Index Vakbarát Hírportál

Látott már szebb napokat is az Ubisoft. Az egykoron az innovációiról és a videójátékiparhoz való bátor hozzáállásáról ismert játékkiadó az elmúlt nagyjából fél évben kiadott videójátékai közül egyik sem teljesített túl erősen, ráadásul a háromból kettő biztonsági játék lett. A cég több nagy franchise nevét is fel tudta villantani, de hiába leheltek új életet a Prince of Persiába a The Lost Crown című oldalnézetes metroidvania-játékkal, és estek a kritikusok is hanyatt a fantasy új részétől, az Insider Gaming értesülései szerint mindössze 300 ezres játékosbázist tud január 18-ai megjelenése óta felmutatni az Ubisoft alkotása. Elkeserítő adat, hiszen mindössze 15 millió dollárt hozott az Ubisoft konyhájára ezzel az új Prince of Persia, de a játék bukása csak a jéghegy csúcsa, ha visszamegyünk egy picit az időben.

A James Cameron által rendezett sci-fi filmsorozatba, az Avatarba ezer szálon kapcsolódó Avatar Frontiers of Pandora hasonlóképpen elhasalt ugyanis, amely 1,9 millió játékost vonzott, és nagyjából 133 millió dollárt harácsolt össze a pénztáraknál. Ahhoz képest, hogy mekkora franchise-ról van szó, benne volt a lehetőség, hogy a Frontiers of Pandora ennél sokkal nagyobbat menjen. Főleg, hogy eredetileg az Avatar: A víz útja megjelenése mellé szánták kísérőjátéknak még 2022 decemberében. Végül a megjelenés egy évvel későbbre, 2023 decemberére csúszott, és a limitált marketingkampány se tett jót az eladásoknak.

Az Assassin's Creed Mirage a fentebbi címekhez képest már jobban hozott, de nem kiemelkedően, az 5 milliós játékosbázist és 250 millió dollár bevételt felmutatni képes AC-spinoff valahogy két szék között a pad alá esett. A tősgyökeres Assassin's Creed-rajongókat nem tudta visszavonzani, a Valhalla-fanoknak pedig nem adott annyi újdonságot, hogy megkerülhetetlen legyen.

A horrorok műfajában a The Last of Us megkerülhetetlen jelenség. Az első játék, melyben egy Joel nevű embercsempész bőrébe bújtunk, és a zombik által megszállt Amerikán keresztül kellett egy különleges fiatal lányt, Ellie-t kísérnünk, a PlayStation 3-éra egyik legismertebb címe volt. A Naughty Dog és a kreatívrendező, Neil Druckmann a mennybe mentek a The Last of Usszal. A történetmesélést és a feszültségteremtést illetően a modern kor meghatározó egyjátékos alkotása lett Joel és Ellie kalandja, amelyből 2019 őszéig bezárólag 20 milliónál is több példány kelt el, és az HBO egy remek drámasorozatban Pedro Pascal és Bella Ramsey főszereplésével még egy 9 részes adaptációt is készített. Nyilván nagy siker lett az is, és úton van a folytatás.

Azzal kapcsolatban már, hogy az első videójáték folytatása, a 2020-ban megjelent The Last of Us Part II siker lett-e, megoszlanak a vélemények. A második résznek rosszat tettek a szivárgások, meg sem jelent a Part II, de sokan már bojkottálták azt. Pedig Druckmannéknek sikerült a lehetetlen, a narratívát és a drámát tekintve még magasabbra tették a lécet, immár Ellie-t irányítva küzdhettünk az apokalipszisben, és nagy ellenlábasa, az itt debütáló és pokoli rémtettet elkövető Abby szempontjából is kaptunk egy újabb ízelítőt ebből a rémisztő világból. Az eladások azonban annak ellenére, hogy mostanra bőven 10 millió értékesített példánynál járnak, valamelyest elmaradtak egy ilyen címmel kapcsolatos elvárásoktól. Főleg, ha megnézzük a 2018-as God of Wart vagy a Horizon Zero Dawnt, amelyek szintén PlayStation-exkluzívok voltak, és bőven 20 millió darabszám felett mentek.

Időről időre azért a Naughty Dog fejese, Neil Druckmann csepegtetett infókat arról, hogy a zombis játék folytatására számítani nem akkora hülyeség. Nemrég éppen a Grounded II: Making The Last of Us Part II című dokumentumműsorban nyilatkozott az író-rendező arról, hogy a harmadik rész elkészülte nagyon is benne van a pakliban.

A Rocksteady Studios igazi fenevadnak számít a videójáték-iparban, hiszen a fejlesztőgárda nevéhez fűződik az az Arkham-széria, amely egy szinte már mozifilmes kidolgozottsággal rendelkező egyjátékos történet főhősének tette meg a Denevérembert. Ezek közül a Batman-játékok közül is etalonnak számít az Arkham Knight, amellyel a Rocksteady felért a csúcsra, és még olyan nagy utódok is észrevehetően sok elemet másoltak le belőle, mint a Marvel’s Spider-Man, és a 2018-as God of War, valamint folytatása, a Ragnarök. Az Arkham-játékok sorának azonban 2015-ben vége szakadt, és tűkön ülve várta a közönség, vajon mi lesz a következő alkotás, amellyel a készítők előrukkolnak.

Mindenki reménykedett, hogy a Rocksteady marad a DC-nél, esetleg összeraknak egy rendes Superman-játékot, ám csak félig örülhettünk, amikor 2020-ban a DC FanDome nevű eseményen bejelentették, jön a Suicide Squad: Kill the Justice League, amelyben Harley Quinnék bőrébe bújva nyírhatjuk ki a megvadult Igazság Ligáját. Elszálltnak és merésznek tűnt az ötlet, bár aggodalomra adott okot, hogy ezt az egész, színes-szagosnak ígérkező őrületet az Arkham-univerzumhoz csatolta a Rocksteady. És ahogy haladt előre a fejlesztés – abban a nagyjából 9 évben, mire a Suicide Squad elkészült, egyre több olyan hír jött, amelyből biztosra lehetett venni, hogy ez a játék borzalom lesz.

