Index Vakbarát Hírportál

Az ilyen helyzetekre nincs tanulmány, nincs tankönyv

2019. augusztus 18., vasárnap 19:30 | aznap frissítve

Hazaérkezésük után először álltak nyilvánosság elé vasárnap délután annak az orvosi csapatnak a vezetői, ami augusztus elején sikerrel választotta ketté a fejüknél összenőtt bangladesi sziámi ikreket. A sajtótájékoztatón szó esett többek közt a csapat mögött álló Cselekvés Alapítvány munkájáról, a műtét lépéseiről és a közben felmerült nehézségekről, és arról is, hogy mekkora szerepet játszott a hit ereje a több mint másfél éves projekt során.

Az elmúlt száz év egyik legnagyobb magyar egészségügyi és humanitárius vállalkozása, mind orvosszakmai, mind emberi, mind pedig diplomáciai szempontból.

Ezzel a megállapítással kezdődött vasárnap a Cselekvés Alapítvány sajtótájékoztatója a fejüknél összenőtt bangladesi sziámi ikrek szétválasztásáról, ami az alapítvány kommunikációs vezetője szerint összefogást teremtett itthon, és egy ázsiai fejlődő országban is, emellett pedig számos új megoldást is hozott.

A sajtótájékoztató elején elsősorban az alapítvány tevékenységéről volt szó, nem is véletlenül, hiszen az alapítvány több mint ötszáz embernek tudott már segíteni, itthon pedig eszközbeszerzéssel, vagy annak támogatásával, illetve előadásokkal is segítik az orvosok munkáját. 2017 novemberében a hosszú ideje tartó misszióik egyikén mutatták be nekik a bangladesi ikerpár esetét, a végső műtétet vezető Csókay András pedig saját bevallása szerint akkor elsőre azt mondta, hogy nem lehet megoldani az összenőtt agyi érszakasz szétválasztását.

Egy mély imádság hatására ugyanakkor eszébe jutott, hogy ezt akár endovaszkulárisan is meg lehetne oldani, mikor pedig ezzel kapcsolatban megkereste Hudák Istvánt, hamar azt a választ kapta tőle, hogy szerinte nem lehetetlen a dolog. Hudák aztán később meg is csinálta ezt, Csókay elmondása szerint pedig ez tette lehetővé azt, hogy a projekt egyáltalán létrejött, és komolyabb támogatók is bejelentkeztek az alapítványnál.

Csókay kiemelte, hogy a műtétek egyes lépéseit reguláris boncolások során, összesen háromszáz elhunyt emberen gyakorolták be, ez pedig rendkívül nagy segítség volt abban, hogy a Hudák által előkészített műtétet tényleg el is tudják végezni. Emellett arra is kitért, hogy hatalmas segítség volt számukra az itthoni imaháttér is: mint mondta, csak Magyarországon egymillió ember imádkozott értük, és Nigériában is mozgósították az embereket, ez pedig hatalmas tolóerő volt számukra. Pataki Gergely azt is elmondta, hogy az orvosi csapat tagjai az utolsó beavatkozás alatt háromszor imádkoztak.

Az aneszteziológiai és terápiás csapatot vezető Csapody Marcell is ott volt a sajtótájékoztatón, ő arról beszélt, hogy 

elképesztően komfortzónán kívül voltak, és olyan területeket jártak be, olyan helyzetekben kellett döntést hozniuk, ahol az evidencia alapú orvoslás nem nagyon nyújt támpontot, mert ilyen komplex szituációkra nincs tanulmány, nincs könyv, ami megmondja, hogy mit kell tenniük.

Mint mondta, az agy az a része a szervezetnek, ami mindent összehangol, és ha ez sérül a műtét által, azt az egész szervezet megsínyli, ráadásul kiszámíthatatlan módon, de az egyik szépsége pont az a szakmának, hogy a bejövő információkból kell összerakniuk valamit. Csapody elmondta, mind fizikai, mind mentális, mind érzelmi értelemben elképesztő hullámvasutazáson mentek keresztül, olyan kétségbeejtő helyzetekkel, amikor azt érezték, hogy kicsúszik a kezükből a két gyermek, de az észérvekkel szembemenve is újra és újra nekifutottak a dolognak.

