kevés az üdvösséghez láthatóan.

A zombik, zonbik vagy zumbik a haiti folklórban vudumágiával feltámasztott halottak, alakjuk a 19. századi irodalom rémmeséin keresztül került be a populáris kultúrába. A mozikban 1932-ben Lugosi Béla főszereplésével érkeztek meg.

A 2010-es évek volt az az évtized, amikor a zombiinvázió mint horrortoposz végképp elcsépeltté vált. A Walking Dead tévésorozatban és a Last of Us játékban a műfaj lényegében megtalálta igazi önmagát: az internet pangó közösségi médiás korszakának közéleti hangulatára jól rezonált a civilizációs és társadalmi összeomlás. Ezelőtt és eközben a videójátékokban meglehetősen vegyes minőségű töltelékszereplőként találkozhatunk velük. 

A Life Is Strange mindig is arról volt híres, hogy a társadalom peremén élő, kisebbségben lévő embereket állított középpontjába. Így volt ez a Dontnod Entertainment által fejlesztett első játékban, mely az időmanipulálásra képes, a fiúkhoz és a döntéseink hatására akár a lányokhoz is vonzódó Max Caulfield történetét mesélte el, de a szintén általuk megálmodott Life Is Strange 2-ben is, ahol Sean Diazról derült ki, hogy biszexuális, és valami hasonló valósult meg a 2017-es előzményjátékban, a Life Is Strange: Before the Stormban, amelyet már a Deck Nine csapata adott ki a kezei közül, a leszbikus Chloéval a főszerepben.

Aztán 2021-ben polcokra került a Life is Strange: True Colors, amelyet minden korábbinál büszkébben vállalt színes reprezentációja miatt körbetapsolt a fél játéksajtó, és a 33. GLAAD Media Awardson az év legkiemelkedőbb videójátékának járó szobrot hozta el.

Épp ezért annyira kínos, amit az amerikai IGN előásott a Deck Nine-nal kapcsolatban, a lap tényfeltáró cikkéből ugyanis kiderül, hogy a cég fejlesztői még a múlt év elején neonáci szimbólumokra (a 88-as és a 18-as számra), és fasiszta, valamint rasszista mémekre és rúnákra lettek figyelmesek a játéksorozat legutóbbi felvonásában elrejtve. A szakemberek a kezdeti értetlenkedés után arra jutottak, hogy valaki szánt szándékkal helyezhette el ezeket a kirekesztő, fehér felsőbbrendűséget hirdető jeleket a True Colorsban.

A Deck Nine menedzsmentje, miután jelezték feléjük a dolgot, sokáig hallgatással válaszolt. A vezetőségről a leleplező cikk azt írja, utat engedtek a toxikus munkahelyi viszonyoknak, de a játékiparban folyamatosan jelen lévő, és kiirthatatlannak tűnő túlóráztatás ellen se tettek lépéseket. Az IGN-nek a Deck Nine egyik, a neve elhallgatását kérő beosztottja úgy nyilatkozott, előfordult, hogy heti 70-80 órákat görnyedtek a gép előtt, három-négy hetekre rúgó etapokban, mert szorította őket a határidő, és a True Colors nem csúszhatott.

Nagy csinnadrattával jelentették be nemrég, hogy májustól indul a zárt alfatesztje a Marvel Rivals című új videójátéknak. Egy 6v6 online hero shooternek, amelyben külső nézetből vehetjük át az irányítást olyan jól ismert szuperhősök felett, mint Vasember, Loki, Hulk, Doctor Strange, Pókember és sokan mások. Az összesen 18 Marvel-karaktert felvonultató Marvel Rivalst az a Netease készíti, akik egyszer már hülyét csináltak magukból a Diablo Immortallal, hiszen eszement mennyiségben pakolták teli mikrotranzakciókkal azt, és joggal vívták ki a nép haragját maguk ellen.

Valami hasonlótól lehet tartani a Marvel Rivals esetében is, amelynek az első előzetesét már 2,3 millióan nézték meg cikkünk írásának pillanatában is – és ha a nézők között voltak a Blizzard szakemberei, ők közben biztosan félrenyelték a falatot. Merthogy a Marvel lövöldözős játéka egyértelműen az Overwatch-ról lett kopizva. Vasember konkrétan olyan, mintha Zaryát és Pharah-t gyúrták volna egybe, Loki képessége kísértetiesen emlékeztet Echóra, és akadnak még egyéb furcsaságok is. Például amikor másvilágra küldünk valakit, a felvillanó piros ikont egy az egyben az Overwatch-ból emelték át, a pályák dizájnja is izzadtságszagú másolatnak érződik, és a játékmenet szintén ismerősen hat, csak lassabb, ügyetlenebb és bazáribb, mint a Blizzard szebb napokat látott sci-fijében.