A legnagyobb red flag a Suicide Squad-játékkal kapcsolatban az volt, hogy a Rocksteady két alapítója, Jamie Walker és Sefton Hill is a fejlesztés kellős közepén megdobbantottak a cégtől, és új vállalkozásba kezdtek. De nem ez volt az egyetlen baljós árny, szépen lassan csöpögtette a Warner Bros, hogy az Arkham spin-offja multiplayer móka lesz, live-service alapokra felhúzva. Miért ne? Hát, a hasonszőrű Marvel’s Avengers is akkora siker lett. (Nem, nem lett az, óriásit bukott…)

Idén is számos újdonságot tartogatott a 2024-es Las Vegas-i CES, a legnagyobb techcégek folyamatosan bejelentettek valami újdonságot – legyen szó átlátszó kijelzőkről, strapabíró telefonokról vagy éppen brutális gamer laptopokról. Nem meglepő módon az MSI is az utóbbihoz hasonlóval állt színpadra, laptop helyett azonban egy náluk még nem látott koncepcióval rukkoltak elő: egy kézi konzollal.

A lépés persze nem meglepő. A Nintendo Switch elképesztő sikerét látva először a Valve, majd az Asus, később pedig a Lenovo is saját készüléket készített – utóbbi kettőt az Indexen is teszteltük. Az MSI megoldása nagyjából ugyanazt a vonalat követi, egyetlen fontos kivétellel: az új konzolban a konkurenciával ellentétben nem AMD, hanem Intel chip ketyeg, abból is a Core Ultra 7 155H.

Az előzetes jelentések szerint ez nem feltétlenül volt jó ötlet az MSI részéről, a CES-en kihelyezett modellek teljesítménye ugyanis elmarad a ROG Allytól és a Legion Gótól, fontos azonban megjegyezni, hogy ezek még szigorúan csak demókészülékek, a végső teljesítmény tehát még bőven változhat. A bemutató idején – melyet még január elején tartottak – a készülék pontos specifikációi sem voltak ismertek, mostanra azonban több adatot is nyilvánosságra hozott az MSI.

A gamerek számára lassan megszokottá válik, hogy amikor kijön egy tripla A-s játék, akkor az örömüket bugok, optimalizálatlanság, túlárazottság és egyéb nyalánkságok árnyékolják be az első napokban, hetekben... rossz esetben akár hónapokban. Erre rengeteg példa van, ilyen volt a kezdetek kezdetén a mostanra egész jó állapotba felhozott Cyberpunk 2077, de az új Call of Duty és annak idején még a The Witcher 3 is szinte a játszhatatlanság határát súrolták. A február 2-án debütáló, a Deluxe Editiont előrendelők számára 72 órás korai hozzáférésben már elérhető Suicide Squad: Kill the Justice League-gel is valami hasonló történt. Csak éppen konkrétan játszhatatlanná vált a Rocksteady újdonsága.

A Suicide Squad-játékkal kapcsolatban már eddig is sorban jöttek az aggasztó hírek: miután a legnagyobb külföldi médiumok kipróbálták és preview-cikkek formájában a sárga földig lehordták Harley Quinnék csapatépítős kalandját, a fejlesztők kijelentették, nem mindenkinek adnak tesztkódot a játékhoz. Többek közt az amerikai IGN-től is megvonták a lehetőséget, ami már csak azért is gond, mert ezzel a húzással egy csomó embert be lehet ugrasztani, akik a márkanevet felismerve bizakodva megveszik a játékot, aztán nagyot koppannak, hogy egy újabb, a Marvel's Avengershöz hasonló, live service alapokra felhúzott blamáról van szó. A Warner Bros Games azért mindent megtett, hogy legalább picit helyreállítsák új játékuk reputációját. Kivételesen a zárt alfatesztben résztvevőknek is megengedték, hogy elmondják a véleményüket, csak hogy egy kicsit jobb híre legyen a Kill the Justice League-nek.

Ezt a DC-adaptációt, legalábbis a hírnevét illetően vélhetően nehezebb lesz megmenteni, mint a már említett Cyberpunk 2077-et vagy a No Man's Skyt. A Deluxe Editiont nyüstölők ugyanis arra lehettek figyelmesek, hogy az állandó online kapcsolatot igénylő Suicide Squad szervereit kényszerből, a játék hibáinak orvoslása miatt le kellett állítani, ez az early access időszakban kettő szünetet is eredményezett. A drágábbik változat vásárlói először hat órára, majd még egy órára kizáródtak a videójátékból.

Megtartotta a 2024-es év első State of Play eseményét a PlayStation, amelyen végre kaptunk egy kis betekintést arról, milyen videójátékok várhatóak a konzolgyártó háza táján, és egyáltalán milyenek lesznek azok. A nagyjából háromnegyed órás, online is követhető rendezvényen egyértelműen a Kojima Productions nyűgözte le a közönséget.

Amint arra sokan emlékezhetnek, a Death Strandingben egy olyan Egyesült Államokat járhattunk be egy jövőbeli futár, Sam Porter Bridges (Norman Reedus) gúnyájába bújva, aki azon ügyködött, hogy egy kommunikációs hálózat kiépítésével újra összehozza az emberiséget. Eközben persze fontos csomagokat, néha az USA elnökének a holttestét is szállítottuk jobbra-balra, és túlvilági lények is az utunkba kerültek.

Felkavaró, sőt egészen sokkoló alkotást kaptunk a Death Stranding révén, mely amellett, hogy már-már komoly művészeti alkotássá válva túlmutatott egy sima videójátékon, még a pénztáraknál is jól muzsikált. Nem csoda, hogy a filmipar meglátta benne a franchise-építési lehetőséget, és egész estés alkotás is érkezik a Death Stranding alapján.

Az Activision alá tartozó Neversoft annak idején nagy névnek számított a videójátékiparban, istápolták a Tony Hawk mellett a Guitar Herót, és egy ízben még egy Pókember-játékon is dolgoztak. A játékfejlesztő cég megszűnése előtt, a 2010-es évek elején a Call of Dutyba is belekóstoltak a neversoftosok, ügyködtek a Modern Warfare 3-on, a Ghostson, és 2014-ben a Sledgehammer Gamesbe beleolvadva az Advanced Warfare készítésében ugyancsak közreműködtek.

