A Microsoft július 22-én bezárja a Mixer nevű streamingszolgáltatását, amellyel a Twitch és a Youtube riválisává szeretett volna válni. Hatalmas online sztárokat is kifizetett a cég, hogy csak nála közvetítsék élőben a játékmeneteiket, például Ninját és Shroudot, akik most szabadon távozhatnak. Alighanem vissza a Twitchre.
Ritka az olyan játék, amit csak egyszer kell megvenni, és nem azzal próbálnak dollármilliókat keresni a kiadók, hogy a játékosoknak kisebb-nagyobb kiegészítőket, extrákat, látványosabb ruhákat kínálnak eladásra. Most az EA és a Motive szembe úszik az árral, és a Star Wars: Squadron minden tartalmát extra díj nélkül megszerezhetővé teszik.
Ez igen érdekes kísérlet, hiszen minden bevételt a Squadron 40 dolláros árából kell majd kihozni. Hogy nem szolgáltatásként gondolnak a Squadronra, azt már az EA-től is megerősítette Ian Frazier, és korábban a Motive egyik alkalmazottja, Mitch Dyer beszélt erről.
Újabb csúszást szenved a Cyberpunk 2077 megjelenése – derül ki a játékot fejlesztő cég, a CD Projekt Red friss Twitter-posztjából:
A Marcin Iwiński cégalapító és Adam Badowsky stúdióvezető által szignált üzenet szerint 2020. szeptember 17. helyett 2020. november 19-én jelenik meg az utóbbi évek egyik, ha nem a legjobban várt szerepjátéka, a disztópikus jövőbe helyezett Cyberpunk 2077.
A közlemény lényegében megismételi a januári bejelentést, amiben az eredetileg április 16-ra tervezett bemutató szeptemberre halasztását közölték, arra hivatkozva, hogy a játék még nincs kész, akad rajta tökéletesíteni való.
Felkerült a lengyel ajánlott olvasmányok listájára a This War of Mine – írja a Gamesindustry.biz. A döntést az ország miniszterelnöke is megerősítette. A játék egy ostrom alatt álló városban rekedt civilekről szól, akik megpróbálják túlélni a háborús helyzetet, miközben az emberiességüket is meg akarják őrizni. Az alapötlet az 1990-es években zajlott szarajevói ostromból és az ott élő bosnyákok sorsából merít.
Az EA idén online tartotta meg az eddig az E3 közben tartott nagy beharangozós eseményét, az EA Playt. A tavalyi eseményről szuperlatívuszokban beszéltünk, és bár az idei valamivel érdekesebb volt, most sem kell leporolnunk az állunkat. Az online prezentáció természetesen azzal kezdődött, hogy az EA vezérigazgatója, Andrew Wilson elmondta, milyen nehéz évet élünk (ég a Föld, járvány, rendőri brutalitás és rasszizmus), de szerencsére itt vannak nekünk a játékok, amik összehoznak minket.
A házigazda szerepét a Kinda Funny-s Greg Miller vette át, aki többé-kevésbé hitelesen rajongott a különböző bejelentésekért.
Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság engedélyt adott az Akili Intearactive EndeavorRX nevű játékának gyógyszerként való forgalomba hozatalára – írja a Verge. Ez az USA első videójátéka, ami egy betegség kezelésére használható. Az EndeavorRX az ADHD-s, azaz figyelemzavaros hiperaktivitással élő gyerekeknek készült, és különböző figyelemközpontú feladatokkal segíti a koncentráció fejlesztését.
Bár az FDA szerint ez az első ilyen játék, a Bayer 2010-ben kiadott egy FDA-engedélyezett vércukorszint mérőt, amit egy Nintendo DS-be lehetett bedugni, és mérésenként pontot adott a Knock Em Down: World's Fair nevű játékban.
Amikor videójátékokról beszélünk, a nyelvezet gyakran a konfliktusok köré épül: állandó a konzolháború, és élet-halál kérdése, hogy az egyik MOBA jobb, mint a másik (a másik rajongói mind 12 évesek, vagy a szüleik pincéjében élnek 40 évesen), vagy éppen az, hogy a pécés játékosok felsőbbrendűek-e. Megosztó egy világ ez, de nem csak a játékosok között vannak ellentétek, hanem a játékosok és a játékok kiadói között is.