Emellett ugyanakkor voltak nagyon felemelő pillanatok is, például mikor olyan helyzetekből álltak fel a gyerekek, amiket nem nagyon tudnak megmagyarázni – Csókay ezzel kapcsolatban kiemelte például az egyik gyerek veséjének rendellenességét, ami hirtelen eltűnt, a szerv pedig elkezdett normálisan működni –, vagy amikor a végső műtét után egymás mellé tolták őket, és keresték egymás kezét.

Végül Hudák István szólalt meg, aki elmondta, az ikrek szétválasztása rendkívül bonyolult volt, szakmai tudás, szervezés, hit és szerencse is kellett hozzá. Mint mondta, sok dolog hátráltatta őket az elmúlt másfél évben, a Bangladesben kitörő dengue-láz például az orvosi teamre is veszélyes volt, de végül a beavatkozás sikeres lett, és már nem kell sok szerencse ahhoz, hogy bebizonyosodjon, hogy ez így is marad. A gyerekek állapotának pontos felmérésére persze még hónapokat kell várni, és a rehabilitációjuk is sok időt fog igénybe venni. Csókay ezzel kapcsolatban elmondta, tudományos szempontból siker, ahol most tartanak, de nemcsak tudományos szempontból, hanem igazi orvosi, emberi szempontból is próbálják nézni, és

akkor lesznek nyugodtak, ha a gyerekek egyszer azt mondják nekik, hogy így jobban érzik magukat.

Az orvosok az újságírói kérdésekre válaszolva elmondták, hogy az alapítvány a család és a gyerekek felkészítésére egy bangladesi anyanyelvű nőt képzett ki, aki sokat tudott segíteni nekik az elmúlt másfél évben. Emellett kiderült az is, hogy a bangladesi kollégáknak azt ígérték, hogy ha szükségük van rá, bármikor vissza tudnak menni, a tervezett visszautazás pedig 3-6 hónap múlva lenne, amikor a koponyaboltozat további részeit szeretnék helyreállítani, és egyéb hegplasztikák is lesznek a kislányokon reményeik szerint.

Elmondták, a kinti kollégákkal nagyon jó kooperáció alakult ki, az ország legjobb intenzív terápiás orvosait, nővéreit sikerült összeszervezni, az elmúlt két hét során pedig sikerült őket felkészíteni a következő időszakban várható esetleges nehézségekre, amik reményeik szerint egyre kevésbé fordulnak majd elő. A magyar orvosok egyébként naponta kapnak tájékoztatást különböző csatornákon, bele is tudnak szólni a folyó terápiába, szinte percről percre nyomon tudják követni a kislányok állapotát és a tanácsaikkal tudják befolyásolni a gyógyulásukat.

A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy Rukaya a jelentkező szövődmények miatt továbbra is mélyaltatásban van, de remélik, hogy az altatószerek elhagyásával ő is tudatára ébred majd. A másik kislány, Rabeya jelenleg szintén lázas, de az ő szervezete sokkal erősebb, így remélhetőleg hamarosan jól lesz majd.

A teljes sajtótájékoztatót itt tudják visszanézni:

Az ikrek szétválasztásának története

Az ország tavaly márciusban ismerhette meg a két, koponyájuknál összenőve született bangladesi kislány, Rabeya és Rukaya történetét. A Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány orvosai, akik rendszeresen utaznak Bangladesbe, hogy ottani betegeket operáljanak, vállalták egyedüliként a világon, hogy szétválasztják a sziámi ikreket.

Pataki Gergely és Csókay András vezetésével először ötórás műtéttel szétválasztották a gyerekek agyát tápláló ereket egymástól. Noha agyuk külön fejlődött, az agykérgük összetapadt, és vérellátásuk is egybeforrt. Bangladesben ezért összesen 25 vénát választottak szét, de ez csak a hosszas, másfél éven keresztül tartó művelet első lépése volt.