Még jóval a Call of Duty: Ghosts előtt azonban a Neversoft dolgozott egy CoD spin-offon, a Future Warfare-en, vagy ahogy kódnevén emlegették, az NX1-en – erről szivárogtak ki most felvételek a megboldogult Twitterre, az X-re, melyekről a Neversoft egykori fejlesztője, Brian Bright meg is erősítette a platformon közzétett posztjaiban, hogy valódiak.

„A videón látható misszió a Holdon játszódik, és arra szolgált, hogy egy kicsit az alacsony gravitációval kísérletezzünk, illetve az volt a célunk vele, hogy a csapat ráérezzen a játékmotor helyes használatára. Tekintve, hogy előtte a Guitar Herón dolgoztunk, nem volt azért egyszerű dolgunk vele. Két-három kampánymisszióval elkészültünk, és egy csomót melóztunk a multiplayeren, amikor elkaszálták a Future Warfare-t. Pedig a többjátékos módban még Escort-mód is volt, a CoD történelmében először” – írta Bright.

Jó hírünk van azoknak, akik titkon mindig is arra vágytak, hogy vállról indítható rakétával lövöldözzenek Pikacsura, mert jött egy új videójáték, amiben pont ezt lehet megtenni. A Palworldről van szó, amely január 19-én vált elérhetővé korai hozzáférésben PC-re és Xbox-konzolokra, és hatalmasat tarolt. Cikkünk írásának pillanatában már a 6 millió értékesített példányt is bőven átlépte a japán Pocket Pair nevű cég fejlesztése, amely halmozza a rekordokat, a Valve online platformján, a Steamen jelenleg a Dota 2-t és a Counter-Strike 2-t utcahosszal megelőzve a legnépszerűbb játék.

A Palworld egy kicsit olyan, mintha az elmúlt évek sikercímeit gyúrták volna egybe, egy Ark-szerű túlélős játék ez, amelyben bázist kell építenünk, odafigyelve arra, hogy ne haljon éhen-szomjan a karakterünk. Mindemellett ott vannak a Pokémon-utánzat kis szörnyecskék, a Palek, akikre meglehetősen morbid módon puskával kell vadásznunk, mielőtt pokélabdába zárnánk őket. De a legnagyobb csavar az egészben? A pokémonokra tényleg pofátlanul hajazó lényecskéknek is lehetnek fegyvereik. A lövési rendszer egyébként semmi különös, pont úgy, mint a Fortnite-ban, illetve a készítők látványosan inspirálódtak a Legends of Zelda: Breath of the Wildból  a felfedezési rendszer tekintetében, hogy komplex déjá vu érje a gamereket.

A Prince of Persia 2010 óta nem jelentkezett új felvonással, az Ubisoft látványosan partvonalra tette a játéksorozatot, miután a 2008-as reboot vakvágánynak bizonyult, és a két évvel később érkezett The Forgotten Sands se kapott túl jó fogadtatást: a konszenzus szerint a The Sands of Time-mal megkezdett éra leggyengébb darabja lett. A rajongók számára az egyedüli pislákoló remény a folytatásra a Prince of Persia: The Lost Crown lehetett, melynek kedvcsináló előzetesét azonban jól elszúrta az Ubisoft. Hip-hop zenét raktak a grandiózusnak szánt képsorok alá, amivel még a fiatalabb korosztályt sem győzték meg, az idősebb gamerek pedig egyenesen kiakadtak rajta... mondván, a Prince of Persiának lőttek.

Nos, a károgóknak ezúttal nem lett igazuk. Ilyen is előfordul, hogy szimplán a marketingcsapat lő nagyon mellé egy trailerrel. A január 18-án érkező Prince of Persia: The Lost Crown egy merész újragondolás lett, abból a fajtából, ami visszatér a játéksorozat gyökereihez, és jól működő saját elemekkel bővíti azt.

A The Lost Crown a legelső Prince of Persiához, az 1989-es játékhoz hasonlóan oldalnézetes, így kell végigkaszabolnunk magunkat a démoni szörnyetegeken és zombiszerű katonákon, miközben puzzle-öket oldunk meg, és jól kigondolt platformerrészeket teljesítünk. A fejlesztőcsapat, a korábban a Rayman-játékszérián dolgozó Ubisoft Montpellier ebben a műfajban otthon érzi magát, de szerencsére nem álltak meg itt. Fogták magukat, és a manapság divatosnak számító „metroidvania” minden jegyével felaggatták az új Prince of Persiát, egészen sokszínű élménnyé téve azt.

A játékban egy hatalmas, tényleg óriási térképet kell felfedeznünk, és egyes részeket újra és újra be kell járnunk, mert a kalandunk során megszerzett képességeink nyitják meg az előrehaladásunkat. A The Lost Crown amellett, hogy a régi metroidvania-fanoknak is kihívást nyújt, jó kapudrog lehet az újoncoknak, akik ezt követően könnyen rákaphatnak a műfajra.

A Guardians of the Galaxy hatalmas hátrányból indult, amikor 2021 októberében felkerült a polcokra, ugyanis a fejlesztőgárdája az az Eidos-Montréal volt, akik az ugyancsak Marvel-képregényeken alapuló és bődületesen nagyot bukott, live-service alapokra felhúzott Marvel's Avengerst egy évvel korábban kiadták a kezeik közül. A gamerekben is nagy volt a félsz, de feleslegesen, ugyanis A galaxis őrzőit középpontjába állító új videójáték legalább annyira élvezetes, szórakoztató és izgalmas lett, mint a James Gunn-féle mozifilmek, és pont a csapat dinamikáját találták el nagyszerűen a készítők, még ha a külső nézetes lövöldözés itt-ott billegett is.