Lootboxok, mikrotranzakciók, season passok és végtelen mennyiségű, fizetős, de valójában nem sokat nyújtó kiegészítő. A játékosok számára nyűg, hogy sok játéknál az alapáron túl még mélyebbre kell nyúlniuk a zsebükbe, a jobb játékélményért, vagy a nagyobb esélyért a sikerre. A kiadók azzal védik a praktikákat, hogy a fejlesztők így sokkal jobb játékokat tudnak készíteni, és természetesen az sem utolsó szempont, hogy sok játék az eladás után még sokáig megbízható bevételi forrást biztosít.
Az első Steam Game Festival a Game Awards alatt indult, és több bejelentett játékot lehetett kipróbálni a Steamen. A kedden indult nyári fesztivál már a sokadik hasonló esemény, és június 22-ig 900 (leginkább) indie játék demóját lehet kipróbálni, természetesen teljesen ingyen.
Gyakorlatilag mindenki találhat kedvére való játékot, akár kategóriánként is lehet válogatni. Az esemény egy remek lehetőséget biztosít a kisebb stúdiók számára, amik a nagy konferenciák elmaradása miatt nem tudták volna ilyen mértékben reklámozni a játékaikat.
Itt a nyár, vége a sulinak, csicseregnek a madarak, lehet fagyizni. Ugyanakkor dög meleg van, mindenki izzad, kiüti a szemem a nap, és naptej nélkül veszélyes kimenni, bekenve meg kényelmetlen. Ha valakinek nincs kedve vagy ideje sportolva, esetleg tetszőleges álló- vagy folyóvíz partján átvészelni az év legnehezebb három hónapját, itt a júniusi gyűjtésünk, amivel megtalálhatja új kedvenc videójátékát, baráti áron.
Képzeljen el egy világot, ahol szó szerint minden egy hatalmas globális összeesküvés része. Az egész társadalmat bábként rángatják a különféle háttérhatalmi erők, a szegénységben tengődő emberek körében pedig egy titokzatos vírus pusztít, amelyről sokan azt gondolják, hogy egy laborban hozhatták létre.
Nem hibáztatom, ha arra tippelt, hogy ezt a gondolatot egy alusisakos konteóhívőtől vettem kölcsön – már csak azért sem, mert alighanem rengetegen vannak, akik konkrétan így látják a 2020-as évet –, de valójában itt nagy vonalakban
az éppen ma a 20. születésnapját ünneplő Deus Ex című videójáték alapfelállásáról van szó.
Ennél jobban talán semmi sem bizonyítja, hogy mennyire zseniális a játék hajmeresztő összeesküvés-elméleteket hihető valósággá alakító története. De ezen túl a szinte végtelen szabadság, a különböző stílusok tökéletes keverése és még egy sor más, 2000-ben még forradalmian újnak számító tényező játszott szerepet abban, hogy sokan ma, húsz év múltán is a valaha készített legjobb videójátéknak tartják.
Több mint nyolcmillióan nézték online a Fortnite évadzáró eseményét – írja az ESPN. Bár az Epic előre szólt, hogy érdemes korábban belépni egy játékba, ha valaki élőben, a játékon belül akarja követni a bulit, de sokaknak ez is kevés volt, így több mint 6,1 millióan a YouTube-on és több mint 2,3 millióan Twitchen nézték a játék világát átalakító kataklizmát. Ja, és a Microsoft sztárokkal felfújt, de nézőket mégsem nagyon vonzó platformján is:
Ninja, a népszer streamer arról büszkélkedett, hogy volt, hogy egyszerre 50 ezren nézték Mixeren.
Pénteken véletlenül kikerült az Xbox boltjába a Star Wars: Squadrons, és hétfőn az EA gyorsan be is jelentette az új űrhajós szimulátort. A trailer alapján az Új Köztársaság és a Birodalom csatáiba csöppenünk majd. A játék hivatalos oldala alapján ugyan a klasszikus hajókkal lövöldözhetünk majd, de kedvünkre módosítgathatjuk majd őket.