A következő állomás az agyi erek szétválasztásának befejezése volt. Pontosan egy évvel ezelőtt, újra Bangladesbe utazott a magyar orvosi csapat, ahol 14 órán keresztül műtötték a kislányok fejét. A műtét előtt 3D-s számítógépes modelleket alkottak az MRI-felvételek alapján. Így sikerült azonosítani egy olyan eret, amit korábban nem választottak ketté, viszont ez szükséges volt a későbbi végső kettéválasztáshoz. Az alapítvány közlése szerint a világon egyedül Hudák István doktor képes arra, hogy efféle agyivéna-szétválasztást katéteres módszerrel, a combvénából kiindulva végezzen el. Így jelentősen növelhető a túlélés esélye.

Már ekkor jól tudták, hogy a két kislány szétválasztása előtt szükség lesz fejük bőrének lassú tágítására, hogy a majdani műtét után be tudják fedni a szabaddá váló fejtetőjüket, illetve akkor még csontpótlást is terveztek a koponya felső részének védelmére.

Néhány nappal később Csókay András azt nyilatkozta, hogy a hasonló szétválasztó műtétek alig felét éli túl akár egy gyermek is, vagyis az operációnak hatalmas kockázatai vannak. A műtét során először alkalmazták azt a világon egyedülálló műtéti eljárást, amely az ereken keresztül zárja el a közös agyi nagyvénát. Ezáltal sokkal biztatóbbá váltak a gyermekek túlélési esélyei.

Az ikrek ezután az év elején Magyarországra érkeztek, hogy újabb műtétet hajtsanak végre rajtuk. A plasztikai sebészek speciális szövettágító implantátumokat ültettek fejbőrük alá. Ezek fokozatos térfogatnövelésével egyre nyújtották fejük szöveteit, készülve a végső szétválasztó műtétre, amelynek végén le kellett zárni a sebet. Az implantátumokat január 25-én ültették be a lányok koponyája fölé a Semmelweis Egyetem klinikáján.

Ezután a gyerekek hazautaztak, és a folyamat befejező fázisát jelentő grandiózus, 30 órás műtétre a bangladesi központi katonai kórházban került sor néhány héttel ezelőtt. Az alapítvány az első operáció utáni közleményében arról számolt be, hogy a testvérek állapota stabil, de szövődmények felléphetnek náluk. A műtétet 35 fős magyar orvoscsapat végezte el, bangladesi kollégáik asszisztálása mellett. A teljes műtéti folyamatot a magyar orvosok tervezték meg, és az Operation Freedom (Szabadság hadművelet) nevet adták neki. A végső műtétet Csókay András agysebész vezette, és az első értékelések szerint sikerrel zárult.

A két testvér állapota azonban nem egyformán alakult a műtét utáni napokban. Egyikük, Rabeya augusztus 9-én magához tért, képes volt mozgatni végtagjait. Felismerte édesanyját és érdeklődéssel figyelte a környezetét. A másik testvér, Rukaya azonban nem ébredt föl, továbbra is légzéstámogatásra szorult, bár önállóan is lélegzett. A magyar aneszteziológusok eközben folyamatosan dolgoztak azon, hogy a lányok fájdalmait csökkentsék, fenntartsák stabil életfunkcióikat, illetve Rukayát tovább altassák, míg állapota jobbra fordul.

A korábbi, alapvetően végig optimista hangulatú bejelentések után sokakat megdöbbenésként érhetett a lányok állapotáról szóló utolsó, keddi hír, miszerint Rukaya kritikus állapotba került, mivel vírusos lázzal küzd. Állapota életveszélyes volt, az alapítvány azt közölte, hogy a fertőzés kimenetele az elkövetkező napokban derülhet ki. Eközben Rubeya már mondatokban beszélt, az ő állapota folyamatosan javulni látszott. Abban a közleményben nem írtak arról, hogy pontosan milyen vírus támadta meg a kislányt, és okozott lázat nála, közismert, hogy Bangladest története legsúlyosabb dengue-láz-járványa sújtja. A hónap elején érkezett hírek szerint idén eddig több mint 17 ezer esetet és a betegségből eredő 14 halálesetet jegyeztek fel.

Rovatok