Az irányítást az őrzők vezetője, Űrlord felett vehetjük át a játékban, aki Draxszel, Gamorával, Mordállyal és Groottal közösen keveredik mindenféle intergalaktikus kalandokba. A Guardians of the Galaxy nagy találmánya azonban, hogy a pályákon végig velünk maradnak a társaink, és a jól eltalált gombkiosztásnak és az újabb és újabb képességeknek köszönhetően parancsokat adhatunk nekik. Sőt, még afféle ulti is a rendelkezésünkre áll, ha egy nehezebb bossnál szükségünk van rá, akkor közös erővel csapnak le az ellenségre hőseink.

Több mint tíz évvel a megjelenés után sikeresen kiszivárogtatták a GTA 5 forráskódját, ami nem kis galibát okoz majd a Rockstar Gamesnek – a jelenleg is hatalmas népszerűségnek örvendő GTA Online ugyanis most minden korábbinál nagyobb veszélybe került a csalóknak köszönhetően.

Ahogy arról nemrégiben az Index is beszámolt, meghozták az ítéletet annak a fiatalnak az ügyében, aki sok millió dolláros kárt okozhatott a Rockstar Games vállalatnak azzal, hogy kiszivárogtatta a fejlesztés alatt álló számítógépes játékuk, a GTA 6 anyagait, a 18 éves Arion Kurtaj azonban korábban azzal is zsarolta a fejlesztőstúdiót, hogy birtokában van a GTA 5 és 6 forráskódja is.

Azt, hogy az ünnepek alatt nyilvánosságra kerülő fájlokat ő vagy a vele kapcsolatba hozható Lapsus$ nevezetű kiberbűnöző-egyesület tette közzé, egyelőre még nem tudni, az azonban mostanra mindenki számára világos lett, hogy a kódsorok szabadon levadászhatók az internetről. Mindenesetre nem lenne meglepő, ha a Lapsus$ a bosszú mellett döntött volna, Kurtaj ugyanis életfogytig tartó börtönbüntetést kapott, amit egy speciális kórházban kell letöltenie.

A 2009-ben bemutatott, James Cameron által írt és rendezett Avatar-film sok szempontból nem váltotta meg a világot, a története túlságosan hajazott a Pocahontasra, a karakterei papírmasék voltak, de a végeredmény páratlanul festett 3D-ben, és Pandora egy olyan csodálatos idegen világ lett, amiben öröm volt filmrajongóként elmerülni. Rengeteget vártunk rá, mire 2022-ben befutott A víz útja alcímmel az Avatar 2, amely ismételte az első rész hibáit, a látványt tekintve viszont még magasabbra tette a lécet.

Minden tipikussága ellenére az Avatar-franchise jócskán fel tudott mutatni újító jelleget, a benne főszereplő na'vik az új filmben olyan fluidan mozogtak a víz alatt, hogy az ember szeme bekönnyezett tőle a 3D-s szemüveg mögött, és úgy összességében mindkét rész esetében azt érezhettük, hogy valami olyat látunk a nagyvásznon, amit korábban a technológia fejletlensége miatt még nem lehetett.

Pontosan ezért lehetett attól tartani, hogy a nem éppen forradalmi újításairól híres Ubisoft vajon mit kezd az IP-vel, és épkézláb videójátékos feldolgozás lesz-e a december 7-én PC-re, PlayStation 5-re és Xbox Series X/S-re kiadott Avatar: Frontiers of Pandora.

Nem lett az. A Frontiers of Pandora egy biztonsági játék a fejlesztő Massive Entertainment részéről, mintha fogták volna az őskorban játszódó Far Cry Primalt, a főszereplőre és a többi karakterre kék skint húztak volna, és egy bántóan leegyszerűsített harc és lopakodási rendszerrel ránk sózták volna teljes áron ugyanazt a játékot. Az új Avatar-játék szinte semmi izgalmasat nem tud felmutatni a Far Cryhoz képest, hiába válogathatunk, hogy főszereplőnk íjjal-nyíllal vagy puskákkal lövöldözik, egyforma bázisokat foglalunk el a Frontiers of Pandorában, ugyanazt a háromféle ellenséget gyilkoljuk játszi könnyedséggel, és még a szerepjátékos rendszer se nevezhető túlságosan mélynek.

Pár, a játékban eltöltött óra után egyszerűen semmi élvezetet nem lehet lelni az egészben. Persze, a kraftolást eltalálták, a hátasokon való lovaglás sem rossz, de édeskevés ez az üdvösséghez, ha az Ubisoftnál tényleg azt célozták, hogy egy James Cameronhoz méltó interaktív, sci-fi-kalandot tegyenek le az asztalra, sikerült csúnyán mellélőniük.

Hónapokkal ezelőtti bemutatója után nemrégiben hivatalosan is a boltok polcaira került a Lenovo első saját fejlesztésű kézi konzolja, a Legion Go, ami a területen kettő, már nagy sikert aratott készülék kihívója szeretne lenni. Természetesen a Steam Deckről és az Asus-féle ROG Ally-ról van szó – a kettő közül azonban leginkább az utóbbinak van miért aggódnia. És hogy miért? A Legion Go tulajdonképpen ugyanazt kínálja, mint az Asus gépe, csak szinte mindent egy magasabb szintre emelve; érdemes azonban azt is észben tartani, hogy a több nem mindig jobb.

Ahogy azt egy korábbi cikkünkben is említettük már, 2023-ban tovább dübörgött a konzolpiac, sőt, talán idén indult be igazán, ha a hordozható készülékekre helyezzük a hangsúlyt. Az év első felében a tajvani Asus dobta le a bombát az Ally bemutatásával, majd jött a Sony a PlayStation Portallal – ez a készülék azonban nem hozható egy szintre a korábban említettekkel. Mindez annak köszönhető, hogy a Portal nem képes natívan a játékok futtatására, azokat csak streamelni tudja egy bekapcsolt PS5-ről – így egy újabb kihívóra egészen mostanáig várni kellett.

A Legion Go azonban nem okozott csalódást, sőt, a közel egyhetes tesztidőszak alatt még a vártnál is több meglepetést okozott; jól látszik, hogy a Lenovo nem új versenyző a gamingpiacon. Mindezek ellenére a készülék nem lett 100 százalékig tökéletes, de csalódásra csak kevés dolog adhat okot – mutatjuk, mire képes a Lenovo első kézi konzolja.