Ugyan lesz egy egyszemélyes története is a játéknak, de a fókusz valószínűleg az 5v5- ös multiplayer-űrcsatákon lesz majd. Ahogy az EA ígérte, az új játékai a Steamre is kijönnek majd, így a Squadrons október másodikán elérhető lesz az Originen, a Steamen, Xbox One-on és PlayStation 4-en, és az előrendelős verzió 14 ezer forintba kerül majd (EA Access-szel 12 590 Ft.).
Itt a vége, fuss el véle, ma lezárul a Fortnite második fejezetének második évada. Régóta nincs új Fortnite-évad nagyszabású esemény nélkül, így most is valami hasonlóra számíthatunk. A hivatalos Fortnite-Twitter posztjai alapján Midas eszköze ma este (magyar idő szerint 8-kor) valamit csinál majd a viharral. A világító gömb és az abba futó kábelek sokak szerint egy méretes robbanást eredményeznek majd, de pontosan nem tudjuk, mire számíthatunk.
Mára már a gémertörténelem emblematikus hirdetésévé vált az a kétoldalas reklám, amivel a Trip Hawkins alapította Electronic Arts futtatta magát 1983-ban, és feltette a nagy kérdést: Meg tud-e ríkatni egy számítógép? Hawkinsék az akkor még igencsak a szárnyait bontogató videojáték-ipar jövőjét firtatták: egy olyan korban, amikor nagyjából a spectrumos Jetpac volt a csúcsjáték, már az érdekelte őket, hogy elérhetnek-e majd valaha a játékok olyan intenzív érzelmi hatást, mint a könnyfakasztó filmek vagy könyvek. Azóta Hawkins már rég nem az EA-nél dolgozik, a cégnél a játékosok érzelmei a fontossági lista alján, száz tétellel a mikrotranzakciók profitmaximalizálása alatt szerepelnek, viszont a 37 éve feltett kérdésre egyértelmű hát persze a válasz. Számos független, vagy akár nagy kiadónál megjelent videojáték görbítette már sírásra játékosok százezreinek száját. Mármint tudatos sztoriépítéssel, bár biztos elhasználódott pár zsebkendő vesztes Fortinte-meccsek miatt is.
Én sem vagyok kőből, több ezer videojátékkal volt már dolgom, és igen, akadt köztük olyan, amelyik megríkatott. Egy. A The Last of Us. Amikor kipróbáltam, a Naughty Dog 2013-as játéka egy aktuálisan menő zombis-lopakodós mókának tűnt – aztán bevitt egy olyan gyomrost, amit már nem bírtam könnyek nélkül, meg egy másikat a játék végén is. Hitetlenkedve szipogtam, zsebkendőért matatva a kanapém mellett, aztán napokig velem maradt a játék befejezése, de azóta is eszembe jut néha. Most pénteken pedig megjelenik a folytatás, amit én ilyen előzményekkel természetesen azzal a kérdéssel kezdtem el tesztelni, hogy meg tud-e ríkatni a The Last of Us Part II? Volt alkalmam premier előtt végigjátszani, és a magam részéről 27 játékóra elteltével már tudom a választ: nem, de ettől még érzelmileg rohadt megterhelő tud lenni.
A videojátékos laptopok közt az Asus TUF A15 a körülbelül 450 ezer forintos árral még a pénztárcabarát kategóriába esik, és a benne dolgozó hardver a következő 4-5 évre elegendő lehet. Vannak kompromisszumok, hogyne lennének, hiszen az Asusnál a TUF az elérhető árú gaming, a csúcskategóriát a ROG sorozat képviseli. De egyik sem olyan súlyos probléma, amivel ne lehetne együtt élni.