A Dungeons & Dragons világán alapuló Baldur’s Gate 3-at már a rendes megjelenése táján, 2023 augusztusában olyan felütéssel emlegették, hogy a belga játékfejlesztő cég, a Larian Studios alkotása új mérce lehet a videójáték-iparban. Innentől kezdve majd ehhez kell felérniük az új játékoknak, és minden, ami elmarad a Baldur’s Gate 3 által hozott, szerintünk is magas szinttől, az maximum középszerként lesz emlegetve. Persze akkor még nem tudtuk, hogy az Alan Wake 2 is milyen letaglózó lesz a túlélőhorrorok műfaján belül, de a Baldur’s Gate 3 még így is simán behúzta a decemberi The Game Awardson többek között az év legjobb videójátékának járó szobrot, de az év szerepjátékának is megválasztották, szinkronmunkájáért Neil Newbont (Astarion szerepében) egyéni elismeréssel jutalmazták, és a fantasyjáték egyenesen tarolt a rendezvényen.

Az emellett is számos más díjjal kitüntetett Baldur’s Gate 3-mal kapcsolatban joggal merülhetett fel a kérdés és elvárás, hogy vajon a készítők terveznek-e neki folytatást. Főleg annak tükrében, hogy az érdeklődés is hatalmas volt a D&D-adaptáció irányában, 2024 márciusáig nagyjából 15 millió példány kelt el belőle.

A Larian Studios vezetője, Swen Vincke nemrég a Game Developers Conference keretein belül sokkolta kissé a világot, amikor úgy fogalmazott, csapatával semmilyen jellegű folytatást nem készítenek a Baldur’s Gate 3-nak.

A Grand Theft Auto 6 egyike a legjobban várt alkotásoknak a videójáték-iparban valaha, már csak az beszédes, hogy a nyílt világú bűnözőszimulátor pár hónapja debütált első előzetese 182 milliós megtekintést söpört be a YouTube-on. A Rockstar ennek a trailernek a végén jelentette be, hogy 2025-ben ki is adják a játékot, állítólag a színfalak mögött a jövő év első hónapjaira lőtték be, hogy polcokra kerülhet az új GTA. Mindez mehet a levesbe, a Kotaku ugyanis arról ír, több általuk megbízhatónak vélt forrásra hivatkozva, hogy veszélybe kerülhetett a GTA 6 megjelenése, és a Rockstar újdonsága nem keveset csúszva,

Mint ismeretes, februárban jelentette be a Rockstar Games, hogy áprilistól arra kérik eddig home office-ban dolgozó munkavállalóikat, hogy inkább járjanak be biztonsági és minőségbeli megfontolások miatt. A heti ötnapos irodai munkára való átállás nyilván önmagában is okozhat fennakadásokat, ami a GTA 6 időben való megjelenési esélyeit rontja, de a korábbi durva szivárogtatásokat követően nem is annyira meglepő, hogy a fejlesztőcég falain belül némi paranoia ütötte fel a fejét. Illetve a Kotaku arról számolt be, hogy a távmunkások nem dolgoznak annyira ütőképesen, és gyorsan, részben miattuk került veszélybe a GTA 6 tervezett megjelenése.

Legutoljára 2013-ban jelentkezett a GTA-játéksorozat az ötödik részével, melynek következő, számozott felvonása Vice Citybe, azaz Miami fiktív változatába kalauzol majd, és PlayStation 5 mellett Xbox Series X/S-re és PC-re válik elérhetővé.

A Ninja Gaiden és a Nioh fejlesztőgárdája, a Team Ninja egy meglehetősen érdekes újdonsággal tért vissza. A március 22-én megjelent Rise of the Ronin hasonló próbálkozás, mint amikor a FromSoftware nyílt világú terepre helyezte a Dark Soulst, és megkaptuk általa az Elden Ringet – de sajnos az ötletes alapsztorija és kihívásokban teli játékmenete ellenére ebből a szamurájos játékból sosem lesz „év játéka”-jelölt.