Még csak most jelent meg a PlayStation 5 kisebb és könnyebb (de ugyanolyan erős) kiadása, a szivárogtatók máris a vélhetően nagyobb és nehezebb (de már erősebb) PlayStation 5 Próval foglalkoznak. Azt, hogy a konzol készülőben van, már hónapok óta tudni, most azonban befutottak az első kiszivárogtatott hardveres specifikációk is, aminek köszönhetően sokkal részletesebb betekintést nyerhetünk abba, mire is lesz képes majd az új konzol.

Ahogy arról korábban az Index is beszámolt, nem akármilyen évet hagy maga mögött a Sony. Az év elején került a boltok polcaira a PlayStation VR2, nem sokkal később pedig bejelentették, hogy újabb tagokkal bővül majd a PlayStation 5-ös család a PlayStation Portal, valamint a Pulse Elite és Pulse Explore elnevezésű, vezeték nélküli fej- és fülhallgatók személyében.

Előbbi nem aratott töretlen sikert, brutálisan magas ára ugyanis nem volt arányos azzal, hogy mire képes a készülék, a fej- és fülhallgatókat azonban kifejezetten pozitívan fogadták a felhasználók. Ezek után persze adott a kérdés, hogy mivel készül a Sony 2024-ben, a válasz pedig egyre biztosabban a PlayStation 5 továbbfejlesztett, Pro változatában fog majd rejleni. Mutatjuk, mi minden derült ki eddig a konzolról.

A Call of Duty: Modern: Warfare III már a november 10-ei megjelenése előtt csúnyán kapta az ívet, a Sledgehammer Games által fejlesztett FPS-t nem csak azért szedte ízekre saját rajongótábora, mert érződött rajta, hogy valójában az előző rész DLC-je, hanem az egyjátékos kampány rövidsége és középszerűsége is sokaknál kiborította a bilit. Nagy kérdés, hogy 2023-ban ugyan kit izgat még egy CoD-kampány, de láthatóan elég sokakat ahhoz, hogy a Metacritic pontozós oldalán a sárga földig lehúzzák a Modern Warfare III-at. Vélhetően arra azonban senki nem számított, és főleg a készítők nem, hogy majd pont a videójátékos szakma legjobb teljesítményeit díjazó Game Awardson kapnak újabb beszólást a munkájuk miatt.

A Modern Warfare III-at ért kritika ráadásul nem akárkitől érkezett, attól a Christopher Judge-tól, aki a God of War Ragnarök főszereplője, és aki Kratos megszólaltatásáért és a fantasyjátékban nyújtott alakításáért kapott egyéni díjat a tavalyi videójátékos Oscaron. Emlékezetes: a 2022-es Game Awardson a Csillagkapu egykori Teal’cje jó hosszú köszönőbeszédet adott, erre reflektált a mostani gálán a színész, aki díjátadóként tért vissza és azt találta mondani:

Nem kell aggódni, ezúttal mellőzöm a hosszú monológokat, és tartom magam a szkripthez. Semmi nyolcperces beszéd, mint tavaly. Fun fact azonban, hogy a 2022-es köszönőbeszédem konkrétan hosszabb volt, mint az idei Call of Duty kampánya!

A kijelentésre a Game Awards közönsége hirtelen reagálni se tudott, páran nevettek, mialatt Judge hozzátette: egy újabb cég, akik ezután tuti nem alkalmazzák.

Bőven több mint egy évtized telt el azóta, hogy 2013 szeptemberében a Grand Theft Auto V kijött PlayStation 3-ra és Xbox 360-ra, majd a 2015-ös PC-s debütálását követően PS4-en és Xbox One-on, aztán nemrég PlayStation 5-ön és Xbox Series X/S-en is elérhetővé tették a játékot, hogy napjaink gamerei se maradjanak ki a buliból.

Nem kifejezés, hogy a következő részre, a GTA VI-ra durván ki volt éhezve már a közönség, egy szivárogtató ténykedésének hála a Rockstar Games pedig kénytelen volt a tervezetthez képest pár órával előbb kiadni a játék előzetesét. A GTA VI csúnyán lepipálta az előző részt, a GTA V első kedvcsináló videójának 12 évre volt szüksége, hogy a 100 milliós nézettséget elérje, míg az úton lévő új felvonásnak elég volt két nap is ehhez. Cikkünk írásának pillanatában a GTA VI előzetese 102 milliónál tart, és a Guinness Rekordok kiírása szerint ezzel minden rekordot megdöntött a videó, a platformon egy játék bejelentő videóját se nézték meg ilyen rövid idő alatt ennyien.

A GTA VI amellett, hogy a franchise fősodrának első női főszereplőjét hozza el nekünk, a korábbi pletykáknak megfelelően egy Bonnie és Clyde-történetet tesz le elénk az asztalra, egy latin-amerikai származású párt, Luciát és Jasont irányíthatjuk majd Vice City városában. Igen, a GTA VI-nak Miami képzeletbeli verziója ad otthont, és már az első trailerből tisztán látszik, hogy a Floridára jellemző őrült hangulat és pezsgő élet erősen rányomják majd a bélyegüket a kalandjainkra. A képsorokon olyan helyszínek másait pillanthatjuk meg, mint Miami Beach és az Everglades, de aligátorral viaskodó medencetisztítót, mozgó kocsi tetején twerkelő fiatal nőt és tangában a háza előtti növényeket locsoló férfit is kapunk. A hangulat nagybetűsnek ígérkezik, lehet rá számítani, hogy a nem túl visszafogott GTA V-höz képest is elszalad a ló a készítőkkel a GTA VI-ban.

Hiába árasztott el bennünket az elmúlt 11 hónapban fenomenális újdonságokkal a videójáték-ipar, 2023 nem nélkülözte a hitvány alkotásokat sem. Minden, ami Gyűrűk Ura volt, félresikerült, a The Lord of The Rings: Gollum és a törpös-bányászos Return to Moria ugyancsak borzalmasak lettek, de jókora csalódást keltett a Forspoken, a Starfield, és a Redfall is.