A teljes nevén Asus TUF Gaming A15 FA506 laptopba AMD Ryzen 7 4800H processzor került, ami nagy ugrás a teljesítményben a tavalyi AMD-khez képest, mégiscsak 8 mag dolgozik 16 szál kezelésével. Emellé egy Nvidia Geforce RTX 2060 6GB-os grafikus gyorsítót pakoltak be az általunk tesztelt modellbe. Ehhez tartozik még 16 GB RAM, amit később 32-ig lehet bővíteni.
HÁROMSZOR IS GONDOLTAK A TÁRHELYRE.
Ezzel a konfigurációval a legtöbb mai játék ultra beállítás mellett legalább 60 fps körüli értéket produkált, vagy annál többet, ez alapján a következő években még jól fog teljesíteni a laptop. A Ryzen puszta erején kívül a leginkább jövőbiztos tulajdonsága a laptopnak a lenyűgöző tárhelybővítési lehetőség. Az eleve meglévő PCIe ssd kártya mellé még egyet beszerelhetünk, és ha ez nem lenne elég, akkor ott van még egy 2,5 hüvelykes bővítőhely nagyobb kapacitású merevlemeznek vagy ssd-nek. Több terabájtos tárhellyel a laptop videók vágásához is jó lehet.
Dögös és strapíbíró dizájnt kapott a TUF A15.
Csak egy szolid logót láthatunk a szürke fémborításon, illetve amint elkezdjük használni, az ujjlenyomataink is megjelennek rajta. A műanyagból készült belsejében is a zsíros foltok lesznek a domináns díszítőelemek. A forma egyébként jó, bőséges mélysége van a gépnek, a billentyűzet alatt kényelmesen meg tudjuk támasztani a csuklónkat, a kijelző alatti rész pedig a jobb szellőzést segíti azzal, hogy szabadabb utat biztosít a távozó meleg levegőnek. Ezt azonban nem sikerült igazán jól megoldani, egy jobb oldali nyíláson a saját egérfogó kezünket tudjuk melegíteni (már aki jobbkezes), ami a következő nyári hónapokban nem lesz túl kellemes. Hogy vékony legyen a kijelző körüli káva, és a webkamera a fenti pozícióban maradjon, a lencse egy kitüremkedésbe került, ami az iPhone X kamerás betüremkedésének az ellentéte.
Portokkal jól felszerelt a TUF A15, ezek többsége a baloldalra került. Van Ethernet, HDMI, két USB 3.2-es aljzat, valamint egy UDB Type-C, ami sem töltőként nem funkcionál, sem a Thunderbolt 3-at nem tudja, de legalább Displayportként működik, így plusz kijelzőt köthetünk rá.
KIEMELTÉK A WASD GOMBOKAT, A BILLENTYŰZET RGB HÁTTÉRVILÁGÍTÁST KAPOTT.
Látszik az Asus erőfeszítése, hogy ránézésre is nyilvánvaló legyen, ez egy gaming laptop. A gombok útja elegendő, talán egy kicsit puhák, hozzájuk kellett szokni, aminek nem annyira a játéknál, inkább munka közben volt jelentősége. Eleinte zavaró volt munka közben a WASD eltérő színe, azt súgta a periferikus látásomnak, hogy pár oszloppal jobbra tegyem le a kezemet, de pár hét alatt ezen is átlendültem. Azért viszont piros pont jár az Asusnak, hogy a baloldali Windows-gomb egy kombinációval kikapcsolható, nehogy véletlenül rányomjunk, és ezzel megszakítsuk a játékot. A numerikus gombok kicsit kisebb méretűek, de ez nem megy a használhatóság rovására, amúgy is sokkal fontosabb, hogy a többi gombnak elég hely jusson. Egyedül a touchpad lehetne nagyobb méretű, de ez is teljesen jól működik, elég pontos.
A TUF A15 felszerelésének egyik vitatható eleme a kijelző, a 15,6 hüvelykes 1080p felbontású és 144 Hz-es képfrissítésű IPS-panel. Ennek nem túl alacsony a válaszideje, ami profi videojátékosoknak problémás lehet, megfontolandó egy külső kijelző beszerzése. A panel színkezelése sem kimagasló, az sRGB színtartományt bő hatvan százalék körül fedi le, ami megkérdőjelezi azt is, hogy mennyire érdemes a gépet kreatív munkára használni. Játékra még csak-csak, ott kevésbé zavarók a pontatlan színek, de videók vágásánál már fontos az sRGB 100 százalékos lefedése.