A Rise of the Ronin az 1800-as évek közepére repít minket vissza, egy megosztott Japánba. Küszöbön áll ugyanis a Nyugat színre lépése és benyomulása az ázsiai országba, az amerikai parancsnok Matthew C. Perry egyezséget köt a sógunnal, ami iszonyatos belső feszültségekhez vezet. A nép lázadozni kezd a sógunátus ellen, elszánt harcosok lépnek színre, hogy megállítsák Japán kiárusítását és elrackulását. Itt kapcsolódunk be mi, egy névtelen hős pengéjét a kezünkbe véve, hogy kivezessük Japánt ebből a sötét és nagyon véres korszakból.

A Team Ninja alkotása egy egészen sokszínű egyveleg, hiszen amellett, hogy visszaköszönnek a játékban a Nioh izzasztóan kemény bossharcai, még jó pár másik ismert franchise-ból csentek el elemeket a készítők. Például az Assassin’s Creed-sorozatból, még ha a japán nagyvárosokban való közlekedés nem is annyira dinamikus, nincs parkour és egyéb nyalánkságok, könnyedén eszünkbe juthat az Ubisoft orgyilkosos franchise-a. Emellett kapunk egy, a Breath of the Wildból ismerős siklóernyőt, na meg a Sekiro csáklyás megoldása is visszaköszön, ez utóbbit bevethetjük a harcokban, csúnyán meglepve vele ellenségeinket.

Nyílt titok, hogy az Xbox Series X és a PlayStation 5 leleplezése után sem a Microsoft, sem a Sony nem pihent meg – mindkét vállalat mérnökei azonnal nekiültek a következő generáció kifejlesztésének. A jelenlegi konzolgeneráció vége persze még messze van, PS6-ra, és a senki se tudja, milyen nevű Xboxra jó ideig még nem érdemes számítani, egy generációközi frissítés azonban annál valószínűbb; olyannyira, hogy az már idén bekövetkezhet.

És hogy miért van erre szükség? A válasz rendkívül egyszerű. Bár sokan még csak most szerzik be első PlayStation 5 konzoljukat, a valóság az, hogy a gép idén már négyéves lesz, ami a számítástechnológia világában kis túlzásokkal egy emberöltővel is felér. Bőven ráfér tehát a tuning a konzolokra, arról nem is beszélve, hogy bármennyire szerette volna a Microsoft és a Sony is, az évek óta áhított 4K-s, 60 fps-es játékélményt még mindig nem tudják a legtöbb játék esetében garantálni – pedig ezek voltak a Series X és a PS5 legnagyobb ígéretei.

A beteljesítetlenül maradt ígéretek elégedetlen felhasználókat is szültek, akik nem voltak restek az aktuális konzolgenerációról szóló véleményüket online is megosztani. Voltak ugyan, akik szerint közel tökéletes lett a Series X és a PS5, a közhangulat a gamingközösségekben azonban mégis az volt, hogy nem ártana, ha kicsit erősebbek lennének a konzolok. Nos, a Sony a kicsi szó jelentését minden bizonnyal nem ismeri, a legfrissebb szivárogtatások alapján a PS5 Pro ugyanis bizonyos területeken háromszor is erősebb lesz, mint a jelenlegi PlayStation.

Az Insomniac Games jó pár elemet csent el előző játékából, a kriminálisan alulértékelt Sunset Overdrive című posztapokaliptikus lövöldéből, na és persze nem bevallottan az Arkham-szériából, hogy összehozzák nekünk a közelmúlt legjobb szuperhősös játékát. Ez volt a 2018-ban megjelent Marvel's Spider-Man, amely nem csak a történetét, karaktereit, hanem az akciót tekintve is lazán mozifilmes minőséget rakott le elénk PlayStation-konzolon. Aztán a siker, a sokmilliós eladott példányszám persze további folytatásokhoz vezetett, jött a játék spin-offja, immár Miles Moralesszel a főszerepben, majd befutott a Marvel's Spider-Man 2, amelyben nem egy, hanem rögtön kettő Pókemberrel lengedezhettünk a megmentésre váró New Yorkban.

A Spider-Man 2-játék végéből tudjuk, hogy Peter Parkerék kalandjainak még nincs vége, úton van az újfent az Insomniac által fejlesztett harmadik és egyben záró rész mellett egy Venomra fókuszáló spin-off is. Már amennyiben utóbbit nem kaszálják el, mert így járt – vagyis lefújták – azt az új multiplayer alapokra felhúzott Spider-Man: The Great Webet, amelyben barátainkkal online is hálószövő hősnek állhattunk volna.