Hogy még egy nagyot rúgjanak a gamerekbe, a szinte játszhatatlan King Kong-játék, a Skull Island: Rise of Kong kiadója, a GameMill Entertainment még az év befejezése előtt előállt egy újabb rettenettel. Ez a november 17-én megjelent The Walking Dead: Destinies.

Az új Walking Dead-játék papíron nem is tűnt rossznak, már az alapkoncepcióját tekintve. A készítők azt ígérték, hogy az AMC-s sorozat első négy évadának kulcsfontosságú momentumait élhetjük át újra benne, akár alternatív síkokra terelve a cselekményt, megváltoztatva bizonyos karakterek, köztük Rick, Shane, esetleg a Kormányzó, vagy Daryl és Carol sorsát. Ha a The Walking Dead: Destiniest egy AAA-s címnek szánták volna, megfelelő körítéssel, játékmenettel, valami váratlanul szórakoztató is kisülhetett volna belőle, de a készítők ehelyett inkább a bántó igénytelenségre szavaztak.

A Netflix már 2018-ban elkezdett kacsintgatni a videójátékok felé, amikor közzétették a Black Mirror: Bandersnatch című interaktív filmjüket, amelyet nézve a szokásosnál jóval többet nyomogattuk a távirányítót, a főszereplő helyett döntve, számos befejezést átélve. Aztán a streamingszolgáltató nagyobb lendülettel vetette bele magát a gamingbe, felvették Mike Verdut, hogy a videójátékos szakosztályért feleljen, aki az EA Mobile-on is dolgozott a szintén mobiljátékos Zynga mellett. A Netflix azóta is dolgozik rajta, hogy a saját gyártású filmjeiken és sorozataikon kívül videójátékos fronton is lehessen emlegetni őket – ezt az irányt követve a Netflix Geeked névre keresztelt eseménysorozaton meglepően sok új, már elérhető vagy a közeljövőben érkező alkotásról számoltak be.

Nagy durranásnak számít, hogy a Netflix-előfizetők valamikor 2024-ben megkapják a Supergiant Games által fejlesztett és kiadott Hadest, amelyet számos „Az év játéka” elismerés mellett minden idők egyik legjobb videójátékaként tartanak számon. A PC-n, Xbox, PlayStation, valamint Nintendo Switch konzolokon már elérhető Hades új, mobilos verziót kap, mely mindenféle reklámtól mentes lesz. Mondjuk az fejvakarásra készteti az embert, hogy miért csak iPhone-okon lesz elérhető, Androidra miért nem adják ki, de valószínűleg csak idő kérdése, hogy utóbbi platformra is megjelenjen majd. A Netflix a Hadesért nem számít fel semmilyen extra árat, az előfizetésünkön belül vágják hozzánk, és tényleg érdemes tenni vele egy próbát.

A Hadesban az alvilág urának fiát, Zagreust irányíthatjuk izometrikus nézetből, ahogy a dühös poronty igyekszik kitörni a pokolból, miközben ókori görög istenek és ijesztő démonok igyekeznek az útját állni. Mivel roguelike játékról van szó, a Hadesban sűrűn meghalunk, újra és újra kell kezdenünk a legelejétől, de a sztori eközben halad előre, és ennek, valamint a karakterünk állandó fejlesztésének köszönhetően sose érezhetjük úgy, hogy nem haladnánk előre. A Hades a jövő év folyamán második részt kap, amely early accessben érkezik, és a 2024-es év legjobban várt megjelenése a műfajban.

December 7-én kerül megrendezésre a The Game Awards, melyet a videójáték-ipar Oscar-gálájaként tartanak számon, és ahol az év legjobb játéka címért versengenek a legjobb alkotások. 2023 egy különösen erős esztendő volt, számos remek, már-már zseniálisnak is mondható újdonság jött ki, így az ítészeknek különösen nehéz dolguk lesz ezúttal. A rendezvény különlegessége, hogy nagyjából 30 szakmédium újságírója mellett maga a közönség is szavazhat a hivatalos weblapon a játékokra, végül 90–10 százalékos arányban döntenek a szavazatok.

Az év legjobb játéka kategóriában az Alan Wake 2 és a Baldur's Gate 3 mellett esélyes még a Marvel's Spider-Man 2, a Resident Evil 4 Remake, a Super Mario Bros. Wonder és a The Legend of Zelda: Tears of the Kingdom, de a legjobb történet kategóriájában is nagy lesz a tülekedés, ahol a Twin Peaks-magasságokba emelkedő Alan Wake 2 mellett legalább akkora eséllyel indulnak Peter Parkerék, és a közel 100 órányi, fordulatos cselekményt magában foglaló Baldur's Gate 3-ra sem lenne túl nagy melléfogás tippelni.

Art direction tekintetében örömteli fejlemény, hogy bekerült a jelöltek közé a Pinokkió meséjét Dark Souls-köntösbe öltöztető, amúgy az RPG-k között is esélyes Lies of P és a rettenetesen alulértékelt Hi-Fi Rush című adrenalinbomba. Nem ennyire meglepő azonban, sőt, sokan el is várták, hogy a legjobb zenék között ott legyen az Alan Wake 2, melynek kedvéért tucatnyi zenekar vadonatúj számokat komponált, nem is akármilyet, a hivatalos soundtracket önmagában is nagy élmény hallgatni.

Derült égből villámcsapásként néhány héttel ezelőtt a Sony leleplezte a PlayStation 5-ös konzolgeneráció frissített kiadásait. Az új konzolok kisebbek, könnyebbek és kecsesebbek lettek – és bár papíron jól láthatók voltak a méretkülönbségek, a valóságban azok még nagyobbnak érződnek.

Mint arról korábban az Index is beszámolt, az új PlayStation 5 térfogata több mint 30 százalékkal, tömege pedig 18 és 24 százalékkal csökkent az elődökhöz képest. Az új kialakítás már négy különálló fedlappal operál – ezek közül a felső kettő fényes, míg az első kettő matt borítást kapott. Az új kialakítás ráadásul azt is lehetővé teszi, hogy a PlayStation5 Digital Edition a későbbiekben egy teljes értékű, Ultra HD Blu-ray-meghajtóval szerelt PS5 legyen, a Sony ugyanis piacra dobott egy utólagosan megvásárolható kiegészítőt.