Profi külső kijelzővel jobb volt a vizuális élmény.
Hangban viszont sok szempontból erős a gép: a hangszóró is jó, erősek a basszusok, de azért fejhallgató javasolt a zajos hűtőrendszer miatt. Érdemes lehet alulról extra hűtést alápakolni, és semmiképpen nem a saját térdünket, mert azt rendesen felfűtheti. Szerencsére a billentyűzeten kevésbé érezhető ez a melegedés, így azért kényelmesen játszhatunk. A processzor hőmérséklete 90 Celsius-fokot ér el, míg a GPU nagyjából 80 fokon pörög terhelés esetén.
Az aksi ebben a modellben 90 wattórás (van 48-as is), amivel óvatosan, csendes módba kapcsolva ki lehet húzni egy munkanapot. Azért a tégla méretű, 230 wattos töltőt jobb a közelben tartani, mert nagyobb teljesítményre kapcsolva pár órára csökken a használati idő, játékkal pedig örülhetünk egyetlen órácskának.
Mindent összegezve az Asus igazi erőművet rakott össze,
és a 450 ezer forint körüli ár ebben a szegmensben még a diszkont kategóriába esik. A Ryzen 4800H és az RTX 2060 kombinációja garantálja a gép több éves élettartamát, remekül pörögnek rajta a játékok, és munkára is jól befogható. Ritkán kell a tárhely felszabadításával bajlódni, ám elkötelezett játékosként otthon valószínűleg monitorral és profi külső billentyűzettel használnám, hogy ne maradjon semmi kompromisszum.
Az elmúlt hónapok alapján elég egyértelműnek tűnik, hogy a videójátékipar a nagy átlagnál sokkal jobban viselte a koronavírus-járvány hatásait, az azonban egyértelmű, hogy sem a rajongók, sem az ipari szereplők nem fognak ujjongani a dolog miatt. A járvány nemcsak a sportéletet és a kulturális eseményeket nullázta le, az összes videójátékos expót és esporteseményt is elmosta, ám a digitális gyökereknek hála ezeket azért javarészt át lehetett menteni online környezetbe is. Éppen emiatt írtuk azt korábban, hogy nem lesz idén E3, de az egész nyár E3 lesz, a bejelentések pedig azóta szépen csordogáltak is, legyen szó játékokról, az új PlayStation-ről, vagy az új Xbox-ról.
Az idei E3 alapesetben éppen ezen a héten lett volna – egészen pontosan június 9 és 11 között –, és több online eseményt is ennek környékére a hétre időzítettek, a George Floyd halála miatt Amerika-szerte kirobbant zavargások azonban alaposan bekavartak a dologba. Az EA eltolta a tavalyi, elképesztően érdektelen EA Play folytatásának szánt eseményét, és a CD Projekt Red is ugyanígy tett a Cyberpunk 2077 Night City Wire nevű bulijával, a PC Gamer magazin pedig egy héttel tolta el az évek óta az E3 előtti hagyományos sajtótájékoztatók szerves részét képező PC Gaming Show-t. Ez végül a Sony PS5-ös eseményéhez hasonlóan így csúszott be erre a hétre, és június 13-án, azaz szombaton magyar idő szerint este 8-kor vette kezdetét.
Ahogy az általában lenni szokott, a nagy költségvetésű szuperprodukciók helyett idén is az indie fejlesztők és a kreativitás kerültek előtérbe, de talán a jelenlegi helyzetből is adódóan ezúttal különösen vérszegénynek érződött az egész. Ez önmagában nem is lett volna akkora baj, de emellett ráadásul több mint két órán át tartott, az átvezető szegmensekkel pedig csak abban a tekintetben idézte fel az E3-at, hogy iszonyatosan kínos volt nézni az egészet.