Amikor verekedős játékokról van szó, sokaknak olyan címek jutnak először az eszükbe, mint a csonttörő, véres kivégzéseiről ismert Mortal Kombat-játéksorozat, esetleg a szuperhősös Injustice 1–2, vagy a Tekken. Pedig az oldalnézetes csihipuhiknak van egy másik nagyon sikeres válfaja is, amelyek közül az iránymutató és a legjelentősebb a Super Smash Bros. Ebben ugyebár olyan, a Nintendóhoz köthető karakterek ütik egymást, mint Donkey Kong, Link, Pikachu, vagy éppen Star Fox, és az animációs filmekre jellemző körítés miatt simán játszható akár kisgyerekeknek, illetve a teljes családnak. A Super Smash Bros. sikerét többször próbálták már meglovagolni, ilyen volt a Nickelodeon figuráiból építkező Nickelodeon All-Star Brawl, amely borzalmasan sikerült. Na, és ebben a zsánerben mozgott a Warner Bros alá tartozó MultiVersus is.

Az a MultiVersus, amely nyílt béta-módban, azaz tesztfázisban már 2022 júliusában elérhetővé vált, és a Game Awardson, valamint a 26. D.I.C.E. Awardson az év verekedős játékának választották. Mi kellett ehhez? Elsősorban mindenki által ismert, játszható karakterek, mint Superman, Batman, Wonder Woman, Tapsi Hapsi, Arya Stark, Rick és Morty, Velma, Shaggy, Tom és Jerry és még sokan mások... Illetve egy olyan játékmenet, ami elképesztően pörgős, élvezetes, és nem csak a folyton izzadó hardcore gamereknek, hanem a kazuároknak ugyanúgy kedvez. Vagyis nyomhatunk vele egy-két meccset, aztán mehetünk a dolgunkra, nem kell fél napokat ott tölteni előtte.

Aki látott már hasonló játékot, az ki tudja találni, hogy platformokon ugrálós verekedésről volt szó a MultiVersusban, különleges képességeket használva, nagyon gyorsan ide-oda mozogva volt a célunk a játékban, hogy a pályáról 1v1, 2v2, és 4v4 verjük szét a másikat. Azért beszélünk múltidőben a MultiVersusról, mert a játék 2023 júniusában elérhetetlenné vált, a fejlesztők visszavonultak, hogy foltozgassák alkotásukat, és majd egy későbbi időpontban visszatérjenek vele.

Hozzák a szégyent mostanában a live-service modellre az olyan játékok, mint a Suicide Squad: Kill the Justice League és a Marvel’s Avengers, holott akadnak azért bőven címek, amelyek ebben a zsánerben is képesek értéket felmutatni. Ezek közül már-már őskori leletnek számít az Ubisoft taktikai lövöldéje, a Rainbow Six Siege, mely 2015-ben jött ki, egy olyan évben, amikor olyan nagy címek még a kanyarban sem voltak, mint a Fortnite, a Destiny 2, az Apex Legends és a PUBG.

A Rainbow Six Siege, hiába írunk már 2024-et, napjainkig erős kontentekkel frissül, a meglévő pályákat újradolgozzák, hibákat javítanak, új mapok kerülnek be a videójátékba, emellett pár havonta új operátoroknak, történetet bővítő lore-videóknak örülhetnek az 5v5-ös online FPS rajongói. Nyilván vannak árnyoldalai is a dolognak, a kazuároknak kedvező Quick Match-módot például egy az egyben kiszedték a Rainbow Six Siege-ből, és más multis játékokhoz hasonlóan a csalók is megkeserítik az ember életét. Távolról sem lehet temetni még viszont ezt a lövöldözős játékot, ami a realisztikus shooterek tekintetében talán az egyetlen komolyan vehető vetélytársa a Call of Dutynak.

Adja is magát a kérdés, hogy vajon az Overwatch 2-höz és a Counter Strike 2-höz hasonlóan vajon tervez-e folytatást az Ubisoft ennek a már-már kultikus alkotásnak.

A Dűne: Második rész nemcsak világszerte, hanem idehaza is éppen letarolja a mozikat – nem meglepő tehát, hogy a Funcom csapata most döntött úgy, hogy új képsorokat mutatnak készülő játékukból, a Dune: Awakeningből. A Funcom neve ismerős lehet azoknak, akik bolondulnak a túlélőjátékokért, ők voltak azok, akik tető alá hozták az egészen lebilincselő Conan Exilest is. A Dune: Awakening ugyanebbe a zsánerbe érkezik PC-re, Xbox Series X/S-re és PlayStation 5-re. A valamikor a közeljövőben megjelenő sci-fi játékban a sivatagos Arrakis bolygón kezdünk neki a veszélyekkel teli odüsszeiának.