Az új PlayStation méretei a következőképp alakulnak: 358 x 96 x 216 milliméter, súlya pedig 3,2 kilogramm, szemben az eredeti modell 390 x 104 x 260 milliméteres dimenzióival és 3,9 kilogrammos súlyával. Így valóban sokkal kisebbek lettek az új modellek, még ha a promóciós képeken ez elsőre nem is vehető észre.

Kicsivel több mint két éve már, hogy a Valve bemutatta első hordozható konzolját, a Steam Decket, ami azonnal elsöprő sikert aratott a játékosok körében. A megjelenés idején a konzol leginkább a Nintendo Switch kihívója szeretett volna lenni – de időközben több kihívó is érkezett, többek között az általunk is tesztelt Asus-féle ROG Ally és a Lenovo-féle Legion GO személyében.

Ennek értelmében a Valve számára is egyértelművé vált, hogy ha nem is teljesen új konzolt, de egy ráncfelvarrott változatot mindenképp ki kell adniuk, hogy megtartsák versenyképességüket. Ennek a gondolatmenetnek lett a szüleménye a Steam Deck OLED, ami a Nintendo Switch OLED példáját követve elsősorban egy frissített, jobb kijelzővel szeretné levenni a felhasználókat a lábukról.

Ennél azonban egy kicsivel több is belefért az új Steam Deckbe, még annak ellenére is, hogy teljesítmény tekintetében nem történt igazi előrelépés. Mutatjuk, mire lehet számítani az új konzoltól.

Félelmetes belegondolni is, de nem kevesebb mint 13 év telt el azóta, hogy az Alan Wake című horrorjáték ihlethiánnyal küszködő íróját elnyelte az a bizonyos tó Bright Falls városa mellett. Bár a finn Remedy Entertainment alkotása egészen gyenge eladási számokkal indított a megjelenését követően, szájhagyomány útján terjedt a jó híre, és hirtelen kultikus alapműként kezdték el számontartani a gamerek. Egy olyan videójáték volt ez, amely a Stephen King-regények és a Twin Peaks hangulatát ötvözte egybe, érdekes harcrendszerrel megfűszerezve. A Sam Lake által vezetett írócsapat olyan tévésorozatos körítést adott ráadásképp az Alan Wake-nek, ami már csak hab volt a képzeletbeli tortán. Epizodikus formátumban, váratlan fordulatok és cliffhangerek által meglepve bújhattunk Wake bőrébe, aki pisztollyal és zseblámpával kelt harcra a sötét erőkkel, hogy visszaszerezze elrabolt nejét.

Az Alan Wake végén elhangzó kultikus mondat, miszerint ez nem egy tó, hanem egy óceán, jó sokáig tartotta lázban a fanokat, akik évről évre egyre inkább elvesztették a reményt, hogy valaha ez a némiképp rejtett gyöngyszem folytatást kaphat. A Remedy próbálkozott mindennel, az időutazós Quantum Break bár utalgatott Wake történetére, még csak meg se közelítette a horroríró időközben több nagy DLC-vel, például az American Nightmare-rel kiegészülő meséjét. A 2019-es Control ehhez képest már közelében járt annak a zsenialitásnak, amit az Alan Wake képviselt, főleg nagy volt az öröm, amikor kiderült, hogy Jesse Fadenék egy univerzumban helyezkednek el a Bright Fallsban történtekkel.

2021-ig kellett várnunk arra, hogy az Alan Wake megint komolyabban életjelet mutasson magáról, ekkor adták ki az első rész Remastered verzióját, és mindez egyenes irányt jelentett a folytatáshoz. Az Alan Wake 2 bár polcokra nem került, hiszen csak digitális kiadást kapott költséghatékonysági okokból, felért a magas elvárásainkhoz. Sőt, egy olyan bizarr, rettenetesen ijesztő játékot üdvözölhettünk október 27-én a személyében, amely simán a Resident Evil-játékok trónjára tör túlélőhorrorként. És ha mindez nem lenne elég, az Alan Wake 2 úgy mossa össze az élő szereplős filmek műfaját és a gyönyörűen animált videójátékok látványvilágát, amire eddig példát nemigen láttunk.

Az Activision háborús játéksorozata, a Call of Duty óriási tényező a szórakoztatóiparban a maga 400 milliónál is több eladott példányszámával, a franchise ráadásul Guinness-rekorder, mint a legnépszerűbb lövöldözős játék a világon. November 10-e alapjáraton ünnepnap kellene hogy legyen a CoD-rajongóknak, főleg azt követően, hogy 2019-ben egy nagyszerűen sikerült Modern Warfare-rebootnak örülhetett a közönség, a 2022-es Modern Warfare II után pedig a héten érkezik PC-re, PlayStation 4-re és 5-re, valamint Xbox One-ra és Xbox Series X/S-re a Modern Warfare III.

A várakozási faktort azonban jócskán lejjebb nyomja több tényező is. Az egyik ezek közül, hogy az early accessben a játékot nyüstölők szerint ezúttal valami irtózatosan gagyi, középszerű és rövid, alig 4 órás kampányt kapott az új Call of Duty. A történetben, mely szerint a Task Force 141-nek a harmadik világháború kitörésére hajtó orosz nacionalistát, Vladimir Makarovot kellene megállítania, alapjáraton benne lenne az izgalom, csakhogy az új CoD inkább lett egy 70 dolláros, azaz teljes áras Modern Warfare II DLC, mint rendes különálló felvonás. Erre utal az is, hogy a Call of Duty HQ névre keresztelt új launcher tulajdonképpen a Modern Warfare II-t elindító felület, ahonnan mellékesen a Modern Warfare III is elérhető.