Bár hagyományosan az a mondás, hogy a számítógépes játékok legyenek mentesek a politikától, kevesen hisznek benne, hogy ez már akár csak a látszat szintjén is lehetséges lenne. Túl sok embert érnek el ezek a termékek, és sokszor két-három mozifilmnyi tartalommal vannak megpakolva. Játszódjon egy játék bárhol térben és időben, legyen valóságos, scifi, vagy fantasy, ha van narratívája, az valamilyen szinten reflektálni fog a társadalomra, ezért elkerülhetetlen az is, hogy bizonyos témákban állást foglaljon. Ha nem foglal állást, már az is sokszor önmagában felér egy állásfoglalással. Ennek ellenére a legtöbb játék óvakodik attól, hogy túlságosan mélyre ássa magát ideológiai kérdésekben, legtöbbször beérik a hollywoodi filmek mélységével. Jó példa erre a Call of Duty WW2, amely bár behozza a holokausztot, vagy a feketék helyzetét az amerikai társadalomban témának, de igazán nem tud, és nem is akar sokat mondani a kérdésről. Valahol érthető is, hiszen nem szeretnének senkit elidegeníteni, szeretnék ha minél több ember azonosulni tudna a szereplőkkel, akiket irányít.
A Tonight We Riot készítői viszont azt tűzték ki célul, hogy ők bizony egy kompromisszumoktól mentes posztkapitalista, baloldali játékot fognak csinálni.
Szűk három hónap telt már el azóta, hogy a Sony lerántotta a leplet a PlayStation 5 technikai paramétereiről, azóta azonban igazán kézzelfogható infót csak akkor kaptunk a konzolról, amikor az Epic május közepén egy azon futó techdemóval villantotta meg az Unreal Engine 5-öt. De igazából még akkor sem, ennek fényében pedig már épp ideje volt annak, hogy a japánok előálljanak valamivel – főleg miután a Microsoft már a május eleji Inside Xboxon megmutatta, hogy festenek majd a játékok az Xbox Series X-en.
Ezt valószínűleg érezték is a cégnél, és június 4-ére tervezték be a saját bemutatójukat, ezt azonban sok más dologhoz hasonlóan elsodorta a George Floyd halála miatt Amerika-szerte kirobbant zavargáshullám. Így aztán egészen mostanáig az esetleges nyitócímekről szóló pletykákon túl csak az állítólagos elég borsos áron lehetett csámcsogni, most azonban végre megtört a jég, és a Sony is kiterített valamennyit a lapjaiból.
A magyar idő szerint csütörtök este 10-kor kezdődött, több mint egy órás bemutatón több mint egy tucatnyi címet villantott meg a cég, köztük a Horizon Zero Dawn folytatásával, a Demon's Souls remasterjével és egy új Resident Evillel, a végén pedig hosszas várakozás után végre bemutatkozott maga a konzol is.
A világjárvány elmosta a videójátékok egyik legnagyobb ünnepét, az E3-at, így a legtöbb kiadó és fejlesztő az interneten mutatja be a legújabb játékait, konzoljait. Az egyik ilyen az IGN Summer of Gaming rendezvénysorozata, amivel az E3-at akarják pótolni. Ezzel nem csak a játékosoknak kedveznek, hanem azoknak az fejlesztőknek is platformot biztosítanak, akik a járvány miatt nem tudták volna bemutatni a munkájukat.
A rendezvénysorozat részét képezi majd a júniusi Xbox 2020 prezentáció, és a legnagyobb nevek közül az Ubisoft és a Blizzard is kihasználja majd a Summer of Gaminget. Az eddig bejelentett résztvevők listája itt olvasható.