Adja magát, hogy az Arrakis kiváló helyszín egy túlélős játéknak, elvégre a homokot hatalmas homokférgek túrják, halálos homokviharok dúlnak, a tikkasztó napon az ember egy-kettőre kiszárad, emellett a fűszerért való harcok és az ellenséges frakciók is hirtelen a túlvilágra juttathatnak bennünket. A Dune: Awakening úgy indul, mint bármelyik ehhez hasonló videójáték, kétségbeesett helyzetben, mindenféle nyersanyag nélkül. Innen kell felfelé kapaszkodnunk, ha kell, megölnünk másokat, és a testükből kinyerni a vizet. Na és persze a bázisépítés, a cirkoruha-fejlesztés sem maradnak ki, amíg eljutunk az olyan nyalánkságokig, mint az ornithopterrel való repülés és a politikába való beleavatkozás.

Idén ínséges idők várhatóak a Sony konzolján, PlayStation 5-ön. Hiába vannak a cégnek neves és elismert videójátékos franchise-ok a birtokában, az előttünk álló hónapokban egyik sem jelentkezik új felvonással. A The Last of Us – Part III még annyira a jövő zenéje, hogy még a Naughty Dognál sem tudják, hogy elkészül-e, Kratosék következő kalandját a God of Warban ugyancsak homály fedi, és a Marvel’s Spider-Man Venom-kiegészítője sincs a kanyarban sem, ha a szivárgásoknak hinni lehet.

Mit tehetünk ilyenkor, szétnézünk a független stúdiók alkotásai között, így esett meg, hogy rátaláltunk a február 22-én kiadott Pacific Drive-ra, amely PC-re és PS5-re jött ki, és amennyiben le akarnánk egyszerűsíteni, úgy jellemeznénk, hogy olyan, mint a Vissza a jövőbe, az X-akták és a STALKER keresztezése, egy horrorba és sci-fibe mártott túlélőjáték, ami váratlanul megizzaszt.

A Pacific Drive-nak már a készítési procedúrája önmagában érdekes, a korábban a Sucker Punchot is megjárt Alexander Dracott egy ízben a Washington államban található Olympic-félszigeten autózott egyedül, megkapó sláger szólt a rádióból, és a szakembernek – aki eredetileg egyedül próbált nekiállni a projektnek, majd mégis inkább csapatot épített maga köré – így pattant ki a fejéből a nagy ötlet. Magányból kijut a játékosoknak is a Pacific Drive-ban, elvégre magunkra vagyunk utalva ebben a nagyjából 15 órás gyöngyszemben. Egy eleinte iszonyúan rozoga, a ’89-es Buick LeSabre után modellezett kombi volánja mögé pattanva fedezünk fel egy elkerített, misztikus zónát benne.

Hogy egy kicsit a sztoriról is meséljünk, a Pacific Drive egy Olympic Exclusion Zone névre keresztelt régióban játszódik, ahol a ’40-es, ’50-es években technológiai áttöréseket értek el az amerikaiak. Ám a kormány kénytelen volt lezárni az egyre nagyobb területet eltűnések és egyéb hátborzongató jelenségek miatt. A hermetikusan lezárt helyre persze betesszük a lábunkat, mégpedig 1998-ban, egy olyan ürge bőrébe bújva, aki csak egy csomagot juttatna el egy címzettnek, ám beszippantja a zóna. Itt egy STALKER-re hasonlító, kiismerhetetlen és random generált „minivilágvége” vár bennünket, a célunk pedig, hogy eljussunk az Exclusion Zone kellős közepére, míg utunkat a bennragadt tudósok igyekeznek segíteni. Öröm az ürömben, hogy minél beljebb megyünk, annál közelebb kerül hozzánk a menekülés lehetősége, de a Pacific Drive tényleg nem az a játék, ahol megéri vakmerőnek lenni. Épp ellenkezőleg, itt sokat, nagyon sokat kell tervezgetni.

Bár hajlamosak lehetünk elfelejteni, a PlayStation 5 és az Xbox Series X idén ősszel bizony már négyéves lesz, így a Sony és a Microsoft új konzoljai tulajdonképpen már nem is annyira újak – sőt, idén már bőven rájuk fér egy kisebb ráncfelvarrás.