Már tavaly, amikor az Amazon Prime bemutatta A Gyűrűk Ura: A Hatalom Gyűrűi első évadát, sokan húzták a szájukat, hogy a produkcióban nyoma sincs annak a gyermeki bájnak, stílusnak, kalandosságnak, ami a Peter Jackson-féle eredeti mozitrilógiát és persze a J. R. R. Tolkien által írt könyveket jellemezte. A Hatalom Gyűrűi korrekt előzmény lett, de inkább csak a nagyvászonra kívánkozó látványvilágnak örülhettünk, a tündék nem voltak túl érdekesek, egyedül az tarthatta lázban a közönséget, hogy vajon a titokzatos, égből pottyant öreg férfi Gandalf-e vagy Szauron legújabb trükkje. Amit a legtöbben nem gondoltak, hogy A Gyűrűk Ura-franchise ennél már csak lejjebb süllyed majd, 2023-ban legalábbis ez történt, a videójáték-ipar sokkolt bennünket az elmúlt hónapokban rosszabbnál rosszabb adaptációkkal.

Először megkaptuk május végén a The Lord of the Rings: Gollumot, a Daedalic Entertainment fejlesztésében, a lopakodós játék azonban még rosszabbul sült el, mint amire számítani lehetett. Rossz ómen volt, és félrenyúlás, hogy éppen Gollamot tették meg főhősnek, de a karakter köré írt történet se állta meg a helyét, valamint a játékmenet is ezer sebből vérzett. A Gollam-játékot letöltő gamerek se bossokat, se kihívást nem találtak benne, a játékot lehetetlenné és keservessé tévő bugokat már annál többet. A rossz fogadtatás, a negatív kritikák odáig vezettek, hogy először kaszát kapott a Daedalic kezei alatt készülő második A Gyűrűk Ura-videójáték, aztán a csapattagokat leépítették. A német cég bejelentette, innentől kezdve csak kiadással foglalkoznak, ám annyiba se vették a saját közönségüket, hogy a bocsánatkérő levelüket saját maguk írják meg. Állítólag mesterséges intelligencia körmölte le a The Lord of the Rings: Gollum miatt szabadkozó soraikat.

Október 20-a igazi ünnep volt a gamereknek, ekkor jött ki ugyanis – ha a Miles Morales főszereplésével készített spin-offot nem számoljuk – öt év várakozást követően a Marvel's Spider-Man folytatása, amely az Insomniac Games által megálmodott, a Marvel Studios filmjeihez képest jóval tapasztaltabb és idősebb Peter Parker történetét fűzi tovább.

Az új Pókember-játék iszonyatosan jó számokkal kezdett, nemcsak a kritikai pontszámokat illetően repkedtek rá a 10/10-ek, hanem az eladásokat is: 24 órán belül 2,5 milliós példányszámban fogyott a szuperhősös videójáték, ezzel a leggyorsabban értékesített saját gyártású PlayStation-cím lett.

Tesztünkben mi is leírtuk, hogy pár idegesítően hosszú boss fighttól, néhány bugtól és kifagyástól eltekintve a Marvel's Spider-Man 2 szinte tökéletes élmény lett. Egy Pókember-kaland, amelyet olyan érzés játszani, mintha legalább három Pókember-mozifilmet gyúrtak volna egybe, és tettek volna meg minket a főszereplőjének. Vagyis inkább főszereplőinek, hiszen ebben a felvonásban már Peter Parker mellett Miles Morales is játszható hős, akire hatalmas szükség van, elvégre az utolsó vadászatára készülő Kraven mellett még veszélyesebb, horrorisztikusabb ellenségek is várnak még a duóra.

Az Insomniac Games ezúttal se hagyta ki a lehetőséget, hogy színesítsék picit a játékukat, a Marvel's Spider-Man 2-ben újfent átvehetjük az irányítást pár küldetés erejéig Peter Parker szívszerelme, azaz Mary Jane Watson felett. Amellett, hogy ezek a missziók jóval akciódúsabbak, érdekesebbek és kihívást nyújtók lettek, még egy dolognak örülhetünk. Annak, hogy egy ponton az alapból angolul beszélő karakterek magyar nyelven szólalnak meg.

Az Insomniac Games sosem volt egy ügyetlen fejlesztőcsapat, a gárda dolgozott a Spyro mellett számos Ratchet & Clank-játékon, de nekik köszönhetjük azt a Sunset Overdrive-ot is, amelyből bár franchise nem nőtte ki magát, valami irdatlanul szórakoztató, punkba oltott posztapokaliptikus lövöldözős videójáték volt PC-n és Xbox One-on. Aztán eljött 2018, egészen pontosan annak az évnek is a szeptembere, és az Insomniac feltette arra a bizonyos i-re a pontot, mégpedig a Marvel's Spider-Man című PlayStation 4-játékkal, mely olyan nemes egyszerűséggel fogta meg a barátságos hálószövő lényegét, hogy arról még a Tom Holland főszereplésével készített Pókember-trilógia is csupán álmodhat.

A Marvel's Spider-Man igaz, hogy némiképp épített az Arkham-játéksorozatra püfölős, „beat 'em up” harcrendszerével, de önmagában is megállta a helyét, mert a New York városában való hálóhintázást olyan szórakoztatóan tálalta, annyira élt, dübörgött a metropolisz és a fordulatosan megírt történet, valamint a remek szinkronhangok, különösképp a Peter Parkert megszólaltató Yuri Lowenthal, hogy mindez a legnagyobb magasságokba emelte ezt a Pókember-kalandot.

Tekerjünk előre 2020-ra, a DLC-k után a Marvel's Spider-Man egy spin-offal bővült, mely Miles Moralest állította a középpontjába immár PlayStation 5-ön, a brooklyni kölyök pedig legalább annyira elrabolta a szívünket, mint az Insomniac-féle Peter Parker. Adta magát a dolog, hogy majd a folytatás, a Marvel's Spider-Man 2 mindkettejüket játszhatóvá teszi, és e tekintetben nem is kellett csalódnunk, amikor szeptember utolsó napjaiban beizzítottuk a Pókemberek közös kalandját, melyet a PlayStation Magyarországtól kaptunk meg, hogy teszteljük már jó előre.

A rendes megjelenésre még október 20-ig várni kell, de már most, mindenféle spoiler nélkül annyit elárulhatunk, hogy a Marvel's Spider-Man 2 valami elképesztően izgalmas lett, az Insomniacnak sikerült még az első játékhoz képest is magasabbra tenni a lécet, és a csapat csont nélkül meg is ugrotta az akadályt.