Június 16-án megjelenik a Halo egyik atyjának, Marcus Lehtonak új játéka, a Disintegration, amit tavaly a Gamescomon mutattak be. A játék egy disztópikus jövőben játszódik, ahol a brutális viharok és járványok között az emberiség egy része a robotokban látja a jövőt. Pontosabban abban, hogy az elméjüket robottestbe ültessék. Nem sokkal a megjelenés előtt kijött egy utolsó trailer a játékhoz:
Néhányan talán még emlékeznek arra, amikor a Dark Souls III 2016-os megjelenésekor leültettük elé a szerkesztőség tagjait, és azt a rém egyszerűnek tűnő feladatot adtuk nekik, hogy jussanak át a játék bevezető részén, ami elvileg az alapok megtanítására, a játékos érdeklődésének megragadására való. Más játékok esetében ez tényleg nem lenne nagy kihívás, itt azonban Iudex Gundyr jól szétrúgta mindenkinek a seggét, és valószínűleg örökre elvette a kedvüket attól, hogy a jövőben kipróbálják a From Software bármelyik játékát.
Nekem Iudex Gundyr sohasem okozott problémát, de azt hiszem, most már értem, mit érezhettek a kollégáim akkor, hiába játszottam ugyanis a Dark Souls-trilógiával, a Sekiróval és a Bloodborne-nal is, a Nioh 2-ben
a játék legelején negyvenszer ölt meg egy gigantikus lóember, és órákig kínlódtam, míg végre sikerült továbbjutnom rajta.
Két hónappal, a játékba fektetett nettó 80 órával és további 300 halállal később végül azért sikerült a végére jutnom, és bár elég sokszor üvöltöztem miatta a képernyővel, összességében kijelenthető, hogy nemhogy idén, de az elmúlt években sem nagyon adtak ki ennél tartalmasabb, szórakoztatóbb és izgalmasabb videójátékot.
Guinness-rekorddal bizonyíthatja Mori Hamako, hogy 90 évesen ő a világ legöregebb youtube-os gémere – írja a Guardian. Hamako csatornájára, a Gamer Grandmára már 321 ezren iratkoztak fel, és összesen több mint 14 milliós a nézettsége.
Az EA 25 játéka került fel a Steam polcaira. Eddig csak egy-egy játékuk volt kapható a Valve boltjában (például a Dragon Age: Origins és a Sims 3), de most nyitnak a játékosközönség nagyja felé, és a katalógusuk egy része már nem csak az Originen elérhető.
Az újonnan felkerült (és régóta a Steamen ülő) játékok jelentős leértékeléssel kezdenek, a Dragon Age: Inquisition minden dlc-s kiadása 7 ezer forint. A BioWare szerepjátékain kívül felkerült még többek között az összes Crysis, több Need for Speed, az Unravel, a Plants vs Zombies: Battle for Neighborville és a Mirror's Edge Catalyst is.
Egészségi állapotára hivatkozva visszavonul Jian Zihao Kína kedvenc esportolója – írja a BBC. A 23 éves Jian Zihao (Uzi) 2012 óta profi League of Legends játékos volt, de nyolc év után a Weibo közösségi oldalon bejelentette, hogy a karrierjére ráment az egészsége, így megpróbál változtatni.
Sajnálattal tudatom mindenkivel, hogy büszkén meghoztam a döntést, hogy visszavonulok. A sok hosszú éjszaka, a zsíros étrend és a rengeteg stressz miatt tavaly megtudtam, hogy 2-es típusú cukorbetegségem van
Az AMD bejelentette az új, RDNA 2 architektúrára épülő szupererős videókártyáját – írja a Tom's Guide. A jelenleg Big Navi becenéven futó Navi 2-es kártya hivatalosan az év második felében érkezik, akár már szeptemberben vagy októberben. A gyártó pénzügyi vezetője, Devinder Kumar jelentette be az újgenerációs kártyát a Bank of America konferenciáján.
Az első RDNA 2-es videókártya elsősorban a legnagyobb rajongóknak készül, akik nem haboznak mélyen a zsebükbe nyúlni a legújabb hardverért.
A Sega bejelentette a titokzatos "köd alapú" videójátékokat és a Game Gear Micro retrókonzolokat – írja a Gamespot. A köd alapú platform nem egyszerűen a felhő japán megfelelője, tehát nem egy újabb Google Stadiára kell számítani. Serkan Toto elemző szerint a platform a Japánban rendkívül népszerű játékgépeket fogja kihasználni – pontosabban este, zárás után a játékgépek processzorai és videókártyái a köd platformnak kölcsönzik majd az erejüket.