Ezt a PS5 meg is kapta, amikor a Sony 2023 végén piacra dobta a kisebb és könnyebb – de ugyanolyan erős – modellt, a Microsoft azonban egyelőre kivár. A vállalat vélhetően már csak a Series X erősebb variánsával fog előrukkolni, időközben azonban a Sony sem pihen.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, nyílt titok, hogy javában készül a PlayStation 5 Pro, azt azonban nem lehetett tudni, hogy a Sony mikor tervezi azt hivatalosan is megjelentetni – legalábbis eddig.

A FromSoftware fejlesztőcsapata nem véletlenül lett olyan közismert a videójáték-iparban, a japán cég az elmúlt évtizedekben a világ legnehezebb játékaival örvendeztette meg a műfajra hajlamos embereket. A soulslike-zsánernek nevet adó és azt megteremtő Dark Souls-trilógia mellett ők hozták tető alá a játékszéria prototípusának tekinthető, PlayStation 5-re is remake-elt Demon's Soulst, valamint készítettek egy nagyon dinamikus nindzsás játékot, a Sekirót. Ki ne felejtsük a rémálomszerű, gótikus horrorba oltott Bloodborne-t, amelyet annyira szeretett a közönsége, hogy 2015-ös megjelenése óta sírva könyörögnek a folytatásért.

2022-ben került polcokra a FromSoftware legutóbbi játéka, az Elden Ring, amelynek a munkálataiba, egészen pontosan a lore megírásába még George R. R. Martin is besegített. Az Elden Ring egy óriási világban engedte el a kezünket, és tehettünk tortúrának is beillő kirándulást ebben a fantasyuniverzumban. Rengeteg, iszonyatosan nehéz főellenség, kihívás, puzzle várt bennünket, és tényleg valami megismételhetetlent kaptunk az Elden Ring révén. A FromSoftware alkotását nem véletlenül dicsérte a fellegekbe a kritikusi szakma, számos Game of the Year-elismerést is kapott az Elden Ring, és egy év alatt 20 milliónál többen vásárolták meg.

Az Elden Ring első nagy sztorikiegészítőjéről tavaly februárban hallottunk először, de a készítő Hidetaka Miyazaki és társai nem túl sok infót osztottak meg a Shadow of the Erdtree-vel kapcsolatban. Nagy volt a titkolózás, egészen eddig, mert a FromSoftware végre egy akciódús videó keretein belül leplezte le a DLC-t. Persze a megjelenési dátummal együtt, ami 2024. június 21-e lesz.

Belső nézetes, lövöldözős Star Wars-játék készül – erről számolt be exkluzív hírben az Insider Gaming, ráadásul nem is akárkik fejlesztik, hanem a Respawn Entertainment csapata, akik a kezeik közül kiadták a Star Wars Jedi: Fallen Ordert és folytatását, a Jedi: Survivort, de ők készítették napjaink egyik legjobb multiplayer lövöldéjét, az Apex Legendset is.

A főszereplő állítólag egy mandalóri fejvadász lesz, ami jó húzásnak tűnik, hiszen A Mandalóri tévésorozatnak és a Boba Fett könyvének köszönhetően a folyton páncélban járó galaktikus bérgyilkosok ismertsége és népszerűsége elég magas. A történet az ismert szivárogtató, Jeff Grubb szerint a Galaktikus Birodalom teljhatalma alatt játszódik majd, és különböző missziókat kell teljesítenünk benne, fontos célpontokat elkapva. Hogy melyik mandalóri lesz a főhős, egyelőre nem tudni, de erősen mernénk Din Djarinra tippelni abból kiindulva, hogy Pedro Pascal karaktere saját mozifilmet kap a közeljövőben.

A játékmenet dinamikus lesz és gyors, díjazza majd, ha stílusosan ölünk, és elegánsan mozgunk a levegőben. Az ehhez hasonló akciódús tálalásban a Respawnnak nagy tapasztalata van, elég ránézni az Apex Legendsre. Onnan a mandalórikra jellemző, több képességet is könnyen átemelhetnek, például a jetpackkel való repülést, a csuklóból indítható rakétákat, a csáklyalövőt, valamint a földön való csúszást. Nyilván egyedi dolgokat is össze kell rakniuk a készítőknek az új Star Wars-játékba, lángszórós hős például nincsen az Apex Legendsben.