Megjelenésekor egy napig ingyenes lesz a Total War Saga: Troy, és egy évig csak az Epic boltjában kapható majd – írják a Twitter-oldalukon. A játék 2021. augusztus 13-ig lesz Epic-exkluzív, utána a Steamen is megjelenik.
A Thrones of Britanniához hasonlóan a trójai háborúról szóló játék is csak egy Saga, tehát kisebb hangvételű lesz, mint a klasszikus Total War-játékok. Az első Saga eleinte ugyan nem szerepelt valami jól (sokak szerint inkább egy Total War: Attila kiegészítőre hasonlított), de ahogy az évek múltával a játékosok megszokták, szépen lassan javul az értékelése. Ezen valószínűleg segítenek az időnkénti jelentős leárazások.
Szinte egyszerre jelent meg két olyan játék nemrég, amelyek külön-külön is megérnek egy misét, együtt viszont egészen érdekes párost alkotnak. Az XCOM-sorozat a játékipar kultikus terméke, amely a '90-es évek óta van jelen, és 2010-es években vált ismét menővé a legendás Enemy Unknownnak köszönhetően. A Gears of War pedig a mainstream franchise-ok között számít kifejetetten ismertnek, leginkább az akcióval teli földönkívüli-gyilkolászásnak köszönhetően. A két sorozat most valamennyire összeért, hiszen az XCom nemrég kihozta a Chimera Squad című spinoffját, amivel a saját játékmechanikájukon tekernek egyet, a Gears pedig szintén bedobott egy spinoffot Gears Tactics néven, amivel éppen az XCom formuláját sikerült tökéletesíteniük.
Az iskola szuper dolog. Megismerkedhetünk egy csomó emberrel, nézelődhetünk, bambulhatunk, aludhatunk, rajzolgathatunk, és ha már tényleg semmi jobb dolgunk nincs, akár tanulhatunk is. Bele se merek gondolni, hány órát tölthettem volna hasznos fejtágítással ahelyett, hogy a kockás füzetben játszottunk a padtársammal. Az egyik kedvenc az volt amikor két különböző színű tollal vonalakat kellett húzogatni négyzetháló mentén. A két játékos felváltva húz, és aki behúzza egy négyzet utolsó oldalát, azé a mező, és húzhat még egyet. Akié a legtöbb négyzet, az nyer.
Elég sok éve nem gondoltam már erre a játékra, de mikor elindítottam a 51 Worldwide Gamest a Nintendo Switchen, ez volt az egyik első, ami elém került. Ezen kívül, ahogy a név is utal rá, a játékban van még 50 népszerű, klasszikus társas. Az alapjátékokon – malom, sakk, pasziánsz, vagy az 4-korong-egy-vonalba - kívül olyanok is vannak bőven, amik valószínűleg nem sok magyar háztartásban jelentek meg.
1,8 milliárd dollárt fizet a Zynga a Toon Blast és a Toy Blast török fejlesztőjéért – írja a VentureBeat. Az elmúlt években a játékkiadó több fejlesztőcéget is felvásárolt, de ez az eddigi legmagasabb összeg, amit kiadtak egy új csapatért. A Peakért 900 millió dollárt készpénzben, 900 milliót pedig részvényekben fizetnek ki. Forintban ez nagyjából 557 milliárdot jelent.
A Zynga 2011-ben merészkedett ki a részvénypiacra, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Akkoriban a Farmville-játékokkal a Facebook szupersztárjainak számítottak, iszonyú pénzeket kerestek, és százmilliós játékostáboruk volt. A facebookos játékok aztán jórészt kimentek a divatból, a cég kis híján csődbe is ment. Azóta újra megerősödtek, főleg miután a Microsoft mintájára elkezdtek felvásárolni kisebb stúdiókat (például a Small Giant Games-t 560 millió dollárért, a Natural Motion-t pedig 527 millióért).
A Zynga 2017-ben már 100 millió dollárért megvette a Peak kártyajátékos stúdióját.